Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

/ Mádűr János lanácskozoti Leonyit! iSrezsnycvvcl K O E Kfl i TT a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek krími találkozójáról Leonyid Brezsnyev. a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára kedden a Krímben ta­lálkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első, titkárával. A találkozón a szovjet párt­ós kormányküldöttségnek 1972. őszén Magyarországon tett lá­togatása' során elért megálla­podások szellemében megvi­tatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kap­csolatok elmélyítésének és a sokoldalú szovjet—magyar együttműködés további fej­lesztésének kérdéseit. A szívélyes baráti légkörű ta­lálkozót a megvitatott kérdé sekiben való teljes nézetazo­nosság jellemezte. (MTI) ■e~ Népek Barát sása Érdemrend az Oroszországi f öderációnak Kedden a Kremlben ürme- a Szovjetunió Miniszitertaná- pi gyűlést tartottak abból az csának elnöke és más szovjet alkalomból, hogy az Orosz- vezetők. országi Föderációt a Népek A gyűlésen Nyikolaj Pod- Barátsága Érdemrenddel tűn- gorrüj mondott beszédet, majd tették ki. A gyűlésen megje- a jelenlevők viharos tapsa kö- lent Nyikolaj' Podgornij, a zepette a köztársaság zászla- Legfelsőbb Tanács Elnökségé- jára tűzte az érdemrendet, nek elnöke, Aleksaej Koszigin, (MTI) L A Krim-félszigeten július 30—31-én megtartották a szocialis­ta országok' kommunista es munkáspártjai vezetőinek talál­kozóját, amelyen részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Gustáv Busák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egys'ágpárt Központi Bizottságának első titkára; Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának, elnöke; Le­onyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, valamint Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára. 4 és országok közötti politikai, gazdasági és ideológiai együtt­működés kérdéseit. Átfogó vé­leménycserét folytattak az idő­szerű nemzetközi problémák­ról is. A találkozó résztvevői tájé­koztatták egymást pártjuk éle­téről és tevékenységéről, szo­cialista államuk fejlődéséről. Megvitatták á testvéri pártok II. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságát az Oroszországi Szociáldemokrata Munkás­párt II. kongresszusának 70. évfordulója alkalmából. (MTI) A Bolgárt Kommunista Párt, megtartott Krím-félszigeti Csehszlovákia Kommunista találkozó óta eltelt idő Pártja, a Lengyel Egyesült alatt jelentős sikereket értek Munkáspárt, a Magyar Szocia- el a Varsói Szerződés politikai lista Munkáspárt, a Mongol tanácskozó testületé nyilatko- Népi Forradalmi Párt, a Né- zataiban foglalt külpolitikai met Szocialista Egységpárt, a célkitűzések, a testvérpártok Román Kommunista Párt és a kongresszusain elfogadott ha- Szovjetunió Kommunista Párt tározatok, az SZKP XXIV. jának vezetői megállapí- kongresszusának békeprog- tották, hogy az 1972 júliusában ramja megvalósításában. A vietnami háború befeje­zése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerése, Csehszlovákia és’ a Német Szövetségi Köztár­saság kapcsolatainak rendezé­se, Kuba nemzetközi pozíciói­nak megerősödése, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tartozó országok békeszerető politikája befolyá­sának növekedését. E politika megvalósításában az egész nemzetközi helyzet javításában nagy szerepet töl­töttek be a testvérpártok és a szocialista országok vezetőinek a kapitalista államok képvise­lőivel az utóbbi időben meg­rendezett találkozói és tárgya­lásai. Leonyid Brezsnyev tájékoz­tatást adott az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kong­resszuson elfogadott békeprog­ram megvalósítása érdekében kifejtett külpolitikai tevékeny­ségéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövet­ségi Köztársaságban és Fran­ciaországban nemrégiben tett látogatásokról, a lezajlott tár­gyalásokról és a megkötött A kubai nemzeti felkelés 20. évfordulója alkalmából Havannában nagyszabású katonai felvonulást rendeztek Nixon-menet előtt Meglehetősen zilált pénz­ügyi és gazdasági helyzetben készül a tőkésvilág arra a nagy tanácskozássorozatra, amelyet a' nemzetközi sajtó egyszerűen „Nixon-menetnek” nevez, Az elnevezés eredete az, hogy tíz esztendővel ez­előtt Kennedy akkori ameri­kai elnök egy ízben már kez­deményezett hasonló, a tőkés­világ egészére kiterjedő pénz­ügyi-kereskedelmi tárgyalá­sokat, s akkor ezt a kísérletet „Kennedy-menetnek” nevez­ték. Akkoriban az amerikaiak helyzete viszonylag egysze­rűbb volt és ennek megfele­lően taktikájuk is egyértel­műbb. Kennedy — látva Ja­pán és Nyugat-Európa gazda­sági erősödését — úgy akart „helyet csinálni” az amerikai kivitelnek a konkurrensek pi­acain, hogy az iparcikkek vámjainak általános 50 száza­lékos leszállítását igényelte. Akkor ugyanis még az volt az amerikaiak meggyőződése, hogy az Egyesült Államok ipa­ri termelése a legversenyké­pesebb a világpiacon — min­den általános vámcsökkéntés tehát csak nekik kedvezhet. Azóta a helyzet jóval bo­nyolultabbá lett. Az Egyesült Államok kikényszerítette a konkurrens tőkés valuták fel- értékelését, majd két ízben is leértékelte a dollárt. Ezzel az amerikai export olcsóbb lett, tehát versenyképesebbé vált a tőkés világpiacon. Mégis az derült ki, hogy az Egyesült Államok nem képes kibonta­koztatni azt a külkereskedel­mi offenzívát, amelyről már Kennedy is álmodott/ Washington így politikái túlsúlyát használta fel arra, hogy az említett valutamanő­verek után még külkereske­delmi engedményeket is kö­veteljen partnereitől. Azok vé­gül is beleegyeztek abba, hogy szeptember közepén Tokióban megkezdik a tárgyalásokat. A japán fővárosban háromna­pos plenáris ülést tartanak, majd a vitát átteszik Genfbe. Itt van ugyanis az „Általá­nos Kereskedelmi és Tarifa­egyezmény” (angol rövidítése: GATT) székhelye. Ez a szer­vezet szolgáltatja a tárgyalá­sok formai keretét. Magának a szervezetnek 81 tagja vesz részt a vitában, de az igazi csata természetesen az Egye­sült Államok és legfontosabb konkurrensei (a Közös Piac és Japán) között zajlik. A vita középpontjában az Ipari és a mezőgazdasági cikkek külkereskedelmének problé­mája áll. Ami az iparcikkeket illeti, az Egyesült Államok alapkö­vetelése, hogy a vámtételeket teljesen töröljék el. Ettől az USA nemcsak azt reméli, hogy betörhet a Közös Piac és Ja­pán vámterületére, hanem azt is, hogy kedvezőbb hely­zetbe jut a Közös Piaccal tár­sult, nagyrészt fejlődő orszá­gok piacain. Az eddigiek sze­rint az ipari vámtételek tel­jes eltörlésébe sem a Közös Piac, sem Japán nem egyezik bele. Álláspontjuk pillanat­nyilag az, hogy csak bizonyos módosításokat, csökkentése­ket lehet végrehajtani e vám­tételeken. A konkurenseknek ez az ál­láspontja sem végleges. Fran­cia részről ugyanis több íz­ben felvetették, hogy amíg a dollár válságát nem oldják meg, addig egyáltalában nem érdemes vámengedményekről tárgyalni. Hiszen az esetle­ges egyezmény megkötése után a dollár újabb leértéke­lése ismét kereskedelem­politikai előnyöket biztosíthat­na az amerikaiak számára! Ha lehet, piég zavarosabb a kép a mezőgazdasági cikkek területén. Itt ugyanis saját politikájukkal is ellentmon­dásba kerültek az amerikaiak. Általában ugyanis arra törek­szenek, hogy a vámcsökken­tést, illetve a vámok eltörlé­sét az amerikai mezőgazdasá­gi cikkek vonatkozásában is végre kell hajtani, s így biz­tosítani a rendkívül termelé­keny amerikai mezőgazdaság termékeinek szabad megjele­nését a világpiacon. (A Nixon- menet éppen ebben különböz­nék a Kennedy-menettől. Az tudniillik csak az iparcikkek­kel foglalkozott, a mezőgaz­dasági termékekkel' nem). Mi­alatt azonban az Egyesült Államok általános törekvése a mezőgazdasági kivitel foko­zása — a pillanatnyi gazda­sági helyzetben Washington kénytelen volt korlátozni bi­zonyos fontos takarmányféle­ségek (szója és szójatermékek) kivitelét. Ily módon próbálta ugyanis lélassítani az orszá­gon belül óriási elégedetlen­séget okozó élelmiszer-ár­emelkedést. Az ellentmondást persze a konkurrensek kihasználták, s rámutattak arra, hogy Wa­shington voltaképpen korlát­lan mozgási szabadságot kö­vetel. Általában „zöld utat” a mezőgazdasági export számá­ra — de ugyanakkor az ex­portkorlátozás bevezetésének jogát is, ha ezt az amerikai belső helyzet megköveteli! Ezek az események termé­szetesen gyengítették Tokió előtt- az amerikaiak tárgyalá­si pozícióit a mezőgazdasági vámok kérdésében. Hozzájá­rultak ahhoz, hogy a Közös Piac — a maga belső el­lentéteit ideiglenesen félreté­ve — elfogadja a francia ál­láspontot. Ez pedig nem más, mint a Piac eddigi mezőgaz­dasági rendszerének életben tartása — tehát változatlan sorompók az amerikai mező- gazdasági export előtt. Tokióig még van néhány hét. Az előzmények ismere­tében azonban nem lehet ar­ra számítani, hogy az állás­pontok gyorsan közel kerül­jenek egymáshoz. Ezt tükrözi a hivatalos menetrend is, amely legfeljebb 1975. végére számol valamiféle megegye­zéssel. —i—e 2 NOGRAD - .1973. augusztus 1., szerda megállapodásokról, egyebek tartják az enyhülés övezeté- között a nukleáris háború el- nek kiszélesítését, az egész hárításáról szóló szovjet—ame- világra való kiterjesztését. Ez rikai egyezményről. A testvér- mindenekelőtt megköveteli az pártok vezetői nagyra értékel- imperialista agresszió terem­ték az SZKP lenini külpoliti- tette konfliktushelyzetek hala- káját, Leonyid Breezsnyevnek, déktalan rendezését, az SZKP Központi Bizottsága Ismét megerősítették, hogy főtitkárának személyes hozzá- következetesen támogatják a járulását e fontos nemzetközi Vietnami Demokratikus Köz­jelentőségű politika megváló- társaság és a Dél-vietnami sításához. Köztársaság Ideiglenes Forra­Levonták az általános követ- dalmi Kormánya álláspontját, keztetést, hogy az egész nem- azt a követelését, hogy vala- zetközi helyzetben jelentős, po- mennyi fél maradéktalanul zitív változások mentek végbe: teljesítse a párizsi megállapo- mind átfogóbb nemzetközi el- dást; biztosítani kell Indokína ismerésre találnak a különbö- népei számára annak lehető- ző társadalmi rendszerű álla- ségét, hogy maguk döntsenek, mok békés egymás mellett élé- sorsukról, még kell teremteni sének elvei; kiszélesednek a az igazságos békét egész In- kölcsönösen előnyös gazdasági dokínában; kifejezték intema- kapcsolatok a szocialista és a cionalista szolidaritásukat a kapitalista országok között; vietnami néppel, azt a készsé- kedvezőbb távlatok tárulnak Süket, hogy megadják neki a fel az olyan konstruktív lépé- szükséges segítséget, erősítik sek számára, amelyek arra hi- a VDK-val a testvéri együtt- vatottak, hogy elősegítsék a működést, béke és a nemzetközi bizton- Továbbra is az egyik Tegki- ság megszilárdulását. élezettebb probléma a közel­Hangsúlyozták, hogy fontos keleti helyzet, amelyet rendez - az államok együttes erőfeszíté- [ü kell olyan alapon, hogy tel- seivel megszilárdítani a nem- íes egészében kivonják az iz- zetközi színtéren végbemenő raeli csapatokat a megszállt pozitív változásokat, követke- arab területekről, tiszteletben zetesen megvalósítani a meg- tartják e térség államai és né­kötött egyezményeket és szer- Pd> beleértve a palesztínai ződéseket, szüntelenül előre arab nép függetlenségét és tör- haladni a fő cél, az egyetemes vényes jogait, béke biztosítása felé. A feszültség enyhülésének Kifejezésre juttatták azt az és^ az államok békés együtt - egyöntetű eltökéltségüket, működése fejlesztésének poli- hogy ebben az irányban fej- tikája élvezi a népek, a világ lesztik a szocialista országok egész haladó, békeszerető köz- aktiv együttműködését, mege- véleménye forró támogatását rősítették azt a készségüket, Ezzel együtt azonban továbbra hogy elősegítik az európai biz- *s léteznek azok az erők, ame- tonsági és együttműködési ér- lyek a hidegháború szellemé- tekezlet sikerét. Pozitívan, ér- ken cselekedve, szembeszegül- tékelve, a Helsinkiben megtar- nék a nemzetközi enyhüléssel, tott előkészítő konzultációk és ^üast foglalnak a háborús elő- az európai értekezlet első sza- készületek fokozása, a katonai kasza — külügyminiszteri költségvetések növelése mel- találkozó — alapvető eredmé- fé­nyeit, a testvérpártok vezetői Állandó éberségre van szűk kifejezik azt a meggyőződésű- S®S az ilyen erők politikájával két, hogy ennek az értekezlet- szemben, ellene kell szegülni nek a munkája, amelyhez a az olyan kísérleteiknek, hogy népek .a valóban tartós európai megtévesszék a világ közvéle- béke megteremtésébe vetett ményét, bizalmatlanságot és nagy reményeiket fűzik, ellenségeskedést szítsanak a amennyiben megvan a részt- népek között, a szocializmus vevőkben a jóakarat, már eb- állásainak aláaknázására hasz- ben az évben teljes egészében nálják fel a feszültség enyhü- véget érhet. Annak érdekében, léséi hogy a legnagyobb politikai te- A _ szocialista államok elvi kintélyt biztosítsák az értekez- osztályküj politikát folytatnak, let határozatainak, annak zá- A kéke és a nemzetközi biz- rószakaszát legmagasabb szin- tonság megszilárdításának ten kellene megrendezni. irányvonala, a szolidaritás A szocialista országok állást minden ország és kontinens foglalnak az európai államok népeinek felszabadító harcá- közötti nagyarányú és hosszú va*> a szabadságuk és függet - időre szóló, diszkriminációktól lenségük ellen, a sorsuk önál- mentes és egyenjogú gazdasá- lé meghatározására való jo­gi kapcsolatok kibontakoztatá- Wk ellen intézett merényletek sa mellett, minden ország tár- visszautasítása — ezek ennek sadalma közötti átfogó és sok- a politikának elidegeníthetet- rétű érintkezés mellett, a tu- len alkotórészei, risztika, a sportkapcsolatok Figyelembe véve, hogy mí- ösztönzése, a kulturális kap- lyen óriási jelentősége van a csolatok fejlesztése és a szel- szocialista országok gazdasági lemi értékek cseréje mellett, a együttműködésének a sikeres béke megszilárdítása- és a né- szocialista és kommunista épí- pek közötti kölcsönös megér- lés, az ezekben az országokban tés nevében. élő népek jólétének és kultú­A szocialista országok abból rajának állandó növekedése indulnak ki, hogy az ilyen szempontjából, megvitatták a együttműködésnek minden ál- szocialista gazdasági integráció lám szuverenitása szigorú tisz- komplex programja megvaló- teletben tartása, a belügyeibe sításának menetét, és a Köl- való be nem avatkozás keretei csönös Gazdasági Segítség Ta- között kell fejlődnie, figye- nácsa tevékenysége további lembe véve minden ország tökéletesítésének fő irányait, szokásait és hagyományait. Ez Megerősítették, hogy ezeknek az együttműködés megfelel a kérdéseknek továbbra is a majd minden európai nép és KGST-tagállamok kommunis- külön-küiön mindegyik ér- ta és munkáspártjai figyelmé- dekeinek. nek központjában kell marad­Megelégedéssel állapították niuk. meg, hogy jelenleg aktivizáló- A találkozón hangsúlyozták, dik az olyan társadalmi erők hogy a kommunista és mun- tevékenysége, amelyek fontos káspártok, minden antiimpe- szerepet tölthetnek be Euró- rialista erő szilárduló egysége pa békekontinenssé válása tör- elősegíti a béke és a társadal- ténelmi feladatának megoldá- rni/ haladás ügyének sikereit, sában, a Föld békéjének meg- Kifejezték azt a meggyőződé- szilárdításában. Süket, hogy a nemzetközi A szocialista országok kö- kommunista és munkásmozga- vetkezetesen síkraszállnak az- lom összefogásának szakadat­ért, hogy a politikai enyhülés lan fokozódása a marxizmus— kiegészüljön a leszerelést elő- leninizmus és a proletár inter- segítő katonai enyhüléssel, nacionalizmus elvei alapján, Nagy jelentőséget tulajdoníta- minden ország kommunistái­nak a küszöbönálló, ez év ok- nak szoros, testvéri együttmű- tóberében Bécsben' megtartan- ködése a jövőben is kiemelke­dő tárgyalásoknak a közép- dő, szerepet tölt majd be a fe- európai fegyverzet és fegyve- ssültség enyhülésének megszi- res erők csökkentéséről. lárdulásában, a béke és a szo­A szocialista országok el- cializmus eszméinek diadalá- engedhetetlenül szükségesnek ban. III. A találkozón részt vett va- a nemzetközi küzdőtéren a lamennyi testvérpárt vezetői szocializmus ügye és a béke egyöntetűen hangsúlyozták azt megszilárdítása érdekében, a törekvésüket, hogy fejlesztik . , a sokoldalú együttműködést a A talalkozó szívélyes, baráti szocialista országok között, hangulatban ment végbe, összehangolják cselekedeteiket (MTI) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom