Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

Helyünk a viiá§#hum Lehetőségeink és kilátásaink az ezredfordulóra A KÖZEPES gazdasági fej­lettségű országok csoportja messze az elmaradott gazdasá­gú ázsiai és afrikai országok előtt jár, de még nagy távol­ság választja el a világ 12 gaz­daságilag élenjáró országától. A közepes fejlettségű országok, köztük hazánk, természetesen el kívánják érni a gazdasági fejlettség magas szintjét. Me­lyek a kilátások? Biztatóak-e a távlatok? Milyen fejlettségi színvonalon áll majd a ma­gyar népgazdaság 2000-ben? Távoli, de belátható idő. Csak­nem annyi idő választ el ben­nünket a század- és az ezred­fordulótól, amennyit a felsza­badulás óta magunk mögött hagytunk. S az elért eredmé­nyek nyomán bizalommal te­kinthetünk a jövőbe. Ha az utóbbi évek átlagával, hatszázalékos nemzeti jövede­lemnövekedéssel számolunk a jövőben is minden esztendő­ben, akkor a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében' az egy főre jutó nemzeti jövede­lem meghaladja az ezer dol­lárt, 2000-ben pedig a 4600 dol­lárt. Ez igen magas fajlagos szám, 30 százalékkal haladja meg az USA hasonló mutató­jának 1968. évi szintjét. Per­sze, közben a tengerentúl sem áll meg az élet. Az Egyesült Államok egy lakosra jutó nemzeti jövedelme 2000-ben — ugyancsak az utóbbi évek nö­vekedési ütemét előrevetítve — előreláthatóan még mindig kétszerte nagyobb lesz, mint hazánké. De ne feledjük: a je­lenlegi mintegy 3,5-szeres kü­lönbséget dolgozzuk le kétsze­resre! Nem is beszélve arról, hogy szocialista viszonyaink között az elosztás sokkalta igazságosabb, a fogyasztás pe­dig bizonyosan ésszerűbb lesz majd. Magyarországnak mint­egy 12 'millió lakosa lesz 2000- ben, s az fejlettebb gazdasági viszonyok’ között él majd, mint az akkori Ausztria és Anglia lakossága. A jövő lehetőségei, kilátásai kizárólag attól függnek, mi­lyen mértékben sikerül évről évre a nemzeti jövedelmet gyarapítani. Méghozzá új, in­tenzív módszerekkel, mivel a hagyományos, extenzív . fejlő­dés forrásai kimerültek. Így a nemzeti jövedelem növelésé­nek legfőbb módszerévé a ter­melékenység emelése válik. A már idézett prognózis sze­rint tízévenként a magyar ipar termelése megkétszere­ződhet, s igy az 1970. évi szint 2000-ig megnyolcszorozódhát. Vagyis gyermekeink másfél hó­nap alatt termelhetne!^ majd annyit-, mint mi egy év alatt. S az ezredfordulón már ná­lunk is alkalmazzák majd a tudományos és technikai for­radalom olyan eredményeit, amelyekkel napjainkban job­bára csak a fantasztikus iro­dalomban találkozhatunk. Űj anyagok, szupravezetők, mik­roövezetek, elektronsugaras és ultrahangos megmunkálás. Természetesen tért hódít az atomenergia és a kibernetika is. MERJÜNK álmodozni — vallotta Lenin. S a szovjetha­talom nehéz napjaiban kidol­gozták az akkor fantasztikus­nak tűnő villamosítási tervet, a Goelrot, s ez a program már régen történelem, de ma is ta­nulságos. Jelzi, hogy a távlat erőt ad, megtermékenyíti a napi munkát, növeli a felelős­séget. Naponta kell tehát síkra- szállni az újért, a korszerűért, a szervezettebb munkáért. Ez utóbbi aktualitását aláhúzza, hogy az elemzések szerint gaz­dasági elmaradottságunknak nagyobb része vezethető vissza szervezési okokra, és csak a kisebb része származik csupán az alacsony műszaki-technikai színvonalból. Az ezredfordulót és a gazda­ságilag fejlett Magyarországot aligha tudjuk elképzelni a szo­cialista országok mágas fokú integrációja nélkül. A legkor­szerűbb technika kifejlesztésé­ben és alkalmazásában, a nagy sorozatú gazdaságos gyár­tásban, s a hazai fogyasztás­ban szinte úgy építünk a szo­cialista országok közösségének eredményeire, potenciáljára, nagy piacára, mint sajátunké­ra. Valamennyi KGST-ország- bari, így hazánkban is, most készül az első, nagyszabású 15 évre szóló távlati terv. S ezek a tervek már eleve összehan­golják az átfogó fejlesztési programokat, egyeztetik a hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiát, a kibontakozó in tegrációs folyamatokat A fejlődés fontos hajtóere­je korunkban a gazdaság szer­kezetének korszerűsítése. Sok­sok milliárd forintos tiszta haszonnal jár például, ha nő a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) felhasználása a szén rovására. Az ipari termelésnek kb. az egyharmada — ahogyan a gazdaságkutató intézetben kimutatták — az olaj- és gáz­iparhoz hasonlóan igen jöve­delmező, és ezért gyors fejlesz-'- tésre érdemes. Az ipari terme­lés második harmadának, pél­dául a textiliparnak, a szeré­nyebb haszna rekonstrukció­val fokozható. Végül a harma­dik harmad állami támogatá­sok formájában feléli a másik két harmadbán termelt tiszta jövedelem számottevő részét, s így ez a harmad visszafejlesz­tésre, illetve a termelés teljes átállításra szorul. A nemzeti jövedelmet gya- rapíthatjuk tehát, > ha a nagy állami támogatást igénylő traktorok, teherautók, tengeri áruszállító hajók, motorvona­tok stb. helyett más, korszerű és gazdaságos terméket készí­tenek. És akkor is, ha az egyébként jövedelmező cikke­ket időről időre korszerűsítik, megújítják, kicserélik. A haté­kony és koncentrált beruházá­soknál persze még inkább szükséges az ezredforduló kö­vetelményeire figyelni. De a világért se rangsoroljuk a munkákat: mindig az legyen a fontos, amit éppen el kell vé­gezni. A sok kicsi sokra megy — hosszú távon igaz ez amúgy istenigazából. Mert percből és órából lesz a történelem. l A NÉP ÍRJA a történelmet — ez szinte már közhely. De gondoljuk csak végig: a szo­cialista világ munkáshétköz­napjaink egy kicsit az embe­riség jövőjéről is újból és új­ból döntünk. Messziről indul­tunk, s nagy utat kell még megtennünk, hogy félreérthe­tetlenül, mindenki számára bi­zonyítsuk a szocializmus fölé­nyét a munkában, a gazdaság­ban. a gazdagabb, emberibb életben. Kovács József A kánikula örök. Legalábbis Zagyvarónán, az ötvözetgyárban, a hatalmas kemencék mel­lett. Több ezer fokon fortyognak az értékes ötvözetek a kohókban, s bizony a közelükben dolgozóknak férfiasán kell a meleggel birkózniuk. Általában 60—70 fok körül van itt » levegő hőmérséklete, -de mértek már nyáron 80 fokot is Több a tej Az I. fél évben 30 ezer Éter­rel több tejet értékesített a terényi termelőszövetkezet, mint amennyit terveztek. Az egy tehénre jutó hozamok nem növekedtek, de emelke­dett a tehenek száma: 95-ről 130-ra. A közös gazdaság kö­zéptávú fejlesztési tervében hús-, tej hasznosítású tenyészté­si irány kialakítása szerepel. Ennek jegyében októberben 28 hízóbikát és 20 üszőt kí­vánnak értékesíteni. Fokozzák a íeinpút Szlovák kombájnosok Lucfalván „Melegen süt le a nyári nap sugara” — Lucfalván, a sző­lők aljára. Két világoskék né­met kombájn vágja a búzát a termelőszövetkezet táblájában. Két fiatalember dolgozik, hét­főn jöttek Szlovákiából a nem­zetiségi község közös gazdasá­gának segítésére. Miként ke­rültek Luciái vára? — Szüleim Szlovákiában él­nek — magyarázza Gál László, e termelőszövetkezet elnöke, a búzatábla szélén. — A közelmúltban ott jár­tam. Segítséget kértem, és ké­résünk megértésre talált. Az egyik kombájn Szklabonyáxól jött, a másik Nagykürtösről. A szövetkezet elnökének társaságában találtuk Vida Istvánt, a szklabonyai szövet­kezet pártelnökét is. — Nálunk két héttel koráb­ban beérett a gabona. Tíz kombájnnal tizenkét nap alatt vágtuk le a 770 hektár búzát, árpát. Kitűnő volt a termésünk, 41 , mázsa hektá­ronként. Szívesen jöttünk Luc- falvára segíteni, szeretnénk, ha kapcsolatunk tovább erő­södne. A látogatást Lucfalváról ősszel viszonozzák. Szklabo- nyán és környékén ekkor ta­karítják be a kukoricát, ebben segítenek a lucfalviak. A szaimakalapos, fiatal kom báj nőst Ferencz Ottónak hívják. — A nagykürtösi gépállo­más képviseletében jöttem. Ezen a hegyes-dombos vidé­ken napi 15 hektár gabonát HL. Vrba Tibor m l rr I I íLi". waAiai' V "T Ferencz Ottó tudok levágni. Munkára hasz­nálom fel a nyári szünidőt. Ugyanis másodéves egyetemi hallgató vagyok Kassán. Jól érzi magát Lucfalván, az ellátás kitűnő. A gép meg­bízhatóan dolgozik. Rajtam van a kabalakalap, enélkül nem is tudnék aratni — tré­fálkozik Ferencz Ottó. Azután felpattan a nyeregbe, az ol­dalán Gerbács Zoltán segéd­vezetővel. Mikszáth Kálmán szülőfalu­jából, Szklabonyáról jött Luc- falvára Vrba Tibor. A helyi közös gazdaságban szerelőként dolgozik. — Nálunk nagyobb a sík te­rület, természetes, hogy job­ban lehet haladni az aratással. Azért tíz-tiizenkét hektárt itt is le lehet vágni. Egy seprűre támaszkodik. Időnként ezzel tisztítja a hű­tőt. hogy ne melegedjen a 'motor. — Az idén először kombaj-. nolok. Örülök, hogy rám esett a választás és Magyarország- ,ra jöhettem. Estenként már kevés kedve van a szórakozásra. Az egész napi kemény munka a tik­kasztó hőségben igencsak fá­rasztó. Egy kis sör, vagy cse­resznyepálinka, azután kö­vetkezik az alvás, mert haj­nalban korán kell kelni. Ad­óiig maradnák, amíg nem vé­geznek az aratással. De miként is állnak az ara­tással Lilcfalvgn? — A 794 hektár kalászosból közel 600-at már levágtunk mondotta Gál László elnök. — Csak július 23-án lett kom- bájnérett a gabonánk, azóta pedig esett is. Fokozzuk a tempót. Augusztus 10-re sze­retnénk végezni, mert 8 kom­bájn arat. Nagyon elégedettek vagyunk a szlovák kombájno­sok munkájával. . Vrba Tibor és a segédveze­tő, Gyuricza János inkább a tettek embere, mennek foly­tatni tovább a munkát. — Dovidenia — mondják búcsúzóul. — Viszontlátásra ősszel Szklabonyán — válaszolják. Rozgonyi István , (Fotó: Fodor) Tovább a megkezdett úton A gazdaságpolitikai helyzetet elemezték legutóbb a salgótarjáni járási pártbizottság ülésén. Általánosságban megállapították, hogy a járás gazdasági fejlődése tervszerű. Az ötéves terv két és fél évének eredményei bizonyítják, hogy reális célokat tűztek ki, a megvalósítás jó úton halad. Elő­térbe került minden szinten a határozatok végrehajtása, meggyorsult a gazdasági fejlődés. Erősödtek a vezetés de­mokratikus vonásai. Javult a munka termelékenysége, fej­lődött a szocialista brigádmozgalom. A pártszervezetek munkájában is egyre nagyobb sze­repet kap a gazdaságirányítási szemlélet. Igényesebbé váltak a gazdasági vezetők munkájának megítélésében. Pezsgőbbé vált a pártszervezetek élete, sokat tettek a határozatok meg­valósításáért, amiben a párttagság cselekvőén vesz részt. Az örevendetes eredmények mellett a párbizottsági ér­tékelés a hibákról is szólt. Ezek közül néhányat érdemes megemlíteni, hogy elgondolkodásra késztessen. Nem tárták még fel mindenütt a meglevő belső tartalékokat. Egyes üze­mekben nem törekednek megfelelően a hatékonyság foko­zására. Még több helyen az üzem- és munkaszervezés megíté ­lésében van baj a szemlélettel. Ezek a megállapítások egy­ben azt is bizonyítják, hogy a lehetőségek sokkal nagyobbak, mint amennyit hasznosítottak eddig. A járás üzemei közül a. szénbányáknál az iparágon be­lül legnagyobb arányú visszafejlesztés történt. Ennek hatá­sára 2800 dolgozójuk a megye más ipari üzemeihez került, és 2500 nyugdíjba ment. A vállalat árbevételének nagyobb részét, mintegy 60 százalékát, a melléktevékenység adja, ami nyereséges. Gondot okoz viszont a fejlesztési lehetőségek hi­ánya. A járás új, letelepített üzemeiben legutóbb á közös vdzs- •gálat megállapította, hogy teljesítették a vállalatok, amit ígértek. Ez vonatkozik az eddig elért termelésre és a fog­lalkoztatott létszámra. Ma már több mint háromezer em­bert foglalkoztatnak a járásba letelepült üzemek és köz­tük 1878 nőt. Az ötéves terv végére a számítások szerint 4800 erhbernek biztosítanak munkát. A gazdálkodás kedvezően alakult a Ganz-MÄVAG, a női fehérneműgyár és a harisnyágyár üzemeiben. Megrende­léshiány okozott gondot viszont a FŰTÖBER-nél és az anyag- ellátás a kazári kötöttáruüzemben. Az új üzemek vezetése általában már kialakult. Halad­nak az önállósodás útján. Sok megoldásra váró feladat van viszont a középszintű vezetésnél és elsősorban a könnyűipa­ri üzemekben. Feltétlen szükséges a továbbképzés megoldása. Bár a szakmunkásképzésben is vannak eredmények, de a követelményekhez mérten ott sincs ok az elégedettségre. Más gondok is vannak. Egyes üzemek technikai felsze­reltsége elmarad a követelményektől. Ez talán a Ganz-MÁ- VAG-nál a legszembetűnőbb. Nem mindenütt érvényesül még megfelelően a munka szerinti elosztás elve sem. Több he­lyen nagy az üzemi veszteségidő, a táppénzesállomány ará- ,nya. Az ipari üzemekben az idei bérfejlesztés a Központi Bi­zottság határozatának szellemében valósult meg. Az új üze­mekben ezt a lehetőséget felhasználták a központi és tele­pített üzemek közötti bérszintkülönbségek feloldására. Most már alapvető feladat a béremelés anyagi fedezetének meg­termelése. Az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatban a párt- bizottság megállapította, hogy amíg áprilisban az üzemek fele sem rendelkezett intézkedési tervvel, ma már mindenütt megvan. A megvalósítást 'állandóan napirenden kell tartani és ezt a pártszervezetek rendszeresen ellenőrizzék. A járási pártbizottság az alapos elemzés után határo­zatban rögzítette a tennivalókat. Többek között a pártszer­vek feladatává tették a határozatok végrehajtásának követ­kezetesebb ellenőrzését. Növeljék a gazdaságvezetők politi­kai felelősségét. Kérjék számon azok tevékenységét a ter­melésfejlesztés, kádermunka, az üzem- és munkaszerve­zés, a vezetői módszerek, az emberi magatartás kérdéseiben is. A határozat egyébként a gazdasági vezetők feladataira is kiterjed. [ NÓGRÁD — 1973. augusztus 4., szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom