Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-28 / 175. szám
Profilbővítés — de miért titokban? Be fejesés előtt.*. Közösen könnyebb Újsághír: Tolmácson bővítik a Gránit csiszol ókoron g- gyár helyi télepét. Ezzel ismét lehetőség nyílik a környékbeliek egy részének foglalkoztatására Tolmácson ért a meglepetés. Érdekes, még a községben is úgy tudják, újabb munkásokat vesznek . a bővített telepre. A hírek szerint nőket. Amikor felkerestük Szőke Gyula telepvezetőt, kiderült, hogy egészen másról van szó. Mellesleg Tolmács nincs rossz helyzetben a munkerő foglalkoztatásának arányát tekintve. Rétság közel esik. ott is számtalan munkalehetőség adódik, s a községben is működik két üzem. — A bővítés lényege nem 0 létszámnövelés, hanem a helyszűke szorított rá, hogy egy új műhelyt építsünk — mondatta a telepvezető. Az alkotmány napjára készülnek Az idén is több, nagy érdeklődésre számot tartó eseménye lesz a fővárosban az alkotmányi programnak. Délelőtt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között avatják fegyveres testületeink új tisztjeit, akik 1 ezúttal tesznek majd fogadalmat. A hagyományos budapesti honvédelmi napot kettős évforduló jegyében rendezi meg az MHSZ budapesti vezetősége, közösen, a különböző állami és társadalmi szervekkel, a néphadsereg kijelölt alakulatainak részvételével. A minden eddiginél gazdagabbnak, színesebbnek ígérkező vízi és légi parádé programja kapcsolódik Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 100., illetve a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. évfordulójához. A kettős jubileumot szimbolizálják majd a program egyes mozzanatai, például a látványos vízi felvonulás amelyben harci és más vízi járművek vesznek részt, és a levegőben lezajló produkciók. Kedvező időjárás esetén ennek keretében sor kerül egyebek közt csoportos és egyéni ejtőernyős ugrásokra, s nagyszabású légi bemutatóra. A fővárosban az alkotmányünnep eseményeinek záróakkordja ez évben is a gellérthegyi színpompás tűzijáték 1 esz. Az üzemben jelenleg 110- en dolgoznak, közülük 87-en fizikai munkások Nők összesen' 32-en vannak, s ha tekintetbe vesszük, hogy a vállalat vasipari munkák készítésével foglalkozik, ez az arány nem is meglepő. Mi tette hát végül is szükségessé a helybővítést ? — Tevékenységünk új profinai bővül. Ez év végétől megkezdődik a csiszolókorong gyártása. Nőttek az igények, a központi üzemben pedig nem vállalkozhattak ennek az igénynek a kielégítésére. Tehát csak a vidéki telepek jöhettek számításba. Az új műhely 3 millió 700 ezer forintba kerül, berendezéseivel együtt. A pénzt a központtól kaptuk, a vasvázas szerkezet munkáit saját lakatosainkkal végeztetjük. Már megkezdődött az alapozás. December 31-e az átadási határidő. A csiszolókoronggyártás próbaüzemét ez évben már megkezdjük. Ehhez kell majd néhány ember, talán 10—12. A művezetőt a központból kapjuk, két szakmunkásunk az NDK-ban tanult, tulajdonképpen ők irányítják majd a munkát. A többit segédmunkások végzik, természetesen ezek férfiak lesznek. Ezt tudtuk meg a telepvezetőtől. Nem létszám-, hanem profilbővítés. Ez ellen nem lehet kifogás. A közelmúltban a rádióban hangzott el az a jegyzet, amely bizonyította: ma már nem hogy kisebb, de országos jelentőségű vállalatok sem lehetnek meg pro- tilváltoztatás nélkül Az igények állandóan változnak. Egy sikeres termék lehet egyforma minőségű, idővel mégsem kell. Más kell helyette. A tolmácsi telep bővítésének tehát megvannak az elfogadható, sőt helyeselhető okai. Akkor miért a titkolózás? Még Rétságon, a járás székhelyén is besorolták a bővítést az új munkahelyet adó üzemek kategóriájába. Semmi értelme annak, hogy munka- lehetőség ígéretével csábítgassák a környékbelieket. Minden üzem úgy szerez nyereséget tisztességes keretek között, ahogy tud. A tol- mácsiak ilyen módon szándékoznak. A központ adja a beruházáshoz a pénzt, el tudja dönteni, hát, hogy megfelelő, helyre kerül-e? Nem kell erről susogva, mendemondákat terjesztve beszélni. Egy üzem élete, munkája szervesen kapcsolódik a községéhez. Any- nyit megérdemelnek a helybeliek, hogy megtudhassák: mi történik a saját lakhelyükön. o. J. Elkészült A szárítóberendezések egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a megye közös gazdaságaiban". Ahol a pénztárca megengedi, vásárolnak. Kellet- je nem véletlenül nagy, hiszen munkába állításukkal az ember kifog a természeten, az egyébként nedves gabonát, kukoricát biztonságosan tárolható állapotba hozza. Szécsényben az idén márciusban határozták el, hogy gabonaszárítót vásárolnak. — Eredetileg két szovjet kombájnt szerettünk volna venni — mondta Boros Béla szövetkezeti elnök. — De kiderült, hogy nem kapunk. Helyette néztünk egy Colman ■ típusú szárító után. Először Sirokkó típusúra gondoltak. De a szombathelyi gyár közölte, hogy igényüket nem tudják kielégíteni. Ekkor kényszerűségből váltottak át a Colman típusú szárítóra. Egy ilyen berendezés gyorsítja az esetleges csapadékos nyár következményeinek felszámolását. A kombájnosok reggel koa szárító rábban kezdhetnek, este később is arathatnak. Ezáltal a kenyérnekvaló gabona gyorsabban a magtárakba és malmokba kerül. Mit tud ez a masina, melyet 460 ezer forintért vásároltak? Egy óra alatt 6—8 tonna gabonát szárít meg! Még a 20 százalékos víztartalmút is gyorsan tárolhatóvá teszi. A gyártó vállalat szakemberei azóta már Szécsényben jártak. Befejezték a szárító szerelését. . — Szerencsére még nem volt rá szükség — közölte a szövetkezet elnöke —, de szeptemberben hasznát vehetjük, amikor a kukoricát kell szárítani. Gyorsan alkalmazkodtak Szécsényben a kényszerhelyzethez. Kombájnokat ugyan nem kaptak, de így is hasznos dologra költötték a pénzüket. Két legyet ütöttek egy csapásra, hiszen nem csak a gabona, de a kukorica szárításának gondját is véglegesen kiküszöbölték. (rozgonyi) Beszélgetések a munkáról (V.) Lehet-e munka nélkül élni9 Van-e rangja a fizikai munkának? Kovács József lakatos: — A fizikai munkának rangja? — töpreng a válaszon. — Van rangja, az biztos. A múltban hogyan volt, azt nem tudom. Fiatal vagyok. De ma, aki fizikai munkával keresi a kenyerét, az gerinces (?!) ember!... — Csak azért, mert fizikai munkával keresi a kenyerét? — Hát, nem — gondolkodik. — Nem tudok erre konkrétan válaszolni. — Amikor egy lánnyal megismerkedik, mi hat rá jobban az, ha azt mondja, lakatos, vagy ha azt, hogy főtechnológus? Ha bemegy egy hivatalba, szívesebben fogadják-e megtudva, hogy például orvos a foglalkozása? Tapasztalja-e a munkás mindenütt, hogy tekintélye van és adnak a szavára? ' — Először is nem tartom rendes lánynak, aki nem az embert, hanem a foglalkozását nézi. És elhallgat. A többi kérdésre nem talál választ. Nincs személyes tapasztalata? Nem meri a véleményét kimondani? Heten a pásztói szerszám- és készülékgyár Dózsa György ifjúsági brigádjából. Valamennyien lakatosok. De eredetileg mindnyájan más szakmát akartak választani. Azóta belenyugadtak a sorsukba. Vajon el tudnák-e képzelni az életüket munka nélkül? — Ha nem is ezt, de akkor is dolgoznék, ha két és fél milliót nyernék a lottón — válaszol Kovács József. — Az iskolai szünetben sem tudtam meglenni munka nélkül. Pedig nem voltam annyira ráutalva. Sokszor voltam úgy, hogy az olvasást meguntam, nem tudtam mit kezdeni magammal. Tétlenkedtem egész nap. Ezt nem sokáig lehet bírni. Szeberényi László: — Aki egyszer megszokta a munkát, annak kívánja is a szervezete. Ha nem a lakatos szakmát, akkor mást, de valamit feltétlenül csinálni kell. És az egészen fiatalok véleménye? — Már otthon megszoktuk a munkát — böki ki az egyik 16—17 éves fiú. — A magunkfajta embernek a mozgás szükséges — mondja Bognár Gábor, a brigádvezető. — El sem tudom képzelni, hogy ne munkával keressem a kenyerem. Ha egyszer véletlenül sok pénzhez jutnék, akkor legfeljebb nem kellene úgy hajtanom. Kényelmesebben dolgoznék. De feltétlenül a szakmában maradnék. Még szélesebbre vonva a kört, nemcsak a fizikai munka, hanem általában a munka rangjáról beszélve, néha tapasztalni, hogy egyik-másik munkás — talán visszahatásképpen — a szellemi munkát nem tekinti munkának. Erről mi a véleményük? Sőregi József; — Aki még nem végzett szellemi munkát, közeli ismerőse sincsen értelmiségi, az nem tudhatja, milyen nehéz és fárasztó. Az én feleségem szellemi munkát végez, de — ha lenne a közelben — inkább elküldeném valami könnyű fizikai munkára. Meg ő is elmenne. Emberekkel kell foglalkozni, öreg nénikékkel, bá- csikákkal... Amikor hazajön, pihennie kell neki. Legalább egy fél órát, hogy az idegességét levezesse. Mert ha közben hozzászólnak, akkor kitör . Ilyen szép lesz a pilinyi ifjúsági ház Az endrefalví ianacsház a legszebbek közé tartozik a megyében. Mindig tiszta, gondozott. Előtte virágoskert, jólesik odanézni. Boróvszky Pál tanácselnök mosolyog: — Valamennyien nagyon szeretjük a virágokat. De van Az elnök egy nyugdíjas kertészünk, aki külön gondot fordít a tanácsháza környékére. Szebb kör— Előfordul-e, hogy a szel- lemi dolgozók lenézik a munkást? — Általánosítani nem lehet — mondja Kovács József. — De előfordul. Velem is megtörtént, hogy az illető hibázott, aztán nekem kellett helyrehozni. S ráadásul még ő fölényeskedett. — Van-e kisebbrendűségi érzése egy munkásnak, ha értelmiségiek közé kerül? Sőregi József: — Csak annak lehet, aki maga is érzi, hogy oka van rá. De az is lehet, hogy csak tartózkodó. Azért hallgat. Bárki lehet jól tájékozott. Arról nem is beszélve, hogy az emberség és a tudás nem feltétlen egybevágó fogalmak. Az az ember, akinek nincsen érettségije, az nem is lehet művelt?! Ezt megcáfolom. Aki ilyesmit állít, az olyan buta ember, hogy azzal én nem áll- nék szóba. Aki az érettségivel kérkedik, olyan különösen faluhelyen, a lányok között akad. Nem akarom lebecsülni őket, de így van, neveket tudnék mondani, ö nem megy gyárba dolgozni érettségivel. Még a rokoni körből is tudnék példát hozni. — Vajon ezek a lányok kitől tanulhatták, hogy a fizikai munkát lebecsüljék? nyezetben még a munka is jobban megy. Az elnöknek minden bizonnyal igaza van. Sokat fejlődött Endrefalva. Na, meg a hozzá tartozó Piliny és Szé- csényfelfalu is az utóbbi években. — Közösen könnyebb — helyesel az elnök. A közös tanácsnak több lehetősége és pénze van a nagyobb beruházásokra. Nálunk most az a helyzet, hogy nem a székhelyközségben, hanem éppen a társközségekben van a nagy építkezés. Valóban. Piiinyben is, Szé- csény felfaluban is átadás előtt a klubkönyvtár. Boróvszky Pál kiigazít!! — Nemcsak klubkönyvtár. Piiinyben nagyon szép épületet emelünk. Ifjúsági ház lesz. Érdemes megnézni, már a belső munkálatokat végzik az építők. Abban klubkönyvtár, KISZ-helyiség, nagyterem ... minden igényt kielégít. Hosszú története van ennek a pilinyi ifjúsági háznak. Jó két esztendeig épült. Néha akadozott is.., — Nagy dolog lesz, ha elkészül. Büszkék vagyunk rá. Foglalkoztatja az embereket, Nemcsak Piiinyben, hanem itt, Endrefalván is. Egyébként jelölő gyűléseken gyakran felvetődött. A fiatalok sürgették leginkább. így van egy olyan hely, ahol össze tudnak jönni. Tartalmas, szórakoztató programokat rendezhetnek. Az most már persze a fiatalokon múlik, milyen pezsgő kulturális életet alakítanak ki... Szécsényfelfaluban klubkönyvtárat adnak át ugyancsak még most, augusztusban. Mindkét új létesítmény a Petőfi nevet viseli majd. A mostani Petőfi-év jegyében. — Ügy vagyunk, mint egy háromgyerekes családban. Két „gyerek” kapott ajándékot, a harmadik kimaradt. Most minden esetre Endrefalva lesz a soros. Ide is nagyon kellene könyvtár, KISZ- klub. A négyéves ciklusporg-" ramban szerepel, jövőre hozzálátunk a tervek elkészítéséhez. Már csak azért is, mert gyakran megállítanak a faluban: — Elnök elvtárs, mikor építkezünk Endrefalván is ? Ilyenkor mindig azt válaszolom; nem marad ki a sorból, idő és pénzkérdés az egész, A ciklusprogram, amelyet az elnök emleget, valóban sok' mindenre választ ad. — Három községből álló közös tanácson ez nem is olyan könnyű dolog. Pontosan háromezer-harminchárom emberről gondoskodni, eleget tenni az igényeknek. Mert ennyien laknak a három községben. Az igények meg egyre nőnek. Elismerem,' sök «selben jogosak. Csak hát a pénzünk véges, gazdálkodnunk kell. Ami fontosabb, azt csinálni először. Sok szép tervet foglaá magába az endrefalvai tanács négy évre szóló programja. Szerepel abban autóbusz- megálló, parkosítás, tereprendezés, új lámpák, üzletház, a szolgáltatások fejlesztése. És nem utolsósorban az útépítés. — Elég nagy gondban vagyunk az utakkal — bólogat az elnök. Sok pénz kellene rá, több, mint ami van. A pilinyi Lenin útra még ebben az évben rákerül a záróréteg, Endrefalván megjavítják az Arany János, a Béke és az Ady utat. A többit meg majd kégőbb. Endrefalván no vem berbert átadják a presszót és a kisvendéglőt, amelyet az ÁFÉSZ-szel közösen építenek. A modern kis épület nagyjából már kialakult, teljes gőzzel dolgoznak rajta. — Amint átadták,' rögtön hozzálátunk a régi italbolt és az iparcikküzlet újjáalakításához. Azt tervezzük, a két helyiségből szép kis ABC- áruházat lehet kikerekíteni. Számítunk a lakosság támogatására, nemcsak ebben, és a tanácstitkár másban is! Még július végén összehívjuk a tanácstagi csoportokat, hogy közösen vitassuk meg, hogyan tudjuk leggyorsabban, leggazdaságosat*- bán berendezni a két klubkönyvtárat. Az emberek szívesen segítenek, mert tudják, maguknak csinálják... Csataí Erzsébet Fényképezte: Kulcsár József NÓGRÁD — 1973. július 28., szombat 3 Kiss Sándor
