Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A X M SIMP NÓGRÁD ME G Y EIBIZ OTTS Á G A ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXIX. ÉVF.. 163. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. 1ÜLIUS 14., SZOMBAT Kádár János hazaérkezett Jugoszláviából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken befejezte jugoszlá­viai látogatását. Kádár Jánost és feleségét Brioni sziget kikötőjében ven­déglátója, Joszip Broz Tito és felesége búcsúztatta. Az MSZMP első titkára a Pod- gorka nevű jachton tette meg az utat Puláig, majd a város repülőterén a díszszázad pa­rancsnokának jelentése és a Himnuszok elhangzása után Sztane Dolanc, a JKSZ Vég­rehajtó Irodájának titkára, Jure Bilics és Kiró Gligorov, a végrehajtó iroda tagjai bú­csúztatták a magyar vendége­ket, akik a délelőtti órákban TU—134-es különirepülőgépen indultak Budapestre. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és felesége pénteken délelőtt visszaérkezett Buda­pestre. Fogadásukra a Ferihegyi repülőterén megjelent Aczél György, az MSZMP KB tit­kára, Németh Károly, az MSZMP budapesti bizottságá­nak első titkára, a Politikai Bizottság' tagjai, Ben kel And­rás belügyminiszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Gyenes András és Katona István, a KB osztályvezetői. Jelen volt Svetozár Starcev, a budapesti jugoszláv nagykövetség ideig­lenes ügyivője. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Joszip Broz Tito jugoszláv ál­lamfő, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke pénteken, a látogatás befejezé­se előtt nyilatkozott Milos Csoroviesnak, a Tanjug hír- ügynökség munkatársának, és Nyárádi Róbertnek, a Magyar Távirati Iroda tudósítójának, illetve a televíziónak. A tár­gyalások befejeztével közös közleményt írtak alá, amelyet a 2. oldalon közlünk. (MTI) A Mongóliában járt visszaérkezett Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a kormány elnökhelyettesének vezetésével pénteken hazaér­kezett Mongóliából az a kor­mányküldöttség, amely részt vett a magyar—mongol gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 7. ülésén és képvi­selte hazánkat a mongol népi forradalom győzelmének 52. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Trom­bitás Dezső miniszterhelyettes a kormány honvédelmi bizott­ságának titkára és P. Sagdar- szuren, Mongólia budapesti nagykövete fogadta. MAI SZÁMUNKBAN: Kádár Jánost köszöntik a Ferihegyi repülőtéren Gyenge tanuló jó lesz szakmunkásnak ? Az asszonyok érdekében (3. oldal) Az inter­nacionalizmus ' szellemében ,4. oldal) Mi a bizakodás alapja? (5. oldal) / | Elhunyt Uhu Pál | Mély megrendü­léssel tudatjuk, hogy Ilku Pál elv­társ, a Magyar Szo- cialita Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja, műve­lődésügyi miniszter, országgyűlési kép­viselő, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom régi harcosa pénteken, rövid szenvedés után szívroham kö­vetkeztében el­hunyt. Ilku Pál elvtárs temetése július 18-án, szerdán dél­után 14 órakor lesz a Mező Imre úti te­mető munkásmoz­galmi panteonjában. Ilku Pál elvtárs munka­társai, elvtársai és barátai szerdán 13 óra 30 perctől ró­hatják le kegyeletüket a mauzóleum ravatalánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Ilku Pál életrajza Ilku Pál, a kommunista államférfi, a munkásmozgalom kiemelkedő alakja 1912. október 8-án született, szegénypa­raszti családból. Középiskolai tanulmányait a beregszászi ál­lami reálgimnáziumban végezte, majd Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett, és 1939-ig Kárpát-Vkrajna több falujá­ban voU községi tanító. Fiatalon, 20 esztendős korában került kapcsolatba a munkásmozgalommal, 1937 óta volt párttag. Üjságirói mun­kássága idején az Új Korszak című pedagógiai szaklapot szerkesztette, s a diákéletről magyar nyelven regény jelent meg, amelyet a felszabadulás titán Lengyelországban és Csehszlovákiában is kiadtak. 1939-ben kapcsolódott be a magyarországi MegáTis kom­munista pártmunkába. A felszabadulás után a pártfőiskolán dolgozott, majd a Magyar Kommunista Párt Pécsi városi Bi­zottságának első titkára lett. Később a Honvédelmi Miniszté- riurrtban a politikai főcsoport főnökének helyettese, majd 1958-ig főnöke volt, vezérőrnagyi rangban. 1957-ben honvé­delmi miniszterhelyettessé nevezték ki. Egy esztendővel ké­sőbb miniszterhelyettesként folytatta munkáját a Művelő­désügyi Minisztériumban, ahol haláláig dolgozott. 1961. szep­temberében nevezték ki művelődésügyi miniszterré. A fáradhatatlan, sokoldalú kommunista harcos Székes- fehérvár országgyűlési képviselője volt, s a közélet számos más, fontos posztján is tevékenykedett. Betöltötte az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnöki, valamint az Országos Közművelődési Tanács alelnöki tisztét is. 1958 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1962. és 1970. között a Politikai Bizottság póttagja volt. A moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem 1971. júniusá­ban diszdoktorává avatta. A munkásifjúságról tárgyalt a KISZ megyei bizottsága A munkásifjúság helyzetéről, a RlSZ-nek az ifjúmunká­sok körében kifejtett tevékenységéről tárgyalt tegnap Sal­gótarjánban a KISZ megyei bizottsága. Részt vett az ülésen Matúz József, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Az előterjesztés készítését széles körű vizsgálat előzte meg. Szociológiai felmérés készült 420 fiatal munkás megkérdezé­se alapján, 180—200 fiataltól pedig kiscsoportos beszélgetések során kértek véleményt. A munkásfiatalok szerve­zettsége megyénkben mindösz- sze 26—28 százalék, s ezzel ko­rántsem lehetünk elégedettek. A párt utánpótlását az ifjúsági szövetség adja, a párt pedig a munkásosztály pártja. A mun­kásfiatalok szervezettségét il­letően, tehát igen komoly elő­relépésre van szükség. Különösen a kisebb, újon­nan települt üzemeknél ta­pasztalható nagy lemaradás. Ezeknél a munkahelyeknél a dolgozók nagy többsége 30 éven aluli, a KISZ-szervezetek létszámában azonban ez egy­általán nem tükröződik. Sok helyen még mindig azt a kényelmes nézetet vallják, hogy kevés ember — kevés baj, a nagy létszámú alapszer­vezet viszont sok gonddal jár. A szemlélet helytelenségét nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni. A szervezettség igen mér­sékelt arányú fejlődése nem tükrözi kellőképpen a mun­kásfiatalok jelenleg betöltött társadalmi, politikai súlyát. Városokban, járásokban, sőt valamennyi szervezetnél a so­ron következő egyik legfonto­sabb feladat kidolgozni a KISZ-tagépítési ütem növelé­sének konkrét feladatait, mód­szereit. Az ingázó munkásfiatalok száma igen magas. Sok he­lyen megoldhatatlan nehézség­ként említik, hogy a fiatalok a munka végeztével hazautaz­nak, s eíjért nem lehet őket bevonni ' á KISZ-munkába. Pedig van megoldás. Az üze­mi és a lakóterületi ifjúsági vezetők jó kapcsolata esetén valamennyi fiatal kiveheti ré­szét az ifjúsági mozgalom minden területéből: részt vál­lalhat az üzemi munkához kapcsolódó feladatokból, és nem marad kirekesztett a sza­bad idő hasznos és kellemes eltöltésének formáiból sem. Az elmúlt időszakban fejlő­dés mutatkozik a KISZ-meg- bízatások következetes alkal­mazásában, az arányosabb munkamegosztásban. Ma már viszonylag ritkábban fordul elő, hogy a KISZ-titkár egy­személyijén vállal minden munkát, a tagok pedig kívül­álló módjára inkább csak szemlélik, rosszabb esetben kritizálják a titkár erőfeszíté­seit. j, A felmérésből, és a korábbi tapasztalatokból is megállapít­ható, hogy viszonylag kevés az alapszervezeti sajátosságokhoz igazodó, vonzó, önálló kezde­ményezés. A megkérdezett fiatalok 45 százaléka úgy nyi­latkozott, hogy számára kö­zömbös, vagy nem vonzó a KISZ-alapszervezet programja. Tény, hogy az üzemi alapszer­vezeti élet 90—95 százalékát (Folytatás a 2. oldalon) Nagyüzem a szécsényi i Az 1924-es kiadású Révay Nagylexikon Szécsény címszó alatt többek között foglalko­zik az ősi várral, szolgabíró­ságával, vasútállomásával, és közli, hogy élénk marhake­reskedéséről híres. Malomnak a lexikonban még se híre, se hamva. Azóta sok víz lefolyt az Ipoiyon, a szécsényi malom is patinás hírnévre tett szert. Nem csak őrlik a búzát, de tá­rolják is. Hat hatalmas fém­siló feneketlen gyomra nyeli a kenyérnekvalót. Manapság egyre gyakrabban cseng a te­lefon Leszeniczki Pál körzeti üzemvezető-helyettes asztalán. Aratnak a termelőszövetkeze­tekben. fogadják az új búzát a malomban. malomban — Mikor és honnan kapták az első újbúzaszállítmányt — kérdeztük. Leszeniczki Pál imigyen vá­laszolt: — Az első öt vagon búza július 12-én, Varsányból érke­zett. Jó minőségű, víztartalma 17,2—17,6 százalék volt. Hét­főtől Varsányból már 15,5 százalék víztartalmú búzát várunk. A gabona fogadására körül­tekintően felkészültek. Napi 50—60 vagon búza torlódás- mentes átvételét tudják meg­oldani. A szakember vélemé­nye szerint augusztus végéig 900 vagon gabona érkezik a malomba, közben természete- ,serü őrölnek is belőle. (Folytatás a 2. oldaton) Rekordindulók a Szondi- emlékversenyen (7. oldal) Kimagasló munkásságáért a Munka Vörös Zászló érdem­rendjével két ízben tüntette ki államunk Ilku Pált; legutóbb 1972. őszén, 60. születésnapja alkalmából. Több más magas hazai és külföldi kitüntetést is kapott a politikai és a kul­turális élet terén kifejtett odaadó, fáradhatatlan munkájá­ért (MTI) Üzemek, intézmények, szülők Társadalmi munka a Csizmadia úti iskolában — az iskolákért Ä múlt évi óvodaépítés! ak­ció befejezésével idén új tár­sadalmi munkaakció bontako­zott ki Salgótarjánban. Üze­mek, vállalatok, intézmények. . kisiparosok, szülők, fiatalok vállalták, hogy társadalmi munkában járulnak hozzá az iskolai napközi otthonok bő­vítéséhez ; az iskolákban. új tantermeket építenek, egyéb helyiségeket alakítanak ki. A Salgótarjáni városi Tanács vb művelődésügyi osztályá­nak felhívására az akció si­keresen folyik a városban. A Bartók Béla úti Általános Is­kola bővítése már elkészült. Most a Csizmadia úti. Általá­nos Iskolában zajlik jelentős bővítési munka. Géczy Tibor iskolaigazgató tájékoztatása szerint a mun­kálatok a szülők, s a tanulók segítségévei májusban kez­dődtek, elvégezték a szükséges bontást, alapozást. Az építé­si munkálatokat a ZIM salgó­tarjáni gyárának, az iskola patronáló üzemének szocialis­ta brigádjai, a Nógrádi Szén­bányák Vállalat, az Állami Biztosító tisztviselői, s a szü­lők végzik. Két tanterem, egy úttörőszoba, két öltöző, s a műhelyhez egy előtér és egy raktár készül, de ezen túl — átszervezéssel, némi bontás-" sál — szertárak, tornaszoba, nevelői szoba kialakítása is lehetségessé válik. Az iskola munkáslakta területen van, tanulóinak csaknem száz szá­zaléka fizikai dolgozó gyer­meke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom