Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

A kambodzsai hazafias erők támadása Szorult helyzetben csapatai A kambodzsai hazafiak szombatra virradóra 122 mil­liméteres aknavetőkkel lőtték Phnom Penh Pocsentong el­nevezésű nemzetközi repülő­terét. A lövedékek robbanása megrázkódtatta a kambodzsai főváros épületeit is. A hazafiak támadásainak Chamba. A felszabadító erők aknavetőkkel és rakétákkal lőtték pénteken a Lón Nol-re- zsim csapatainak állásait, az ellenségtől amerikai gyártmá­nyú aknavetőket is zsákmá­nyoltak. A hazafiak pénteken megtá­A Dél-vietnami Népi Fel­szabadító Erők egyik szóvivő­je pénteken közölte, hogy a Thieu-rezsim katonái augusz­tus 14-e és 17-e között több­ször átkeltek a kambodzsai határon és a Lón Nol-rezsim csapatainak segítségére siettek másik legfontosabb célpontja herszállító hajókat is, ame- Kompong Cham városa, a Me- lyek a Mekong-folyón Phnom kong-folyó nyugati partján. Penh felé tartottak. A konvoj- A Lón Nol-rezsim csapatait nak végül is sikerült eljutnia szorult helyzetükből most úgy a fővárosba, de az egyik teher­igyekeznek megmenteni, hogy szállító hajó súlyosan megron- légi úton megpróbálnak erősí- gálódott a támadás következ­tést eljuttatni a térségbe. Heli- tében. A hajók vonulását a koptereken élelmet és gyógy- kambodzsai légierő T—28-as szereket küldenek Kompong bombázói fedezték. madták azokat az olaj- és te- a kambodzsai felszabadító erők ellen. A szóvivő elmondta, hogy a dél-vietnami hazafiak megtámadták ezeket a saigoni alakulatokat, amikor a határ­menti területeken vonultak át. A Thieu-csapatok éjjelente dél-vietnami területre tértek vissza, hogy másnap ismét Kambodzsába dobják át őket. Elítélte saját katonáinak harci morálját ZÁ kambodzsai kormány­csapatok sokkal nagyobb ka­tonai sikereket érhettek volna el, ha harci moráljuk ugyan­olyan lett volna, mint ellensé­güké” — ismerte el a kambod­zsai hadsereg egyik főtisztje pénteken. A szokatlanul őszinte szavú ezredes, aki a biztonság ked­véért mégsem fedte fel kilé­tét, bírálta a hadsereg számos fogyatékosságát, mindenek­előtt a harci morál alacsony foka miatt kelt ki. Elöljárói­nak szemére vetette, hogy „túlságosan politikai szem­szemszögből” ítélnek meg bi­zonyos problémákat. Elmon­dásából kiderült, hogy a Lón Nol-rezsim katonáinak harci szelleme azért is lányul, mert zsoldjukon nem tudnak élel­miszert, megfelelő ruhát és egyéb, alapvető fontosságú cikkeket vásárolni. Az ezredes, aki az első indokínai háború­ban annakidején a franciák oldalán harcolt, megvetően nyi­latkozott azokról a főtisztek­ről, akik családjaikat nyom­ban „biztonságba helyezik”, amint a hazafiak támadásai nycmán forróvá válik lábuk alatt a talaj. „Hiányzik belő­lük minden hazafias érzés” — mondta. Az ezredes azt is a parancs­nokok szemére hányta, hogy lebecsülték az ellenséget. „En tisztelem a vörösök katonai képességét és fegyelmezettsé­gét ...”, „amint megérkeznek egy faluba, nyomban foglal­kozni kezdenek az ott lakók­kal, oktatják, nevelik őket” — fűzte hozzá. Fegyvert, lőszert találtak, harminc személyt letartóztattak A ciprusi rendőrség szomba­ton közölte, hogy a Famagusz- tábam csütörtökön történt me­rénylet elkövetői ellen indított hajsza során két nap alatt 30 személyt vettek őrizetbe. Többségüket azzal gyanúsít­ják, hogy összeesküvést szőt­tek a kormány megdöntésére. A Famagusztában végrehajtott házkutatások során a rendőr­ség nagy mennyiségű fegyvert és lőszert, valamint államel- lenes titkos dokumentumokat talált Famagusztában — mint már jelentettük — csütörtökön is­meretlen személyek automata fegyverekből tüzet nyitottak két szolgálatát teljesítő rend­őrre és súlyosan megsebesítet­ték őket A tettesek a lövöldö­zés után elmenekültek. Bekövetkezik-e a kapcsolatok meggyorsítása? A páncélterembe szorult a bankrabló A jelek szerint az immár harmadik napja tartó stock­holmi dráma végéhez közele­dik. Felfegyverzett rendőri egységek szombaton délelőtt megrohamozták és elfoglalták a bank épületét, de a páncél­terem ajtajánál megálltak. A bankrabló és pénteken sza­badlábra helyezett kasszafúró barátja a túszokkal, együtt a páncélteremben húzódik meg. A legújabb jelentések sze­rint a bankrabló és a rend­őrök között heves szóváltásra került sort, amikor a gengsz­ter a páncélterem golyóálló ajtaját kissé megnyitotta. A beszélgetés tartalmáról rész­leteket nem közöltek. A bank épületét mintegy száz rendőr veszi körül, kö­zöttük 12 mesterlövész. Betörő­világcsúcs Az olsztyni rendőrség letar­tóztatta Jan Wopciechowski 27 éves lakatost, aki — a var­sói Polityka szerint — min­den bizonnyal betörési világ­csúcsot állított fel. Hat év alatt 347 betörés róható a számlájára, — vagyis heten­ként átlag több .mint egy, ösz- szesen mintegy 4 millió zlo­tyval károsította meg a köz­ét, magánvagyont... Semmi jele sincs annak, hogy az Egyesült Államok Kubával szemben tanúsított „kemény politikája” megvál­tozna — írja az AFP francia hírügynökség amerikai hiva­talos körökre hivatkozva. Ez a megállapítás Henry Kissin­ger szerdai sajtóértekezletét követően hangzott el. Kissinger, akit megkérdez­tek, lesz-e „nyitás” Kuba felé, szó szerint így válaszolt: „Ügy gondolom, ez olyan dolog, amelyet tanulmányoznunk kell Néhány politikai megfigyelő — írja az AFP —, úgy véli, hogy Kissinger szavai mögött esetleg a kapcsolatok meg­javítására irányuló törekvés húzódik meg, hivatalos körök­ben azonban óva intenek az új külügyminiszter kijelenté­sének ilyen értelmezésétől. Más megfigyelők szerint nem érthető, vajon Nixon miért „tartja feketelistán” Kubát. Emlékeztetnek arra a kétolda­lú megállapodásra, amelyet Washington és Havanna a lé­majd... Mindeddig nem kő vetkeztek be nagyobb fejlemé- gikalóz-akciók megakadályozá nyék az ügyben.” sáról írt alá februárban. így látta a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF: Új külügyminiszter Amerikában A chilei dráma Kínai manőverek Prága—Bonn AZ AMERIKAI KÜLÜGY­MINISZTÉRIUM, a State De­partment élén bekövetkezett személycsere, ha nem is volt váratlan, de meglepett min­denkit. Rogers, a lemondott miniszter hétfőn még sajtóér­tekezletet tartott és úgy be­szélt Amerika külpolitikai tö­rekvéseiről, mintha ő maga örök időkig munkálkodni akarna és tudna ezek megfo­galmazásában és végrehajtá­sában. Aztán szerdán Nixon elnök állt az újságírók elé a San Cleemente-i „nyugati fe­hér házban”, nyári lakhelyén és jelentette be, hogy Rogers leköszönt, utóda pedig Henry Kissinger. Rogersszal a „régi gárda” utolsó embere is távozott a kormányból, már senki sincs helyén azok közül, akik 1969- ben Nixon elnökségének kez­detén tárcához jutottak. Rend­kívüli arányú ez a lemorzsoló­dás. Ha új külügyminiszterre, új hadügyminiszterre van szükség, akkor ez a bel- és külpolitikai bizonytalanság jele. Mindezen túl persze sze­mélyi okok szintén közreját­szottak. Rogers számára nem volt hízelgő, hogy Kissinger, mint az elnök nemzetbiztonsá­gi főtanácsadója, gyakorlatilag már régen a kezébe kaparin­totta a külügyek irányítását. Rogers szerepe egyre inkább csak reprezentatív tevékeny­ségre korlátozódott. Ha most, a Watergate-vihar kellős közepén került sor a személycserére, akkor a poli­tikai megfigyelők arra a kö­vetkeztetésre jutnak: Nixon egyrészt úgy akarja elterelni a figyelmet az ügyről, hogy Kissinger révén a külpolitikai akciók látványos sorát indítja el, másrészt Rogersnak, a ma­gánéletben tekintélyes ügy­védnek is nyilván sürgős le­hetett a távozás, mielőtt még az ő jogászi jövőjét kockáztat­ná a jogtalan lehallgatások, a büntetendő betörések, a meg­engedhetetlen megvesztegeté­sek megannyi árnya. Nixon és Kissinger minden­esetre most megindítja a Nyu­gat-Európával és Japánnal va-, A Szovjetunió hu barátja Egyiptomnak Harminc éve létesített dip- és a heluani fémkohászati lamáciai kapcsolatokat egy- kombinát „az egyiptomi és mással a Szovjetunió és szovjet nép közös munkájának Egyiptom. A szombati Pravda gyümölcse, a szovjet— egyipto- ebből az alkalomból egyebek mi együttműködés terémtő között megállapítja: „Az első erejének bizonyítéka”. szocialista országgal létesített államközi kapcsolatoknak tör­ténelmi jelentőségük volt Egyiptom számára, független­sége megteremtésének vala­mennyi szakaszában”. A Szovjetunió támogatása fontos tényező az izraeli ag­„Még sok ilyen példát le­hetne felsorolni — folytatja a hez több mint 120 millió egyiptomi fontra rúg, ami 50 millió font külföldi valuta megtakarítását teszi lehetővé Egyiptom számára. A tudósító rámutat, hogy az imperialista körök többízben megpróbálták megingatni a tudósító. Az izraeli agresszió Szovjetunió és Egyiptom be­eilen vívott hat legnehezebb rátságát, de valamennyi ilyen éveiben a Szovjetunió segítsé- kísérlet kudarccal végződött, gével teremtik meg Egyiptom ipari bázisát — gazdasági füg­resszió következményeinek sanak, erejenek es szilárdsa­felszámolásáért vívott harc mai szakaszában és a haladó társadalmi-gazdasági átalaku­lások végrehajtásában is — ír­ja a Pravdában Jurij Gluhov, a lap kairói tudósítója, majd rámutat, hogy az asszuáni gát gának alapját”. A szovjet—egyiptomi együtt­működéssel épülő 139 létesít­ményből 84-et már üzembe helyeztek. Ezek hozzájárulása az ország nemzeti jövedelmé­„Egylptom haladó közvéle­ménye — állapítja meg végül Gluhov —, több ízben hang­súlyozta, hogy a szovjet— egyiptomi barátság ellenségei, még ha az arab nacionalizmus zászlajával leplezik is magu­kat, lényegében károkat okoz­nak az arab országok érdekei­nek.” Izraeli vezetők aggodalma Az afrikai államok elfordulnak Izraeltől Tel Avivban véget ért az af­rikai országokban akkreditált izraeli nagykövetek találkozó­ja. A diplomaták tanácskozásá­nak középpontjában Izrael af­rikai politikájának kudarca állt. . Mint ismeretes, az utóbbi időben Uganda, a Csád Köz­társaság, a Kongói Népi Köz­társaság, Mali Köztársaság, a Niger Köztársaság és Burundi is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tel Aviwal. Az izraeli vezetők nem tit­kolják aggodalmukat azzal NŰGRAD — |?73. augusztus 26., yasárnqp j kapcsolatosan, hogy hasonló folyamat mehet végbe Afrika más államaiban is. Aggodal­mukat csak növelte az a tény, hogy küszöbön áll az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek Algírban tar­tandó, negyedik konferenciá­ja. Mindez arra indította Tel Avivot: haladéktalanul hívja össze nagyköveteit abból a célból, hogy megkíséreljen új utakat találni Izrael afrikai jelenlétének megőrzésére és egyúttal kicseréljék tapaszta­lataikat az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak elleni felforgtó akciókkal kapcsola­tosan. Űj alkotmány- tervezet Mohamed Daud, Afganisz­tán új elnöke pénteken rádió­beszédet mondott. A másodi­kat a monarchia megdöntése és a köztársaság kikiáltása óta. Az elnök bejelentette, bizottságot nevez ki, hogy ta­nulmányozza és előkészítse az új köztársasági alkotmány ter­vezetét. Az alkotmány csak azután lép hatályba, hogy azt az alkotmányozó gyűlés jóvá­hagyja. Az elnök hangsúlyozta; „kapcsolataink a Szovjetunió­val megbonthatatlanok, Irán­nal és Kínával baráti kapcso­lataink vannak és reméljük, hogy azok fejlődni fognak.” ló tárgyalássorozatot, aminek a végén egy „új Atlanti Char­ta” meghirdetése esedékes. Az atlanti — és ezek szerint még a csendes-óceáni — országok jövőbeni viszonyuk új „alap­okmányát” szövegeznék meg és fogadnák el ünnepélyesen, talán éppen a NATO fennállá­sának 25. évfordulója előtt. (A jövő tavasszal, 1974. április 4-én lesz negyedszázada an­nak, hogy Washingtonban' 12 ország külügyminiszterei alá­írták az Észak-Atlanti szer­ződést.) A héten egyre több hír és találgatás középpontja volt Nixon elnök őszre esedé­kes nyugat-európai körútja, illetve ezt megelőzően egy esetleges angol—nyugatnémet —francia csúcstalálkozó, no meg a kilenc közös piaci or­szág külügyminisztereinek koppenhágai találkozója. Az USA vezetőinek ma „si­kerekre” van szükségük, s egy ilyen „siker” lenne az is, ha a chilei népi egységkormányra döntő csapást tudnának mér­ni, szövetkezve a helyi reak­cióval. Az nyilvánvaló, hogy a chilei jobboldal meg-meg- újuló rohamai mögött ott van az amerikai támogatás, báto­rítás. Nem véletlenül követel­te a Chilei Szocialista Párt a santiagói amerikai nagykövet kiutasítását az országból... A CHILEI ERŐPRÓBA EGYRE DRÁMAIBB. Az or­szág életét sorozatos sztrájkok bénítják meg. Hetek óta tart a fuvarozók sztrájkja, s elég egy pillantást vetni a térkép­re, hogy rájöjjön az ember, milyen fontos, a 4000 kilomé­ter hosszúságban elterülő or­szágban a közúti szállítás. Ha nem járnak az autóbuszok, jórészt leáll a személyközle­kedés, ha nem szállítanak árut a fuvarozók teherautói, ka­mionjai, akkor nem jut el áru, nyersanyag, élelmiszer az or­szág városaiba, falvaiba. A magánfuvarozók — akik közt egyébként egy-két gépkocsival rendelkező kisemberek is van­nak —, nagyon jól tudják, mi­lyen létfontosságú a szerepük az ország életében, sztrájkjuk ezért csak kisebb részt gazda­sági, nagyobb részt politikai jellegű. Igaz, hogy a kormány esetlege® államosítási szándé­ka ellen, a profitjukat korláto­zó intézkedések ellen is tilta­koztak azáltal, hogy leállí­tották teherautóikat, de a lé­nyeg: gazdasági káoszt terem­teni, amelyben az Allende- kormány végül visszakozni, vagy éppen lemondani kény­szerül. .. E sorok írója is járt Chilé­ben és személyes élményei alapján mondhatja: a távoli, dél-amerikai ország politikai arculata, társadalmi összeté­tele, gazdasági élete számos hasonlóságot mutat egy-egy nyugat-európai tőkésországé­val. Santiagóban is sok a kis­polgár, akit a reakció köny- nyen meg tud téveszteni. „A magántulajdon szent!” jelszó­val mozgósítani tudnak a chi­lei tőkések solc-sok kisembert, aki — mondjuk egyetlen ro­zoga taxiját, ócska teherautó­ját, parányi italboltját, kis műhelyét félti. Az Allende-kormány aztán két tűz közé kerül: a balos, élforradalmár elemek a reak­cióval való azonnali és 'erő­szakos leszámolást sürgetik, viszont egyetlen rendőri in­tézkedés után a jobboldal az alkomtány, az egyéni szabad­ságjogok, a demokrácia meg­sértését kiáltozza. A népi egy* ségkormány igyekszik a tör­vényesség keretein belül el­járni, tudja ugyanis, hogy nemcsak Chile sorsáról van szó. Az egész Latin-Amerika — és egy kevéssé a tőkés Nyugat-Európa — figyeli a „chilei példát”! A KÍNAI HELYZET. A hé­ten egyre több hírmagyarázó' foglalkozott a világsajtóban — s a szovjet sajtóban is — a kínai helyzettel, a pekingi politikával. A találgatások megindultak azzal kapcsolat­ban is, hogy a kínai főváros­ban belpolitikai mozgolódás tapasztalható: úgy tűnik, hogy párt- és más politikai szervei sorozatosan üléseznek, persze szigorúan zárt ajtók mögött. Egyes vélemények szerint a part 10. kongresszusát készí­tik elő, mások tudni vélik, hogy küszöbön áll a parla* ment, a nagy népi gyűlés ösz- szehívása. (1964 óta nem ülé­sezett!) Amint erre a szovjet sajtó szinte nap mint nap rámutat, a kínai külpolitika irányvona­la változatlan és — sajnos — annak döntő eleme éppen a szov j etellenesség. Európában a kínai diplo­mácia igyekszik meggátolni az enyhülés folyamatát. Peking- ben úgy tartják: Kínának az lenne az érdeke, ha Európá­ban ismét feszültség alakulna ki, a kínaiak pedig „távolból figyelhetnék a tigrisek mara­kodását ...” Földrészünkön azonban a békés egymás mellett élés és az együttműködés gondolata feltartóztathatatlanul tért nyer. Ez még akkor is igaz, ha egy-egy pillanatig takti­kából egyesek új akadályokat próbálnak emelni a készülő további megállapodások útjá- ba. Ennek vagyunk mindig' tanúi most éppen Bonnban: a csehszlovák—nyugatnémet tár­gyalások még mindig nem hozták meg a kívánt, végle­ges eredményt, pedig közeleg az a szeptemberi dátum, amely Brandt kancellár prá­gai utazására volt kiszemelve. Diplomáciai „öreg rókák” persze figyelmeztetnek: a fon­tos államközi tárgyalások vé­gén, a megegyezés előtt, min­dig történnek kísérletek még valamilyen előny kicsikarásá­ra. A tárgyalások színjátéka sajátos dramaturgia szerint folyik. Hamis volt a vád A New-Orleans-i ügyészség pénteken elejtette a vádat Ed­win Gaudet, volt rendőrtiszt ellen, akiről a közelmúltban olyan hírek terjedtek el, hogy merényletet készített elő Nixon ellen New-Orleans-ban. Az ügyész közlése szerint a vád fö tanúja eskü alatt már nem volt hajlandó megerősí­teni, hogy valóban Gaudet volt-e az a fegyveres személy, aki állítólag az elnök életére tört. A titkosszolgálat állítólag felkérte a New-Orleans-i rend- rendőrséget, tartóztassa le Gaudetet A mostani jelenté­sek szerint a titkosszolgálat igyekszik elhatárolni magát attól, hogy köze lett volna Gaudet vád alá helyezéséhez. Bombamerénylet egy londoni bank elten Bomba robbant szombaton a Bank of England londoni épületében. A hatóságok fel­tevése szerint .a bomba postai küldeményként érkezett a bankba. A robbanás követ­keztében három személy meg­sérült, közülük egynek vál­ságos az állapota. Ez volt a tizenegyedik bomba, amelyet a hét folya­mán különböző londoni cí­mekre juttattak. Mint a rendőrség közölte, a Bank of England épületében történt robbanást megelőzően a merénylők —■ mint ahogy azt az utóbbi napokban több­ször megtették — nem figyel­meztették a hatóságokat A rendőrség a robbanássorozat alapján arra gyanakszik, hogy a betiltott ír köztársasági hadsereg a brit fővárosra is kiterjesztette gerillaliáború- ját A Bank of England föld­alatti páncéltemeiben őrzik Nagy-Britannia aranytartás#" kát, f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom