Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

A döntés és feltételei A vezető testületek és a ve­zetők tevékenységének egyik leglényegesebb része a dönté­sek meghozatala. A pártalap- szervezetekben is, amelyek döntési határozatokban, állás- foglalásokban, irányelvekben, javaslatokban, intézkedési ter­vekben öltenek testet. Persze a feltételek és lehetőségek nem teljesen egyformák. Más a döntési lehetősége — és a ve­le szemben támasztott igény is — egy gyáregységi alapszerve­zetnek, amely zárt nagyüzem­ben működik, más a vállala­ti központtól távoleső telep­helyi alapszervezetnek, és me­gint más az olyan önálló alap­szervezetnek, amely egy ala­csony létszámú kisüzemben működik. Bizonyos alapelvek azonban egyaránt érvényesek mindegyikükre. Néhány Jogyatékosság A pártalapszervezetek egyre inkább arra törekednek, hogy elöntéseikben a szakmai szem­pontok mellett a politikai ele­mek domináljanak. A munka­helyeken amúgyis igen szűk az a terület, ahol csak szak­mai, vagy csak politikai meg­fontolások alapján lehet dön­teni. Akadnak azonban olyan hibák is, amelyek kiküszöbö­lésére célszerű és érdemes az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani. Sok esetben nem elég tuda­tosan, inkább ötletszerűen hoznak határozatokat vagy tesznek javaslatokat. Gyakori a határozatok túl általános megfogalmazása, a teendők és feladatok elvont megjelölése. Néhány alapszervezet egyszerű­en lemásolja a felsőbb párt­szervek határozatait. Másutt a vezetőség a határozatok előkészítésébe a tagságot nem, vagy nem megfelelően vonja be. Hibás gyakorlat az is, hogy a döntésre váró javasla­tokat csak a taggyűlésen, egyszeri felolvasás alapján is­mertetik meg az alpszervezet kollektívájával. Ezekben az ese­tekben az alapszervezet tagjai Inkább szemlélői, mintsem te­vékeny résztvevői a döntésnek es a végrehajtásnak. Még nem általánosan követett az a módszer, hogy a munka konk­rét tapasztalatai alapján szük­ségessé váló módosításokat új­ból a taggyűlés elé terjeszti a vezetőség. Nem mindenütt térnek vissza határozataik végrehajtásának ellenőrzésé­re, illetve a végrehajtás mi­nősítésére, pedig ezek elma­radása kérdésessé teheti a to­vábbi döntések eredményessé­gét is. A hozzáértők bevonása Alapvető követelmény, hogy a pártalapszervezet vezetősé­ge következetesen törekedjen a különböző határozatok, ál­lásfoglalások jó előkészítésére és végrehajtásának megszerve­zésére. Itt nemcsak a vezető­ségre hárulhat szerep a dönté­sek előkészítésében. Igénybe vehetnek olyan szakértőket, akik az egyes témakörökben elméleti és gyakorlati jártas­sággal rendelkeznek. Fontos szerepet lehet szánni a párt­csoportoknak. A döntések elő­készítésébe történő bevoná­suk nagymértékben növeli a pártvezetőség tájékozottságig, az előkészítés demokratikus formáit és módszereit. Fokoz­za az egységes gondolkodás és cselekvés lehetőségét. Létrehozhatnak az előkészí­tés segítésére brigádokat, kol­lektívákat is. Jelentős segítsé­get adhatnak ehhez a munká­hoz a vállalat gazdasági veze­tői, szükség esetén a felsőbb szakmai szervek is. Igényelhe­tik az irányító pártszerv hoz­záértő, a témában jártas mun­katársának segítségét is. Cél­szerű felhasználni a különbö­ző társadalmi szervek tapasz­talatait, javaslatait, vélemé­nyét is. A döntések, eredmé­nyességét segíti elő, ha. pon­tosan feltárják a jelentkező problémák okait és nem áll­nak meg a felszínen, hanem igyekeznek tisztázni okait, és igyekeznek tisztázni, hogy ese­ti tünettel vagy mélyebb okok­ra visszavezethető jelentség- gel állnak-e szemben. A pártszervezetek által ké­szített elemzések egyre alapo­sabbak. Gyakran sokoldalú vizsgálatokat folytatnak, ame­lyekhez esetenként a szocioló­gia módszereit is igénybe ve­szik, és nagy figyelmet fordí­tanak az információk meg­szerzésére. Konkrétan és következetesen A konkrétság és következe­tesség ezen a területen is dön­tő fontosságú. Egy fontos fel­adatot ellátó üzemben példá­ul a gépek korszerűtlensége, elavultsága miatt ugrásszerűen növekedett a balesetek száma és csökkent a termelés, ami a dolgozók között rossz hangu­latot szült. Az üzem vezetői a szűkös anyagi lehetőségekre hivatkoztak, türelmi időt kér­tek. A pártalapszervezet ve­zetőségét nem nyugtatta meg ez az érvelés, összehívták a taggyűlést, javaslatokat kér­tek a tagságtól olyan megol­dásra, amivel e trthatatlan helyzeten változtatni lehet. Jónéhány javaslat született, amelyeket a tagság megbízá­sából a pártvezetőség eljutta­tott a szakmai vezetéshez, s határidőt szabott a rossz kö­rülmények megszüntetésére. A feladat nem teljesítése esetén — szólt a pártszervezet állás- foglalása — felsőbb párt- és állami irányító szervükhöz fordulnak segítségért. Az ered­mény: a gazdasági vezetés ha­táridőre megoldotta a felada­tot. A fenti példa is jelzi, hogy a pártalapszervezetek dönté­sei jelentősen befolyásolják a dolgozók és vezetők gondolko­dását, magatartását, szemléle­tét és hangulatát. Az alapszer­vezetek szerepe ezért igen je­lentős a gazdasági vezetők ál­tál hozott döntések előkészí­tésében, megalapozásában. Gyarapodik a pártalapszer­vezetek és az irányító j^árt- szervek ezirányú tapasztala ta is. Fennáll tehát annak a le­hetősége, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben tökéletesed­jék az alapszervezetek döntést előkészítő, döntést hozó tevé­kenysége. Koszorús Ferenc, az MSZMP KB munkatársa Joguk ran a csendhez Salgótarján, mindannyiunk örömére, büszkeségére szépen fejlődik, sokasodnak a korsze­rű, szép lakóházak, középüle­tek. Sajnos, az örömhöz üröm is vegyüL Jóllehet, a városi tanács minden igyekezetével azon van, hogy minél keve­sebb — a technikai fejlődés­ből adódó — ártalom érje a lakosságot, mégis a zaj tekin­tetében lassan a nagyvárosok­hoz kezdünk közeledni. A za­jok hatása persze különböző az egyes emberekre. Ami az egyik embernek bántó, az a másik számára közömbös le­het, így például a kisgyermek lármája nem zavarja az édes­anyát, a motorkerékpár bú- gása nem kellemetlen a tulaj­donosnak, s a gazdáját han­gos csaholással üdvözlő kutya örömet szerez a gazdinak. Ez azonban nem jelenti, hogy egymásra nem kell tekintet­tel lennünk. A Vásártér azelőtt csendes, nyugalmas helynek számított a városban. Ez 'már a múlté. A házak előtt edzésképpen vagy éppen szórakozásból sé- takeringest végző motorkerék­párok, mopedek felbúgó, éles hangja zavarja az itt lakók nyugalmát. Hasonlóképpen a tehergépkocsik robaja, s a személygépkocsik ajtajának csapkodása. Gondoljunk csak arra, hogy a nyári hőség mi­att kinyitott ablakon minden zajt be kell engednünk a la­kásba, márpedig vannak, akik napközben is szeretnének pi­henni, az éjszakai műszakban dolgozók, a kisgyermekek és az idős, beteg emberek. Meg kell jegyezni, hogy a járművek indokolatlanul erős zaja még fokozódik a bérhá­zak zárt kőrengetegében, a Vásártér belterület, s kérdés, hogy a járművek bejáratása, céltalan körözése itt megen­gedhető-e? A szabadban va­ló parkolás is jár ártalmak­kal; lehetetlenné teszi a ré­gebben füvesített területen az újrafüvesítést, s ezzel rontja a levegőt, másrészt télen a motorok bemelegítésével a zaj fokozódik, s ezt a régi épüle­tek eléggé rossz nyílászáró szerkezetei nem tudják tom­pítani. Végül fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy a csend­rendelet írott és íratlan sza­bályai szerint napszaktól és órától függetlenül nem szabad olyan zajt okozni, amely in­dokolatlanul zavarja a lakos­ság nyugalmát. . Dr, Németh Elemér Köszönfjük a hatvanéves Jestokin elvtársat Születésének 60. évfordulóját ünnepli A. F. Jestokin elvtárs, az SZKP Kemerovó Területi Bizottságának első titkára. Jestokin elvtársat sokan ismerik a megyénkben. Nagy szerepe van abban, hogy kialakult a gyümölcsöző testvéri kapcsolat Kemerovó terület és Nóg- rád megye között. Hatvanadik születésnap­ján levélben köszöntötte Jestokin elvtársat az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Végre­hajtó Bizottsága. A levél így hangzik: „A. F. Jestokin Elvtársnak! az SZKP Kemerovó Területi Bizottsága első titkárának, KEMEROVÓ. Kedves Jestokin elvtárs! Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága nevében forró szeretet­tel köszöntjük 60. születésnapján. Nógrád megye kommunistái, dolgozói úgy ismerik és tisztelik önt, mint tapasztalt, elv­hű kommunistát, és nagy tekintélynek örven­dő pártmunkást, aki odaadóan és következe­tesen tevékenykedik a marxizmus—leniniz- mus elveinek megvalósításáért. Ismerik és nagyra értékelik az SZKP Központi Bizottsá­gának, valamint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagjaként kifejtett munkásságát is. Megyénk dolgozóinak küldöttségei a kuz- nyeczki földön tett látogatásaik során meg­győződtek arról, hogy milyen hatalmas sike­reket értek el a kemerovói terület dolgozói a kommunizmus építésében, az ön által veze­tett pártbizottság sokoldalú szervező és neve­lő munkájának eredményeként. Nagy tisztelet övezi megyénkben az ön fá­radhatatlan tevékenységét, amely barátságunk elmélyítését, a Kemerovó terület és Nógrád megye közötti sokoldalú, gyümölcsöző testvéri kapcsolatok megerősítését szolgálja. E munka eredményei nagy segítséget jelentenek szá­munkra, dolgozóinknak a magyar—szovjet barátság és a proletár internacionalizmus szel­lemében folyó neveléshez. A nógrádi munkások, termelőszövetkezeti parasztok és értelmiségiek legkedvesebb él­ményeik között tartják számon az ön nálunk tett látogatásait, az önnel történt meleghangú találkozások kedves emlékeit. Kedves Jestokin elvtárs! Örömünkre szolgál, hogy 60. születésnap­ján jó egészségben és alkotó erejének teljében köszönthetjük önt. Szívből kívánjuk, hogy to­vábbi alkotó tervei maradéktalanul megvaló­suljanak, a kuznyeczki föld és barátságunk további felvirágzásának javára. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága, megyénk dolgozói ne­vében 60. születésnapja alkalmából friss erőt, és jó egészséget kívánunk felelősségteljes munkájához. Kívánunk további sikereket a Kemerovó megye pártszervezeteinek élén ki­fejtett irányító tevékenységéhez és sok bol­dogságot személyes életében. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága nevében: Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára. Salgótarján, 1973. augusztus.’* KISZ- v ezet őségvá la szí ások előtt Sohasem elégedetten A SALGÓTARJÁNI öblös- üveggyárban az egyik utóbbi felmérés szerint 732 KISZ- korosztályú fiatal dolgozik. Közülük 347 tagja az ifjúsági szervezetnek. Ez 47,2 százalé­kos szervezettséget jelent Me­gyei viszonyok között jóval fölötte van az átlagnak. Ha vi­szont azt nézzük, hogy a nagy­üzemi KISZ-bizottság 1971 ok­tóberében megtartott küldött- értekezletén feladatként vál­lalta, hogy az idei vezetőség­választásokra négyszáz fölé emeli a taglétszámot, a látszat lemaradást jelez. — Szó sincs róla! A statisz­tika nem adja hűen vissza a jelenlegi állapotot. Most fo­lyik több mint hatvan fiatal tagfelvételi kérelmének elbí­rálása. Ennek ellenére azon­ban nem vagyunk elégedettek, mert akad bőven javítanivaló munkánknak e területén. Kü­lönben is egy KISZ-vezető sohasem lehet elégedett — mondja Balya István, a nagy­üzemi KISZ-bizottság titkára. A KlSZ-vezetősegválasztá- sok előkészületeiről érdeklő­döm tőle. — Választási ütemtervünk­höz viszonyítva jónak értékel­jük az előkészítést. Szinté ki­vétel nélkül megtörtént az új vezetőségi tagok kiválasztása. Az alapszervezetek elkészítet­ték a vezetőségválasztó tag­gyűlés beszámolóit, melyeket a bizottság véleményezése után tárgyalnak a pártszerve­zettel közös vezetőségi ülésen. Az alapszervezetek kötelező napirendi pontokat tárgyalnak taggyűlésükön, s ahol szüksé­ges, megválasztják a jelölő bi­Továbbf jó ütemben balad a Salgótarján—Budapest telefonkábel lefektetésének előkészítése, megyeszékhely határában dolgoznak, így ennek elkészülte után kezdődhet a kábelfektetés Az árokaségépek már a — kulcsár — zottságokat — tájékoztat a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára. A korábbiakhoz képest a választások után négy alap- szervezettel több tartozik a bizottság irányításába, s létre­hoznak egy csúcsvezetőséget is. összesen 103 vezetőségi és tes­tületi tagot választanak. — Hogyan történt az új ve­zetőségi tagok kiválasztása? — Különböző okok miatt a régi vezetőséghez képest az új vezetőségek kétharmada most kerül először megválasztásra. Arra törekedtünk, hogy növel­jük a katonaságtól leszerelt fiatalok, a lányok és az ifjú­munkások arányát. Így az új vezetőségek átlagéletkara 24 év körüli, ami kedvező, mert nagyobb mozgalmi tapasztala­tokkal rendelkeznek. Munká­jukkal növelhetjük a vezetés színvonalát, aminek hatása mindennapos tevékenységünk­ben jelentkezik. A vezetőségválasztő taggyű­lések beszámolói az elmúlt két év tapasztalatait összegzik majd. Balya Istvánt a nagy­üzemi tapasztalatokról kérde­zem. — Arra törekedtünk, hogy az alapszervezetek önállósága, kezdeményezőkészsége javul­jon. Ennek módját a sok alap­szervezeti rendezvény szerve­zésében találtuk meg. Emel­lett azonban sor került nagy­üzemi szintű akciókra is, amelyeket továbbra is szerve­zünk. Példának említenem a kommunista műszakokat, a városi úttörő váltótábor építé­sében való résztvételt, ünne­pélyes KISZ-fogadalomtételt. Ezek mind elősegítették szer­vezeti életünk fejlődését. Nőtt a fiatalok aktivitása is. Ennek tudható be, hogy a most távo­zó idősebb ifjúsági vezetők kö­zül több tmrrt fizen a pártban, szakszervezetben folytathatják közéleti tevékenységüket — sorolja a KISZ-titkár. KiET ÉV munkájának érté­kelése köziben önkéntelenül i# az elkövetkező időszak tenni­valói kerülnek szóba- Az öb­lösüveggyárban is tudják, „hol szorít a cipő”. — Elsősorban a KISZ tö­megbefolyását kell erősíte­nünk. Jobban oda kell figyel­nünk azokra a fiatalokra, akik a gyárba jönnek dolgozni. El­hanyagoltuk a propagandát, pedig nekünk is van miről be­szélni a KISZ-en kívüli fiata­lok előtt. További célunk a* alapszervezetek öntevékeny­gégének fokozása. Még több program biztosítására van le­hetőség. Az a tapasztalatunk, hogy a politikai oktatásokon olyan témákat kell tárgyalni, amelyek a mindennapi élet­ben felmerülő ■ .kérdésekkel foglalkoznak. Nagy figyelmet fordítunk a helyi vezetőkép­zésre, melyet az aktivisták fó­rumán belül oldottunk meg az elmúlt időben is. Az ifjúsá­gi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladataink ugyan­csak az elsők között szerepel­nek — összegzi Balya István azokat a tennivalókat, amelyék már az új vezetőségek előtt állnak. A Jö MOZGALMI mtmka feltételei adottak náluk. A gyár gazdaságvezetése mesz- szemenően támogatja minden kezdeményezésüket. Csak egy példa: az elmúlt két év alatt 71 fiatal család jutott lakás­hoz a gyár anyagi támogatását élvezve. A vezetőségválasztó taggyű­lések beszámolóiból ez sem hiányzik majd. Szabó Gyula Gyorsult a tankönyvellátás vidéken A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat az idén is gondosan felkészült a tan­könyvszezon lebonyolítására. A vidéki hálózat 73 könyves­boltja foglalkozik altalános és középiskolai tankönyvek áru­sításával. Közülük 14 bolt az általános, 12 a középiskolákat, 47 üzlet pedig mindkét iskola­típust ellátja könyvekkel. Je­lenleg a 168-féle általános is­kolai tankönyvből — az igénylések alapján — 167 már megjelent. A Művelt Nép mű­ködési területéhez tartozó mintegy 1700 általános isko­la részére mintegy hárommil­lió tankönyv került forgalom­ba. A több mint száz gimnázi­um nappali tagozatának 128- féle tankönyve közül 119 már megjelent és várhatóan a . hi­ányzó tankönyvek is rövide­sen kaphatók lesznek. A gim­náziumok esti és levelező ta­gozatán használatos 30-féle tankönyvből 28-at már ki­szállítottak. A vidéken műkö­dő több mint 600 különböző szakközépiskola részére a Művelt Nép folyamatosan szállítja a könyveket. A vál­lalat külön felhívja a mező­gazdasági szakközépiskolák ta­nulóinak figyelmét — akik a tanév kezdetén mezőgazdasági szakmai gyakorlaton vesznek részt —, hogy időben, a gya­korlat megkezdése előtt vá­sárolják meg tankönyveiket. A szeptember 1-ig esetleg meg nem jelenő tankönyveket a könyvesboltok rövid időn belül eljuttatják a tanulók­hoz. NÖGRAD - 1973. augusztus 26., vasűrnap 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom