Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

Chilében folyik a h üsd elem Allende tárgyal, a magánfuvarozók sztrájkolnak A kereszténydemokrata párt, Chile legnagyobb ellen­zéki pártja elfogadta Salva­dor Allende köztársasági el­nök tárgyalási ajánlatát. Csü­törtök este Santiagóban kö­zölték, hogy a népi egység és a kereszténydemokraták ve­zetői közötti dialógus hétfőn megkezdődik. Jóllehet a keresztényde­mokraták — egyes értesülé­sek szerint — a „megbékélés” áraként helyet követelnek a kormányban, s továbbra is az állítólagos baloldali fegyveres osztagok lefegyverzése mellett ágálnak, a tárgyalások meg­kezdése a válságos politikai helyzet megoldása felé jelen­tős lépésnek számít. A keresz­ténydemokrata párt a szená­tusban 50, a képviselőházban 150 mandátummal rendelke­zik, és így a végrehajtó ha­talommal rendelkező népi egységgel szemben a törvény- hozásban többsége van. • A baloldali koalíció és az ellen­zék esetleges megállapodása a chilei haladó vívmányok meg­szilárdítását és a polgárhábo­rú veszélyének elkerülését je­lentené. Chilében csütörtökön 45 000 tehergépkocsi állt le, és ezzel megkezdődött a magánfuvaro­zók szervezetének országos sztrájkja. A munkabeszünte- tők magasabb szállítási tari­fát, új járműveket, valamint az importalkatrészek beszer­zésében kedvezményeket kö­vetelnek. A reakciós sztrájk­szervezők meg akarják béní­tani Chilében az élelmiszer- és üzemanyag-ellátást, és — akárcsak a tavaly októberi sztrájk idején — nyomást próbálnak gyakorolni a kor­mányra. Carlos Briones bel­ügyminiszter közölte: a kor­mány biztosítani fogja a főbb cikkek elosztását, akár a le­állított tehergépkocsik elkob­zása útján is. Pénteken hajnalban, a chilei fővárosban jobboldali terroristák meggyilkolták Ar­turo Araya Marin fregatt­kapitányt, Allende elnök ha­ditengerészeti szárnysegédjét. A hivatalos közlemény sze­rint, a szélsőjobboldali cso­port egyik tagja robbanószer­kezetet hajított a tiszt lakásá­ba. A kapitány a merénylet következtében súlyosan meg­sebesült, és a katonai kórház­ba szállítás után néhány perc­cel meghalt. A rendőrség kü­lönleges osztagai megkezdték a gyilkosok üldözését. Brezsnycv a Krímben ' Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken a Krímbe utazott Kijevből, ahol — mint jelentettük — átnyújtotta a Népek Barátsága Érdemrendet Ukrajnának. A repülőtéren Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára és a köztársa­ság más vezetői búcsúztatták. Castro beszéde az ünnepségen A Moncada erőd megroha­mozásának 20. évfordulóján, Santiago de Cubában rendezett ünnepségen Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a Forradalmi Kor­mány miniszterelnöke mondott beszédet. A több tízezres tö­meghez szólva kiemelte a Szov­jetunió által nyújtott segítség nagy szerepét az ország fejlő­désében. A Moncada 20. évfordulóját a kubai nép az élet minden te­rületén felölelő sikerekkel kö­szönti — mondotta Castro. A szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában a fő jelszó: „A gazdaság megszilárdítása ér­dekében a termelést a követ­kező években átlag hat száza­lékkal kell növelni.” Ä görög hívek főhadiszállásán Robbanás Cipruson Péntekre virradóra óriási robbanás rázta meg a Ciprus délnyugati részén fekvő Li­massol rendőrkapitányságát. Levegőbe repült a kapitány­ság muníciós raktára, s a rob­banás nyomán tűz ütött ki. Egy rendőrszóvivő közölte, hogy sok rendőr megsebesült. A robbanás oka nem ismere­tes. A hírügynökségek emlékez­tetnek arra, hogy a kapitány­ságot 1970-ben fegyveres tá­madás érte. Limassolban van egyébként a Görögországgal való egyesülést hirdető Gri- vasz tábornok főhadiszállása. Egy történelmi kongresszus Ma már a Szovjetunió el­lenségei nem kételkednek abban, hogy az oroszországi kommunista párt létrejötte, a vezetése alatt végbement Ok­tóberi Forradalom, a világ el­ső szocialista államának meg­alakulása döntő fordulatot je­lentett a történelem alakulá­sában. Mindez megindította a népek felszabadulásának folya­matát a társadalmi, a gyar­mati, a faji, valamint az im­perialista elnyomás egyéb for­mái alól. Hetven évvel ezelőtt, az OSZDMP 1903. július 30-án megnyílt II. kongresszusán si­ker koronázta Lenin és har­costársai forradalmi tevé­kenységét: létrejött az új tí­pusú forradalmi marxista párt, amely elvileg különbözik a II. Internacionálé opportunis­ta pártjaitól. Lenin — aki sokoldalúan tanulmányozta a nyugat-eu­rópai és az oroszországi for­radalmakat, főképpen a né­met szociáldemokrata párt, valamint a péterburgi „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására” tapasztala­tait — 1894 és 1904 között megteremtette az új típusú proletárpárt elméleti, szerve­zeti, politikai és programtéte- ieit. Az oroszországi marxista párt keletkezésének pillére az országos politikai napilap, a három évvel korábban megin- jdított lenini Iszkra lett Az Iszkra háromesztendős tevékenysége elősegítette az alakuló proletárpárt program­jának és szervezeti szabályza­tának kidolgozását, politikai stratégiájának és taktikájának megalapozását, az ökonomis­ták elméletének szétzúzását. A szociáldemokrata bizottságok többsége a lenini platformra állt. Az orosz proletariátus mar­xista pártjának megszületését tulajdonképpen 1898-ban az OSZDMP Minszkben tartott I. kongresszusán jelentették be. Ez a kongresszus kiemelkedő 2 NÖGRAD - 1973. esemény volt az orosz prole­tárpárt kibontakozásában. Ugyanakkor több ok — a kongresszuson megválasztott központi bizottság tagjainak letartóztatása, a pártalapszer- vezetek szétszórtsága, az öko­nomisták fokozott opportunis­ta befolyása — miatt egységes pártot ekkor még nem sike­rült létrehozni. A forradalmárok kegyetlen üldözése közepette, a földes­úri és tőkés Oroszországban le­hetetlen volt újabb kongresz- szust tartani. Így a delegátu­sok külföldre, Brüsszelbe utaz­tak. A kongresszus később Londonban folytatta munká­ját A kongresszust közvetlenül Lenin irányította. Tagja volt a kongresszusi bizottságnak, részt vett a programelő­készítő, a szervező és a mandátumbizottság munká­jában, döntően befolyásolta a pártprogram előkészítését, ki­dolgozta a szervezeti szabály­zat tervezetét, számos határo­zati javaslatot tett. Több mint százszor szólalt fel. A második Internacionálé pártjaitól az elvi különbség abban foglalható össze, hogy a második kongresszuson a párt valódi forradalmi programot fogadott el, amelynek egyik követelménye a proletárdikta­túra létrehozása volt. Az OSZDMP programja az orosz­országi marxisták magas fokú elméleti fejlettségéről tanús­kodott. Ez a kapitalizmus el­len forradalmi harcot vívó párt, nem pedig egy reform­párt programja volt. Ponto­san megfogalmazta a proleta­riátus alapvető demokratikus és szocialista feladatait, fel­szólította a tömegeket, hogy indítsanak, határozott harcot a társadalom szocialista alapo­kon -történő forradalmi átala­kításáért. A leninisták a párt szerve­zeti megalakulásától kezdve törekedtek a pártélet szigorú szabályainak bevezetésére, és július 28., szombat ezt kötelezővé tették mind az egyszerű párttagok, mind a vezetők számára. Lenin rá­mutatott, hogy a pártnak ke­mény proletárfegyelemmel rendelkező, egységes harci szervezetnek kell lennie, olyannak, amely irányítja és egyben ellenőrzi valamennyi tagjának tevékenységét. Lenin harcostársait, akik a II. kongresszuson a legfonto­sabb kérdések eldöntésénél — így például a központi szer­vek választásakor' — megkap­ták a szavazatok többségét, a továbbiakban bolsevikoknak nevezték, míg azokat, akik a munkásmozgalomban az op­portunista vonalat követték és a kongresszuson a szavazatok kissebbségét kapták, a kis- sebbségi — mensevik jelzővel illették. Lenin az új típusú párt lé­te és fejlődése fő feltételének a kommunisták és munkástö­megek, a dolgozók közötti szoros kapcsolatot tekintette. Arra szólította a pártot, hogy állandóan erősítse kapcsolatát a néppel. A jelenlegi szakaszban a proletár internacionalizmus el­vei határozzák meg a lenini párt egész külpolitikai tevé­kenységét. A marxista—leninista pár­tok nagyra értékelik az SZKP hozzájárulását ahhoz a közös harchoz, amely a kommunis­ta mozgalom egységének meg­szilárdításáért folyik. Számos testvérpárt okmányaiban kü­lön hangsúlyozza az SZKP él­harcos szerepét ebben a harc­ban, hathatós hozzájárulását a nemzetközi antiimperialista front konszolidálódásához. „A Szovjetuniónak és kommunista pártjának — mint ezt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára mondotta — felülmúlhatatlan érdemei van­nak a szocializmus és a kom­munizmus építésében. Gazdag tapasztalatot gyűjtött az im­perializmus elleni harcban is. A Szovjetunió az internacio­nalizmus példaképe, tapaszta­latának óriási nemzetközi je­lentősége van.” M, Popov Az ENSZ főtitkára Budapesten Mint már jelentettük: hivatalos látogatást tesz Magyar .rszágon Kurt Waldheim. A világszervezet osztrák nemze­tiségű főtitkára szombaton érkezik Budapestre. Kurt Waldheim életrajza Kurt Waldheim. 1918. de­cember 21-én született. Egye­temi tanulmányait a jogi dok­tori cím megszerzésével 1944- ben fejezte be a bécsi egyete­men. Elvégezte az osztrák fő­városban a konzuli akadé­miát. 1948-tól 1951-ig ausztria pá­rizsi követségén teljesített szolgálatot titkári rangban. Ezt követően — 1951-től 1955- ig — a külügyminisztérium személyzeti osztályát vezette Bécsben. 1955-ben kinevezték országa állandó megfigyelőjé­vé az ENSZ mellé, majd Ausztriának a világszerve­zetbe történt felvételekor az osztrák ENSZ-képviselet ve­zetőjévé. Kurt Waldheim 1956-tól 1960-ig Kanadában képviselte hazáját, 1960-tól 1964-ig, az osztrák külügyminisztérium­ban dolgozott, 1964 és 1968 között Ausztria állandó képvi­selője volt az ENSZ mellett. Ausztria külügyminiszteré­vé 1968-ban nevezték ki, s e tisztséget 1970. áprilisáig töl­tötte be. 1970. júniusában a nemzetközi atomenergia ügy­nökségben egyhangúlag meg­választották a biztosítéki foglalkozó speciális bizottsági nak. A közel-keleti kérdés tekint tétében a békés rendezésért^ a Biztonsági Tanács 1967. no­vemberi határozatának végre­hajtásáért, a palesztin nép tör­vényes jogainak érvényesítésé­ért küzdünk. A gyarmati kérdés végleges megoldásáért, a még gyarmati uralom alatt álló területek függetlenségéért következete­sen harcolunk. Tevékenyen részt vállalunk az apartheid-1 kérdésével foglalkozó különbig zottság munkájában. A nemzetközi biztonság meg-1 szilárdítása tárgyában a szov­jet delegáció a 24. ülésszak elé napirendi javaslatot terjeszr tett, amely a szocialista orszá­gok mellett a fejlődő orszá­gok többségének támogatását is élvezi az azóta lezajlott vi­ták, elfogadott határozati ja­vaslatok során. Az ENSZ ju­bileumi, 25. ülésszakán e té­mában elfogadott nyilatkozat —-, amely a benne lefektetett alapelvek megvalósításáért fo­lyó további viták alapjául szolgál — szintén a két állam­csoport aktív együttműködésé­egyezményt kidolgozó bízott- nek terméke volt­ság elnökévé. 1971. áprilisában egyike volt az Osztrák Köz­társaság elnökének megválasz­tásán induló két jelöltnek. Kurt Waldheim 1972. január 1-e óta az ENSZ főtitkára. Az erőszakról való lemondás a nemzetközi kapcsolatokban és a nukleáris fegyverek tel­jes betiltása címmel a szovjet delegáció terjesztett határoza­ti javaslatot a közgyűlés — 1972. őszén tartott — 27. ülés- szaka elé. Az elfogadott hatá- k°Ü: rozat alapján tovább harco­lunk azért, hogy a megváltozó nemzetközi légkörben a Biz­tonsági Tanács aktív szerepe mellett, az erőszakról való le­mondás elve a nemzetközi élet Hazánkat, a Magyar Nép- amelyeknek megoldását köztársaságot 1955. december mányunk fontosnak tartja, és 8-án vették fel az Egyesült amelyek érdekében képvise- Nemzetek Szervezetébe. Ered- lóink a különböző ENSZ-fó- ménye volt ez az akkori hi- rumokon dolgoznak: SÄTÄ Az ENSZ egyetemeMégA A ben a Szovjetuniónak az Egye­sült Államokkal kedvező meg­egyezés elérésére nyílt lehető­kéretem1 SSTrfSSM IrLSur tagfelvételi kérés f^vfzógépe^zet^megakadályoz- sebb ázsiai, ügyében. , ENSZ-szervezetnek, és öröm- és a világméretű együttműkö- mel várjuk, hogy a közgyűlés dés kiszélesítésére irányuló ál- dinlomáciai következő ülésszaka — a Biz- lamközi erőfeszítéseket ki kell " tonsági Tanácsnak a közel­múltban egyhangú határozat­tal hozott javaslata alapján — lehetőségek hasznosításával, Az ENSZ-ben való részvétel mindkét német államot fölve- mert ellenkező esetben az első — rendkívül nehéz és bo- gye tagjai sorába. ENSZ — bár hasznos ténye­nyolult — szakasza 1956-tól ^ leszerelési világkonferen- z<5 lehet — „munka nélkül ma­1962-ig tartott Az ellenforra- cia összehívása _ vélemé- rad” a világpolitikában. d alom leverése után az Egye- nyQnk szerint — időszerű, sült Államok az ENSZ-ben méltó, a közgyűlés 25. üléssza­nyílt, széles körű hideghábo- kán meghirdetett leszerelési oldalú és a sokoldalú diplomá­rús akciósorozatot indított ha- évtizedhez. E konferencia ciát, e kettő — felfogásunk zánk ellen, az úgynevezett ma- megfelelő fórum lenne a le­gyar kérdés napirendre tűzésé- szerelési kérdések megvitatá­vel, és következetes napiren- 5ára, éj irányelvek kidolgozó­den tartásával, s mandátu- sára, átfogó leszerelési intéz- „ _____„_______^____ ___ m űnk ügyében több ülésszak kedések meghozatalára. Nagy csökkenti, hanem ellenkezőleg, nem hozott- döntést. Ebben az megtiszteltetés, hogy Magyar- növeli az ENSZ szerepét és le- = j volt, ország tagja a leszerelési vi Az ENSZ-en belüli tevékenységünk hidegháborús években az általános érvényű törvényévé NSZK-nak sikerült tagságot váljék. szereznie az ENSZ szakosított A nemzetközi enyhüléssel szervezeteiben, miközben az kapcsolatban hallatszottak nyugati olyan vélemények, főleg a ki- afrikai és latin- ta. Az enyhülés eredménye- amerikai országok részéről, ként az NDK már tagja több hogy a feszültség csökentésére egészíteni az ENSZ által nyúj­tott multilaterális diplomáciai A szocialista országok soha­sem állították szembe a két­szerint — egymás fontos kie­gészítője. A jelenlegi helyzet­ben is hangsúlyozni kell, hogy a nemzetközi enyhülés nem időszakban fő célunk hogy megvédjük az ENSZ-en belüli pozíciónkat, és olyan kedvezőbb körülményeket te­remtsünk, amelyek biztosítják hazánk nemzetközi szerepének növekedését. Erőfeszítésünket, amelyet hatékonyabbá tett a szocialista országok következe­tes és osztatlan támogatása, siker koronázta, amikor a magyar kérdés” lekerült az ENSZ-közgyűlés napirendjé­ről. Tagságunkat igyekeztünk felhasználni arra, hogy előse­gítsük a fontos nemzetközi kérdések megoldását. Felszóla­lásainkban a közös szocialista álláspontot képviseltük, és tá­mogattuk a Szovjetunió kezde­ményezéseit. Több fontos nem­zetközi kérdésben, válság- helyzetekben kezdeményezően léptünk fel a haladó irányza­tok, a szocialista érdekeli szempontjából kedvező megol­dás eléréséért. Az ENSZ összetétele, műkö­dése, bizonyos mértékig szere­pe következtében a nemzetkö­zi osztályharc egyik fontos porondja, ahol a békés egymás mellett élés politikájának al­kalmazása tehetőséget nyújt a szocialista társadalmi rendsze rek érdekeinek érvényre jut­tatására, a haladó nemzetközi politikai irányzatok hathatós támogatására, politikai és ideológiai szövetségeink erősí tésére, az antiimperialista front erőinek összefogására. Az ENSZ előtt álló feladatok Ezek közül különösen az alábbiakat keli megemlíteni, ­lágkonferencia hetőségeit a nemzetközi béke kérdéseivel és biztonság fenntartásában. Közérdekű közlemény Értesítjük a lakosságot, hogy Nógrád megye területén a szi­lárd tüzelőanyag házhoz szállítási díja a magánfogyasztók részére 1973. augusztus 1-től megváltozik. Az új árszabályzat a községi tanácsoknál, a tüzelőanyag­értékesítő helyeken, és a fuvarozó vállalatoknál megtekint­hető. Nógrád megyei Tanács VB. építési, közlekedési és vízügyi osztálya, Salgótarján. Értesítem a lakosságot, hogy a 3/1968. KPM—ÁH számú utasításban foglalt jogkörömben — Nógrád megye területén — a lakosság (magánfogyasztók) részére 25 746/1968. szám alatt kiadott szilárd tüzelőanyag házhoz fuvarozási díjának árszabályzatát 1973. augusztus l-től hatályon kívül helyezem. Egyidejűleg 25 498—2/1973. szám alatt új díjmegállapítást léptetek életbe. Az új árszabályzat a községi tanácsok, tüzelőanyag-értékesí­tő helyek és a fuvarozó vállalatok hivatalos helyiségében meg­tekintés céljából a lakosság rendelkezésére áll. Nógrád megyei Tanács VB. építési, közlekedési és vízügyi osztálya, Salgótarján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom