Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
I Jogi tanácsodä fii jogosult adókedvezményre? A jövedelmező állattenyésztés alapja a megfelelő takarmánybázis. Jól tudják ezt Diósjenőn is, a Börzsönyalja Termelőszövetkezetben. A szérűben gombamód szaporodnak a bála* zott pillangósokból álló hatalmas kazlak (Végh József felvétele) Úgy árulják, mint a gesztenyét... Ferencz János hugyagi, B. Béláné Somoskőújfalui és több más olvasónk a mezőgazdasági lakosságot érintő adókedvezmények és a községfejlesztési hozzájárulás mérséklésének szabályairól kér tájékoztatást. B.-né egyedül élő. és 70 éves, idős kora ellenére is teljes adót és községfejlesztést fizet. Részesülhet-e valamilyen kedvezményben? — kérdezi levelében. A mezőgazdaságban . dolgozó lakosság jövedelemadóját szabályozó rendelet és a végrehajtására kiadott utasítás értelmében 35 százalékos, de legfeljebb 1000 forintig terjedő adókedvezmény illeti meg a 65. életévét betöltött férfi-, illetőleg a 60. életévét betöltött nőadózót, ha mező-, és erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik és munkaképes — vele együtt Ä Kozmosz könyvek sorában színes, érdekes kiadvány látott napvilágot a tizedik VIT tiszteletére. Az antológia a világ ifjúságának életéről, örömeiről, bánatáról nyújt sokoldalú képet •— irodalmi szemelvényeket, riportokat, verseket, dalszövegeket és kottákét közöl. Írók, költők vallanak az ifjúságról és saját ifjúságukról. Feleleveníti a könyv az eddigi világifjúsági találkozók színhelyét, hangulatát — magyar újságírók tollából. Fényképek, rajzok, VIT-bélyegek a találkozókról, afrikai, ázsiai, európai fiatalokról — ismerkedésről, munkáról, szórakozásról. adózó — férfi családtagja nincs. A jogosultság elbírálásánál más adóköteles jövedelemnek azt kell tekinteni, ami után az adózónak általános jövedelemadót kell fizetni, pl.: ipari tevékenységből származó jövedelem, ház (lakás) idényjeh legű bérbe adásából származó jövedelem stb. Munkaképes férfi családtagnak kell tekinteni az adózóval közös háztartásban élő, 16. életévét betöltött fiúgyermeket, valamint az együtt adózó nagykorú férfi családtagot, pl.: a vöt is, ha nem munkaképtelen. A tényleges katonai szolgálatát teljesítő, vagy iskolai tanulmányai miatt szüleitől távol élő fiúgyermeket a jogosultság megallapítása szempontjából családtagként figyelembe venni nem lehet. Amennyiben ezek a feltételek fennállanak, az adókedvezmény évenként rendszereBevezetőjében ezt írja Filyó Mihály: „A fiatalok gyorsan egymásra találnak. Gondolkozásukat nem fogják abroncsba előítéletek, önfeledten tudnak barátkozni, megértik egymást akkor is, ha'a nyelv emel gátat közéjük. Segít a dal, a tánc, egy mosoly, egy mozdulat. Valami internacionális szó, amely közös vágyat, eszmét fejez ki. Ezt a szót örökségként kapták, s örökségnek szánják: béke, pax, mir, peace, Frieden ...Se szó testvére ma a barátság, a szolidaritás ... A jövő csak békében virágozhat ki, a béke csak barátságban virulhat.” sen megilleti az adózót. A rendelet azonban lehetőséget ad arra is hogy az egy-egy évre kivetett adó összegét mérsékeljék, illetve teljesen el is engedjék, ha a tárgyévben az adózó gazdasági helyzetében önhibáján kívül olyan kedvezőtlen változás történt, amely a kivetett adó behajtása esetén az adózó és a vele közös háztartásban élő családtagok megélhetését veszélyeztetné. Az ilyen, méltányossági okkal történő adómérséklés vagy -elengedés, egyéni elbírálás alapján az illetékes községi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ugyancsak a községi szervek döntenek a községfejlesztési hozzájárulás összegének mérséklése, vagy teljes elengedése kérdésében is. Az ilyen irányú kérelmeket tehát az adó tekintetében a községi adócsoporthoz, községfejlesztés tekintetében pedig a községi tanács végrehajtó bizottságához kell beadni. Az életkorhoz kötött kedvezménnyel szemben, ezen kedvezmények megadásának csak lehetőségét írja elő a jogszabály. Az elbírálásra jogosult községi szervek igazságos döntésének biztosítása érdekében mégis van mód arra, hogy a sérelmesnek tartott határozat felülbírálása végett a járási hivatalhoz forduljanak az adózók. Dr. J. S. A szovjet ipari termelés növekedése A kilencedik ötéves t^rv — 1971—75. időszakában a szovjet ipari termelés 42—46 százalékkal növekszik. Ezen belül a termelőeszközök gyártása 41—45, a fogyasztási cikkeké 44—48 százalékkal emelkedik. A számokból megállapítható, hogy előnyben részesülnek a fogyasztási cikkek. Ugyanakkor azokra az iparágakra, amelyek különösen nagy hatással vannak a fejlődés ütemének gyorsaságára, megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Ezek a villamos energiai — különösképpen az atomenergiai —, gépipari, vegyipari, kőolaj- és gázipari ágazatök. Az elkövetkező öt évben a villamosenergia-termelés 1030 —1070 milliárd kW/órára, a gépgyártás és fémmegmunkálás 1,7-szeresére — ezen belül a fogyasztási cikkek gyártása 2,2-6zeresére — emelkedik, a vegyi- és kőolajipari termékek előállítását pedig ll,7-szeresére növelik. A csigagyűjtés nem tartozik nálunk a legismertebb gazdálkodási módokhoz, kevesen ismerik fel a benne rejlő lehetőségeket. Natkó Gyula, aki ezen kevesek közé tartozik, az elmúlt években ugyancsak kevesek által ismert rekordot állított fel, Nógrád megyében ő gyűjtötte össze a legtöbb exportképes éticsigát, s ez alighanem országosan is előkelő „helyezést” jelent, mert Nógrádon kívül csak Győr- Sopron megye dicskedhet jelentősebb csigaterméssel. — Érdemes velük foglalkozni — mondja. — Nógrádban különösen sok a csiga. Már Brehm is jelentős csigalelőhelynek tüntette fel a Ka- rancs-vonulatot. Vállalkozó kedve néhány évvel ezelőtt rávitte egy vagon csiga telepítésére is. Ka- rancsberényben, a Pálházi- árokban helyezte el a szállítmányt. — Ott mindig megtalálom őket — mondja. — Jól jövedelmeznek, kilogrammonként 8 forintot. Sajnos, az idei kedvezőtlen időjárás csak 40 mázsa összegyűjtését tette lehetővé. Több csiga is akadt persze, de csak az öt-hatévesek exportképesek. Azt fel sem szabad szedni, amelyik kisebb átmérőjű házzal rendelkezik, mint 3—4 centi. Sok érdekességet tud a csigákról. Például, hogy csak az éhségtől „elcsigázott” csiga fogyasztható, amelynek már kiürült a bélcsatornája. Ami ennél is érdekesebb, nem csak ínyencfalat, hanem igen egészséges táplálék is. Koncentrált fehérjetartalma van, és nem csökkenti a vér koleszterin- tartalmát. — Nem véletlen, hogy hajdan sok kolostorkertben megtalálható volt az éticsiga. — mondja. — Böjti eledelnek kitűnően bevált. Lázas szorgalommal kutat újabb lelőhelyek után. A MAVAD őt kérte fel a borsodi gyűjtés megszervezésére is, de ez nem járt sikerrel. — A Sajó az oka. Fertőzött a vegyszerektől, s ezek áradáskor a partra is kikerülnek. A kudarc nem kedvetlenítette el, szinte tudományos alapossággal keresi az újabb lehetőségeket. — Szeretik a párás meleget, a nedves földet, és a bomlásban levő fehérjetartalmú anyagokat — sorolja. — Kedvelt helyük az akácos, és a bortermő vidékek. Ezt német elnevezésük is elárulja, amely így hangzik: „Weinbergschnecke”. Szakkönyvekből idéz, leveleket mutat, amelyeket a téma iránt érdeklődőktől kapott. Egyikük csigafarm létrehozásának a gondolatával is foglalkozik, de ehhez, sajnos, hiányoznak a hazai tapasztalatok. — Éppen ezért kellene azokat megteremteni — mondja. — Annyi mindenesetre biztos, hogy nem lehet szűk helyre szorítani az állatokat, meg kell adni nekik a szétszóródás lehetőségét. Ilyen módon nem tehetnek nagy kárt bennük a futöbogarak, a bábrablók,' a dögbogarak, lótetűk, a százlábúak, a varjak, a szarkák és a borzok — mert ilyen sok ellensége van a csigáknak. Néhány száz négyszögölnyi terület már elegendő lenne kísérleti farmnak, és talán akad majd olyan vállalkozó szellemű termelőszövetkezet, amely nem riad vissza az együttműködéstől, hiszen kockázat egyáltalán nincs, tulajdonképpen semmiféle befektetést nem igényelne az akció. Már a csigák „szökésének” megakadályozására is kialakult terve van, erről azonban egyelőre csak annyit hajlandó elárulni, hogy nagyon egyszerű és olcsó megoldás. — Nem valószínű, hogy van olyan mennyiség, amelyre ne találnánk vevőt — mondja. — Tudja, hogyan árulják a franciák a csigát? Mint mi a gesztenyét. Házastól sós, forró vízbe dobják, amelyben rózsa- szerűen összezsugorodik. Két perc múltán fapálcikával kiemelik és mustárral, fűszerrel ízesítik. — Egészen finom lehet...' — Minden bizonnyal — bólint rá. — Én azonban sosem kóstoltam meg — teszi hozzá mosolyogva. — Egyék csak a franciák, meg az olaszok, Magyarországon valószínűleg soha nem lesz nemzeti eledel. Csak pénzszerzési és főként exportlehetőség, amelyet okosan kell kihasználni... Meglepő tábla... Szöghy Katalin Rádióhullámok as erdőben Tíz randevú PÓTANYUKA Március elején két ttgriskölyök született Horni Pocsernicé- ben, Prága közelében, ahol a Csehszlovák Állami Cirkusz a téli hónapokat töltötte. A tigrisanya nem volt hajlandó gondozni kicsinyeit, a cirkusz tagjai mégis megoldották a kölykök felnevelésének problémáját. Segélyfelhívás jelent meg a csehszlovák sajtóban, amelyre sok válasz — ajánlat és tanács érkezett. A legmegfelelőbbnek a Smejkál házaspár ajánlata látszott Klánovicéből. A helység nincs messze Horni Pocsernicétől, Smejkálék dán dogja úgy gondozza a két tig- riskölyköt, mintha sajátjai lennének. Elsa és Djesto most már kéthónapos —. olyan játékosak és kíváncsiak, mint minden hasonló korú állatkölyök. Egy hónap múlva visszatérnek születési helyükre, ahol megkezdődik cirkuszi „nevelésük”. A képen Elsa és Djesto még élvezik gondtalan életüket fogadott „anyukájukkal”. Már vagy 40 éve tudjuk, hogy az erdők nagy hatással vannak a rádióhullámok terjedésére, de csak mostanában született meg az elmélet, amely hiteles magyarázatot ad erre a különös hatásra. A rövid hullámhosszú (15 méter alatti) rádióhullámok terjedése szempontjából az erdők egyfajta átlátszatlan ernyőnek tekinthetők, amely visszaveri a rádióhullámokat, de szilárd, egynemű közegnek is, amely elnyeli őket. Egészen másként hatnak az erdők a közép- és hosszú hullámú rádiósugárzásra : valamennyi fa passzív visszasugárzónak tekinthető, olyan akadálynak, amely szétszórja a reá eső rádióhullámokat. A Szovjet Tudományos Akadémia földmágneses kutatóintézetében Vagyim Kasprovsz- kij és munkatársai számos mérést végeztek a jelenség tanulmányozására. hogy felderíthessék elméleti alapjait. Méréseikből egyértelműen kiderült, hogy a nedvkeringéstől átjárt fa jó villamos vezetőnek tekinthető. Ha rádióhullámokkal lép kölcsönhatásba, villamos áram indukálódik benne. Ezt az indukált jelet kisugározza a fa. s ezzel részleges hullámszóródást okoz. Kasprovszkij és munkatársai azt is megállapították, hogy a fák tulajdonságai jelentősen változnak az évszaktól függően, vagyis tavasszal, nyáron és télen. Éveken át mérték, tanulmányozták a fák villamos vezetőképességét, s kimutatták, hogy ez nyáron éri el a legnagyobb értékét, télen viszont a nyári érték huszadrészére csökken. A fagytól „kiszárított” fa, amelyben alig van nedvkeringés, nyilvánvalóan sokkal rosszabbul vezeti a villamos áramot, mint a nedves, ásványi sókban gazdag tavaszi fa. A szovjet kutatók azt is megállapították, hogy a levélzetnek, amely meghatározza a fa villamos kapacitását, ugyancsak fontos szerepe van. Ilyen módon a rádiójelek vételében nagy évszakos különbségek vannak az erdőkben. Ennek bizonyítására a szovjet kutatók számos gyakorlati kísérletet, mérést hajtottak végre. Kiderült például, hogy az adótól mintegy 80 kilométeres távolságra 10—20 százalékkal jobban gyengülnek le nyáron a másodpercenként 263 kilociklus frekvenciájú rádiójelek, mint télen. A másodpercenkénti 548 kilociklus frekvenciájú rádióhullámok gyengülése 70 százalék 65—70 kilométeres távolságban: a 209 kilociklus frekvencián pedig 800 kilométeres távolságban az 50—100 százalékot is elérheti a gyengülés. Ezek a mérési adatok teljes egészében meaegveznek az elméleti úton számítottakkal.
