Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

Jő, ha tudjuk! A lakásrendelet szerint a rosszhiszemű és biróilag ki­lakoltatásra kötelezett lakóval szemben kétféle gyakorlati eszköz áll rendelkezésre a ta­nácsoknak és lakáshivatalok­nak. Az egyik annak lehetővé tétele, hogy az ilyen lakót el­helyezhetik nem csak a szük­séglakásban, hanem albérlet­be, vagy munkásszállásra is. 1971. július 1-ig a tanácsoknak csak az a lehetőségük volt, hogy a bérbe adó által szerzett lakásba karhatalommal behe­lyezték a kilakoltatásra köte­lezettet, vagy pedig a taná­csok igyekeztek biztosítani egy-egy szükséglakást. Ez utóbbi elég nehéz volt, mert még szükséglakások sem álltak a tanácsok rendelkezésére, így a végrehajthatatlan ítéletek száma nőttön nőtt. A mostani lakásrendeletekben talán na­gyobb jelentőségre tesz majd szert a munkásszállásokra va­ló behelyezés joga és kénysze­re, míg az albérletbe való be­helyezés nem sok pluszt fog jelenteni, mert a tanácsoknak sem áll megfelelő albérlet rendelkezésükre. Ehhez a bér­be adónak kell a tanácsok ren­delkezésére bocsátania az ilyen helyiségeket. Az említetteknél sokkal na­gyobb jelentőségű a lakásren­deletnek az a jogi kényszerle­hetősége, hogy a rosszhiszemű, és a biróilag kilakoltatásra kötelezett lakóval szemben igen tekintélyes bírságot le­het kiszabni, ha nem költözik eb Ezzel kapcsolatban idézzük a 3/1971. (II. 8.) kormányren­delet 25. §-át, amely kimond­ja: ,3a a jogcím nélküli ía- káshasznaló rosszhiszemű és a lakás elhagyására megállapí­tott 'kötelezettségét határidő­ben nem teljesítette, használa­ti díjon felül — bírság fizeté­sére is kötelezhető. A bírság a lakás elhagyására megállapí­tott határidő eredménytelen elteltét követő első évben a használati díjnak megfelelő összeg, a második és az azt követő években pedig a hasz­nálati díj kétszerese.” Ehhez még csak annyit: a bírság összegét az adóügyi ha­tóság állapítja meg és közadók módjára hajtja be. Az adó­ügyi hatóság a lakáshasználati díj összegének megfelelően ezer forinttól felfelé terjedő bírságot szabhat ki a rosszhi­szemű lakóval szemben és azt a második évben, valamint « következő években emelheti. A jóhiszemű jogcím nélküli fakó kiköltöztetésével kapcso­latban egészen más a helyzet. Ezeknél kényszereszközök nem alkalmazhatók és ezeknél úgy mint eddig, elhelyezésükről el­sősorban a bérbe adó köteles gondoskodni. Őszibarack Csongrádból Az ország őszibaracktermé­sének egyharmadát Csongrád megye adja. Tizenhat megyébe — köztük Nógrádba — jut el a szatymazi tájkörzet zamatos, vitamindús termése, amelyből csupán a MÉK Vállalat — a pénteki összesítés szerint — ebben az idényben összesen 930 vagonnal szállított el. Kül­földön is állja a versenyt á hírneves gyümölcs. A Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába küldenek rendszeresen nagyobb mennyi­séget. A Német Szövetségi Köztársaság megrendeléséle befőzésre 1000 mázsa nagymé­retű ford őszibarackokat szál­lítottak. Az idei szezon — fogyasztók övömére — hosszúnak ígérke­zik. Az őszibarack zömét ugyan leázüretelték Csongrád- ban, s jelenleg a későn érő Eajtákat szedik, de legalább 3 hét van még hátra a gyümölcs lefutásáig. Üj pirométer Kétezer fokos hőmérséklet is mérhető egy új színes piro- méterrel. A pirométernek a hőmérséklet meghatározásához elég, ha félméteres távolság­ból „láthatja” az izzó test mintegy két négyzetmillimé- ternyi területét. Ha a vizsgá­landó felületek megközelithe- ‘etlenek, az új. egyúttal re­gisztráló mérőműszer pótolha­tatlan. tftt»»ze«M§t éne lAvlisit Napközi otthonok Salgótarjánban „Az országos öthónapos mun­katerv keretében a népjólét te­rületén is újabb hatalmas be­ruházások lesznek. Ennek ke­retében Salgótarján város te­rületén , még egy napközi ott­hont létesítenek. Illetékes he­lyen kapott felvilágosítás sze­rint ai új napközi otthont a Losonczi utca környékén, vagy pedig a Luby-telepen he­lyezik el, hogy az új városrész munkássága részére is hozzá­férhető legyen.” (Újsághír 1948-ból) — A napközikérdés ma Is gond — mondja Ferencz Im­re, a Salgótarjáni városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője. — Kevés a fé­rőhely. Salgótarjánban pilla­natnyilag 144 általános isko­lai osztály van, több mint 4000 tanuló, és ezek közül csak mintegy 1600-at tudunk elhe­lyezni, 47 csoportban. Salgó­tarjánba nagyon sokan köl­töztek be vidékről, rohamosan nőtt és nő a nagymama, ro­konok nélküli családok száma, ahol nincs kire hagyni a gye­rekeket. — Változott-e a napközi feladata? — Lényegesen. Ma már nemcsak a gyerekek megőrzé­séről, felügyeletéről van szó, jelentős pedagógiai tevékeny­ség színhelye is a napközi. Igyekszünk a legjobb pedagó­gusokat biztosítani a napkö­ziknek. Három évvel ezelőtt, a Mártírok úti és a Gagarin is­kolában kísérleti jelleggel a napközi sajátos formájaként bevezettük az egész napos is­kolát. A szülők eleinte ide­genkedtek. később azonban igen megkedvelték az új rend­szert. Nem csoda, hiszen a gyerekek nem visznek haza tankönyvet, füzetet, nincs gond a leckével. Szeretnénk ezt a rendszert minél több he­lyen bevezetni. — Mi ennek az akadálya? — Ahhoz, hogy egész napos iskolát lehessen létesíteni va­lahol, arra van szükség, hogy a tanulócsoportoknak, osz­tályoknak megfelelő számú terem álljon rendelkezésre. Pillanatnyilag azonban az előbb említett 47 csoportra összesen két önálló napközis terem jut, a többiek tanter­mekben tartják foglalkozásai­kat, nincs tehát mód arra, hogy a gyerekek egész nap ott • tartózkodj anak. — Mi lehet a megoldás? — Az ötödik ötéves terv folyamán Salgótarjánban több általános iskola építését ter­vezik — egyebek között az új­onnan kialakult lakótelepeken is —, amelyekben a modern kö­vetelményeknek megfelelően, külön napközis termek is lesz­nek. Természetesen addig is keressük a megoldást, hiszen évente négy-öttel emelkedik a napközis csoportok száma. Megpróbálunk új napközis termeket kialakítani, ahol az lehetséges. Az idén több mint tíz helyiséget építenek, illetve szabadítanak fel a város is­koláiban, többek között a Bar­tók Béla, a Csizmadia és a Ma- linovszkij úti iskolában. Az üzemek és a szülök egyaránt szívesen segítenek. Ez termé­szetesen csak részmegoldás, de lépést kell tartanunk az emelkedő igényekkel, hiszen a pedagógiai munkát az is erő­sen befolyásolja, hogy a nap­közis csoportok, az optimális 20—25 fő helyett sokszor 40 tanulóból állnak. A nehézségek ellenére igyek­szünk mindent elkövetni, hogy tanulóink. — különösen a fi­zikai munkások gyermekei — a lehető legjobb körülmények között sajátíthassák el az is­mereteket. Hogy munkánk si­keres, tanúsítja, hogy a nap­közisek átlaga a legtöbb isko­lában az iskola tanulmányi átlaga fölé emelkedik. Első­rendű feladatunk a nevelő­munka, a tanulás segítése — fejezte be az osztályvezető. — g- — A Delta legújabb száma Az autógyártásban forduló­pont az új törekvés: a maxi­mális biztonságot nyújtó ko­csik előállítása. A ma egyre több és nagyobb veszélynek kitett autósok számára biztató beszámolót közöl a Delta-ma­gazin új száma a 6 országban kidolgozott 13 kísérleti bizton­sági autóról. A lap a biológia új szenzációjáról is beszámol: szovjet felfedezés szerint a sejtek ibolyántúli sugarak ré­vén érintkeznek, „beszélget­nek” egymással. Cikkeket kö­zöl a Delta a kozmikus sugár­zásról, a mikrovilág fotózásá­ról, a jövő képernyőjéről, ana­tóliai ásatásokról, beszámol a minikomputerek térhódításá­ról, a „génműtéttel” megkísé­relt növénynemesítésről (s így fehérje nyeréséről a levegő­ből), a jövő elektronikus kép­ernyőjéről, s egy új magyar találmányról, amely a sport- versenyek hagyományos mé­rőszalagját gyorsabb és ponto­sabb elektronikus módszerrel helyettesíti. Bemutatja a sta­dionok, szabadtéri színpadok védelmére alkalmas, változtat­ható tetőket és a jövő irodái­nak építhető íróasztalait, író­asztalgépeit. Bravúros fotók szemléltetik a rovarok „légi ak­robatikáját”, repülésük sajá­tos titkait. Ezenkívül számos hír, Információ, képes tudósí­tás és a közkedvelt Delta-lexi­kon egészíti ki a lap új szá­mát, amely ezúttal is száznál több látványos — javarészt színes — fotót közöl a termé­szettudomány és a technika minden területéről. RÁC MIN RACUMIN PATKÁNY- ÉS EGÉRIRTÓSZER A csalétek Kumarin- (3—Tet- raly 1/4—hydroxicumarin) tartalma 0,8%. A kész csal­étek jó csalogató és a patká­nyok szívesen fogyasztják. A Racumin csalétket a pat­kány- vagy egérjárta helyen kell kitenni. A lakóházakban és mellék­épületekben megtelepedő patkányok elpusztítására ele­gendő az 500 g-os zacskóból 10—15 dkg-os halmocskákat elhelyezni, olyan módon, hogy gyermekek és hasznos háziállatok ne férjenek hoz­zá. Beépített területre szá­molva, 100—150 msenként 1 irtószerhely felállítása java­solt. A mezőgazdasági és ipari üzemek eredményes pat­kánymentesítése érdekében az irtás előtt meg kell álla­pítani a teljes patkánymen­tesítéshez szükséges csalétek mennyiségét. Azokon a he­lyeken, ahol sok patkány él, olyan mennyiségű csalétket kell kihelyezni, hogy a fel­becsült patkánylétszámnak megfelelően egy-egy rágcsá­lóra kb. 200 g irtószer jus­son. A mezőgazdasági üzemek­ben ügyelni kell arra, hogy a kihelyezett csalétekhez a há­ziállatok hozzá ne férjenek. Erre a célra szolgálnak az 50x40x20 cm-es etetőládák és az 50 cm vagy 20 cm át­mérőjű műanyag csövek. Az etetőládák és -csövek haszná­lata ipari üzemekben az idő­járástól is védi a csalétket. A kihelyezés után a csalét­ket 2—3 naponként ellenőriz­ni kell. A teljes patkánymen­tességet csak az elfogyasztott csalétek állandó pótlásával lehet elérni. A rágcsálók el­pusztulása a fogyasztás után 3—4 nap múlva kezdődik, és az összes patkány kipusztu­lása két-három héten belül várható, a terület nagyságá­tól és az elpatkányosodás mértékétől függően. A már mentesített területen ajánlatos néhány etetőhelyet állandóan fenntartani, hogy ha újabb állatok vándorol­nak be, gyorsan elpusztulja­nak. Figyelmeztetés: élelmiszerrel, takarmánnyal együtt ‘ tárolni tilos! Tárolni csak olyan he­lyen szabad, ahol a gyerme­kek és a hasznos háziállatok nem férhetnek hozzá. Csak rágcsálók elleni védekezés­re — a használati utasítás szerint — használható fel. Kihelyezés után alaposan kezet kell mosni. Munka köz­ben étkezni, dohányozni ti­los! A romlott és mér újra nem használható maradékot az irtás után össze kell gyűjte­ni, és elégetéssel meg kell semmisíteni. Esetleges mérgezés (vérzé­kenység) esetén ellenszere a K-vitamin. Csomagolás: a készítmény 500 g-os dobozban elhelye­zett, leforrasztott polietilén tasakban, illetve 5 kg-os és 10 kg-os, polietilénnel bélelt papírzsákban kerül forga­lomba. Lejárati idő: jól lezárt cso­magolásban, száraz, sötét, hűvös helyen a gyártástól számított 1 évig eltartható és felhasználható. A készítmény hatóanyagát előállítja: A BAYER A. G. Leverkusen. Kiszereli és for­galomba hozza: a PHY- LAXIA Oltóanyag- és Táp­szertermelő Vállalat, Buda­pest, X., Szállás u. 5—7. Ára: 80 Ft. (x) Salgótarján, 1-os Mozgalmas nap a postán A salgótarjáni 1-es Posta megyei hivatal is. Számos szer. teágazó és mégis összetett munkát végeznek itt a veze­tők, beosztottak, alkalmazottak egyaránt. Szinte reggeltől reg­gelig látják e) szolgáltató te­vékenységüket. Továbbítják a feladott leveleket, táviratokat, csomagokat, pénzküldeménye­ket, kézbesítik az ide érkező küldeményeket, hírlapokat, fo­lyóiratokat. Éjjel-nappal ösz- szeköttetést teremtenek telefo­non az ország, a világ legkü­lönbözőbb városaival, falvai- val. A posta Salgótarjánban csak reggel hét órakor nyitja meg kapuit az ügyfelek előtt, este 9 óráig várja azokat a munka azonban már jóval ko­rábban kezdődik és sokkal később fejeződik be. — Ez pontosan így van — ért egyet véleményemmel Hel­lebrandt Györgyné, a hivatal helyettes vezetője. — A tele­fonközpont és a távirda éjjel­nappal ügyeletet tart. Itt lent, a földszinten pedig hajnali öt órától már lázas munka fo­lyik. Ebben az időben csak­nem tizenötezer napilap, folyó­irat és színes kiadvány érke­zik a postára. Megkezdődik a szétosztás, átveszik a kézbe­sítők, akik legkésőbb három­negyed hatkor útnak is in­dulnak. A lapok kézbesítését általában tíz órára befejezik. Legfeljebb egy-két helyen, a nálunk már külterületnek szá­mító részen tizenegy óra a határidő. — Ha már az újságoknál tartunk, mit mondana a je­lenlegi. helyzetről és a közeli tervekről? — A hírlapelőfizetők száma ma már megközelíti a tizen­nyolcezret. Az árusított pél­dányszám is túlvan a négy­ezren. A lapok továbbítását huszonhat aktív és három he­lyettesítő kézbesítő látja el. Azért, hogy például az árusí­tás jobb legyen, átcsoportosi- tottuk a hírlappavilonjain­kat Olyan helyre tettük, ahol nagyobb a forgalom. Bővítjük az úgynevezett hírlapkézbesiiő járást, összesen kettővel. Ezt a város nagyarányú építkezése tette szükségessé, s az, hogy egy-egy kézbesítőre kevesebb jusson. Ezzel könnyitjük a na­ponta kihordandó újságok sú­lyát, ugyanakkor lehetőséget biztosítunk a kézbesítőknek, hogy több idő jusson az előfi­zetőkkel való beszélgetésre is — Nálunk naponta több ezer ember fordul meg a postán. Erre hadd mondjam el egy­napi forgalmunkat, ha kell bi­zonyításra. A mai napon több mint ezer távirat fordult meg a hivatalban. Vagy ide érke­zett, s kézbesítettük, vagy itt adták fel, s továbbítottuk. A felvett csomagmennyiség száz­ötven körül mozgott. Az érke­zett mennyiség több volt. A pénztárainknál több mintezer- hétszáz utalványos, vagy csek­kes befizetés történt. A taka­rékbetétek kezelése az egyik legmunkaigényesebb dolgunk. Ebből is kétszáatizet intéztek az ablakoknál. Ezek talán a legfontosabb dolgaink közé tartozó szolgáltatás. És hogy mennyi volt a napi forgal­munk a telefonközpontban? Arra most nagyon nehéz len­ne választ adni. De hogy több mint ezer, az biztos. Nálunk minden nap mozgalmas. En­nek ellenére munkatársainktól azt kérjük, mindig legyenek udvariasak, előzékenyek és kedvesek az ügyfelékkel szem­ben. Ami viszont számunkra is bosszantó: tovább folytató­dik a városban a nyilvános telefonok rongálása. Most leg­utóbb az-építők szállása előtt levő telefonfülkében vágták le a hallgató zsinórját. A NÓG- RÁD ugyan már segített, ezt köszönjük is. Most a lakók­hoz fordulnánk, hogy akadá­lyozzák meg a telefon rongálá­sokat, hiszen a város lakói­nak érdeke, hogy azok mindig, minden esetben üzemképesek legyenek. Somogyvári László Régészek öröme A székesfehérvári belváros is- jelentőségű templom feltárá- mét meglepetésekkel szolgált a sa során eddig előkerült a régészeknek: a Rózsa utcában szentély északi kváderköves középkori templom szentélyé- fala. A régészek folytatják * nek maradványaira bukkan- feltárást. A templom a felté- tak. A Közép-Európában telezések szerint a polgároké egyedülálló építészettörténeti volt. „Legközelebb — igv mond­ta, isten bizony így mondta a bájos hangú bemondónő — 2150-ben találkozhatunk a teljes napfogyatkozással.. Éppen azon tűnődtem, hogy milyen hii’ságos az élet, hogy az ember jóformán meg sem születik, máris jön az elmú­lás, hogy az ember még jóizüt ki sem fészkelődi magát az ágyán, máris rászól a sírásó- nem mozgunk apikám, nem mozgunk, pásszentosan el­fekszünk, apikám! Egyszóval, a világ elmúló dicsőségén és a dicsőség elmúló világán me­ditáltam könnyes szemmel és fájdalmas lélekkel, amikor meghallottam a rádióban az iménti mondatot. Leírom még egyszer, mert jólesik: „legközelebb 2150-ben ta­lálkozhatunk a teljes napfo­gyatkozással ...” Várjunk csak: 1973-hoz, hogy 2150 legyen... az any- nyi, mint... kell pontosan 177 év. Ha igaz, márpedig sem­mi okom kétségbe vonni a Magyar Rádió megállapítását, legkevésbé, ha ezt az állítást egy nő teszi, nos, sem illemből, sem hitből semmi okom két­ségbe vonni, hogy itt, a többes szám első személyének esete forog fenn, akkor rólam is szó van. Egy többes számba, még ha az első személy is, én is be­leférek. Tehát, még 177 évem van. A legközelebbi napfo­gyatkozásig. Heuréka! Szép ez a hosszú élet, szép ez a 177 esztendő, bár megmondom őszintén, a kerek számokat mindig job­ban szerettem, igazán lehetne 180 esztendő is. Három év még elkelne ahhoz, hogy jó alaposan elmesélhessem mi­lyen is egy teljes napfogyat­kozás 2150-ben. Félre hát bá­nat, és könnyedző lélek! Fél­re ti elmúláson meditáló gon­dolatok! Ihaj-csuhaj, sose ha­lunk meg, illetőleg 177 évig meg nem, s annyi idő alatt oly sok minden történhet, jöhet egy újabb rádióbemondónő is, aki majd azt mondja, hogy a „legközelebbit... 2973-ban ér­hetjük meg...” Mindezek után rögtön író­gépemhez is ültem, hogy hosz- szú életem és életünk boldog­ságát egy himnusz ' keretében clzengjem, hogy hálámat írás­ban is kifejezésre juttassam a rádiónak, az aranyos hangú és mélységesen optimista bemon­dónőnek, amikor ... igen, ami­kor a magyar nyelvtan keserű, temetői realitású szabálya visszarántott a napfogyatko­zás nélküli siralomvölgybe. Igen, többes szám első sze­mély, de feltételes mód.' Fel­tételes mód! Találkozhatunk! Értik, kérem? ,„ .. hatunk. . .” Nem biztos, nem garantált ta­lálkozás ez, nem kategorikus kijelentés, mint például az, hogy Fabulon a bőre őre ... Szó sincs róla. Csak lehetőség. És én még soha nem tudtam élni a lehetőségekkel. Egy teljes naprendszert rá, hogy én nem találkozom a legközelebbi napfogyatkozás­sal. Pedig csak 177 évet kelle­ne várnom erre. Gytirkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom