Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

Népművészeti napok Áz idei nyári kiállítások is­mételten tanúskodnak arról a tevékenységről, amely a nép­művészet ápolását tűzte ki cé­lul. Dr Bodrogi Tibor az idei népművészeti napok rendezvé­nyeit közlő katalógus elősza­vában hangsúlyozza, hogy a Népművészeti és Háziipari Ksz Vállalat idei kiállításai nem csupán kereskedelmi cé­lokat szolgálnak. Igaz, egy vállalat céljai között ez is lé­nyeges szempontot jelent, a kiállítások sora azonban mesz- sze túlmutat az anyagi érde­kű törekvéseken. Az ország különböző helye­in megnyíló tárlatok idén nyá­ron a nemzeti-etnikai hagyo­mányok művészi alkotásokban való feltárása jegyében nyíl­nak meg, használati- és dísz­tárgykultúránk fejlesztését szolgálják, amely a múlt ilyen jellegű hagyományainak ápo­lásával, a jelenben való fel- használásával, szellemi hatásá­ban, ízlést formáló eredmé­nyeiben is nyilvánvaló. Ma Magyarországon a népi iparművészet jelentős térhó­dításának vagyunk tanúi. En­nek formai értékei, színkultú- rá.ja. egész formakincse har­monikusan illeszkedik az adott tájegységhez, annak népéhez, az adott közösség, a nép irán­ti vonzódást erősíti. Milyen bemutatókra számít­hatunk? Néhányat említhetünk kö­zülük. Már a korábbi hetek­ben nagy közönségsikert ara­tott, s országos visszhangot is kiváltott a Népi hímzés című bemutató a győri népművé­szeti boltban. Ugyancsak or­szágos figyelmet keltett a Né­pi faragás című bemutató Szombathelyen. Faragóinkat egyébként az egész országban az 1954-ben megalakult Nép­művészetek Szövetkezete fog­ja össze. A mai faragók az or­szág mindhárom úgynevezett történeti stílusát követik. Az észak-magyarországi faragások például bútoraikon nagyobb, sík, áttört felületeket alkal­maznak. Budapesten a népi szőtteseket mutatták be a kö­zelmúltban. A szövés hazánk­ban a legrégibb mesterségek egyike. Hazánkban a néni szőttesek írott emlékei a XIV. századtól jelentőssé vált cé­hek történetéhez kapcsolódik. Augusztus első felében e be- muiatósorozat részeként Szek- szárdon a népi cserepeket ál­lítják ki. A legtöbb fazekas­központ az Alföldön volt. Je­lentősebbek voltak még a hód­mezővásárhelyi, karcagi, me­zőtúri fazekasok fazekasárui. Régen több központ fekete ke­rámiát is készített, jelenleg Nádudvaron és Mohácson égetnek feketére edényeket. Az észak-magyarországi fazekas­központok edényeit a tarka „ecsetes” díszítés jellemzi. Július 13-tól 24-ig Miskolcon, a megyei művelődési központ­ban mutatják be Észak-Ma­gyarország népművészetét. A parasztság életmódjára a táj elzártságából következően a palócoknál sajátos ízű nép­művészetalakult ki. A szövés, a vászon áttört, „kalodás” hímzése, a bútorok áttört fa­ragása jellemző e tájegységen, amelyhez Nógrád megye is tartozik. A bemutatók — azok is, amelyekről ezúttal nem szól­tunk — méltó rendezvényei a negyedszázados múltra visz- szatekintő Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Válla­latnak. A kiállításokon részt­vevő szövetkezetek- között sze­repel többi közt, a Palóc Háziipari Szövetkezet is. A vállalat a kereskedelmi célo­kon túl. jelentős kultúrpoliti­kai szerepet is betölt, jellegé­ből következően. Mint dr. Nagy László írja, jelentős he­lyet foglal el a tevékenység­ben a népművészeti cikkcso­portok forgalma: szőttesek, hímzés, faragás, népi cserép, és így tovább. Tevékenysége nyomán a magyar népi díszí­tőiművészet híre messze ha­zánk határain túlra is elju­tott, s ez az alkotások, termé­kek minőségének köszönhető. A jubileumi bemutatósorozat magas színvonala ugyancsak ezt erősíti meg az ország leg­különbözőbb részén. S. e si­kerekben osztozik a palóc né­pi díszítőművészet mai to­vábbélése is. Napközis csütörtökök a Kohász Művelődési Központban Nógrád megye története A salgótarjáni napközis tá­bor diákjai ezen a nyáron is a Malinovszkij úti Általános Iskolában nyertek elhelyezést A június 18-tól augusztus 20-ig üzemelő táborba százötven olyan tanuló jáx, kiiknak dol­gozó szülei a nyári hónapok­ban is a pedagógusok felügye­letére bízzák gyermekeiket. A táborban hat pedagógus telje­sít szolgálatot, akik mindig lel­kiismeretesen gondoskodnak az öt rajra osztott gyerekcso­port szórakozásáról, pihenésé­ről, és sportolási lehetőségeiről. Az iskolán kívül assanbeo» főleg a nyári hónapokban a gyerekeket a természet, a kirándulás, egyszóval az isko­lán kívüli új környezet érdek­li a legjobban. Ezért a iábor vezetősége a Zója-ligeti kirán­dulások mellett nagy őröm­mel fogadta a Kohász Műve­lődési Központnak azt az ajánlatát, hogy minden héten csütörtökön az intézmény ven­dégül látja a tábor lakóit. Ebiekre a csütörtöki látoga­tásokra a művelődési központ munkatársai változatos prog­ramot dolgoztak ki. Az elmúlt évek tapasztalataira építve, — hiszen immár hagyománnyá vált, hogy a napközis diákok évről évre ellátogatnak a mű­velődési központba —, a prog­ramban a mes és a filmveti tás mellett jelentős helyet kaptak a szellemi és ügyességi vetél­kedők, tréfás játékok is. A napközisek első látogatá­sára csütörtökön délelőtt ke­rült sor, amikor a könyvtárve­zető nő a „Miuasikás kisma- lac”-ról meséit a gyermekek­nek, majd levetítették a Jóka ördöge című színes mesefil­met, valamint a Petí-sorozat három közkedvelt részletét. — Ohm — Ä Nógrád megye történe­te című monográfia-sorozat első kötete •— némi késéssel — megjelent. A kötet a me­gye területi és szervezeti ki­alakulásától kezdődően mu­tatja be a feudális kori me­gye gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési fejlő­dését, és a kapitalizmus kö­vetelményeit figyelembe ve­vő 1848 49. évi törekvése­ket. A kötet szerzője dr. Be- litzky János. A megyei mo­nográfia második és harma­dik kötete már korábban napvilágot látott, s bizonyá­ra helyet kapott sok nógrá­di könyvespolcon. . Egyéb­ként a megyei monográfia negyedik, s egyúttal utolsó kötete még ebben az évben szintén elkészül. Hatvani Dániel: ' " ~ ELŐRE MEGFONTOLT SZÁNDÉKKAL _____________ - _ ............... (Dokumentumregény) ( 18.) Interjú a fojtogatóval Karácsony előtt pár nappal e sorok dója magnetofon se­gítségevei készít interjút Ki­rály Róberttel. — Hogyan telik az idő itt, a fogdában? — Elolvastam már vagy ti­zenhét könyvet. Meg kaptam anyámtól csomagot, volt benne csoki is, meg külföldi gyárt­mányú erős cukorka. A csoki fóliájából és a cukroszacskó­ból csináltam hamutartót. Fel­erősítettem a falra. így, ha ci­gihez jutok, nem kell a pad­lóra hamuzni. Nagy híve va­gyok a tisztaságnak. . . — ,Ha előbb tud a cselek­mény tervéről, vajon elköve- ti-e? — Az idő, az hiányzott hoz­zá. ,. Hogy fontolóra vegyem a jogi következményeket. Fi­nomabban ki lehetett volna dolgozni... És, ha együtt hal­lom a két Zolit, te hogyan gondoltad, te meg hogyan, és ha nem lett volna logikus, amit mondanak, elküldtem volna őket a fenébe... — Furcsa kérdés ilyen hely­zetben: vannak-e tervei? 4 NÓGRÁD - 1973. — Szeretnék még egyszer becsületes ember lenni. Az őrnagy, aki itt volt a BM-tői, szintén ezt kérdezte. Neki is ezt mondtam, amit most. De ő erre megvetően csak ennyit mondott: „A fenéket, még na­gyobb gazember leszel.” De én elhatároztam, megmutatom, lesz belőlem még becsületes ember... Egész nap álmodo­zom, hogy mi lesz majd ak­kor, ha kiszabadulok. Mondták itt, hogy majd szép pénzt fo­gok kapni, ami összegyűlik a munkám után. Lehet, hogy húszezer ig lesz. Felruházko- dom belőle. Ha sikerül szak­mát tanulni, akkor a maradék nyolc—tízezerből nyitok egy maszek vízvezeték-szerelő mű­helyt. Mert ezt a szakmát sze­retném itt kitanulni, ha egyál­talán még mód lesz rá. Ilyen szempontból még jó is, hogy itt vagyok, mert nem pocsékoló­dik el az időm, a munkára és a tanulásra tudok majd kon­centrálni. .. Ha sikerül a ma­szek üzlet, akkor két év alatt én összeszedem magam. Mert az biztos, hogy jó szakember július "L, szombat ­leszek. És a jó szakembert megfizetik. Lesz házam, ko­csim. És vezethetem-e? Azt mondta, hogy ez lehetséges lesz. Mert majd egyszer reha­bilitálnak. De én tudom, hogy nem leszek már úgysem az az ember, aki eredetileg lehettem volna. Nem szakmailag értem ezt... Hiába leszek becsületes, mások számára én leszek a taxisofőr gyilkosa. — Lehetséges tehát a be­csületes élet ? — Azt hiszem, igen... A vízvezeték-szerelő szakmáról beszéltem... Van Izsákon egy ismerősöm, ennek is az a szakmája, még csak huszon­hat éves, de már Kecskeméten van lakása, s mindennap csak azt látom, illetve hát láttam, hogy furikázik a kis Trabant­jával. végigsuhan a falun, mintha nem is dolgozna. Pe­dig hát, tudom, dolgozik. De amúgy semmi gondja sincs... A tiszthelyettesi jó lett volna. Ha megnősülök, azt mondták, kapok szolgálati lakást. Jóér­zés az, ha megvan a lakás, mondjuk egy kétszoba-össz- komfort. .. De ha építtet az ember, ég én építtetni fogok, Földgömb a szekrény tetején Üres a tanterem, csak a tanulok szatyrai, táskái van­nak a padokon. Kupacba ra­kott könyvek, egy pár új fe­kete cipó, valószínűleg csak a „nagy pillanat” előtt húzza lábára a gazdája: egy hálóban pedig négy üveg Lactorizan, vagyis bébiétel. Üres a folyosó is. Néha ki­szűrődik egy-egy hangfosz- Lány a „rettegett” tanterem­ből. Kint harmincfokos meleg van, itt bent, a balassagyarma­ti Balassi Bálint Gimnázium­ban javában folyik az érett­ségi. A felnőtt tanulók, a levelezősök érettségije. Fáradt arcú, fekete ruhába öltözött férfi jön a folyosón. Petői Mihály. 0 már nem cserélne a bentievőkkel. Túl­esett a nagy erőpróbán. Ám a ■ több hetes feszültség és izga­lom még nem oldódott fel benne. Nehezen lehet szóra bírni. — Saját elhatározásom alap­ján iratkoztam be a gimnázi­umba. Láttam a fejlődést, gondoltam, nem lehet elma­radni, együtt kell haladni a korral. Meg aztán, van két lá­nyom, ők is tanulnak. Az egyik két évvel ezelőtt érett­ségizett, most főiskolás, a má­sik tavaly szerezte meg az érettségi papírt. így aztán a gyerekeim helyeselték az el­határozásomat, de a feleségem nem nagyon örült neki. Mo- horán élünk, a munkahelyem pedig, itt a gyarmati MÁV- nál van: vezető állomáskeze­lő vagyok. Nehéz négy év volt, ebben a korban már sen­kinek nem ajánlom a tanu­lást Az érettségire három hét alatt készültem fel. Minden té­telt átvettem, mert nem szo­kott szerencsém lenni a té­telhúzásban. Petői Mihályröl megtudom hogy ő a „papa” a IV. A-ban. Azt is elmondták róla, hogy ő az egyik legszorgalmasabb ta­nuló, ha esett, ha fújt, a kon­zultációkon mindig megjelent. * A dolgozók gimnáziumá­nak igazgatója, dr. Kiss Gyu­la jókedvűen jön ki az érett­ségi teremből. Tanultak, jól felkészültek a hallgatók. Eddig legalábbis még senkivel sem volt probléma, „Gyula bácsi” igazgatása alatt már sok fel­nőtt érettségiző került ki a hat év alatt. — Hat évvel ezelőtt, amikor idekerültem, kb. háromszáz embert számláltunk, ma 545- en járnak , a dolgozók gimná­ziumába. Ez a létszám megha­ladja a Balassi Gimnázium lét­számát. így szükségessé vált, hogy az .egykor egy irányítás alatt álló két intézmény ketté váljon Kezdetben az anyagi és a tárgyi feltételek igen ala­csony szinten mozogtak. A tanárokat rá kellett beszélni, hogy ne csak a levelező, de az esti tagozaton is vállalja­nak órákat. Ez utóbbitól az­ért húzódoztak, mivel nagy lekötöttséget jelent számukra, habár nálunk az esti tagozat is délután üzemel, a bejáró tanulókra való tekintettel. Még így is akad olyan hallga­tónk, aki éjfélre ér haza. A két gimnázium között kölcsö­nösen jó a kapcsolat. Rendel­kezésünkre állnak a gimnázi-' um felszerelései, laboratóriu­mai, szertárai. Az általános műveltség megszerzéséhez szükséges tantárgyak tanítása mellett, nagyot léptünk előre a közösségi nevelésben. Kezdet­ben bejöttek ide az emberek, meghallgatták az órákat és továbbálltak. Most előre ki­dolgozzuk a szabad idő prog­ramját is. Megnézzük, milyen tv-film, TIT-előadás, vagy mo­zielőadás megy, és lehetővé tesszük, hogy a hallgatók ezt közösen megtekintsék. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. az előadások fél hétkor véget érnek, akkor az osztály bevonul a: klubterembe és megnézik az éppen vetítésre kerülő filmet. Hangsúlyos he­lyet kap a világnézeti nevelés Is. Bevezettük ezt a tantár­gyat és heti egy alkalommal tanítjuk. Nagy a lelkesedés, főleg az estisek körében. + — Magyarból Adyt húztam, pedig nem nagyon szeretem — panaszolja dr. Szabó Zoltán­ná, aki pár perccel ezelőtt jött ki a teremből. Érsekvad- kerten lakik, a férje ott állat­orvos, ő pedig a SERKÖV nevű vállalatnál (tsz-ek közös sertéstenyésztő vállalkozása; valahogy így lehetne lefordí­tani a rövidítést) dolgozik. Nagy szüksége van az érett­ségi bizonyítványra, mert a jogon szeretne továbbtanulni. — Annak idején hároméves kereskedelmit végeztem, az­tán a vendéglátóipari főiskolá­ra jártam egy évig. Siófokról kerültünk Nógrádba. Megszü­letett a két gyerekem, s csak most került sor a tanulás folytatására. Igyekeztem a négy év alatt folyamatosan tanulni, sokat böngésztem a lexikonokat, önéletrajzokat. Kedvenc tantárgyaim a magyar és a történelem. Szerettem ide járni, jó kis osztály volt a mienk. ' ♦ A szakközépiskolásoké a jö­vő — halljuk .igen gyakran. S ez a megállapítás érvényes a dolgozók gimnáziumára is. — Igen, a dolgozók gimná­ziumából lassan szakközépis­kola lesz. Az 1973/74-es tanév­ben beindítjuk a szakközépis­kolai osztályokat vasipari es ruhaipari szakon, A helyi igé­nyeket figyelembe véve. Mert pi. a konfekcióiparban eddig jórészt betanított munkások dolgoztak. A jelentkezési arány olyan, hogy biztossá vált a dolgozók kétéves szak- középiskolájának — mi így ne­vezzük — beindítása. Ez azt jelenti, hogy azok a hallga,- tók, akik az iparitanuló-inté- zetben szakmunkásvizsgát tet­tek, azonnal a gimnázium har­madik osztályába kerülnek. Itt szakmunkás érettségi bizo­nyítványt kapnak, majd az üzemben másfél éven belül szaktechnikusi oklevelet sze­rezhetnek — tájékoztat dr. Kiss Gyula igazgató. ★ C5 g are t'taszünetet tart a szé- csényi Varga Tiborné. — Mar­osak a biológia van hátra — sóhajt fel. Az érettségire való felkészülésbe a négyhónapos kislánya is „besegített”. Az utolsó előtti beszámolóra még terhesen érkezett. Nehéz évek voltak a tanulás évei. Ám az elhelyezkedéshez feltétlenül szükség van az érettségire. X balassagyarmati cfcÄgozök gimnáziumában jelenleg 545 fő tanul esti, ill, levelező ta­gcsaton. Alkalmi munkások, betanított munkások: egy szó­val fizikai dolgozók 64 száza­lékos arányban. Igyekvők, iparkodók. Többet akarnak tudni, máshogy akarnak élni, mint elődeik. Az iskola egyik volt cigány- tanulója egy 1931-ben készült földgömbbel ajándékozta meg az intézményt. Ma is ott van a nevelői szobában, a szek­rény tetején, V. Kiss Máris ] Sajtóexpedíció A Szovjet. Újságíró Szövetség megtette a IS ezer feiiométeres sajtó-autóklubja expedíciót in- hosszú és nehéz utat. ditott Moszkvából az Ohotsz­ki-tenger partján fekvő Ma- Az expedícióval utazó újság- gadaniha: a két új UAS—469 ti- ‘fők es filmesek menet közben pusű, Ui.janovszkban készült érdekes anyagot ‘gyűjtöttek az tartálygépkocsi defekt nélkül ötéves terv nagy építkezése:- ______________________röL a z is nagyon jó, abszolút ké­nyelem, meg minden. ., Pén­zem lesz, mert keresek, de ab­ból is csak annyi kell, ami a boldogsághoz elegendő. Több nem kell, mert az a züllés út­jára visz. Tehat csak az kell, hogy legyen meg a lakás, a berendezés, a kocsi, és legyen meg a boldog családi élet. Ha kellő összeggel tudok kezdeni, akkor biztosan megállóm a helyem,.De ha nem lesz pénz, akkor is bebizonyítom, hogy leszek valaki... Persze, akkor nehezebb lesz. — Mit. ér az emberi élet? — Az ember értékét nem lehet felbecsülni. Mert tegyük fel, hogy a taxisofőr, amit a fuvarral keresett, annak na- gyob része az államot illette meg És ha életben marad, akkor öt év alatt annyi össze­jöhetett volna, amiből egy ház ára is ki telik. Szóval egy la­kásé. .. Akár nekem, akár más­nak — Tehát csak anyagiakkal mérhető? — Nem csak anyagiakkal... Maradt egy kisgyermek is utána, aki most már apa nélkül nő fel. Neki is hiány­zik majd az apja, mint aho­gyan nekem hiányzott. — Kapott-e vallásos neve­lést? — Nem kaptam. Anyám, ta­lán,: vallásos. De a munkája miatt ritkán van arra alkal­ma. hogy eljárjon a templom­ba A levelében legutóbb azt irta, hogy sokat imádkozik ér­tem. Én nem vettem komo­lyan a vallást soha. így mon­dogattam'! '„Én kommunista vagyok, én nem járok temp­lomba.” — Amikor vezette a kocsit a nyugati határ felé, zavarta-e, hogy a holttest a csomagtartó­ban van? — Igen..! Arra gondoltam, hogy mit csinálunk, ha elkap­nak. — Pszichológusnál voltak vizsgálaton? Mi volt ott a leg­érdekesebb ? — Festményféléket mutat­tak, fényképeket. Absztrakto- kat, meg ilyesmiket. Kérdez­ték, mire emlékeztet. Sorba, mindegyiket. Kettő nagyon megmaradt bennem: a kilen­ces és a tízes. Az előbbire azt mondtam, hogy az egy hold­béli, vagy idegen bolygón levő sziklahasadékot ábrázol. Két ember kapaszkodik a szik­lafalba, tartanak valami tárgyat és felettük egy misztikus lény lebeg, olyan, mintha szárnya is lenne, de egyúttal emberi alakja is van... A másik pe­dig hasonlít egy tengeri élő­lényre, mondjuk a medúzára, ami a csalánzók osztályába tartozik. De emlékeztet a hi- rosimai és a nagaszaki atom­robbantásra is. Látszik az atomfelhő és alatta a lángcsó­va. Van a képen két hatalmas, sötétzöld folt, ez az erős su­gárzást ábrázolja... Hirtelen volt a válasz, amit adtam, csak úgy kapásból jött, de tudom most is. hogy az nem lehet más, csak Hirosima és Nagaszaki. (Folytatjuk) Az expedíció Magaőanből hajával jut el a szovjet Távol- Kelet déli részen fekvő Pri­mőrje területre. Onnan még több mint 50 ezer kilométeres út vár rá Közép-Ázsián, a Transz-Kaukázuson, Ukrajnán és a Balti-tenger mellett fek­vő szovjet köztársaságokon keresztül Moszkváig. s tJ'iSSlfi t'f M . ,v yv^. ■ ( / p -fi >1 V. : h/\ J ££■ • >p *: : t Protéziseg oroszlán (A Paris Match-ból)

Next

/
Oldalképek
Tartalom