Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

Mai kommentárunk Megelőzni a gabonatüzet! Kaszálás közben a traktor hirtelen kigyulladt a réten. Elektromos rövidzárlat nyo­mán teljesen leégett. Félelme­tes látványt nyújtott. A kár értéke több tízezer forint. Az aratás viszont kissé más, mint a íükaszáiás. Ha tüzet, vagy szikrát fog a gép, égni kezd a gabona is, és hosszú, fáradságos munka gyümölcse, százezreket , érő kenyéralap­anyag válhat rövid idő alatt a felelőtlenség következtében lángok martalékává. Ezért aratás idején a tűzesetek meg­előzése egyik rendkívül fontos feladat. A közös gazdaságok­nak jól felfogott, saját érdeke kívánja. Egyébként erre utal a Me­zőgazdasági és Élelrríezésügyi Minisztérium és a J3M Tűzol­tóság Országos Parancsnoksá­génak legutóbbi felhívása is, amely az előírt megelőző tűz­védelmi rendelkezések követ­kezetes betartásét szorgalmaz­za. A figyelem felhívására ma­napság — és várhatólag az el­következő években Is — még szükség van, hiszen az ország­ban tavaly több mint. 500 ga- bonatüz okozott sok millió fo­rintos népgazdasági kárt. Egyes termelőszövetkezetek­ben és állami gazdaságokban még ma sem veszik kellőkép­pen komolyan azt a rendelke­zést. hogy csak olyan erő- és munkagéppel lehet aratni, be­takarítani, amelyek a gépszem­lén, a műszaki és tűzvédelmi feltételeknek teljes mértékben megfeleltek. Azóta is újább veszélyforrások keletkezhet­tek. Ezért a napi munka so­rán folyamatosan figyelemmel szükséges kísérni a gépek mű­szaki állapotát, elsősorban az elektromos berendezések, ve­zetékek biztonságát kívánatos árgus szemekkel napról napra megvizsgálni. Nem szabad saj­nálni a fáradságot! Mert eső után már mit sem ér a köpö­nyeg: nemcsak a kisgyerme­keknek, de a mezőgazdasági üzemeknek is súlyos felelőt­lenség a tűzzel játszani. Veszélyforrássá válhat a va­sút Is. Nemcsak a gőzmoz­donyból kipattanó szikra, de a villanymozdony, vagy a Die­sel-mozdony is veszélyes lehet. Bár Nógrádban inkább csak a régi jó gőzösök járnak: Ber­kenyétől Ipolytarnócig, So­moskőújfalutól Jobbágyiig. A vasútvonal mellett lábon álló kalászos gabonatáblákat a teljes érés végén, illetve a viaszérés kezdetén megfelelő tűzoltó-felszereléssel ellátva az aratás befejezéséig őriztetni kell. Itt ehhez legközelebb eső részeken ajánlatos elkezdeni az aratást. Az előírások sze­rint a learatott terményt és kombájnszalmát a vasútvonal­tól legalább hatvan méter tá­volságra ajánlatos elhordani. A terület legalább négy baráz­da szélességű védőszántása szintén az óvatos előrelátás tanúbizonysága lehet. Diósje- nön például már megalakult a termelőszövetkezet tűzrendé­szet! bizottsága. A tavalyi ese­tekből tanulva a napokban levágják a vasút közvetlen kö­zelében levő sávot, és azonnal fel is szántják a földet. A tarlóégetés ugyancsak tűzveszélyes munkaművelet. Célszerűségéhez nem férhet kétség. Ennek előnye, hogy. a fusáriumos — csírarothadást, szártőbarnulást — megbetege­dések számát csökkenti, vala­mint megkönnyíti a további talajmunkákat. Ám tűzveszé- tyessége miatt a tűzvédelmi szabályokat fokozottan kell ez esetben is alkalmazni. Nógrádban az elmúlt évben tizenegy gabonatűz keletkezett. A kár értéke megközelítette a félmillió forintot, Az okok kö­zött főleg villámcsapás, gyer­mekek játéka, tiltott helyen történő tüzelés, és az elektro­mos zárlat jelentkezett, ör­vendetes lenne, ha e tűzesetek száma az idén tovább csök­kenne. Nem gyújtanánk öröm- tüzeket, de megnyugvással kö­zölnénk: a szövetkezetek az aratás idején eredményes har­cot vívtak a gabonatüzek meg­akadályozásáért. R. I. Emberséges embert mind a hétből INNEN MÁR üt sem rezei lovább. Hacsak a szekérkerék fűbe koptatott nyomát nem nevezzük annak. Egyetlen la­kóház árválkodik, a kutyák veszettül ugatják a látogatót, az Egyházasdengeleg mflletti Tyavkápusztán ritkán fordul meg idegen. Knoska Jpzsefné is nagyol néz, amint az ajtón lógó füg-. gönyt íélrehajtvá belépek a pici, földes konyhába. Előtte íz asztalon kilőszámra a szegíűgomba, tele vele a vö­dör, a füles edény, nagy fa­zékban rotyog már a tűzhe­lyen is. — Hiába, kilenctagú a csa­lád. Sok száj, sokat eszik — ■ beszéd közben is fürgén jár a keze, szárazza a frissen sze­dett gombát. Azt hiszi, a ház ügyében jö­vök. De azért nem látszik rajta csalódás. Költöznének már nagyon az új házba, ner hezen fér a kilenc ember a szoba-konyha-kamrás lakás­ban. Áll már az alap Szirá- konj jő lenne őszre tető alá hozni a házat. Igaz, az új ott­hon is csak kétszobás, mégis nagy könnyebbség lenne már benne lakni. Most csak négy gyerek van itthon, mégis úgy tűnik, te­le a pici lakás. A 12 éves Sándor, a Pityu nevű ter.ge- rimalacot cirógatja, a 11 éves Imre a gombaszárazáshoz as2- szisztál, a 10 éves Sacl az ud­varon „neveli” a morgó ku­tyát, a legkisebb, a 3 éves Attila a konyhai dikön alszik. — József a legidősebb, ács Pesten — sorolja tovább Knoskáné. — Ilona a követ­kező, ő 17 éves, a Sziráki Ál­lami Gazdaságban dolgozik, mint az apja. Zsuzsa most kezdett dolgozni, tanuló a sziráki ki varróüzemben. Ha­vonta összejön vagy 6600 fo­rint, ehhez jön a családi pót­lék, és most már Zsuzsi ke­resete is. Hát ebből gazdál­kodunk ... HOGY HOGYAN? Beoszt­va, tervezve, csak így lehet. Pocsékba nem mehet semmi, meg kell nézni a fillér he­lyét. Knoskáné anyadisznót tart, a kismalacokat eladja. Most is hetet kínált el, 3500 forinttal ez is gyarapította a családi kasszát. Legtöbbször baromfi kárál az udvaron, és nyulat is tartanak. A sziráki házhelyen konyhanövényeket ültettek, hadd hozza a hasz­not addig is, míg "odaköltöz­nek. — Még a ruházkodás a leg­nehezebb. Igaz, egymásról is hordanak, de ha yalaijielyik komolyabb darabot kap, akkor bizony a többinek várnia kell. Knoskáné most 35 éves. Tizenhat volt, amikor urával egybekeltek, tizenhét, amikor a „nagyfiú”, József született. — Ügy gondoltuk, három­négy gyerek lesz. De jöttek aztán szépen, egymás után, és mind kedves volt. Azért ami­kor, a legkisebbel, Attilával maradtam teherben, elkese­redtem. Sírva jöttem ki a nő­gyógyásztól. Ott volt a nagy­fiam, a Józsi, az vigasztalt: „Nem baj, anyu, ahol a hat elfér, lesz helye a hetediknek is.” Most az Atit szereti, vé­di mind a hat testvére. Szemével simogatja végig a mélyen alvó kisfiút. Büszke a családra, mindben van vala­mi gyönyörűsége. A legna­gyobb a legügyesebb, bármit megbarlcácsol. A legkisebb a legkedvesebb. Imre és Sanyi élelmesek, megélnek a jég há­tán is. Ilona, Zsuzsa dolgosak, Sací segítőkész, most is nagy kanna vizet hoz a főzéshez. — Ügy szeretném, ha szak­ma lenne mindegyik kezében — álmodozik az anya. — Jó­zsi már ács, ő már kész em­ber. Mondogatja Is a többi­nek: tanuljatok, mert szakma nélkül nem ember az ember. De nem nagyon fűlik a fo­guk a betűhöz. Persze, Józsi fiam is gyenge tanuló volt, úgy kellett elkísérni a felvé­telire, nern mert menni egye­dül. Aztán megemberelte ma­gát, jó erős közepessel vég­zett. Majd csak megjön az esze a többinek is. Egyik szülő sem szól bele a gyerekek dolgába. Döntsön mindegyik maga, mit akar az életével. Csak egyet monda­nak: gondolják meg jól, ne kelljen később megbánni. — Nagy gond a nagy csa­lád, de nagy öröm is — só­hajt az asszony. — Van mi­ben gyönyörködnöm, erre az­tán nem panaszkodhatom. Ki­jut a munkából is, de ez már csak így van. Jó gyerekeim vannak, segítenek. Mondják ők Is, az uram is, hagyjam a munka nehezét, majd ők megcsinálják, ha hazajönnek. Még így is hajnali négykor kel. Ébreszti sorra a munkába indulókat, aztán hozzálát a háztartáshoz. Este nyolcig nemigen teszi ölbe a kezét. Mosógépre még nem futotta, így aztán a nagymosás egész álló napig is eltart. De van már tévé, magnó, rádió. Ügy szeretnék, ha a Knoska gye­rekeknek is meglenne mind­az, ami a t'öbbi falubeli gye­reknek. Ne érezzék hátrány­ban magukat a népes család miatt. — Ne nézzen körül, bútorra még nem tellett — mentegető­zik Knoskáné. — De különben se lenne érdemes ebbe a la­kásba venni, meg nem is fér­ne. Majd az újban bebútoroz* kodunk, ha lassacskán is... A keresők mind takarékos- kodnak, teszik a pénzt a KST-be, abból lesz a bútor. Imre o konyha előtt ücsö­rög, a határt kémleli. Egy­szer csak bekiált Sanyinak: — Jár már a kombájn, hal­lod? Mehetünk! — SZOKTAK SEGÍTENI az aratásnál — magyarázza az anyjuk. — Napi 50—54 fo­rintot is hazahoznak néha, jól jön az. Most, ősszel is három gyerek megy iskolába, sok kell nekik. Nagyon szerényen él a Knoska család. Nem tudnak a szülők annyit nyújtani a gye­rekeknek, amennyit szívük szerint adnának. De igyekez­nek dolgos, becsületes, em­berséges embert nevelni mind a hétből. Szenet! Márta l álaas tizenöt napon belül Interpellálnak a tanácstagok Ki tudná megszámlálni hány féle-fajta kéréssel for­dulnak a választópolgárok a tanácstagokhoz. Felkeresik magán- és közügyekben, ja- ZatiYVarÓnaiak vasiatokat tesznek, intézke- -á. dést várnak. gOTldjGl Ami az intézkedéseket ille­ti, minden egyes kérésnek, pa mód nincsen, hogy albérlők kérte, hogy a mpst kialakuló házát építsenek Salgótarján- szép és modern lakótelepen ban. Majd talán később. . létesítsenek játszóteret a gyerekeknek. Annál is inkább, mert egyre többen költöznek a Hársfa utcába, szaporodik a Varga József, a 83-as szá­nasznak, javaslatnak nyoma m'-1 választókerület tanácstagj- marad. Mert a tanácstag fel­áll a tanácsülésen, és ott a nagy nyilvánosság előtt kér­dez, vagy írásban fordul a tanács illetékes osztályvezető­jéhez. Az interpelláció pedig meg­kezdi „önálló” életét. Az alá­írt papír, amelyet a tanácstag nyújtott be — pontos dátum­mal és a választókerület szá­mával — odakerül az osztály- vezető asztalára. Rajta a fel­irat: sürgősen elintézendő! Megvizsgálják a helyszínen, utánanéznek, számolnak, ter­veket egyeztetnek, aztán meg­írják a választ. Ennek egyik példánya a tanácson marad, másik pedig az interpelláló tanácstaghoz kerül. Kerti sakk és tollaslabda Sokan kérték a városköz­pontban, hogy a Lovász Jó­zsef utca 1. és a Pécskő utca 1—3. számú épület között kerti sakkot, illetve tollaslab­dapályát építsenek. Igaz, akadtak ellenzői is ... A • kör­zet tanácstagja, Zsidai Béla azt kérdezte a tanácstól, hogy állnak a munkák, mikorra várható a befejezés? A válasz már a tanácstag­ja a rónabányaiak nevében emelt szót. Az ottani orvosi rendelő már több mint egy hónapja zárva van. Addig he­tente kétszer tartott a helyszí­nen rendelést az orvos, 'most viszont Zagyvaróná községbe kell járniuk a betegeknek. Kérdése: mikorra. hozzák rendbe az épületet? A városi főorvos megvizs­gálta az ügyet és közölte, hogy az orvosi rendelőt azért kellett bezárni, mert a falak erősen szennyezettek, és hul­lik a vakolat. így az egészség- ügyi követelményeknek nem felel meg. De a Városgazdál­kodási Vállalatnál megrendel­ték a munkálatokat, miután azok elkészültek, ismét 1 heti két alkalommal rendel az or­vos. Az sem érdektelen, hogy a bányatelepen az iskola épüle­te szeptembertől felszabadul, mert a gyerekek Zagyvarónára járnak iskolába. Ezért az ott lakók javasolják, hogy az épületet okosan használja fel a tanács a köz javára. A vá­lasz itt sem késett. A megüre­sedő Iskolaépületet a városi tanács a körzeti pért- és szakszervezettel közös meg­beszélés alapján hasznosítják. Amennyiben az ott lakóknak jó javaslatuk van, a tanács szívesen fogadja... hoz érkezett, miszerint a Lo- , , vász József utca 1. és a Pécs- Játszótér kő utcai kerti sakk lényegében t i i elkészült, azt csak festeni kell. O gyereKCKneK A sakkozáshoz szükséges bá­bukat is megrendelte a tanács, Miheller János, a 78-as sza- amint megérkeznek, nyomban mú választókörzet tanácstag­festenek is. Tollaslabdapályát a Hársfa utcaiak nevében a fenti épületek közé nem. terveztek. Az a Pécskő utca 5-ÖS szárú’.jélötf a ~ lebontott félvonulást épületek- helyére kerül. A sakk kedvelői elége­dettek lehetnek, de a tollas- labdások se keseredjenek el... Egy másik tanácstag azt vetette fel, van-e arra mód, hogy a Salgótarjánban egye­dül élő és dolgozó emberek la­kásgondjainak megoldására úgynevezett „albérlők házát” építsenek? Az igazgatási osz­tály választ adott: a garzon- házat tanácsi bérlakásként osztják szét az igénylők kö­zött, szigorúan a lakáskiuta­lási névjegyzék alapján. Jut belőle fiatal szakembereknek és fiatal házasoknak, nyug­díjasoknak, kisebb családok­nak. Annál is inkább, mert a négyedik ötéves tervben arra, legkisebbek száma. Fejérvári Géza, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője kedvezően nyilatko­zott. A Hársfa utcában az építkezéssel párhuzamosan ki­alakuló szabad területen új játszóteret terveztek. Egyelőre megvalósítani nem volna cél­szerű, mert az építők úgyis tönkretennék. Amint lehető­ség nyílik rá, azonnal hozzá­kezd a tanács a játszótérhez, hogy a gyerekek mielőbb bir­tokba vehessék. A következő interpelláció­ban a tanácstag azt kifogásol­ja, hogy a Vöröshadsereg út környékén további rendezésre vár a Tarján-patak. Mivel a városi tanácsnak előbb erre pénzé nincs, a Tarján-patak rendezésére csak a negyedik ötéves terv utolsó évében ke­rülhet sor. Ezzel egyidejűleg szabályozzák a csapadékvíz­levezető árkokat is. Ugyanezen a részen vető­dött fel, hogy az utca párat­lan oldalán a házszámok ösz- szevissza vannak, zavart okoz­nak. A műszaki osztály ígére­tet tett, hogy a házszámokat megvizsgálják és amennyiben szükséges, augusztus hónap­ban elvégzik az újbóli számo­zást. A Tarján vendéglőtől a tóstrandig pedig már meg­rendelte a tanács a gyalogos­járda építésének tervét... A felvetődött gondok, prob-_ lémák, javaslatok sokfélék,' De jó, hogy napvilágra kerül­nek, mert útmutatást adnak a tanácsnak abban: melyek a legsürgősebb „kis ügyek”, mi az, ámi az ott lakók kényel­mét leginkább zavarja... Csata! Erzsébet MUNKA UTÁN Szappan János rajza Két dunyhávfsl megtoldotta örökségét Nagy Sándorra és testvére* ire édesanyjuk különféle in­góságokat hagyott, A test­vérek testvériesen meg is osztoztak a vagyonon, s ad­dig is,’ míg a tényleges meg­osztásra nem keríthettek sort mindent bezártak a karancs- keszí házba, ahol édesanyjuk valaha lakott [önféle ruhaneműket szedett össze. Elvittem a szentkópet is. A Szűz Mária volt rajta, meg galambok... Nem akartam eladni, gondoltam, jó lesz otthon a falon. De nem fért el, így aztán visszavittem Élettársa is segített neki, a két dunyhát és egy párnát Nagy Sándornak időköziben eladta • ezer forintért. A má 600 forint szabálysértési bír* ságot kellett volna kifizetnie, s így egyszeriben eszébe ju­tott, hogy ő kevesebbet ka­pott az örökségből, mint amennyi megillette volna. Először csak kölcsön kért az öccsétöl, de az' pénz helyett felajánlotta neki, hogy a sző­lőben levő házból hozza el az ott levő dunyhákat és párnákat. A testvér „félreér­tette” az ajánlatot, s a meg­jelölt ház helyett édesanyjá­nak házába tért be, mégpe­dig az ablakon. — Az öcsém azt mondta, sodlk alkalommal ő is elment a férfival a házhoz, az ablak alatt várta, hogy az kiado­gassa a bent talált holmikat. — Én csak azért mentem vele, mert ha nem azt csi­nálom, amit ő mond, akkor kapók... — szabadkozik. — Mondtam is neki, hogy eze­kért az ócska kacatokért néni érdemes, de hiába. . Valóban nem volt érdemes. Á Salgótarjáni Járásbíróság Nagy Sándor karancskeszi la­kos gyári munkást öthónani szabadságvesztésre és 1500 forint pénzbüntetésre ítélte. neki nincs kulcsa a házhoz,' kétrendbeli, folytatólagosan és menjek csak be nyugodtan jogtalan, behatolással elkö- az ablakon, ő is ott szokott vetett lopásért, bemászni — mondta a bíró- Élettársát, Mendel Barna­ságon. r,vl' básnét a loóáson kívül az ' Ami Igaz, az igaz; ebben a orgazdaság bűntettében is el- házban is talált ágyneműt, marasztalták, büntetése négy- amélyet zsákba csomagolva hónapi szabadságvesztés. A hazavitt. büntetés végrehajtását mlnri­— Ügy éreztem, kisemmiz- két esetben próbaidőre fél­ték az örökségből — mondja függesztették, esetleges vég-, őszinte félháborodássál, s ez- rehajtás esetén börtönben zel indokolja, hogy a későb- kell letölteniük. Az ítélet jog- biek során újra meglátogatta erős. az elhagyott házat, s ott kti- j ’ Sz. K. Telefon-diktafon Á nyugatnémet Grundig vál­lalat megkezdte az automata telefon-diktafonok sorozat­gyártását. Ha a tulajdonos tá­vollétében valaki felhívja a lakását, a diktafon magától be­kapcsol: megkérdezi, hogy M hív és milyen üzenetet kell át­adnia. A párbeszédet — a dik­tafon típusa szerint — mágne­ses szalag, vagy mágneses tár­csa veszi fel. A készülék a diktafonra' sze­relt , kontrollóra segítségével a telefonhívás időpontját is feljegyzi. A tulajdonos haza­érkezve meghallgatja a dikta­fon „jelentését”, s nem csak azt tudja meg, hogy ki kereste és milyen ügyben, hanem azt is, hogy hány órakor. NÓGRÁD = 1973. július 3., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom