Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-29 / 201. szám

A szarvasmarha- tenyésztés megyei feladatai (11.) Egy kis hasal Miért a hűshasznosítású magyar tarka? — Az előterjesztés elveiben 6 'hangban van az országos elképzelésekkel, maximálisan figyelembe veszi a megyei adottságokat, reális, ezért megvalósítható A fejlesztési ütem ugyan elmarad az orszá­gostól, de megalapozott. A fő hangsúlyt a minőségi cse­rékre, az állomány javítására helyezi, ugyanakkor mérték­tartó fejlesztési ütemet diktál — mondta többi között felszó­lalásában dr. Magos László, a MÉM műszaki fejlesztési fő­osztályvezetője a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Mit takarnak ezek a tömör gondolatok? JW« a végcél? Előbb arra a kérdésre vála­szolunk, hogy hol tartunk ma? A negyedik ötéves terv idő­szakára az állattenyésztés ter­melésének 14—15 százalékos emelését tűzték ki célul. Az elképzelések szerint a szarvas­marha-állomány 4—6, ezen belül a tehénállomány 10—12 százalékkal növekedik, az egy tehénre jutó tejtermelés eléri a 2600 litert és 15 szakosított tehenészeti telep épül majd meg. Ez év március 31-én a szarvasmarha-állomány elér­te, a tehénállomány pedig az év végéig eléri a negyedik öt­éves tervben kitűzött létszá­mot. A hústermelés az elkép­zeléseknek megfelelően ala­kul, a tejtermelésben azonban a helyzet továbbra is igen kedvezőtlen — alig haladja meg az 1966-os szintet. (2083 litert.) 1975-ig a rendelkezésre ál­ló férőhelyek kihasználtságát 85—90 százalékban kívánják biztosítani, a tehénlétszám pedig 185-re 25 százalékkal nő. Hosszabb távon a hústerme­lési irány kialakítása szerepel, mert erre ösztönöznek adott­ságaink. Ezt a kettős haszno­sítású magyartarka-allomány- nyal lehet megvalósítani. Jó hústermelőkészséggel rendel­kezik, egyszerű, olcsó, kevés kézimunkát igénylő épületek­ben, nyáron a legelőn vagy olcsó melléktermékekre ala­pozott takarmányozással le­het tartani. A fejlesztés során a végcél a magyar húsmarha kialakítása. Ez azt jelenti, hogy 1985 vegére megyénkben az állo­mány 57 százaléka hús-, tej- és fejésnélküli húshasznosítású lesz, a tej, valamint a tej- és húshasznosítási arány pedig 28 százalékot tesz majd ki. A tejtermelő állománynál az egy tehénre jutó tejtermelés­ben a 4300—4500 liter elérése a cél. Ez utóbbi javítására már megindultak a keresztezések. A Borsosberényi Állami Gaz­daságban a fekete-tarka hols- tein friz, a megye többi álla­mi gazdaságaiban pedig a vö­rös-tarka lapály szarvasmar­hákat használják fel ilyen célra. Tervezik, hogy a meg­lévő két törzstenyészet mellé egy újabbat hoznak létre. Rekonstrukcióval társulás útján Mivel mezőgazdasági üze­meink többsége nincs kedvező anyagi helyzetben, ezért a tervszerű állományfejlesztést a meglevő és felújítható fé­rőhelyek korszerűsítésével kí­vánják megvalósítani. Első­sorban a termelés technológi­áját akarják tökéletesíteni, s ehhez igazítani a korszerűbb üzem- és munkaszervezést. Bevezetik a gépesített takar- manykiosztást, a trágya eltá­volítását stb. A férőhelyek korszerűsítése mellett kismér­tékben szükség lesz új férő­helyek. megépítésére is. A termelés gazdaságossaga, a termelési szint gyorsütemü növelése érdekében szükséges felülvizsgálni az üzemi mére­tek nagyságát. A tapasztalatok birtokában a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya szorgalmazza majd a területi koncentrációt. Előnye csak akkor jelentke­zik, ha ágazati szinten és tár­sulásos formában valósul meg. A társulás az állattenyész­tés fejlesztésében is a jövő út­ját jelenti. Tisztázni kell, hogy az igazi nagyüzemi méretek kialakításakor melyik gazda­ság mire vállalkozik. Előnyös­nek látszik az azonos haszno­sítási irányú és korcsoportú állatok koncentrált elhelye­zése, közös, üzemközi ágazati fejlesztéssel és a kapcsolódó takarmánybázis lényeges ja­vításával. Erre az egyszerű kooperáció a legcélravezetőbb. E formában lehetségessé vá­lik, hogy az egyik szövetkezet üszőnevelésre, a másik csak hizlalásra rendezkedjen be. Csak ily módon alakulnak ki a tájkörzeteknek megfelelő 500—1000 férőhelyes telep­rendszerek. Kik és miért kapják as állami támogatást ? A feladatok végrehajtásá­ban a közös gazdaságok dol­gozói továbbra sem maradnak magukra. Az állam különböző tormában anyagilag is segíti a kezdeményező, vállalkozó szellemű gazdaságokat és az arra legjobban rászorulókat. A pásztói és szécsényi járás térségében felépülő 1000 férő­helyes szakosított hízómarha- teiep megépítésére pályázatot hirdet a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A kedvezőtlen adott­ságú üzemek közül a legmeg­felelőbb feltételekkel rendel­kezők kapják a legnagyobb állami támogatást. A telep 18— 20 millió forintba kerül. En­nek 50 százalékát ártámogatás címén kapja meg a közös gaz­daság, ezenkívül juttatnak ré­szére még öt és fél, hatmillió forint anyagi segítséget. A hízó-, növendékmarha és borjúistálló korszerűsítéséhez az előirányzott százmillió fo­rintból 50 milliót tesz ki az ártámogatás. Az új férőhelyek költségelőirányzata 140—150 millió forint, ebből 70—75 milliót vállal magára az ál­lam. A gyepjavítási beruházá­sokhoz 50—60 millióra tehető majd az ártámogatás. Zöld út Az elmondottakból k kide­rül, hogy a szarvasmarha-te­nyésztés megyei programja igen komplex módon, több va­riációban, körültekintően és megfontoltan tűzte ki a fela­datokat a megye mezőgazdasá­ga elé. Elfogadásával a megyei tanács végrehajtó bizottsága zöld utat biztosított a végre­hajtáshoz. A siker azonban majdnem kizárólag a közös gazdaságok vezetőin és dol­gozóin múlik. Ha nem késle­kednek az intézkedésekkel, megragadják a kínálkozó le­hetőségeket, akkor elsősorban önmagukon. segítenek, ami ugyanakkor előnyös a megye lakosságának is. v. K. Becsülettel távozott... 'Az első benyomás, az első találkozás mindig meleg, maradandó nyomot hagy az emberben. Hogy miképp fo­gadnak munkahelyünkön hosszú ideig megőrizzük, s mi tagadás, még a munkánkban is hatással van ránk. Ennek a másik oldala, az utolsó kapcsolat, az utolsó találkozás a volt főnökkel, munkatársakkal. Az sem lehet mindegy, hogy ez milyen. Hogy valaki úgy hagyja-e ott a volt munkahelyét, mint egy tolvaj, észrevétlenül, szótlanul le­lép, vagy kellő emberi szó, „köszönjük, amit tettél, emlé­kezz ránk”, kerül búcsúzóul a tarisznyába. Apró dolgok ezek. A rohanó életben, a túlfeszített tempó mellett oda sem figyelünk rá. Pedig nagy kár. Hi­szen ezek az apróságok adnak emberséget az embernek. Hogy mindezt most szóvá teszem, teszem azért, mert a mi­nap egy kedves meghívásnak tettem eleget. A szécsényi Háziipari Szövetkezetben 15 éve dolgozik, helyesebben dolgozott Oláh Lászlóné. Szerény, egyszerű, csendes asz- szony. Ha valamivel észrevétette magát a 15 év alatt, az a pontossága, a szép munkája, ami kikerült a keze alól. Szövőnőként dolgozott. Két alkalommal kapta meg a Ki­váló Dolgozó kitüntetést. Most úgy alakult a családi hely­zete, hogy megválik a szövődétől, Szécsénytől. Munka után összejöttek a munkatársak, az tizem vezetői, barátok, hogy meleg szavakkal köszönjék meg Oláh Lászlónénak 15 éves munkáját, minden jót kívánja­nak neki az új munkahelyén. A köszönő szavak mellé virágot, kis ajándékot nyújtott át a vezetőség, a brigád tagjai. Nem nagy dolog. Talán sokak számára furcsa, hogy szóvá teszem. Szóvá teszem, mert egy ember érzi azt, hogy az ő két kezére is szüksége volt egy közösségnek. Azok, akik ott voltak, mind egytöl-egyig érezték, hogy ha kis láncszemek is, mégis megbecsülték, elismerték a kétkezi emberek munkáját. Szép és nemes gesztus volt az üzem vezetőitől, a bri­gád tagjaitól, hogy egy munkásukat nem úgy búcsúztat­tak, hogy a munkakönyvét a kezébe adták és ezzel min­dent letudtak. Jó lenne, ha gyakrabban találkoznánk ha­sonló esettel. Sz F. Üdülési hozzájárulás a fémipari vállalatnál A Balassagyarmati Fémipa­ri Vállalat a dolgozók üdülé­si igényeinek jobb kielégíté­se céljából az idén Balaton- zamárdiban egy négy szobás villát vett bérbe. Az üdülte­tést június 15-én kezdték meg, amely szeptember 15-ig tart. Az üdülésben részesülők egy hétig voltak az üdülőben. Főleg családosok és. fizikai munkások részesültek ebben a kedvezményben. Az egy heti üdülésért a szülőknek személyenként 150, a gyerekeknek pedig 120 fo­rintot kellett fizetni. A vál­lalat részesedési alapjából fi­zették a bérleti díjat és sze­mélyenkénti napi 40 forint ét­kezési hozzájárulást. Tíz hetet számolva, a tava­lyihoz képest újabb 40 család jutott az idén balatoni üdü­léshez A gyár 120 ezer fo­rinttal járult a dolgozók pi­henéséhez Mire megismerik eltelik három év — Amit most hallottunk, az egy hét alatt, elégedetlensé­get kelt bennünk. Az igazság az, hogy vannak olyan fiata­lok közöttünk, akiket csak a szórakozás érdekel. Szerencsé- ■ re a számuk kevés. A többiek, ha az alapszervezet vezetősége talpán áll, bevonhatók az if­júsági szervezet munkájába. Az a baj, hogy mire jól megis­merjük egymást, már eltelik három esztendő —r sorolja Szélpál Ernő. Salgóbányán komoly munka folyik. Nem pihenni jöttek a fiúk és lányok haza. Olyan té­mák szerepelnek a beszélgeté­sek középpontjában, mint a bizottságok és alapszervezetek munkakapcsolata, az alapszer­vezeti közösségek kialakítása, — Külpolitikai tájékoztató is elhangzott a német kérdéssel kapcsolatban. A VIT-ről be­számolót hallgattunk, igaz én végig ott voltam Berlinben — jegyzi meg Barna Károly. Látszik is rajta. Zakója tete van jelvényekkel. Beszélgetésünket a szőhet végét jelző néhány taktus sza­kítja félbe, melyet a stúdióból bocsát közre Isó Pál. t\ téma: hogyan lehet tartalmasabbá tenni a KISZ-munkát? Nem pihenni jöttek haza A Német Demokratikus Köz­társaságban mintegy 14 ezer magyar fiatal dolgozik. Né­hány év óta az NDK-beli KISZ-szervezetek vezetői rendszeresen hazalátogatnak, hogy egyhetes táborozáson ké­szüljenek fel az újabb és újaid) mozgalmi feladatokra. Az idén egy csoportjuk Sal­góbányán vett részt a tovább­képzésen. — Százötvenen jöttünk ösz- szesen. Az idén először csatla­koztak hozzánk a külföldön tanuló egyetemisták is. Így a tábor „nemzetközibbé” vált. A cél: a külföldön dolgozó, tanu­ló KISZ-fiatalokat, az ifjúsági szervezetben aktivitásra, önte­vékenységre serkenteni. Sok érdekes módszerrel ismertet­jük meg őket, melyeket visz- szatérve majd hasznosítani tudnak — mondja Horváth Vince, a tábon vezetője, aki pártmegbizottként dolgozik Drezdában. A táborban minden lehető­ség adott ahhoz, hogy eredmé­nyes munkát végezzenek a fi­atalok. Könyvsátor, rádióstú­dió, fotólaboratórium áll töb­bek között rendelkezésükre. A német nyelv tanulására is van mód. esténként fimvetítés, tá­bortűz, viták szerepelnek a programban. — Rövid vitaindító titán közösen beszéljük meg a napi­renden szereplő témákat. Sok­kal jobb. mintha előadásokat kellene hallgatnunk, nem be­szélve arról, hogy saját ta­pasztalatait mindenki elmond­hatja, s a tanulságokat együtt szűrhetjük le — magyarázza Szélpál Ernő, aki mintakészí­tő a drezdai NAMEGA üzem­nél. Egyébként tősgyökeres Nógrád megyei, a nagybátonyi FÜTÖÍBER volt korábbi mun­kahelye. Barátja, Barna Ká­roly pedig' salgótarjáni, — Tavaly jelentkeztünk és átáztunk ki az NDK-ba. Jól érezzük magunkat öten, két- szoba-összkomfortos lakásban kaptunk szállást. A munka­hely is kielégítő. Eleinte a leg­nagyobb problémát a nyelvi nehézségek jelentették, de már lassan belejövünk ebbe is — meséli Karcsi, ö ugyanennél az üzemnél a TMK-ban laka­tos. A kinti K'ISZ-szerevezetek tevékenysége után érdeklő­döm. Kicsit szomorú képet vágnak. — Ilyen hajtásban még nem volt részem, pedig jó néhány tábor stúdióját vezettem. Leg­utóbb épp Salgótarjánban az ODOT-on. A zene mellett ri­portok, rejtvények szerepelnek a műsorban — tájékoztat a faház stúdiónak kinevezett előterében. „HadiszáTiásáróF’ IStm, amint a kis csoportok lassan elfog­lalják helyüket, s folytatják tovább a vitát, A „TABOR (mi) ÜJBÄGT. kínál érdekességeket. A fia­talok különböző nemzeteket képviselnek. Esténként bem»-, tátják országukat. Lengyelországban,' Szovjet­unióban, NDK-ban tanuló egyetemisták között található négy chilei fiatalember is. Öte Ugyancsak Drezdából jöttek magyar barátaikkal, s reme­kül érzik magukat. Van megbeszélnivaló bőven. Különösen, ha a szabad idős tevékenység és az őszi KISZ- vezetőségválasztások kerülnek szóba. Érvek és ellenérvek csapnak össze, míg végül közös nevezőre jutva megegyeznek azokban a teendőkben, melyek sajátos körülményeik között a KISZ-munka továbbfejleszté­sét szolgálják. Szabó Gyn!» Képek: Fodor Tamas •Ilyen hajtásban még nem volt részem,.Isó Pál és a stúdió műszerei

Next

/
Oldalképek
Tartalom