Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

/ / A Széchenyi Könyvtár restaurálóműhelyében régi kéziratokat, könyveket, térképet és színlapokat mentenek meg a pusztulástól. Képünkön: A X'IV. századból való perga' menkódex a Széchenyi Könyvtár legújabb szerzeménye. Az erősen megrongálódott perga­men felületét restaur it or vizsgálja Személyi változás után A megnövekedett követelményeknek megfelelni Egy-egy község kulturális életének, közművelődési mun­kájának — véleményünk sze­rint— legfőbb meghatározója az, hogy ki, illetve kik végzik a kulturális munkát. Sok me­gyei példa is bizonyíthatja, hogy a pezsgő, színvonalas munka nem szükségszerűen és nem mindig a ráfordítható, il­letve ráfordított pénzmennyi­ség egyenes függvénye. A hi­vatását szerető, azt szíwel-lé- lekkel végző népművelőn na­gyon sok múlik. Csakhogy me­gyénk képzett népművelőnek nincs éppen bőviben. A leg­több községben még tisztelet­díjas és szakképesítés nélküli művelődésiház-igazgatókkal találkozunk, akik többsége mindemellett — mondjuk meg, mert az igazsághoz tartozik — legjobb tudása szerint igyek­szik dolgozni. Ez azonban — általános tapasztalat — nap­jainkban már kevés. Mégis ezzel kell beérnünk, mert je­lenkori lehetőségeink ezt te­szik lehetővé. — Néhány hónappal ezelőtt új művelődésiház-igazgatót neveztünk ki — mondja Bolla József, a mátraszőllősi ta­nács elnökhelyettese. — Az előző bevonult katonának. Nagyon keveset tudott foglal­kozni a művelődési ház teen­dőivel, mert az itthoni szabad • ideje túlságosan szükreszaooít volt. Zagyvapálfalván dolgo­zott, későn járt haza. ö volt a KlSZ-titkár is. De több eset­ben el kellett halasztani a gyűlést, mert nem érkezett meg a titkár. Az eset, amit Bolla József slmondott, nem egyedülálló. Más falvakban is tapasztalha­tó. hogy egy-egy ügyes, moz­gékony fiatal több társadalmi, vagy tiszteletdíjas megbízatást is végez, de munkahelyi el­foglaltsága miatt képtelen an­nak kívánt, megfelelő ellátá­sára. S tegyük hozzá — mint például a mátraszőllősi volt művelődésiház-igazgató eseté­ben is —, hogy nem kényelem­szeretetből, vagy nemtörődöm­ségből, hanem egyszerűen tőle független okokból. — A bevonult Igazgató he­lyére Tímár Ágostont nevez­ték ki — veszi át a szót Ka­tona Jenőné vb-tltkár. — Fia­tal, energikus pedagógus. Ta­lán nagyon is nagy ambíció­val vetette magát a munkába. Mintha egyszerre akart volna mindent megcsinálni. Az em­berek nem voltak ehhez szok­va, s neki is tanulnia kellett, mert közeledett a főiskolai vizsgák ideje. Tulajdonképpen ezek miatt nem sikerült to­vább lépni. A rendezvényeknek, a cso-_ portos foglalkozásoknak nem' tudtak megfelelő tömegbázist biztosítani. A fotószakkör. to­vábbra, is csak néhány „meg­szállott” ember nemes szenve­délye maradt. Az ifjúsági klubban a spontán szórakozás volt a meghatározó. Mindenki azzal foglalkozott, amihez ép­pen kedve volt. — Sok a tennivalónk még — ismeri el Bolla JózBef. — Az az igazság, hogy nálunk a fia­talok többnyire a kötetlen foglalkozásokat szeretik, s a jelenlegi helyzetet figyelembe véve ezt igyekszünk most ma­ximálisan kielégíteni. Ez azon­ban a későbbiekben kevés lesz, túlhaladottá válik. A jö­vőben mindenképpen tovább kell lépnünk. Tartalmas, szín­vonalas, játékos ismeretter­jesztő programokat kell szer­Fiatal kutatók segítése A Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára utasítást adott kt, a fiatal kutatók képzésének és továbbképzésének rendjé­ről. Az utasítás alkalmazása szempontjából fiatal kutatók, a 30. életévét be nem töltött, ösztöndíjas gyakornok, egyéb ösztöndíjas, tudományos se­gédmunkatárs és tudományos munkatárs életkorától függet­lenül a/, a kezdő kutató, aki az egyetem, főiskola elvégzé­sét követően öt éven belül hí­rűit az említett tudományos munkakörök valamelyikébe, és ottani működése nem haladja meg a három évet. Az utasítás értelmében a kezdő kutató számára lehető­séget kell biztosítani ahhoz, hogy a képzési időszak alatt bebizonyítsa a kutatómunká­ra való alkalmasságát, meg kell szervezni rendszeres to­vábbképzését. 4 NOCRAD - 1973, augusztus 25,, szombat veznünk a község fiataljai számára. Ezzel a véleménnyel a leg­messzebbmenőkig egyetértünk. Az ifjúsági klubnak nem csak a szórakozási funkciót kell el­látnia, hanem biztosítania kell a művelődési lehetőségeket is. Ez mindenképpen erősítené a községhez való ragaszkodást, az együvé tartozás érzését. Ha a fiatalok megismerik falujuk múltját, megtalálják szórako­zásukat, önképzésük lehetősé­geit, akkor megtanulják be­csülni is szülőhelyüket. Az új művelődési ház igazgatója és a községi tanács vezetőinek most ezt kell elérniük: olyan közművelődési viszonyokat te­remteni, amelyek megfelelő­képpen szórakoztatnak, és se­gítik elő az itt levők tudását, ismereteinek gyarapodását. Sulyok László A képeslapon a szerelem és a szépség istennője, Aphrodi­té. Egy másikon Prax^telész Hermész-szobra. A diák az flgei-tengerről vallanak. A vázlatokon kontrasztos színek! erőszöldek, vörösesbarnák, megsárgult kékek, kiégett fe­hérek. Valamennyien _emlé- kek: Lóránt János török- és görögországi útjáról mesélnek. TENGERRE NYÍLÓ ABLAKOK — Július elején érkeztünk Isztambulba — mondja a mű­vész. — Az Európát Kis-Azsi- ával összekötő híd már elké­szült, de még nem adták ét a forgalomnak. Kárpótlást a műezzinek kora hajnali és késő esti éneke nyújtott. Dél­előttönként Isztambul utcáit jártuk. Szokatlan volt a keleti emberek nyüzsgése, a tízéves gyermekeknél is megnyilvá­nuló üzleti szellem. A régmúlt emlékeit kutatva a művész és családja ellátoga­tott Drinápolyba és Rodostóba. Rákóczi egykori házának ab­lakai a Márvány-tengerre te­kintenek. A múzeum és Mi­kes Kelemen törökországi ló­véiéi a nagy fejedelem ön­kéntes száműzetésének éveit időzik, A festő kutató szeme ér­zékenyen reagált, az utazás I minden percére, Az amerika­A zeneóvodától a kamarakórusig Beszélgetés Gulliy Éva zenetanárral Két utazás között egy nap­ra jöfUt haza Salgótarjánba, de ezt a beszélgetést mégsem ha- laszthattam későbbre, hiszen a visszaérkezése után újabb, még hosszabb útra készük Nyolc napot Balatonalmádi­ban. a kórusvezetők országos továbbképzésén töltött. Indul Szegedre a művelődési köz­pont kamarakórusával. Nem, ez nem fellépés lesz, hanem jutalomkirándulás: az íróasz­talon ott lapul egy boríték 16 Jeggyel a szegedi szabadtéri játékok egyik legszebb műso­rára; az Ukrán Állami Népi Együttes fellépését nézhetik meg. A hazatérés után egy évek óta dédelgetett vágya teljesül: Nyugat-Németország- ba és Párizsba megy, augusz­tus 24-ig újból háam kívül lesz. —- Sablonos fordulattal „jól megérdemelt pihenésnek” ne- veznetném ezt a kétnapos sze­gedi utat. Nemrég vettük csak ki a nyári szabadságunkat, hi­szen még júliusban Is rend­szeresen próbáltunk, fellép­tünk az acélgyári szakmun­kástanulók avatóünnepélyén. Nagyon szép és hálás műfaj a kamaraéneklés, de könnyű­nek nem mondható. Három- négy ember énekel egy szó­lamot, így ha élesebb valaki­nek a hangja a kelleténél, az nagyon „kiszól”. Nehéz olyan embert találni, aki könnyen be tud illeszkedni. A tenor izólamba már régen nem ka­munk jelentkezőt. Arra is gon­doltunk, hogy hirdetést adunk fel: A kamarakórus felvételt hirdet a tenor szólamba... — Hogyan Is jöttek össze, milyen fellépéseik vannak? — Három évvel ezelőtt kezdtem érdeklődni volt nö­vendékeim és az ismerőseim között, nem lenne-e kedvük egy amatőr kamarakórusban énekelni. Volt... Az első év nagy részében csak magunk­nak énekeltünk, ez a belső munka kellett ahhoz, hogy kialakuljon az egyseges hang­zás. Mint a József Attila Mű­velődési Központ együttese, vállalunk fellépést különböző ünnepségeken is, de emellett egyre többet szerepelünk klub­versenyeken. „Partnereink” között volt a Gong irodalmi színpad, az acélgyári vonós kamarazenekar is. Általában madrigálokat és népdalokat aaunk elő. — Egyre többen érdeklőd­nek a zeneóvoda után. — Igen — erről szívesen monaok néhány szót, mivei sokan nem tudják, mi is ez. Ötéves kortól jelentkezhetnek ide a gyerekek. Óvoda után, délután tartjuk ezeket a játé­kos zenei foglalkozásokat. Két csoportot vállaltam, 16—18 gyerek jár egy csoportba. Van felvételi, de ez inkább csak ismerkedés, hiszen a gyengébb hallásúnkat is felvesszük. Da­los játéktanfolyamnak nevez­nem inkább, nem zeneóvodá­nak. Tanév alatt hogyan telik el egy napod? — Délelőttönként gyakoro­lok, készülök az órákra. Ha sokáig nem ül az ember zon­gora mellé, az elért technikai szintet sem tudja tartani. Egy- egy óra a zeneiskolában 30 vagy 45 perc — az utóbbi ze­nei pályára készülőknek. Két­szer jönnek hetente a gyere­kek — szerintem ez rendsze­res gyakorlás mellett elég. Különórát nemigen, adok — én az iskolai óráimon min­dent elmondok, aki zenét akar tanulni, ott szívesen látom, ha pedig zenei pályára készül, úgyis az óra utáni gyakorlás adja meg azt a többletet, ami ehhez a pályához kell. Estén­ként nyolckor, kilenckor ke­rülök haza. De az utóbbi idő­ben ilyenkor még gyakran nincs vége a munkámnak. A kórus mellett a Röpülj páva körök patronálására és a Vándor Sándor munkásdal- gyűjtő akcióra is sok időm elment. De nagyon szívesen csinálom! Gyakran éjfél után kerülök haza vidékről, de ér­zem, hogy sikerült szakmai se­gítséget nyújtani. Mert be­szélnek mostanában arról, hogy sok vadhajtása van a návamozgalomnak — ez tény­leg igaz — nehéz a tiszta for. rást felkutatni a népzenében, hiszen még a rádióban is mi­lyen gyakran adnak néni mu­zsika. néodalok cím alatt nó­tákat! Éppen ezért fordulnak .hozzánk, igénylik a segítséget Búcsűzás előtt még a leg­közelebbi terveiről érdeklő­döm. Egy vonzó, szép műso­ruk lesz ősszel a kultúrház bábosaival közösen: a Kádár Kata című népballada témá­jára komponálták, a kórus fogja a szebbnél-szebb szé­kely népdalokat énekelni alá­festésül. Felcsendülnek a vi­dám és szomorú dallamok — Éva próza helyett dalban mu­tatja ee a műsort. Tíz éve ta­nít szolfézst, zongorázást és magánéneket. Ez csak a fog­lalkozása: hivatása pedig, hogy a zene segítségével ön­magukkal szemben igényes, a szép befogadására kész fiata­lokat nevel. G. Kiss Magdolna A Tv jövő heti műsorából A Jövő heti műsorhét első nap­ján, kedden 20 órakor láthatják a nézők, a szegény prókátor, az ügyvédnő, a posztókereskedő és a mlndannytimk eszén túljáró pász­tor kacagtató történetét, a Pathe- Un mester című komédiát. Az Is­meretlen francia szerző művét Ily- lyés Gyula fordításában, a gyulai Várszínház előadásában élvezhet­jük. Érdekes, közérdekű problé­mákkal foglalkozik a 21,43-kor kezdődő Jogi esetek. A legutóbbi adás folytatásaként szó lesz a vál­lalati Igazgatók reprezentációs ke­reteinek felhasználásáról és a vál­lalatvezetéssel kapcsolatos néhány más kérdésről Is. Csak az áldozat...!? Ez a címe Regős István szerdán 18.45-kor bemutatásra kerülő riportjának. Arra kapunk választ, hogy az üzemi balesetek bekövetkezésében mindig csak a balesetet szenve- dő-e a hibás, illetve, hogy meg- tett-e a vállalat minden tőle tel­hetőt a baleset elhárítására? A szerdal főműsorban 20 órától a népszerű angol filmsorozat, a Minden lében két kanál követke­ző epizódján szórakozhatunk. A csütörtöki programból emlí­tésre méltó az Országutak című NDK tévéfllmsorozat II. része, amelyben az izgalmas cselek­mény tovább bonyolódik. A tv- szlnház 2l.55-kor kezdődő adásá­ban Lendvay Kamllló; a Bűvös szék című tévéoperája kerül be­mutatásra. Az Idősebb generációnak, az operettbarátoknak ígér élvezetes szórakozást pénteken 20 órai kezdettel az Ez Is operett, az IS operett. .. című zenés műsor. A veszprémi tévétalálkozó díjnyertes filmjei közé tartozik a Fries End­re azonos című regényéből ké­szült Jó estét nyár, jó estét sze­relem című tévéfilm. amely az el­múlt év elején már szerepelt a té­vé műsorán. Pénteken 21.35-tői megelevenedik a képernyőn a ma­gát diplomatának kiadó sötét ru­hás fiú és a sznobizmus csapdá­jába eső lány történetének első része. A második részt szombaton 22,23-tŐl sugározzák. A szombati tv-műsorból érdekes­nek Ígérkezik még a Szerb An­tal; Madelon, az eb és Gondola­tok a könyvtárban című novellái­ból készült, Egy fllozoptér szerel­mei című film. amelynek főhő­se a Londonban élő Bátky János, a régi könyvek és a nők szenve­délyes hódolói a. Vasárnap délután Munkát! Ke­nyeret! címmel dokumentumfll­met láthatunk af 1930. szeptember l-i tüntetésről, amely gyerekeknek es felnőtteknek egyaránt érdekes es tanulságos. Az. est főmösorn Euripidész: A trójai nők című drámájának tévéfilmváltozata lesz. Sartre átdolgozását Illyés Gyula alkalmazta magyar színre, aki költői és drámairól tehetségé­nek legjavát kölcsönözte ehhez az érdekes írói vállalkozáshoz. — vékiss — Egy utazás képei «utóval és sátorral járta be a két országot. Az itheai kem­ping mellett éjszaka három­négy órakor legeltették p bir­kákat. Kolompszó érzékeltette a távolságot. nizált életforma szinte a vég­letekig megmutatta a mai tö­rök társadalom ellentéteit. SZÍNHÁZ A HEGYEK KÖZÖTT A görögországi látogatásiéi­ért egy kalanddal. Tízegyné­hány nap alatt próbálták át­fogni hajdani évszázadok mű­vészetét. A hullámzó idő kí­sérte útjukat: az archaikus múlt keveredett a klasszikus­sal, helytől függően —> de nem áttekinthetetlenül. Epidaurusz oázisnak hatott fenyőivel, madaraival, ligetes tájaival a várost körülvevő ko­pár vidéken. Polükleitosz i. e. 4. században épült színházá­ban Aiszkhülosz drámáját, az Agamemnont nézték meg. A színészek játékát látva termé­szetessé vált, a jelenben is életre kelt a régi görög vá­zák és szobrok alakjainak mozgáskultúrája. A játéktér felett a nézőtéren, hetven mé­ter magasból mint élő színfal hatott a hegyek karéja és a színek őszinte kavalkádja. A forrásvíz tisztaságával hallat­szott az emberi szó, száműz­ve minden gépi beavatkozás! ÉLETRE KELT LAPOK Korinthoszban megcsodál­ták: a csatorna pengeegyenes faragott-vésett falát, a víz­szintes kőzetrétegek szabályos lüktetését. Delphiben Apollo temploma és a kocsihajtó szobra hozta izgalomba a szemlélőket. Olympiába a modern kor vitte el őket, tisz­telegni régi korok megújult já­tékai előtt. A történelemkönyvek lap­jai Athénben keltek igazán életre. Az Erekhteion dór stí­lusú kariatida csarnoka, Athé­né Parthenosz temploma mo­numentálissá vált, az eget sú­roló fehérségben. — A legtöbb helyen alakta­lan formává csiszolódott a márványburkolat — meséli halkan Lóránt János. — Ki tudja, hányán leltek örömre az Akropolisz épületei között, mennyi lábnyomot őriznek a hangtalan kövek. Egy szakma­belinek — legyen az festő, szobrász, vagy iparművész — előbb-utóbb el kell ide láto­gatnia. Csak a múltból leve­zetve tudja megérteni a jelent. TURISTÁK ES KARAVÁNOK Lóránt János és családja modem nomádok módjára, A festő megfigyelte: az em­berek egyszerűek. Harcolnak a természettel, ha van egy te­nyérnyi termőföld. Márvány- hegyet fűrészelnek és minden talpalatnyi helyet kihasznál­nak. Észrevette: nem ritka a hatszáz—nyolcszáz méteres szintkülönbség a hegyi fal­vakban, szinte függőlegesen tapadnak egymás mellé a há­zak. Éles szeme rendet lelt a pompás múzeumokban és sok másolatot talált. Róma, Rárlzs, London gyűjteményei őrzik ritkaságként a régi ereklyé­ket. Az Akropoliszon amerikai es ausztráliai turisták százai­val találkozott. A törökorszá g! utakon nem volt ritka a ci­gánykaraván. KOLOMPZENE A művész Salgótarján? mű­termében kolompzene szól. Az apró kis harangokat idős pász­tor válogatta hangsorrá a gö­rög hegyekben. A hangleme­zeken török sípok rikoltoznak és szirtakit játszanak fürge ujjak. A zeneszó az alkotás óráit jelenti. Egy utazás megvalósu­ló képeit, , ,,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom