Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

t Harminc év Csengődi Sándorné. a So­moskőújfalui óvoda vezető­je, a gyerekek kedves és sze­retett Bertus nénije 1937- ben fejezte be a négyéves óvónőképzőt Sopronban. Azóta már sok év eltelt, de ő bebarangolva az ország különböző tájait és óvodáit, a mai napig is ugyanúgy szereti hivatását, ugyanolyan lelkiismeretesen végzi mun­káját, mint akkor, fiatalon, a kezdeti években. Négy év Erdélyben, aztán Budaörs, Zagyvaróna, majd 1955-ben rábízták a Somoskőújfalui óvoda vezetését. — Nem volt könnyű dolog — mondja —, hiszen a 70 fős, vegyes gyerekcsoportnak mindössze egy helyiség állt a rendelkezésére. Minden kezdetleges volt, de a ten- niakarás és a fejlődés remé­nye nem hagyta lankadni a munkát. Meg aztán a gyer­meki szeretet nagy erőt tud adni az embernek. Később a tanács segítségével korszerű­södött az épület, s ez most már lehetővé tette a három óvodai csoport beindítását. Így már sokkal könnyebb volt. A nevelői létszámellá­tottság is javul és ma már elmondhatjuk, hogy a ná­lunk dolgozó öt szakképzett óvónő és négy dajka teljes mértékben el tudja látni a kilencvennyolc gyerekkel kapcsolatos összes feladatot. Hangulatos, ápolt udvar, takaros, tiszta épület, három otthonos, kényelmes gyerek­szoba. A három terem, a kicsik, középsősök és a nagy­csoportosok „szobája” a gye­rekek ízlésének, hangulatá­nak megfelelően berende­zett. A falakon színes raj­zok, kivágott papírfigurák, a kis lakók kezemunkái. Ber­tus néni büszke ezekre a kis készítményekre, mint ahogy a gyerekekre is büszke, akik vidáman játszanak az udva­ron a nyári napsütésben. — Övó néni, miért nem bújik ki ez a csiga a házá­ból? — kérdezi siránkozva egy nyurga, barna kisfiú. — Kibújik az nemsokára, csak énekelj neki, Csabikám! — Övó néni, mikor lesz már készen az ebéd? Ovo néni, óvó néni...!? Miért van így, és miért nem úgy, miért van ez, és miért nincs az. Naponta ezernyi kedves gyerekkérdés, ami immár el- valaszthatatlan Csengődi Sándorné életétől. — Fő gondunk most az új nevelési programra való tel­jes és eredményes átállás — tneseli Bertus néni. Ez most csaknem minden erőnket le­köti. Jelszó: mindent él­ményre építeni. Az oldot­tabb, kötetlenebb foglalko­zásoknál azonban tálán még az eddigieknél is nagyobb szükség van a nevelő nagy felkészültségére és lelkiis­meretességére. Az óvodai munka minden területén, a környezetismeretnél, ének­es zenei foglalkozásoknál, a matematikánál, irodalomnál, ábrázolásnál, de még a test­nevelésnél is az új oktatási módszernek kell érvényesül­ni. Jó dolog, hogy szakkép­zett óvónőkkel vagyok kö­rülvéve, akik mindenben segítőtársaim és akikkel öröm együtt dolgozni. Problémák? Hát igen, azok is vannak. Meg kelle­ne például valamiképpen ol­dani a fűtés korszerűsítését. Hiszen azok az öreg és rossz széntüzelésű kályhák nem­csak kirínak a termek han­gulatából, de nehezen kezel­hetőek és egészségtelenek is. Szépíteni akarjuk az ud­vart, és ha jut rá pénz, a termek dekoritborítás át is jó volna megoldani Hogy miért szeretem a munkámat? Nézze meg eze­ket a gyerekeket. Hát lehet őket nem szeretni? Gondja­ik, problémáik, ha módosul­nak is az évek folyamán, alapjában ugyanazok marad­nak. Vidámak, néha butács­kák, és annyira ragaszkodók. Hosszú és fárasztó volt az el­telt több mint harminc év, de ha újra kezdhetném, is­mét óvónő lennék. G. H M Sxarvasmarhaprogram Gépi fejes a háztájiban Egy évvel ezelőtt hirdette meg a kormány a hosszú távú szarvasmarha programot. Alapvető fontosságú állatte­nyésztési ágazat jövőjéről van szó. A program célja az állo­mány és a hozamok növelése, ennek révén gazdaságos ága­zat megteremtése. Nógrádban is kirajzolódtak a fejlesztés körvonalai. A nagyüzemek fejlesztése mellett nem elhanyagolhatók a háztá­ji gazdaságok sem. Mit vár­nak a kisüzemi gazdaságok­tól? Elsősorban a meglevő ál­lomány megtartását, vagy esetleg kis létszámcsökkenés mellett növekvő hozamokat. Ez érdeke a gazdának, fontos a népgazdaságnak. Köztudott, hogy a kisüzemi állomány csökkenése szoros összefüggés, ben van az idősebb állattar­tók kiöregedésével. A fiatalo­kat még a jövedelmezőség sem érdekli különösebben a szarvasmarhatartásban. Miért idegenkednek ettől? Például a kézi fejés nehézsé­ge miatt. A megye szinte min. den tehéntartó kisüzemi gaz­daságában kézzel fejnek. Ez a teihéntartás legnehezebb, legigényesebb munkaművele­te. Erős fizikummal párosuló szakmunkát igényel. A gon­dosan elvégzett fejés segíti a hozam növekedését A fejéstől való idegenkedés esetén mi lehet a kiút? Elsősorban a háztáji fejés gépesítése! Ez már természetes a nagyüze­mekben. át kell ültetni a ház­tájiba is. Külföldön ez már bevált gyakorlat. De lehet-e fejőgépet vásárolni? Igen,* lehet! Gyöngyösön az agromechanikai szövetkezet HE—I. típusú fejőgépet gyárt. Jól megkonstruált szerkezet, kezelése egyszerű, könnyen mozgatható, higiénikus, tet­szetős kivitelű fejőberendezés, amely 5750 forintba kerül. Kezelése rendkívül egyszerű, bárki rövid idő alatt elsajátít­hatja. A tej fejég közben nem érintkezik a levegővel, így tiszta marad. A gyártó szö­vetkezet egyéves garanciát vállal. A megye háztáji gazdasá­gainak fejőgéppel történő el­látása érdekében a Nógrád megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőségre már a megye több településéről érkezett be fejő­gépigény. Az érdeklődőknek a felügyelőségen szívesen nyújtanak felvilágosítást! Papp Mihályné fejlesztési felügyelő Az őrlőbrigád jutalma Szocialista brigádok a gabonaiparban A gabonaiparban dolgozó elnyerte az arany fokozatot, szocialista brigádvezetők IX. Hat brigád ezüst, három pedig országos tanácskozását a kö- bronz fokozat követelményét zelmúltban tartották meg Bu­dapesten. Népes küldöttség képviselte a Nógrád megyei Gabonafelvásárló és -feldol­gozó Vállalat szocialista bri­gádjait. Ennek kapcsán nem érdemtelen arról szólni, hogy miként fejlődött a vállalatnál a szocialista brigádmozgalom. Az első brigádokat több mint tíz évvel ezelőtt alakí­tották meg. A fejlődés azóta töretlen ívű. Számuk évről év­re gyarapodott, tevékenységük a minőségi munka irányába mutat. Manapság már 31 szo­cialista brigád 216 taggal dolgozik a megyei vállalat üze­meiben és raktáraiban. Min­dennél ékesebben beszél, hogy a vállalat dolgozóinak 60 szá­zaléka szocialista brigádtag. Közülük 76-an a női nemet képviselik. Tavaly 28 kollektíva kapta meg a Szocialista Brigád cí­met. Közülük 19 brigád a cím többszörös birtokosa, így teljesítette. Munkájúk honorá­lásában a vállalat nem szűk­markú. Tavaly a brigádok több mint 60 ezer forint juta­lomban és 40 ezer forint ter­melési prémiumban részesül­tek. Az érdemeik figyelembe­vételével a jutalmat a brigád­tagok egymás között osztották szét. A vállalat vezetői rendszere­sen találkoznak és tanácskoz­nak a szocialista brigádok kép­viselőivel. Tavaly két találko­zót tartottak, e hagyományt az idén is ápolják. Az első meg­rendezésére az idén májusban került sor. Felkészülés a ter­mény átvételére, a munkaidő- kihaszmálás javítása, a szociá­lis ellátással kapcsolatos kér­dések kerülnek szóba. A válla­lat igazgatója három brigádot megjutalmazott. Az érsekvad­kerti malom Hunyadi őrlőbri­gádja. pedig az országos ta­nácskozáson részesült jelentős jutalomban, eredményes mun­kája és a közösségi szellem 130 millió éves madártoll Libanonban olyan boros- nya fontos felvilágosítást ad a tyánlelőhelyre bukkantak, rovarvilág fejlődésének korai amely 130 millió éves korával szakaszáról. Különösen szen- alighanem a világ legősibb zációs leletnek számít egy borostyánelőfordulása. összefüggő madártollazat jó Az eddig kibányászott boros- állapotban fennmaradt darab- tyándarabok számtalan zárvá- ja. formálásában elért eredmé­nyek alapján. Vállalásaik során az utóbbi években fokozott gondot fordí­tanak a komplexitás biztosítá­sára. Nagy reményeket fűznek a nemrégen megalakult komp­lexbrigádokhoz, melyeknek legfontosabb tennivalója a kü­lönféle termények gyors átvé­tele, szakszerű tárolása, vagyis a minőség megóvása. A ne­hézségek ellenére az eddigi ta­pasztalatok birtokában a vál­lalat vezetői biztosak abban, hogy ^z idén is sikerrel meg­birkóznak a terményátvétel sokrétű feladatával. Érsekvad- kerten és Szécsényben, vala­mint Pásztóm tavaly túlmunkát is vállaltak, hogy az átvétel zökkenőmentességét biztosít­sák. Évek óta eredményesen dolgoznak a lisztcsomagoló női brigádok is. A vállalat vezetői rendsze­resen foglalkoznak a szocialis­ta brigádmozgalom helyzeté­nek elemzésével. Segítik a brigádokat vállalásaik teljesí­tésében. Rendszeresen értéke­lik tevékenységüket. A gazda­sági feladatok mellett társa­dalmi jellegű vállalásokat is tesznek. Bevált fórum a kultu­rális és szakmai színvonal fej­lesztéséhez az évenkénti szel­lemi vetélkedő. A vállalat irányítói a jövő­ben is egyik legfontosabb fel­adatuknak tartják a munka- verseny-mozgalom szervezé­sét, és a szocialista brigádok zavartlan működésének elő­segítését. ' R. L Korszerű világítás Városiasodik Nógrádmegyer. Legalábbis ami az utcai vilá­gítást illeti, hisz’ ostornyeles lámpatesteket szereltek fel a község főutcáján, Így szinte nappali világítást kapnak a hi­ganygőzlámpáktól a lakóházak — biztonságosabbá válik az esti közlekedés is — kulcsár — Villamosság Egyedülálló villamos vezeték építését kezdték meg Lenin- grádban: a nagy feszültségű energiatovábbító kábelt sűrí­tett gázzal töltött csőben veze­tik. Az új fajta távvezeték ki­építése jelentős gazdasági elő­nyökkel kecsegtet. A jelenlegi villamos magasvezetékek rendkívül bonyolultak, költsé­gesek és jelentős az energia- veszteségük is. Oszlopaik oly­kor olyan magasak, mint egy — gázcsőben 20 emeletes épület, a szükséges szigetelőláncok hosszúsága pedig elérheti a 10 métert is. A villamos gázvezeték szerke­zete lényegesen egyszerűbb. A gáz tökéletes szigetelőanyag, s az áramvezeték közönséges porcelán szigetőlcsigákra erő­síthető fel a cső közepén. A Leningrádban épülő kísérleti villamos gázvezetéket rövide­sen összekötik a hagyományos 220 kilovoltos távvezetékkel. Ha ellenőr lennék... Csak a drágább van? — A „duhaj” Mackó — Előrendelés egy hónapra? — Csak a Balassa kivétel? Aki megéhezik, bármikor betérhet egy kiadós reggelire a szécsényi szolgáltatóházban levő tejboltba. Nem csak az éhét csillapíthatja, hanem „szerencsés” esetben tapaszta­latokban is gazdagodhat. Zacs­kós kakaó nincsen. Az udva­rias elárusítónő azt mondja, hogy soha nem is rendelnek. Helyette saját maguk főzik a kakaót. Persze, ez jóval drá­gább, mint a zacskós kakaó, de az íze pontosan ugyan­olyan. Az embernek az a gya­núja támad, hogy csak bele- öntögetik a zacskókból a ka­kaót egy nagy fazékba. De ez nem lehet igaz! Mindenesetre tény, hogy olcsó zacskós ka­kaó nincsen. Csak a drágább, saját főzésű. Hát nem furcsa? X Szép eszpresszó Balassagyar­maton. A vendég egy kávé mellett üldögél. Nincs forga­lom. Néha-néha érkezik va­laki. A várakozó „kuncsaft” véletlenül meghallja, amint a pincér odaveti az éppen ér­kező váltótársának: „Újságot olvas a pancser — bök a fejé­vel az asztal felé. — Már egy órája itt ücsörög.’’’ Ügy látszik, egyesek úgy-ahogy megtanul­ták a szakmát. De azt még mindig nem tudják, hogy a vendég sohasem felesleges. Még akkor sem, ha csak egy kávét fogyaszt. Különösen, ha amúgy sincsen forgalom. Ven­déglátóipari alaptétel, hogy az egyik vendég vonzza a má­sikat. Ki ül be szívesen egy ^üres vendéglátó helyre? S az is alaptétel, hogy a tisztelet­lenség nagyon rossz befekte­tés ... X Egyszer már megírtuk, megbíráltuk, hogy Balassa­gyarmaton a Palóc étterem melletti Mackó bisztró min­den más, csak éppen nem bisztró. Akkor miért hívják annak? A bisztró a mi fogal­maink szerint elsősorban gyors és olcsó étkezőhely. Ez­zel szemben a Mackó hűtő­pultjaiban legfeljebb cukrász- sütemény és üdítő ital találha­tó, a hidegtálak teljesen is­meretlenek, az ételválaszték többnyire a főtt kolbásszal ki­merül. Ezzel szemben ital már-már korlátlan mennyi­ségben kapható. Mármint sze­szes ital. Újabban egy ki­mustrált pultot is betettek a helyiségbe. Nyilván azért, hogy a szesztestvérek otthon érezzék magukat: Ejnye, ej­nye, Mackó, hát illik hozzád bisztró létedre a „duhajko­dás”? X Délután négy óra körül jár az idő. A Centrum Üzletház férfiruházati osztályáról egy vásárló éppen távozik, a má­sik akkor érkezik feleségével, hogy férfinadrágot, azaz pan­tallót válasszanak, vegyenek. Rajtuk kívül senki a környé­ken. — Ott vannak kirakva a nadrágok — mondja ridegen az elárusítónő és a tartószer­kezetre aggatott nadrágokra mutat. A házaspár magyaráz­za, hogy ott nem találtak meg­felelőt. — Sajnos, mással nem tudok szolgálni. Háta mögött a rekeszekben egy csomó áru. Egyet nagy • nehezen megmutat. Talán jó is lenne, de a férfinak már nincsen kedve megpróbálni. — Ez nem magára való — mondja ráadásul az elárusító. De helyette semmi mást nem ajánl. Csak áll, maga elé néz szótlanul és mereven. Csak nem azért fizetik az eladókat a Centrumban, hogy minden­kit lebeszéljenek a vásárlás­ról ?! X Néhány Karancs-sztorí. Iga­zán „előkelő” étkezőhely. Még az előfizetésesek is két me­nüből választhatnak. Csak idő­ben be kell ülni az étterembe. Vagy az étterem előtti lépcső­re. Mondjuk, hajnal ötkor. Mert negyed egykor többnyire már csak az egyik menü kap­ható. Akkor mire föl az a nagy „flanc”, a két menü, ha való­jában nincs miből választani? S ami külön figyelemre méltó kezdeményezés: a napokban íródott a körlevél, hogy az előfizetéses étkezők legalább két héttel hamarabb, de in­kább egy hónapra előre jelent­sék be igényeiket. És termé­szetesen fizessenek is. Ezt mi­re véljük? Nagy étterem, nagy és lassú adminisztráció? un Hadd csillantsak meg befe­jezésül egy reménysugárt, hogy a kereskedők és a ki­szolgálók túlnyomó többsége valójában becsületesen dol­gozik és érti a szakmáját. Ha most fáj is a bírálat azoknak, akik máskor feltehetően hoz­záértéssel és nagy szorgalom­mal dolgoznak, hogy ne kerül­jenek újra „pellengérre”, ve­gyenek példát a balassagyar­mati Balassa étterem kollek­tívájáról. Ott mindig visszakö­szönnek az embernek, a leg­nagyobb csúcsforgalomban is szinte bravúros gyorsasággal történik a kiszolgálás, s nem kelletlenül, hanem mindig szolgálatkészen. Az ételek fi­nomak, az adagok általában megfelelőek, s nem is túlságo­san drágák. Magam láttam, hogy egy idős bácsira még á hátizsákját is rásegítették .. K. S NÖGRAD — 1973. július 25., szerda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom