Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

IVyárS csend a művelődés! házban NAGYLÓCON a község ház számára äk csinálják a központjában, közvetlenül a képeket; ünnepi eseményeket müút mellett áll a mutatós fényképeznek, megörökítik a művelődési ház. Nemrég pu- falu változásait, colták kívülről. Mesés törté- Az irodalmi színpad és a nete van az épületnek. Az színjátszó szakkör elsősorban eredetit a Miks-áth által is a fiataloké. Zömmel közép­megírt Buttler család építet- iskolások a tagjai, de elvét­té mintegy százötven évvel ve általános iskolások is ezelőtt. Azt az épületet azon- alvadnak. közöttük. Minkét ban az évek során többször kört a már Szécsénybe köl- kibővítették, átépítették. Fa- tözött Simeon János magyar— lai között működött már hím- történelem szakos tanár ve- ző-szövő üzefn, a második vi- zeti. Elköltözése után egy lagháború végén sütőüzem, ideig bizony állt a munka. /■Egy ideig terménybegyűjtő de néhány hónappal ezelőtt helyként is funkcionált. A újjászevezték a csoportot, s 196 férőhelyes nagytermet a azóta Simon János is rend- Moziüzemi Vállalat 1953-ban szeresen' kijött. Az irodalmi vette bérbe filmelőadások színpad ' tagjai társadalmi céljaira. 1964-től itt a művelő- ünnepeken szoktak szerepel- dési ház, függetlenített igaz- ni. A színjátszók általában gatóval. három felvonásos vígjátéko­Mindezt Szeles Boldizsár, a kát tanulnak. Az idén mu- középkorú művelődési ház tatták be Csurka István Az igazgató mesélte nekem szin- idő vasfoga című szatíráját, te egyszuszra. Majd tartalmi s most Kutyaszorító címmel kérdésekre terelődik a szó. egy újabb vígjátékot tanul- — Két csoportot működte- nak. A két csoportnak körül­tünk, amelyik igazán megél;- belül 30—35 tagja van. Szí- demel minden elismerést — vesen dolgoznak — mond- mondja az igazgató. — Az ják róluk. Előadásaik sikere- egyik a Radnóti nevét viselő sek. főleg a lakosság közép- ifjúsági klubunk. Egy most korú rétege körében, szakvizsgázott ügyes fiú. No- Az. ÁLLAMI Déryné Szín- vák Tibor villanyszerelő a ház hozzávetőlegesen egy vezetője. A gyerekek az ő éve járt utoljára a község­vezetésével csinálták meg a ben. Féliház jött össze min- klub díszes világítását. dig egy-egy előadás alkalmá­Szeles Boldizsár második- val. Ráfizettek. De a színház ként a fotószakkört emíltet- sem jön szívesen. Ennek te. A régi tagok is itt a ház- egyik oka az, hogy az épület ban tanulták meg a fényké- elhelyezkedése miatt rendkí- pezés csínját-bínját. Most vül körülményes a díszle- nagy szeretettel segítik a fi- teknek és a jelmezes ládáknak atalokat, az általános iskolá- a színpadra való szállítása, sokat, hogy ők is megismer- másrészt az egyetlen öltöző jék a fényképezés titkait. A kicsi és szűk, ennélfogva ké- szakkört tizennyolcán látó- nyelmetlen a színészek szá- gatják, s hetente tartanak mára. foglalkozásokat. A művelődési — Szécsénybe járunk időn­Művészi szempont. — Es tessék mondani, mosható? (A Wochenpresse-ből) ként színházat nézni — mondja Szeles Boldizsár. — Ha összejön húsz ember, ak­kor különbuszt kérünk a Vo­lántól. Néha anyagilag is be­segítünk a színházbarátok­nak a jegyek vásárlásába. Legutóbb néhány nappal ez­előtt Shaw: a szerelem ára című színművét láttuk. Az ORI-tól utoljára a múlt év végén kötöttek le műsort. A beatkoncertnek szép sike­re volt, noha tartottak tőle. Korábban magyarnótaeste- ket is szervzetek az italbolt tágas, szép termében — me­sélte egy szimpatikus, nyug­díjas tanárházaspár. Ma azonban már ez nincs. — Pedig nagy lenne az ér­deklődés iránta — mondja Rigó Istvánná. — Csak moz­gatni kéne az ügyet valaki­nek. Jó anyag van itt a kul­túra számára. A fiatalok ér­telmesek, tanulnak. Lehető­ségeinket kellene hát jobban kihasználni. — Százezer forint a költ­ségvetésünk, ennek felét sa­ját bevételből kell biztosíta­ni — magyarázza a művelő­dési ház igazgatója. — Eb­ből következik, hogy nekünk olyan rendezvényeket kell pro­dukálnunk, amelyek rentábi­lisak. Ezért csinálunk körül­belül háromhetenként bált a fiatalság számára. Sok bál tehát, és 6ok mo­zi. Hetente négyszer. S na­gyon látogatott. Főként a ci­gány lakosság és a fiatalok által. Az általános iskolát most befejezett Oláh Ági is szeret moziba járni. S tanul­ni is szeret. 4,3-mal végezte a nyolcadikat. Szécsénybe megy gimnáziumba. Tanárnő sze­retne lenni. A 14 tagot számláló hímző- szakkör és a 26 tagú Röpülj páva kör elsősorban felnőt­tekből áll. Az előbbiek veze­tője Józsa Dezsőmé, az utób­biaké Balázs Győző tanár. Pillanatnyilag a nyári mun­kák miatt egyik sem műkö­dik. A pávások a tavasszal a rárósi napokra készültek egy műsorral, de még áprilisban abbahagyták a felkészülést, három — szinte az egész tag­ságot valamilyen formában érintő — egymás utáni ha­láleset miatt. Egyébként már a szokásos nyári csend uralkodik a mű­velődési házban. Valamennyi közművelődési kiscsoport szü­netelteti munkáját a nyáron. MEGKÉRDEZTÜK Fiikor Mártont, a közös községi ta­nács elnökét, elégedett-e a község kulturális életével. — Teljességgel nem vagyok megelégedve — válaszolta. — Pezsgőbb lehetne és változa­tosabb.' Ehhez a megállapításhoz mi is csatlakozunk. Sulyok László üatvani Dániel: ’ ' ELŐRE MEGFONTOLT SZRNDÉKKRL _ ______________i_______ ( Dokumen tumregény) A kézre kerülés titán (17.) November 6-án reggel Kiss Béláeknál együtt ül a család a konyhaasztalnál. A házigaz­da éppen kenyerei szel, ami­kor ezt mondja az asztalhoz ülő asszonynak és lányának: — Halljátok-e. ez az éjszakai dolog nekem egyre gyanú- sabb... Ha igaz volna, amit az a fiatalember mondott, már ide kellett volna érnie á táviratnak. Vagy átszaladt volna valaki motorral. Aranka álmélkodva figyel. 1— Milyen éjszakai dolog? Mi­ről beszéltek? — Édesanyja megkérdi: — Mi az, te nem ébredtél fel? — Nem, én ... Egész éjszaka aludtam. De mondjátok már végre, mi tör­tént! v Béla bácsi és az asszony egymás szavába yágva mond­ják az éjszakai látogatás his­tóriáját. Aranka nem szól köz­be, de testét hideg borzongás járja át. „A Zoli bandája ... Mégis csak igaz ... Küldte őket bosszút állni... Óh, az átkozott!” Amint végeznek a reggeli­vel, az öreg felkerekedik: — Én bizony elmegyek a rend­őrhöz — jelenti ki. A két nő félénken helyesel. A körzeti rendőr még aznap kihallgatja a lányt is, az any­ját is. Aranka tűnődve meg­jegyzi: — Ha csak nem a Horváth Zoli volt a másik ... Fél óra múlva Üjszásziék erősítik meg a lány feltevé­sét: amikor náluk jártak Zoli ült a taxiban. ... Kilenc-tíz kilométerrel odébb — szintén 6-án reggel — Izsákon, a Damjanich ut­ca töpörödött házában Király Zoltán másnaposán, lüktető fejfájással merült fel az éb­renlét felszínére. Homloka mögött hínárok, moszatok módjára kavarognak a zagy­va álmok. Az egyik különös élességgel válik el a többitől: itt járt Horváth Zoli, a kapu­ban beszéltek és azt mondtí .van kocsi, lehet menni né­metbe ... Még akkor is ez jár az eszében, amikor elhatároz­za, hogy bemegy a faluba, ki­csit körülnézni. És amikor ki­lép a kapun, csodálkozva ve­szi észre az oda támasztott bi­ciklit. Kié lehet? Nincs rajta névtábla. Mindegy, jobb he­lye lesz a kapun belül. Betolja. Ekkor motorzúgást hall, s a következő percben már a kapu előtt fékez Illés Pista a Simsonjával. Érdeklődik, hol van Robi. — A fene se tud­ja, még tegnap reggel bement Kecskemétre, munkát keres­ni és azóta sem jött vissza. Biztosan talált melót és már benn is maradt. — Ne hü­lyéskedj, tegnap délután itt­hon volt, beszéltem is vele. Azt mondta, táppénzen van. Aztán együtt mentünk be a központba. Ja igen, itt volt még egy ágasegyházi fiú is, nagyon keresett téged ... — Király Zoli csodálkozva kérdi: — Fiú Ágasról? — S agyá­ban hirtelen megmoccan a sejtés: — Hogy nézett ki a srác? — Olyan vékony, bar­na hajú, gyerekes képű ... — Te. ez a bicikli itt nem az óvé? — De, igen, valószínű. — „Ügy látszik, ezt nem ál­modtam. Ez megtörtént!" Amikor Illés Pista elberreg, a kapu előtt az utat vizslatja. Nedves, nyirkos a földút na­pok óta, ha autó járt itt, a nyomának látszania kell. De keréknyom sehol. .. Kicsit megnyugszik; ha járt is iU a 4 NÓGRAD - 1973. július 7., szombat A kommunista pedagógusok szerepe Egy évvel az oktatáspolitikai határozat után A Központi Bizottság okta­táspolitikai határozata óta el­telt az első tanév. Mi történt ez alatt az idő alatt, hol tar­tunk? Egyik legfontosabb eredménye a tanévnek, hogy a határozat nyomán megnöve­kedett a társadalom érdeklő­dése az iskolák, az oktatás- és a nevelésügy iránt A párt-, az állami és a társadalmi szervek, az üzemek, vállalatok stb. te­vékenyen kapcsolódtak be a nevelésbe, a feltételek javítá­sába. Az elmúlt tanévnek két alapvető funkciója volt. Egy­részt a legkülönbözőbb fóru­mokon feldolgozták a határo­zatot, igyekeztek elfogadtatni, közkinccsé tenni annak szelle­mét, kialakítani az egységes szemléletet. Másrészt felké­szültek az állami intézkedé­sekre. E tevékenység me­gyénkben alapvetően meg­nyugtató eredménnyel járt. Az intézkedések mellett je­lentős az a folyamat, amely a szemléletformálásban indult meg. Ezt két irányban is vizs­gálhatjuk. Az úgynevezett tár­sadalmi szférában az iskola iránt megnövekedett az érdek­lődés, s bár ez megnyilvánul konkrét társadalmi segítésben is, gond talán az, hogy ese­tenként csak keresik a lehető­ségeket, a cselekvésig még a jövőben juthatnak csak el. Az iskolán belüli szemlélet­alakulásban igen jelentős sze­repet töltenek be a kommu­nista pedagógusok. A kommu­nisták szerepe minden helyzet­ben a kezdeményezőé, külö­nösen vonatkozik ez a határo­zat végrehajtásának jelenlegi szakaszában. A pedagógus párttagok száma megyénkben gyarapodott, jelenleg pedagó­gusaink mintegy egyharmada párttag, s a megye két váro­sában egy-egy csúcsvezetőség is működik. Milyen gondokkal találkozhatunk? A kommunis­ta pedagógusok kis részét fog­lalkoztatják maguk, a pedagó­gus pártcsoportok, alapszerve­zetek, ez nehezíti az iskolán belüli szemléletformálást. A pedagógus pártcsoportok, pártalapszervezetek szerepe ezután is jelentős lesz, a kom­munista pedagógusok szerepe megnő. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Salgótarjánban, az oktatási igazgatóságon múlt hónap végén egyhetes tanfo­lyamot szervezett a pedagógus pártalapszervezeti titkárok, »pártvezetőségi tagok és párt­csoportvezetők részére. Az ed­digiekből is kiderülhetett, hogy a tanfolyam megrendezé­se rendkívül időszerű volt, ép­pen a növekvő feladatok szín­vonalas elvégzése segítése ér­dekében. Az ifjúság nevelésé­nek, oktatásának mai feladatai szükségessé teszik az alapszer- vezeti pártmunka módszerei­nek további tökéletesítését, a pártélet fórumainak okos és hatékony kihasználását az is­kolákban, a munkastílus töké­letesítését. Ehhez az átfogó és folyamatos , tevékenységhez nyújtott elméleti és gyakorlati útmutatást a tanfolyam. Szemléleti kérdésekről szól­va, ma sem időszerűtlen annak hangsúlyozása, hogy oktatás­ügyünk mai keretein belül jelentős tartalékok rejlenek. Mivel az oktatás-nevelés mi­nőségi követelményei növe­kedtek meg, s mert az iskola szerves része a társadalomnak, a meglevő keretek kihasználá­sáról is segíteni kell a minő­ségileg új szakasz megalapozá­sát. A kommunista pedagógusok cselekvési lehetősége főként ott van meg, hogy a felismert összefüggések tudatosításával segíthetik mindenekelőtt a részintézkedések elfogadtatá­sát, egységes végrehajtását. Az új tanév munkájának eredmé­nyes végzéséhez nélkülözhe­tetlennek látszik a belső tar­talékok feltárása. Természe­tesen, nem becsüljük le a fel­tételek szerepét, ezek biztosf- tására eddig is történtek erő­feszítések, s még inkább tör­ténnek a jövőben. De sokat le­het lépni a mai lehetőségeken belül is. Talán az előrelépés­nek egyik legfőbb feltétele az alkotó energiák felszabadítása, s ennek eszköze az iskolai de­mokratizmus szélesítése. Vagy nézzük a tanulói túlterhelés problémáját. Ennek szüksé­gességét ma valóban senki sem vitatja, egyetért szüksé­gességével. Az új tanévben a konkrét lépések időszaka következik e téren is. Folya­matról van szó, a korábbi évek eredményei jó alapot adnak egy intenzívebb munka kibon­takoztatásához. Vannak érvényes párthatá­rozatok, az ifjúságpolitikai, a közoktatás-politikai határozat, egymással szerves egységben, hiszen mindkettő alanya az if­júság. S céljaik is azonosak: biztosítani, hogy a felnövekvő nemzedék ifjú tagjai minél jobban feleljenek meg szocia­lista társadalomépítésünk és a távolabbi jövő eszmei, poli­tikai, erkölcsi, kulturális és szakmai igényeinek. S a hatá­rozatok az ifjúságért az össz- társadalmat teszik felelőssé. E felelősség a kommunisták szá­mára kötelesség is — elsősor­ban éppen a társadalmi fele­lősségtudat kialakításában, a nevelés különböző tényezőinek és fórumainak (család, iskola, munkahely, mozgalom stb.) összehangolásában. T E. '! A munka jutalma: siófoki táborozás Áz iskolák úttörőcsapatai általában már az év elejétől kezdve készülnek a nyári tá­borozásra. Hogy miből áll ez a készülődés? Elsősorban az anyagi fedezetet kell biztosíta­ni a nyári programhoz. Ehhez pedig leleményességre és sok­sok munkára van szükség. A pásztói Dózsa György úti Ál­talános Iskola úttörőinek — akik július elsején utaztak el a Balaton ^fővárosába**,’ Sió­fokra — nem voltak pénzügyi nehézségeik. A Béke Tsz az egész évben végzett munká­jukért, az eredményes kukori­catörésért huszonkétezer forin­tot adott táborozási hozzájáru­lásként. De támogatta a tábo- rozókat a helyi szerszám- és készülékgyár is az iskolával megkötött szerződés alapján. A kerékpár szerelmesei Van, aki autóval járja be az országot, van, aki vonattal, esetleg autóstoppal; ki-ki anyagi helyzete, pénztárcája szerint. Arra azonban csak a profik, vagy a kétkerekű jár­mű szerelmesei vállalkoznak, hogy kerékpárral induljanak neki az országnak. A Rákóczi úti iskola 12 fiútanulója nem profi ugyan, de hódolnak a Kerékpársportnak. Tíz napot töltöttek „nyeregben”, eljutot­tak Székesfehérvárra, Pécsre. Siklósra, majd Abaliget, Mo- ács, Dunaújváros és Buda- est érintésével érkeztek visz- sza Salgótarjánba. Az biztos, hogy derekas vállalkozás volt. És még csak nem is az első! A Rákóczi úti iskolában már a harmadik nyár az idei, ami­kor kerékpártúrát szerveznek a vállalkozó kedvű gyerekek­nek. A citlior a vádlottak ■ padján Vádlottak padjára került a cukor: megédesíti ugyan az ember szájízét, de megkeseríti az életét, mert rongálja a vér- edényeket és érrendszeri meg­betegedéseket okoz. A statisz­tikai kimutatások szerint Olaszországban, az egy főre eső évi cukorfogyasztás 70 ki­logramm. Hatalmas mennyiség ez és hogy milyen károkat okoz az ember szervezetében, arra a nemrégiben Rómában összeült nemzetközi kardioló­giai kongresszus résztvevői mutattak rá. Nemrégiben még azt. hitték, hogy az érelmeszesedés és kö­vetkezményei (koszorúér- trombózis, agyvérzés, izületi bánialmak stb.) a túlzott zsi- radékfogyasz.tásnak (vaj, sza­lonna, zsíros hús, és zsíros hal), továbbá a koteszlerolnak (zsí­ros sajtok, tojás sárgája, rak­ta,^i Iák, belsőségek, agyvelő) tudhatok be. Az ülő életmód­dal, elhízással, és a stresszha­tással együtt ezeket a tényező­ket tartották az ételimesjtese- des elsődleges kiváltó okainak. Zoli, biztos, hogy csak lin­kelt. ... Szombathelyen, a me­gyei rendőrkapitányság épüle­tiben folyik a kihallgatás. A nyomozó előtt az ország kite­rített térképe. A két ifjú ösz- szeroskadva ül. A nyomozó türelmetlen: — Azt mondjá­tok el végre, mit csináltatok a sofőrrel? Nagyon ajánlom, ne nézzetek hülyének ben­nünket. A taxisok, de általá­ban az autósok sem szokták otthagyni a kocsit az utcán, nyitva, benne a slusszkulccsal. Ott kint, a major bekötő útjánál még ezt mondták. Amikor a nyomozó kézbe veszi a szakértői leleteket — vórnyomokat találtak a kocsi csomagtartójában —, Robi látja, nincs értelme tovább a félrevezető szövegelésnek. Most már csak szépíteni lehet a dolgon. — Igen, csakugyan betettük a csomagtartóba, amikor elszédült. Hátulról le­ütöttem. — Ettől vérzett? — ő — Zolira mutat — rugdos­ta... Biztosan attól. — De hol tettétek ki? — Ez megy a leg­nehezebben. Robi köntörfalaz: Valahol a Dunántúlon ... Fél óra is eltelik, amíg a meg­közelítőleg pontos helyszínt sikerül Robival lerajzoltatni. S aztán a kérdés: milyen ál­lapotban volt a sofőr? Élt-e egyáltalán? Robi tűnődik: — Igen, élt, mert valami ilyes­mit mondott, amikor kitettük; „Na, gyerekek, elég legyen már.” — Zoli rábólint, hogy csakugyan, ezt mondta. A nyomozó az anyagot át­küldi az URH-s terembe: — Kérem, azonnal továbbítsák... November 6,, kora déiu-. tán. A 64-es műúton. Dég ha­tárában a három sárbogárdi rendőr kiszáll a kocsiból. Itt van az erdő sarka. Pár száz méterrel odébb a „zöld kapu­nak” nevezett erdei út. Befor- dulás előtt' fékezniük kellett, „fél kerékkel” esetleg le is húzódtak a földes részre. Rá­bukkannak a nyomokra. A keréknyom végig követhető a ritkán járt erdei úton. Az el­ágazásnál fordulási nyomok. Innen azonban követhetet­len ... Folszléger Gyula sza­kaszvezető két társát jobbra, illetve balra küldi, ő maga visszafelé irányban vizsgál- gatja az utat. Ni, az elszáradt fű, mintha kerékkel lenne le­taposva. Ott, a bozótban pedig mintha csapást vágott volna valaki... Elindul a csapás irányába. Többször is utat té­veszt, míg végre elvergődik az alacsony, nyesetlen fenyő­fáig. Félrehajtja az ágat, s olyan látvány tárul elébe, hogy két perc is eltelik, míg társainak leadja a füttyjel­zést ... ...November 7-én. reggel nyolc órakor Horváth János kecskeméti rendőr főhadnagy lakásán csenget az ügyeletes gépkocsivezető: azonnal vo­nuljon be a központi ügyelet­re. Bevonul... A parancs ez: csukott tehergépkocsival in­duljon Sárbogárdra, de mi­előtt elhagyná a várost, a megyei kórházban vételezzen egy koporsót... ...November 11-én dél­után gyászszalagos taxik so­rakoznak fel a kecskeméti köztemető bejáratánál. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom