Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-22 / 170. szám
Nyolcvan éve született Majakovszkij Nyolcvan évvel ezelőtt, 1893. július 19-én született Vladimir Majakovszkij, a világ első szocialista államának első nagy költője. Kaukázusi erdész fia volt, Moszkvában végezte a gimnáziumot, de röpiratok terjesztése miatt kicsapták, s börtönbe került. Kiszabadulása után iparművészetet, festészetet tanult. De a képzőművészeti akadémián sem tűrték meg sokáig, innen is távoznia kell, ezúttal a konzervatív esztétikai irányzatokat kicsúfoló fp- turista írásai miatt. 1911—12-ben jelentkezik első verseivel. Ebben az időben a fiatal orosz költők — a francia szimbolisták hatására — alkotásaikban zenei hatásokra törekszenek. Ők maguk adták elő verseiket — sokszor zenekísérettel. Majakovszkij is szerepelt ezeken az irodalmi „koncerteken”, ő, azonban a mindennapok problémáit énekelte meg, az illegális, földalatti kiáltványok nyelvét használta. Fellépése nagy vitákat ébresztett, de Gorkij 'mellé állt, bátorította. Az októberi forradalom győzelme után vált népszerűvé a szélesebb közönség előtt. Versekkel, újságcikkekkel, plakátokkal, munkásoknak tartott előadásokkal harcolt a szocializmus ügyének győzelméért. „Alkalmi költő” — mondták róla lekicsinylőén. Valóban alkalmi költő —. de egyszersmind őrökké aktuális. 1971 és 1930. között nem volt olyan jelentős esemény hazája életében, amely ne ihlette volna írásra. Tehát a szocializmus építése hőskorszakának zsenijeként írta be nevét a szovjet és a világirodalom történetébe. Harcol a kispolgári tehetetlenség a megalkuvás ellen. A nép győzelméről, munkája erdeményéről vall lángoló lelkesedéssel. Lenin című hatalmas költeményében Lenin alakjának, s a forradalomnak állít emléket. Nagy forradalmi eposza a „Százötven millió” 1915-ben, a Nadrágban járó felhő című munkájában vall ars poeticájáról, költői hitvallásáról, élete utolsó szakaszában egyik utolsó költeménye a Teli torokból művészi elveinek nagy összefoglalása. Setében sokat támadták, nem értették vagy nem akarták érteni, egy tragikus szerelem tovább roncsolta, őrölte idegzetet. Tragikus halállal halt meg fiatalon, 1930-ban. Majakovszkij a modern művészi irányzatok eredményeit forradalmi mondanivalóval ötvözte. A forma megújítója, merész képei, széttördelt verssorai dinamikus erővel és nagy műgonddal szólaltatják meg az „alkalmi témákat” is. Lírai költeményeken kívül színműveket is írt: a Gőzfürdő, és a Polosta -éles gúnnyal bírálja a feljődést gátló, gáncsoló erőket. Magyarországon korán megismerték Majakovszkij nevét, műveit. Verseit Radó György, Képes Géza, Szabó Lőrinc, Hidas Antal fordították. Tiszay Andor írta meg életrajzát. Hogyan kell verset írni című tanulmányát a költői alkotás titkairól Békés István fordította. A Horthy-korszakban gyakran szerepeltek költeményei munkás-szavalókórusok műsorán. Csak tragikus halála után —a külföldi sajtó méltatása nyomán — döbbent rá a magyar rendőrség, hogy egy nagy költő verseit szavalták éveken át. A felszabadulás óta a legnépszerűbb. legismertebb szovjet költő Magyarországon, s ugyanakkor az egész világon érvényesül már mindaz a művészi vívmány, amellyel eredetisége, zsenialitása megajándékozta az egyetemes kultúrát. Perch Magda Paul Eluard? Máj ako vszkij Lágy »ott mint a gyapjú És becses mint a selyem A keze fehér heánykéznél gyóngédebb Mumkákedv sugárzott, Belőle és tudás Magabízó remény Harcos elszántsága Tudott simogatni De féltek haragjától Csupasz mellét mutatva Az ellenfélnek A szegények és Gyermekek nyelvén beszétt Anyák boldog ártatlansága Lakozott benne Agyúszónál hangosabban Hirdette népének diadalai Szétzilálta az életet Hogy újjá fésülje Ellenségei meghaltak ö ma is él Egyszerű emberek szivében És vére ott lüktet Látnok volt Ki megjárta a Csiiggedés, és halál Ezernyi poklát Völgyek és bércek Visszhangozták igazságát Ismerte a könnyet És a mosolyt Az emberiséig ereiben. (Boldog Balázs ford.) Nyolcvan évvel ezelőtt, 1893. július 19-én született a nagy Jorra- dalmár költő, van előnyben, aki keni OKHALÓ («•) irta: Galgóczi Erzsébet ÍZ\An/V’V\A-W\M(VtfyVVnMAnAé\M/><éArWVVyAnA<WU'A — Ha nem találtak volna »mmi szabálytalanságot, n«w ed se lenne kifogásod elle- e, hogy a rendőrséghez forultam. — El tudtuk volna intézni íagunk között is — mond- i Géza,\ s az olaszok után tét — Érdekes ország ez — londja az egyik olasz, fel- illanyozva a bortól. — Az gyik agronómus földbirto- os volt, a másik paraszt. Géza magához rendeli Severn Zsigát. — Mit csináljak veled? — érdezi szigorúan. Zsiga megkísérli könnye- én megvonni a vállát. — Már a múltkori helyedéi is fegyelmivel bocsátot- ak el. Ha Csegei elvtárs iem támogat annyira, tízszer ä meggondoltam volna, felve- yelek-e. — Minek ezt most felhány- orgatni? — kérdezi Zsiga negbántva. — Ezt már tisz- áztuk égvszer. És akkor te s beláttad,, hogy abban az ügyben nemcsak én voltam a hibás. — De ebben most te vagy a hibás! — Megszereztem a hátsó tengelyt — mondja Zsiga. — De nem a halból! — Nem. De ha sikerül a dolog, abból a téesznek is haszna származott volna. — Mi nem vagyunk rászorulva arra, hogy különböző elvtársnak kegyét keressük — mondja Géza önérzetesen. — Amit termelünk, azt mindig el tudjuk adni, kivételezésre pedig nem tartunk Igényt. A tíz év alatt én még egyetlen fillér dotációt nem kaptam és azt hiszem, a parasztjaim is kikérnék maguknak. hogy az állam tartson el hennünket, Te csak a magad kapcsoltait gfcartad ápolgatni,.. építgetni — a téeszt ebbe ne keverd bele. — Már „elintéztem ggy-két dolgot. „ — És ahhoz mit loptál? — Nem megv másként! Amíg mindenből kevés van, NÓGRÁD - 1973. július 22., vasárnap Mi tíz évig nem vesztegettünk meg senkit, mégis elboldoguljunk valahogy! És nem is letet mindenkit megvesztegetni ! — A kukoricát le kell törni! Ember nincs! Ha nem szerzek hátsótengelyt, most mit csinálsz? Letörik januárban a vaddisznók? — Átcsoportosítom a munkaerőt .. Veszek fel segédmunkásokat. . például. Megoldást mindig lehet találni. Tisztességes megoldást. De ezeket az eszközöket nem tűröm. — A rendőrség sem csinált belőle ügyet! — Az a rendőrség dolga. Ez meg a miénk. — Gyanakodva néz Zsigára. — Nem a saját kapcsolataidat akartad ápolgatni? A mi halunkból? Zsiga megbántva: — Géza! — Na jó — mondja Géza s összetépi a rendőrségi jegyzőkönyvét. Zsiga nagyon saégyenli magát. — Belátom... — kezdi, de Géza legyint. — El van Intézve. Alkpnyodik. Géza a mezőről a téesziroda felé robog, a motorral. Nemrég hajtott el a csorda hazafelé, a házak fölött még nem ülepedett le a por. Az úttesten nyolc-tíz, Gézával egyidős parasztasszony közeledik, fejükön tarka kendő, majdnem egyforma gyékényszatyor a kezükben. Ahogy meglátták a közeledő Gézát, huncut mo. Hétköznaponként is, de főleg a hétvégeken látogatnak el sok an Bükkszékre. A kellemes, esztétikus környezet maga is felüdülést jelent, nem is beszélve a gyógyhatású vízről, melyben sokan nyerik vissza friss mozgásukat. Sokan isszák is a gyógyvizet — a széneai, tisztán tartott ivőkutakbói. Aki nem gépkocsival érkezik, megkóstolhatja a finom, mátraaljai borokat is — van, aki ezek gyógyhatásúra esküszik. • — kulcsár — Korszerű laboratórium •\ Nógrád - és az idegen nyelvek « Á Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei Szervezete, amely tevékenységének számos területén, figyelmet érdemlő eredményeket ért el (munkásakadémiák értelmiségi fórumok megteremtése, a világnézeti, eszmei nevelésben történt lépések és így tovább), egy ugyancsak fontos területen gondokkal küszködik. Az idegen nyelvek oktatásáról van szó. Össztevé- kenységének mindössze 12,5 százalékát teszi ki a nyelvi oktatás, tehát az országban a legutolsók között áll ezzel az „eredménnyel”. Ennél csak Pest megye áll rosszabbul (11,5 százalék). Még Tolna, soly jelenik meg az arcúkon, s láncot alkotnak előtte. Géza is elmosolyodik, közvetlenül előttük leállítja a motort. leszáll, s a két karjával egyszerre átöleli valamennyit. Az asszonyok sikongva bújnak ki az ölelés alól, mint a valódi fiatalasszonyok. Kettő azért kétoldalt belecsimpaszkodik a karjába. — Géza, fizetsz egy korsó sört? — Kettőt is, aranyoskáim — nevet Géza, s hagyja, hogy elindítsák a kocsma felé. Ugyanis éppen a kocsma előtt állnak, ennek szólt az asszonyok huncut mosolya. — Mennyit szedtetek? — kérdezi menetközben. — Két teherautóval. — Szép az áru? Egy kis gömbölyű asszony, aki a jobb oldalán halad, cinkos mosollyal elővesz a szatyrából egy hatalmas, érett paradicsompaprikát, s titokban Géza orra alá dugja. Géza elneveti magát. — Te, Mangi, azért egy hordóval ne ám eltégy belőle! A kocsma televan, a közönség majdnem kifolyik az utcára. Az asszonyok megállnak az ajtóban — szégyellnek bemenni. Géza a pulthoz tolakodik, tíz korsó sört kér. s a korsókat négyesével kihordja az asszonyoknak. Az asszonyok megvárják, míg inindenki kezében ott a sör. Géza keze üres. — Nem is koccintasz velünk? — méltatlandoknak az asszonyok. Békés és Komárom megyéi TIT-szervezetei tevékenységéiben, van ez az arány busz százalék alatt. A TIT megyei szervezete a közelmúltban új székházat kapott, s 1973 februárjában felavatták itt az ország jelenleg legkorszerűbb nyelvi laboratóriumát. Ügy tűnik azonban, hogy az idegen nyelvek oktatásának gondjai pusztán ezzel a még oly korszerű laboratóriummal sem oldódnak meg. Magától nem tanít a labor, szükség van tanárokra és hallgatókra. Megengedheti-e magának a megye — amely áz idegen nyelvek tanulásában kedvezőtlen „szorgalomról” tesz bizonyságot —, hogy egy ilyen érjék kihasználatlamil maradjon? A nyelvi laboratórium csaknem félmillió forint értéket képvisel. A válasz nyilvánvaló: nem engedheti meg magának. A TIT Nógrád megyei Szervezetének erőfeszítéseiről Gál- fi Árpád tájékoztat. — Természetesen, a nyelvi laboratórium működése nem az avatással kezdődik — mondja a TIT megyei titkára. — Nekünk is szükségünk van „próbaüzemre”, s ezt most készítjük elő, központunk segítségével. A tavaszi szünetben a laboratórium konstfuk- tőre továbbképzésen ismertette a laboratórium kezelését a nálunk oktató nyelvtanároknak. Szükségünk lenne egy laboratóriumvezetőre, aki nyelvtanár, s egy elektroműszerészre, aki a berendezést karbantartja. Egyelőre mindkét helyre félállásban tudunk alkalmazni személyeket. Egyébként most készítjük a laboratórium tananyagát, azt a törzsanyagot, amely a munkánk alapját jelenti majd. Ebben nagy segítségünkre van a TIT Központi Idegennyelvi Választmánya, a Közgazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, s a TIT József Attila Szabadegyeteme. A szükséges törzsanyagok az angol, orosz, német és francia nyelvekből őszre rendelkezésre állnak. Megfelelő számú jelentkező esetén két típúsú, intenzív nyelvtanfolyamot indítanak angol, orosz és német nyelviből. Az egyik nyolchetest, heti 30, caps festeres: tesz, a másik 22 hetes, ugyancsak heti 30 órás. Ez utóbbi a teljesen kezdőknek. Mindkét típusú intenzív tanfolyam középfokú nyelvismeretet nyújt, illetve igazol. Ennek birtokában már biztonságosan lehet felkészülni az adott ídegeo nyelvből államvizsgára is. Ezenkívül úgynevezett „fél»' intenzív” tanfolyamokat is indíthatnak kezdő, középhaladó, és haladó fokon, szintén laboratóriumi oktatásban, heti nyolc órában. Természetesen,' az idegen nyelvek oktatásának a TIT korszerű laboratóriuma csupán a feltételét jelenti. S a feltételek biztosításában a megyei szervezet messzemenően sokat tett és tesz. Az idegen nyelvek iránti érdeklődés felkeltése azonban már nem csupán a TIT feladata. A megye általános műveltségi szintjét figyelembe véve — úgy tűnik — ma még nemigen van bázisa Nógrádban az idegen nyelvek iránti igénynek. A nyelvismeret szükségességét a kelleténél sokkal lassabban ismerik fel, mint kellene. Utalhatnánk a turizmus nagyarányú fejlődésére, vagy az üzemek, vállalatok külkereskedelmi, kooperációs tevékenységére, a tudományos-technikai forradalom követelményeire, a KGST-orszá- gok közötti kooperációra stb. Üzemek, vállalatok, intézmények, iskolák felismert igényeken alapuló érdeklődésére e szempontból is jobban kellene számítani a jövőben! A 'Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a ZIM salgótarjáni gyára, a Ganz-MÁVAG mát- ranováki gyára dicséretesen — s minden bizonnyal az üzem érdekének megfelelően — anyagilag is támogatja a nyelvtanulást. De joggal számíthatna a TIT további ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények, kórházak, tanácsok, iskolák, stb. érdeklődésére is. A lehetőség adott — kihasználása ésszerű és szükséges méretekben a felismert igényeken múlik. Az idegen nyelvek tanulásának , támogatása a, gazdasági, kereskedelmi tevékenység szempontjából is jó és megtérülő beruházás. Tóth Elemér (Folytatjuk)
