Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

Helsinkiben befejeződött a biztonsági értekezlet első szakasza A külügyminiszterek közleményt fogadtak el Az európai biztonsági kon­ferencián a külügyminiszterek, szombaton röviddel délelőtt tíz óra után zárt Ülést tartot­tak Péter János magyar kül­ügyminiszter elnökletével. Az ülés néhány percig tartott, s utána közölték a sajtó képvi­selőivel, hogy tíz pontban meg­egyezés jött létre, egy pontban azonban még vitatkoznak egy­mással a máltai és a kanadai küldöttség. A külügyminiszterek a dél­előtti szünetet meghosszabbít­va csak déli egy óra tájban (helyi idő), folytatták a zárt ülést. Több mint egy óra eltel­tével, az elnöklő Péter János, magyar külügyminiszter szü­netet rendelt el. , Konferenciakörökben szer­zett értesülés szerint kizárólag az Algéria és Tunézia meghí­vását szorgalmazó máltai ja­vaslat körüli vita akadályozza a külügyminiszteri szakasz be­fejezését. Az esetleges közle­mény tíz pontjában már reg­gel óta teljes az egyetértés, csak a tizenegyedik pontban, a máltai javaslat kérdésében nem jutottak egyhangú dön­tésre a miniszterek. Értesülések, szerint a máltai küldöttség — amelyet Mintoff miniszterelnök és külügymi­niszter elutazása óta Málta helsinki nagykövete vezet — kijelentette, hogy csak akkor fogadja el a többi tíz pontot, ha a többiek cserébe elfogad­ják a máltai javaslatot, vagy­is a tizenegyedik pontot. Szombaton helyi idő szerint 14.28 órakor Karjalainen finn külügyminiszter rövid zársza­vával Helsinkiben befejeződött 133 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei­nek ötnapos tánácskozása, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet első sza­kasza. A külügyminiszterek közle­ményt fogadtak el. Értesülések szerint a máltai javaslat kérdése, amely miatt késlekedett a záróülés bere­kesztése, olyan formán került a kommünikébe, hogy eb­ben a kérdésben a miniszterek nem tudtak konszenzust kiala­kítani. (MTI) Fehér Lajos Mongóliában Gromiko találkozói Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja szombaton Helsinki­ben találkozott William Ro- gersszel, az Egyesült Államok külügyminiszterével, akivel baráti légkörű megbeszélést folytatott. A két külügyminisz­ter megvitatta a helsinki érte­kezlet kérdéseit és foglalko­zott néhány nemzetközi prob­lémával. Grömiko szombaton találko­zott Laureano Lopez Rodo spanyol külügyminiszterrel is. A szovjet külügyminiszter őszinte és hasznos vélemény- cserét folytatott spanyol kollé­gájával a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről, (MTI) Szombaton, helyi idő szerint 16 órakor, a mongol fővárosba érkezett Fehér Lajos minisz­terelnök-helyettes vezette ma­gyar kormányküldöttség, amely részt vesz a hazánk se­gítségével épült szonginoi álla­ti gyógyászati, oltóanyag- és tápszergyár átadásán és a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság VII. ülésszakán. Az Ulánbátor közelében fekvő bujántuhai repülőtéren a magyar miniszterelnök-he­lyettest, aki egyben együttmű­ködési bizottság magyar tago­zatának elnöke is, Sz. Luvszan, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksé­gének ügyvivő elnöke és a mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese fogadta — Sz. Luvszan korábban volt, T. Kagcsa je­lenleg a bizottság mongol ta­gozatának elnöke. A repülő­téri fogadáson megjelent D. Szodnom, az ‘állami tervbizott­ság elnöke, M. Das földműve­lésügyi miniszter, és többen mások. (MTI) Így látja a hetet kommentátorunk, C. Tóth Béla: Sikeros kezdet rökttxlemény r 'Ä helsinki konferencia kül­ügyminiszteri szakaszának szombati záróülésén a résztve­vők egyhangúlag elfogadták a tanácskozásukról szóló közle­ményt. Ennek szövege a kö­vetkező: Közlemény az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet első szakaszáról. 1. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet el­ső szakaszát 1973. július 3. és 7. között tartották Helsinki­ben. A korábban történt meg­állapodás szerint a konferen­' ciának ezt a szakaszát külügy­miniszteri szinten tartották. 2. Az értekezleten az alábbi országok vesznek részt: Ameri­kai Egyesült Államok, Auszt­ria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnor­szág, Franciaország, Görögor­szág, Hollandia, Írország, Iz- land, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Lichtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britan- nia, Német Demokratikus Köz­társaság, Német Szövetségi Közátrsaság, Norvégia, Olasz­ország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjet­unió, Törökország, Vatikán. 3. A konferencia megnyitó ülésén üdvözlő beszédet mon­dott dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Be­szédet mondott továbbá a kon­ferencián dr. Kitti Waldheim, az ENSZ főtitkára. 4. A .miniszterek elfogadták a helsinki konzultációk aján­lásait, amelyek magukban fog­lalják a konferencia bizottsá­gainak napirendjét és a bizott­ságoknak szóló útmutatásokat, továbbá az ügyrendi szabályo­kat és az értekezlet lebonyolí­tásával kapcsolatos más ren­delkezéseket. Az ajánlások szövegét nyilvánosságra hoz­ták. 5. A miniszterek kifejtették kormányuk álláspontját az eu­rópai biztonsággal és együtt­működéssel kapcsolatos lé­nyeges problémákról és a konferencia további munkájá­rók 6. Több ország külügymi­nisztere javaslatokat terjesz­tett elő a napirenddel kapcso­latos különböző kérdésekről. Mások kinyilvánították azt a szándékukat, hogy javaslato­kat nyújtanak be a konferen­cia második szakaszában. 7. A miniszterek megvizs­gálták, hogy az értekezlet mi módon ismerkedjék meg nem résztvevő országoknak a különböző napirendi pontok­kal kapcsolatos álláspontjá­val. Ezt a kérdést különösen a Málta és Spanyolország ál­A Pravda Helsinkiről ~~ A Pravda szombati vezércikkében arra mutat rá, hogy a helsinki tanácskozás, amelynek tárgyalóasztalánál először gyűltek össze harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői, a békeszerető erők nagy sikere. Jelentős eredménye annak a szívós harcnak, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista állam folytat korunk égető problémáinak megoldásáért. A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a hidegháborús Időszakból visszamaradt dogmák hívei, a militaristák és a különféle revansista körök különböző manőverekbe bocsát­koztak. A tanácskozás megakadályozása érdekében először megkísérelték lejáratni magát az eszmét. Amikor ez a kísér­letük kudarcba fulladt, az úgynevezett szovjet diktatúrával ijesztgették a nyugat-európai kormányokat. Mindez azonban kudarcba fulladt, mert a józan gondolkozása nyugatiakat nem tudták félrevezetni az imperialista reakciónak és a vele egy húron pendülő pekingi vezetőknek az „összeesküvő” szu­perhatalomról szóló provokációs koholmányával. A Pravda megállapítja, hogy a világ felfigyelt a Szovjet­unió újabb békeszerető kezdeményezésére. A szovjet dele- 1 gáció Helsinkiben előterjesztette az európai biztonság alap­jait, és az európai államok közötti kapcsolatok elveit rög­zítő általános nyilatkozattervezetét. Az általános nyilat­kozat tervezete — mutat rá végezetül az SZKP sajtóorgánu­ma — meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió kész min­den tőle telhetőt elkövetni annak érdekében, hogy egyszer, s mindenkorra kiiktassa a háborút a társadalom életéből, fej­lessze és szilárdítsa a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttmű­ködést. (MTI) Chile végrehajtja programját Salvador Allende chilei el­nök péntek este sajtóértekez­letet tartott külföldi újság­íróknak. Közölte, hogy sza­bad eltávozást engedélyeznek annak a hét személynek, akik részt vettek a június 29-i si­kertelen puccskísérletben, majd különböző dél-amerikai országok santiagói nagykövet­ségein kerestek menedéket, és ott politikai menedékjogot kértek. Az összeesküvők kö­zül öten az ecuadori, egy sze­mély a kolumbiai és egy a paraguayi nagykövetség épü­letében tartózkodik. Allende kifejezésre juttatta, hogy a jövőben nem kerülhet sor a június végihez hasonló, szélsőjobboldali puccskísér­letre. Az elnök élesen elítélte a reakciós sajtó kampányát, amely megpróbált viszályt szítani a fegyveres erők és a kormány, a hadsereg és a chilei nép között. Az elnök hangsúlyozta a politikai el­lenzékkel való együttműködés fontosságát és lehetőségét, de kiemelte, hogy a kormány az alapvető kérdésekben nem hajlandó engedményekre, és nem tágít a társadalmi-gazda sági átalakulás programjának végrehajtásától. tál Algéria és Tunézia érde­kében előterjesztett kéréssel kapcsolatban vették fontoló­ra. A kérdést megvizsgálták a Földközi-tenger mentén fekvő más, nem résztvevő országok vonatkozásában is. Egyelőre azonban nem alakult ki kon­szenzus ebben a kérdésben. 8. A miniszterek elhatároz­tak: a konferencia második szakasza 1973. szeptember 18-án nyílik meg Genfben, az­zal a szándékkal, hogy tanul­mányozza a napirenden sze­replő kérdéseket, továbbá, hogy az első szakaszban be­terjesztett és még ezután be­terjesztendő javaslatok után kidolgozza a nyilatkozat-, ajánlás- és határozatterveze­teket, valamint bármilyen más végleges dokumentumot. 9. A résztvevő országok kép­viselőiből álló koordinációs bizottság 1973. augusztus 29-én tartja első ülését Géni­ben. hogy előkészítse az érte­kezlet második szakaszai. 10. A miniszterek kifejezték kormányuk eltökéltségét, hogy hozzájárulnak az értekezlet további munkájának eredmé­nyességéhez. 11. Az értekezlet résztvevői őszinte köszönetüket nyilvá­nították a finn kormánynak a vendégszeretetért és azért a jelentős hozzájárulásért, ame­lyet Finnország az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése és el­ső szakaszának lebonyolítása terén tett. (MTI) Fogadás Á barátsági hét keretében Bencsik Istvánnak, a Haza­fias Népfront főtitkárának ve­zetésével Finnországban tar tózkodó politikai delegációnk tiszteletére helsinki főpolgár­mestere pénteken ebédet adott, majd a magyar vendégek a finn főváros nevezetességeivel is merkedtek, a többi között meg­tekintették a Finlandi-házat, az európai biztonsági konfe­rencia színhelyét. Este a ma­gyar küldöttséget a finn kor' mány nevében Johannes Viro- lainen pénzügyminiszter és felesége, Kaarina Virolainen, a Finn—Magyar Társaság el­nöke vacsorán látta vendégül, AMIÉRT oly’ sok munka fáradság, két- és többoldalú tárgyalás, ezernyi vita, külön­böző nézetek egyeztetése, jó szándékok érvényesítése, indo­kolatlan gyanakvások elhárí­tása folyt évek óta, ami a szo­cialista diplomácia átfogó, nagy akciójának a célja volt, íme, a héten a megvalósulás útjára lépett: külügyminiszte­ri szinten megnyílt az európai biztonsági és együttműködési konferencia, annak a tárgya­lássorozatnak a nyitánya, amely hivatva van létrehozni kontinensünk új biztonsági rendszerét. A helsinki kezdet kétségkí­vül sikeres volt. A szocialista országok ismét mindenki más­nál felkészültebbnek, aktívab­baknak bizonyultak. Még em­lékezetes, hogy a nagykövetek június 8-án egy előzetes „aján­lással” fejezték be munkáju­kat, s ezt átadták a kormá­nyoknak, hogy alapot teremt­senek az érdemi tárgyalások­hoz. Az „ajánlások” négy na­pirendi pontot javasoltak a biztonsági konferenciára. A szocialista kormányok a köz­beeső időt arra használták fel, hogy az „ajánlások” menetét követve, minden napirendi ponthoz egy-egy gondosan ki­dolgozott. okmányszerű hatá­rozattervezetet állítottak össze és elfogadásra a biztonsági konferencia elé terjesztették. Ez újabb hozzájárulás a kon­ferencia munkájában az előre­lépéshez. A nyugati országok­nak ilyen részletesen kidolgo­zott határozati javaslattervük nem volt, kinyilvánították azonban véleményüket a szo­cialista országok javaslatairól. A vélemények többsége a ja­vaslatok jó részét kedvezően fogadta. S bár nem kívánjuk csökkenteni a helsinki tanács­kozások ünnepélyességének je­lentőségét, meg kell jegyez­nünk, hogy bizonyos nyugati taktikázások, amelyektől már a nagyköveti konzultáció sem volt mentes, most továbbfoly­tatódtak. Nevezetesen arról van szó, hogy egyes külügyminiszterek háttérbe kívánták szorítani a konferencia előtt fekvő javas­latok közül a leglényegesebbe­ket (az európai országok együttélésének és biztonságá­nak alapelveit), és majdhogy­nem kizárólagosságot biztosí­tani kétségkívül fontos, de mégis csak kisebb jelentőségű ügyeknek (például a kulturális együttműködés részproblémái­nak). Harmincöt ország harminc­öt külügyminisztere természe­tesen sokféle véleményt kép­viselhet és tekintetbe véve az európai országok gazdasági és társadalmi sokféleségét, nem is volt várható, hogy minden ország kormánya valamennyi kérdésben azonos nézetet vall­jon. A döntő azonban a fő kér­désekben kialakítandó egyet­értés, ami remélhetőleg a kon­ferencia további menetében létrejön. A külügyminiszteri nyitány ismertté tette az általános po­litikai nyilatkozatokat. Az ősz­szel következik Genfben a munkabizottságok ülése, ahol már szakterületekre bontva, a részleteket dolgozzák ki. Véle­ményünk szerint ezt a münkát olyan ütemben lehet végezni, hogy még ebben az évben ösz- szeülhet a konferencia záró­g7alfíiciyfl HELSINKI alkalmat nyúj­tott a külügyminiszterek két­oldalú találkozóira is. Közülük magyar szempontból Péter Já­nos és Walter Scheel tárgyalá­sai a legjelentősebbek. A két külügyminiszter ezen megálla­podott, hogy a közeljövőben kormányszintű tárgyalásokat kezdenek Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezésére. Miközben a világ Helsinkire figyelt, nem maradtak háttér­ben egyéb külországi esemé­nyek sem. Így . például az, hogy a szovjet diplomácia bé- keoffenzívéja a magas szintű államférfiak látogatásaival, eszmecseréivel tovább folyta­tódik. Nylkolaj Podgornij szovjet államfő Bulgáriában a két testvéri szocialista ország kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt, Alekszej Koszigin pedig Ausztriába látogatott. Ez alkalommal az illetékes szovjet és osztrák vezetők há­rom egyezményt írtak alá a gazdasági kapcsolatok fejlesz­téséről, műszaki-tudományos együttműködésről, illetve a Tisztelgő A hatalmas marseille-1 ki­kötő életének továbbra Is egyik érdekes szinfoltja az a három szovjet hadihajó, amely tisztelgő látogatást tesz fran­cia vizeken. A marsellle-lek türelmesen állnak sorban' a kikötőben, hogy feljuthassanak a hajók Az Erópa-parlament ülésszaka Kívánatos a kölcsönös engedmény NQORAp « 1973. július 8,, vasárnap Babenko, a TASZSZ tudósí­tója jelenti; Pénteken Strasbourgban be­fejezte munkáját az Europa­parlament júliusi ülésszaka. Az ülésszak folyamán megtár­gyalták a nyugat-európai or­szágok és az Egyesült Államok közt Idén ősszel sorra kerülő fontos kereskedelmi tárgyalá­sok előkészületeit, valamint a közös mezőgazdasági politika problémáit. Az Európa-parlament mun­kájában először vettek részt a francia parlament kommunis­ta képviselői. Gérard Bordu, a francia nemzetgyűlés kommu­nista képviselője, a gazdasági és valutaproblémákról folyta­tott vitában kijelentette, hogy az Európai Gazdasági Közös­ség azért nem képes leküzdeni a növekvő valutaválságot, mert a kapitalizmus általános csődbe jutott. Bordu hangsú­lyozta, hogy a kapitalista álla­mok az infláció segítségével a válsághelyzet egész terhét a dolgozótömegekre igyekeznek áthárítani. Az ülésszak jóváhagyta azt az alapvető politikai irányvo­nalat, amelyet a nyugat-euró­pai országok kötelesek szem előtt tartani, az úgynevezett Nixon-forduló keretei között az Egyesült Államokkal folyta­tandó tárgyalásokon. Követel­ni akarják az Egyesült Álla­moktól, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban tartsa tiszte­letben a kölcsönös engedmé­nyek elvét. Védeni akarják az EGK-országok közös mezőgaz­dasági politikáját, a tengeren­túli versenytárs mesterkedé­seitől, bizonyítani óhajtják, hogy a valutaárfolyamok inga­dozásának a kereskedelmi cse­rére gyakorolt hatását állandó­an figyelembe kell venni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kö­zös-piaci országok nem kíván­ják többé magukra vállalni a dollár csökkenő árfolyamának fenntartásával járó pótkiadá­sokat, és ezért harcolnak, hogy maga az Egyesült Államok hozzon valutája megmentésére hatékony intézkedéseket. Mun­kája befejezésé előtt a júliusi ülésszak határozatot hozott, amelyben felhívja a „kilence- ket” tegyenek lépéseket az ENSZ-nél az általános és el­lenőrzött nukleáris leszerelés érdekében. (MTI) két ország közti közúti for­galom szabályozásáról. Európán kívül két ország került a világsajtó első olda­laira, s mindkettő a dél-ame­rikai kontinensen van: Chile és Uruguay. Chile még a múlt héten túljutott egy súlyos vál­ságon, amelyet katonatiszti, körök összeesküvése és az en­nek nyomán kirobbant puccs­kísérlet okozott. Mint emléke­zetes. a hadsereg kormányhű erői leverték a lázadást és a bűnösök bíróság elé kerülnek, Allende elnök ebben a hely­zetben — hogy megőrizze a hadsereg egységét és hagyo­mányos „politikán kívülisé­gét” — úgy döntött, hogy új­jáalakítja kormányát és ebbe nem vonja be a tábornokokai, főtiszteket. Azért van ennek jelentősége, mert a hadsereg döntő többsége mindenekelőtt az alkotmány védelmezőjének tekinti magát* és mivel Chile alkotmányos kormányát az Allénde körül tömörült Népi Egység hozza létre, a hadse­reg mindeddig megőrizve „al­kotmányos pártatlanságát", megvédte a Népi Egységet a jobboldali támadásoktól. Al- lende a most felmentett kato­naminisztereknek ismét lehe­tővé tette, hogy ne a politikai hovatartozásuk, hanem „tisz­tán” az alkotmány szolgálata alapján védelmezzék a törvé­nyes kormányt, URUGUAYBAN ugyanak­kor — mintha csak időben egyeztetve lett volna a chilei eseményekkel — a jobboldali Bordaberry elnök újabb tá­madást intézett a dolgozók szabadságjogai ellen, letartóz­tatott 52 szakszervezeti veze­tőt és' elrendelte az engedetlen munkások koncéntrációs tá­borba zárását. Ügy tűnik, hogy Dél-Amerikában a feudális­tőkés uralkodó osztályok — megijedve a több országban tapasztalható baloldali előre­töréstől — egyre kétségbeeset­tebb lépésekre szánják el magukat. látogatás fedélzetére, beszélgethessenek a szovjet tengerészekkel.' Ugyanakkor a szovjet tengeré­szek is tesznek látogatásokat külön csoportokban Marseille környékén, vagy más városok­ban. Mindenütt szívélyesen; üdvözlik a szovjet tengeré­szeket (MTI) Újabb milliók fegyverekre Az Egyesült Államok sze­nátusa pénteken 50 szavazat­tal 42 ellenében jóváhagyta azt a pénzügyi keretet, amely-' bői az 1974-es pénzügyi év-' ben hitelbe fegyvereket ad-’ nak el, és katonai segélyt nyújtanak külföldi államok­nak. A keret 770 millió dol­lár. A korábbiakhoz hasonlóan az összeg alapvető részét a tömbbeli szövetségesek szük­ségleteinek kielégítésére, to­vábbá Dél-Korea és más, az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatban álló - országok felfegyverzésére - fordítanák, Izrael például 300 millió dol­lár összegben, részesül e ke­retből. A szenátusi vita, során több törvényhozó sürgette a külföl­di katonai segélyprogram fo­kozatos felszámolását, f

Next

/
Oldalképek
Tartalom