Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
«é U l>[ TE UN V'V\. V'^A-A/VAA^VV/VV^A>^/V\r^,\/VVV»/\A^V'XVVV»/V,^/V^/VV\</\AA'V/V'^W%»^y\/V^X\ArfVV^/VV^ BUDAPESTEN >WMIVtMA«A/VA/VVOAA»'UWOA/V/V/WVn/W'VV^/VVVV*d/V*V\*VOA/VVVUVVV'\/V\A*VV'VVVVVV* Izzadságcseppek, jeltört kezek, sajgó derekak ... Fiatalos jókedv, szórakozás, focimeccsek — ez jellemző a budapesti „Váci Mihály” önkéntes ifjúsági építőtábor lakóira. Az idén utoljára a nógrádiak vették birtokukba két hétre. Szakmunkástanulók és középiskolás diákok ragadtak lapátot, csákányt a 43. számú Építőipari Vállalat építkezésén, hogy önkéntes munkájukkal hozzájáruljanak a főváros fejlesztéséhez. Bő „repertoár99 Az építőtábor kapujában sorompó állítja meg az érkezőket. Emögött kaptak otthont két hétig a nógrádi diákok. A sárga faépület előtt a régi katonai'lőtér. Rézsűi között most fuballpálya kapott helyet. A másik oldalon árnyas liget, a srácok társadalmi munkában alakítgatják. A tisztaság fegyelemről vall. Ezt erősíti meg a tábor vezetője Vészeli Lajos is: — A fiatalok megszabott rend szerint töltik idejüket. Kora reggel már kinn vannak az építkezésen, s félórás szünet kivételével fél kettőig dolgoznak. Különböző munkákat végeznek. Alapárokásás, betonozás, anyagmozgatás, takarítás, szilikátozás szerepel a „repertoárban”. A délután és az este a pihenés jegyében telik el. Sportversenyek folynak a táborbajnokság keretében, kulturális rendezvényeket szervezünk számukra, a jó munkát végzők pedig kimenőt kapnak a városba — sorolja. — Hogyan állnak helyt a nógrádiak a munkában? — Ebben az évben ez a csoport az utolsó, így van összehasonlítási alap. A teljesítmények váltakozóak, épp a munkád különbözősége miatt. Meg vagyunk velük elégedve, bár vannak olyanok is, akik ügy állnak a munkához, hogy más is hozzáférjen — teszi nozzá mosolyogva. A falitáblán a fiatalok szemmel kísérhetik teljesítményük alakulását. Az értékelés 3—4 naponként történik, így lehetőség van a javításra. Ezt elősegíti az anyagi ösztönzés is. Az első helyen végzett brigád tagjai fejenként 90 forintot Kapnak. Egyéb jutalmazásra a KISZ központi bizottsága és a 43. számú Építőipari Vállalat mintegy húszezer forintot bocsátott rendelkezésre. A mun- Kában élenjárók 5—800 forintot is „kereshetnek”. A cél persze nem ez. A munkára nevelés, s az, hogy az ifjúság kivegye1 részét a népgazdaság előtt álló feladatok valóra váltásából. Ezt tudják a tábor lakói is. Kétszeres elsők Az S. számú brigád, balassagyarmati és salgótarjáni szakközépiskolások, az asztalosműhely raktárában ■ tevékenykednek. Ajtókat, ablakokat rako&zsk z szállítóeszközökről. A munka ütemére jellemző, hogy a fél kettőkor érkezett szállítmányt sem hagyják a platón, pedig már munkaidejűk letelt. Nem véletlen, hogy a két értékelés alkalmával mind a két ízben ők nyerték el az elsőséget. A brigád vezetője, Házy Károly meséli: — Építőanyagért mentünk, amikor a hozzánk beosztott felnőtt segédmunkás feW.lt a vontatón, hogy szétnézzen. Balszerencséjére a szabálytalanságot a sarkon álló rendőr észrevette, s miután leállított bennünket megkérdezte, hogy miért állt fel. „Levegőt venni!" — felelt az. A rend őre nem értékelte az elmés választ és ötven forintra büntette. Azóta „50 forintos levegő" lett' a neve. Az ilyen sztorik nem hiányozhatnak egyetlen egy építőtáborból sem. — Hogy sikerült az első helyezést elérnetek? — érdeklődtem tőlük. A brigád tagjai néznek. egymásra \ Lapátosok és seprősök A munka színhelye A salgótarjáni építőipari szakközépiskolások gyakran tartanak cigarettaszünetet, de amikor hozzákezdenek lapátolni építőmunkás legyen a talpán, aki felveszi velük a versenyt. Egy most épülő iskola alapárkából termelik a földet Szakszerűen, ahogy a jövő építőipari szakmunkásaihoz illik. — Szívesebben végeznénk szakipari munkát, szigetelést vagy falazást. Persze így IS sok hasznát vesszük a táborban töltött időnek. Ritkán láb hatunk közelről ilyen modem építkezést. A szintek szemünk láttára kerülnek egymásra, s igazán jóleső érzés, hogy ennek a nagyszabású éoítkezé»- ij nek aktív részesei lehetünk jj — mondja László Csaba. Bereez Attila, Búzás Sán- |í dór. Pásztor József rögtönzött megbeszélést tart, a többiek fc* csatlakoznak hozzájuk. Pilla- '* natok alatt megegyeznek, hogy ki. melyik szakaszon lapátolja a földet. S máris lendülnék a szerszámok. — Még szerencse, hogy a talaj laza — jegyzi meg Farkas Sándor. Az egyik tízemeletes háztetején a gép ipar isták kis csoportjára leltünk. A szilikát- téglákat rakosgatták sorban egymás mellé. Űk pár nappal később érkeztek a táborba, mert Siófokon töltötték nyarukat. de eljöttek, mert megígérték. A „magaslati levegőn” igazán jól érzik magukat, ehhez a gyönyörű panoráma is hozzájárul. Az ő sztorijukat Laci meséli el: Csak arra ébredt fel. amikor vízzel leöntöttük. Az esetet felidézve jót nevetnek csínytevésükön. Amíg ők a tetőn szorgoskodnak, a brigád többi tagja bedolgozza az odaszállított betont, tíz emelettel lentebb. Támfalat építenek. A hatodik szinten hatalmas porfelhő. Mire eloszlik, már látni az ..elkövetőket”. Tóth Zoltán és Baksa István a szé- csényi mezőgazdasági szakiskolából. — Nekünk a takarítás jutott „osztályrészül” — mondja Zoli, a brigádvezető. — Az egyik délután kíváncsiak voltunk, hogy László Józsi igazán alszik-e, vagy csak tetteti magát. A kérdést nem tudtuk eldönteni, ezért papírszeletet dugtunk, a lábujjai közé és meggyújtottuk. Ennek ellenére nem kedvetDeutsch lenek:. — Mi hiányzik a táborban? kérdezem tőlük. — Seprés közben gázálarc, ebéd után kimenő — felelik. Aztán, mintha vezényszóra történne leülnek, előkerül a tízórai, s falatozva pihennek. — Munkával! — felelik szinte egyszerre. Valamennyien az egyhónapos termelési gyakorlat után vállalták az önkéntes munkát. — Megérte eljönni. Rengeteget kaptunk a tábortól. Az alkotmány ünnepén végignézhettük a vízi parádét és a fiszt- avatást. A XV. kerületi tanács és KISZ-bizottsag városnézésre vitt bennünket., moziban is voltunk. Egyszóval a munka mellett jól érezzük magunkat — mondja Dancsó János. A napokban a Német Demokratikus Köztársaság Televíziójának stábja is meglátogatta őket. Büszkék is rá! Az ellátás iránt érdeklődöm. Egyöntetű a vélemény: — Annyit ehetünk, ameny- nyit akarunk. Aki szereti a hasát, háromszor-négyszer t* repetázhat. A szobáink kényelmesek, négyágyasak. A korábbi építőtáborokhoz képest, tiszta szanatórium, A brigád most megpályázza, hogy a végleges értékelés alapján is az első helyre kerüljön. Emellett bíznak abban, hogy a jutalmul kitűzött külföldi utazások egyikét a brigád valamelyik tagja kapja. A táborzárásnál majd minden kiderül. Búcsú, tie jövőre újra • • • Az ebédlő előtt sűrű sorba: állnak a diákok. A tágas teremben gyorsan haladnak. A kiszolgálást ki-ki magának Vjigzi. A kaja: húsleves, bácskai rizseshús, savanyú káposzta és őszibarack. Az adagok felnőtt munkásokhoz mértek, de a fiatalok gyorsan megoirkóznak az ebéddel, s kevesen állnak repetáért sorba. Sietnek, mert kezdőlik a labdarúgó-bajnokság döntője. iyf}, kettő, h akarom: Betonozo-ductt. Előadja: Berkes Nándor és Franka Pál — Szűrd ki, mert addig pattogni fog! —'ehhez hasonló kiáltások hagyják el a lelkes nézősereg ajkát. A gólt természetesen itt is üdvrivalgás és bosszúság fogadja. Attól függően, ki, melyik brigád csapatának szurkol. A „fáradtabb” gépiparisták rögtönzött kötélhúzást rendezve mérik össze maradék erejüket. A kötél nem más, mint összekötözött törülközők. A békés természetűbbek viszont a sakkjátékot űzik, vagy szobájukban heverészve olvasnak. Többen csendespihenőt rendeltek el maguknak. Már a táborozás áll a beszélgetések középpontjában. A Mikroszkóp Színpad látogat hozzájuk, majd tábortűz mellett vesznek búcsút egymástól. Itt kerül sor a végső jutalmazására és a Kiváló Brigád címek odaítélésére. Az iskolák közötti verseny győztese a KISZ központi bizottsága zászlaját kapja meg. A két hét gyorsan elrepült. , — Nem fáradtunk cl — mondja Porkoláb Béla, majd hozzáteszi. — Jövőre újra jelentkezünk építőtáborba! Érzik, így van ez rendjén. Most már az . iskola padja szólítja őket. JL.„ Jfo ... j, Az építőipari szakközépiskolások nagy szakértelemmel ellenőrzik a tervrajzokat
