Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

\ Kádár János fogadta az NSZEP küldöttségét A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége Kurt Hager- nak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság tilkáránaik vezetésével a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására július 11—13 között baráti látogatást tett hazánk­ban. A német testvérpár kép­viselőt- az MSZMP Központi Bizottságában megbeszélést folytattak a szocializmus épí­tésének tapasztalatairól, és széles körű véleménycserét folytattak a két párt tudomá­nyos, oktatásügyi és kulturális téren kifejtett tevékenységé­ről,valamint együttműködésük további elmélyítéséről. A kül­döttség találkozott Ajtai Mik­lós miniszterelnök-helyettes­sel. Acaél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, es Kurt Hager a két párt Központi Bizottságának nevé­ben megállapodást írt alá a tudományos, oktatási és kul­turális együttműködés tovább- fejles zéséről. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szívélyes, bafáti légkö- f rű találkozón fogadta a német testvérpárt küldöttségét. Az MSZMP küldöttsége péntek délután elutazott Budapestről. Magyarországi látogatásra hívták meg Jugoszlávia elnökét Közlemény m Kádár János és Jossip Bros Tito megbesséléseiről Kádár János, a Magyar Szó- építése sajátos útjainak, vala­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Jo- szip Broz Ti tónak, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöké­nek meghívására 1973. július 10—13. között baráti látha­tást tett Jugoszláviában. Kádár János és Joszip Broz Tito Brioniban megbeszélése­ket folytatott. Tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége te­vékenységéről, a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság belső helyzetéről: Véleménycserét folytattak a magyar—jugoszláv kapcsola­tokról, az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről, a két párt és a két ország nemzetközi tevé­kenységéről. Kádár János és Joszip Broz Tito megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság közötti baráti kapcsolat és sokoldalú együttműködés eredményesen fejlődik, az egyenjogúság, a kölcsönös elő­nyök alapján, a szocializmus Gyenge tanuló jó lesz szakmunkásnak? ' (Folytatás az 1. oldalról) gyakran a termelési feladatok­kal kapcsolatos programok töltik ki. A program ily mó­don azonban egysíkúvá válik, s egyáltalán nem biztos, hogy kielégíti a fiatalok igényeit. Az üzemi KISZ-élet csak úgy lehet érdekes, a fiatalok várakozásának megfelelő, ha sok apró akcióval a legkülön­félébb érdeklődésű fiatalok­nak Is választási lehetőséget nyújt. Természetesen szükség van a nagy tömegeket meg­mos helyen még nem eléggé kiforrott. Hiba lenne ezért a pályaválasztási tanácsadó in­tézetre hárítani a teljes fele­lősséget, bőven van itt tenni­valójuk az iskoláknak, a pe­dagógusoknak és a KÍSZ-nek is. Az iskolában e tevékenység még nem épült be kellőképpen az oktatási és nevelési folya­mat egészébe. Az üzemek és az üzemi KISZ-szervezetek se­gítik ugyan az üzemlátogatá­sok megszervezesét, ezek több­sége azonban jórészt a vizuá­lis szemlélődésben merül ki. mozgató, kiemelkedő jelentő- Kevesebb figyelmet fordítanak ségű akciókra is, de csak ab- a mUnkát SSö Zr ban az esetben, ha ezek nem LXnfUénKnek b£íi^ a helyi munka rovására men- SST lSgSÄ. nek. A munkássá válás folyama­tának segítése a KISZ leg­fontosabb feladatai közé tar­tozik. E területen is akad azonban még jó néhány ten­nivaló. Közismert, hogy az iparita- nuló-intézetekbe általában a gyengén tanuló gyerekek ke­rülnek. Ugyancsak gyakran el­hangzik, hogy „te rosszul ta­nulsz, jó leszel szakmunkás­nak”. Vajon, hogyan egyez­tethető össze ez a szemlélet az­zódás, sokoldalú ismeretszer­zés szükséges ahhoz, hogy a fiatal biztonsággal választhas son pályát, s egy elhibázott döntés miatt ne váljék egész életére megkeseredett, közöm­bös emberré. A választott irányító testü­letek munkájába fokozottan bevonják az ifjúmunkásokat, javult képviseleti arányuk a politikai és társadalmi szerve­zetekben. A képviseleti arány javulása azonban nem min­den esetben jár együtt a koz­zál a törekvésünkkel, hogy az életi tevékenység színvonal á- üzemekben a magas szintű nak emelkedésével. Nem elég, technológiát, a korszerű, nagy tudást igénylő gyártási eljá­rásokat kívánjuk meghonosi­ha a fiatal ott ül a választott testületben, ha okos, megfon­tolt hozzászólásaival nem kép­tani? És a modern eljárások viseU valóban az őt rr.egvá­alkalmazásának igényét ho­gyan elégíthetjük ki úgy, ha szinte évről évre növekszik a nyolc általános osztályt el nem végzettek száma? A pályára való irányítás szá­lasztó fiatalokat. A KISZ- szervesetek és -bizottságok feladata, hogy oktassa a meg­választottakat : mit várnak tőlük a fiatalok, hogy kell dol­gozniuk a testületekben? Nagyüzem a szécsényi malomban (Folytatás a 1. oldalról) — Az új búzából őrölt lisz­tet mikor szállítják a Sütőipa­ri Vállalatnak és a FÜSZÉRT- nek? — érdeklődtünk tovább. — Egyelőre csak fogadjuk a gobonát, mert négy napon át ciánozás folyik a malom­ban. A tervek szerint július 17-én lesz a szellőztetés, más­nap azonban már őröljük az új búzát. A hatalmas — kétszáz má­zsás — hídmérlegre időköz­ben beállt egy gabonával megrakott teherautó. Var- sányből érkezett ez is. Követ­kezett a mintavétel, a minő­sítés. A mérlegelést Pintér József főmolnár végezte, aki 30 esztendeje dolgozik a ma­lomiparban. — Milyen minőségű kenye­ret lehet sütni az idei búzá­ból? — kérdeztük a íőmolnár- tól. — Ma még jóslásokba bo­csátkozni veszélyes dolog. Az eddig beérkezett búza minő­ségét nagyon jónak tartom. Sikértartalma és hektoliter­súlya megfelelő. Még magas a víztartalma, de ez várhatólag a továbbiakban csökken. Természetesen, évenként nyilvántartják Szécsényben, hogy honnan kapják a legjobb minőségű búzát. Szécsény, Varsány, Karancslapujtő és Ludányhalászi szövetkezetét dicsérte a főmolnár. Gabonaátadási nagyüzem a szécsényi malomban. Hamaro­san megkezdődik az őrlési nagyüzem is. . (rozgonyi) NÓGRAD - 1973. július 14.. szombat mint a két ország nemzetközi helyzete sajátosságainak köl­csönös tiszteletben tartása alapján. Nagyra értékelik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége közötti eredményes együttműködést és egyetértet­tek abban, hogy a jövőben to­vább kell erősíteni a kapcso­latokat. Megállapították, hogy vala­mennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi vi­szony további erősítéséhez, a két ország gazdasági együtt­működésének szélesítéséhez, a határ menti területek kapcso­lataink fejlesztéséhez, a kul­turális együttműködés kitér- Tito pozitívan jesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cseréjé­nek további növeléséhez, va­lamint a kölcsönösen érdeklő­désre számot tartó egyéb te­rületeken folyó együttműkö­dés bővítéséhez. Hangsúlyoz­ták annak fontosságát, hogy a párt- és az állami és a tö­megszervezetek közötti együtt­működés rendszeresen, szé­leskörűen fejlődjék. A két ország népei közötti barátság elmélyítésében nagy szerepe van a jugoszláviai magyar és a magyarországi délszláv nemzetiségnek, amely össze­kötő kapocs a két ország kö­zött. Elismeréssel szóltak a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság tíz­éves tevékenységéről. Meg­állapították, hogy az árucsere­forgalom a kölcsönös erőfe­szítések eredményeképpen év­ről «vre bővül. Az elmúlt években újabb jelentős lépés történt a korszerű gazdasági együttműködési formák meg­valósításában, az ipari koope­ráció, a termelésszakosítás szélesítésében. Hangsúlyozták az 1976-ban üzembe helye­zendő és a két országot ösz- szekötő adriai kőolajvezeték megépítésének jelentőségét. Ügy értékelték, hogy a gaz­dasági együttműködésben még jelentős tartalékok és le­Megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi kap­csolatokban folytatódik az enyhülés, erősödik az álla­mok, a népek közötti együtt­működés, mind jobban kibon­takozik a békés egymás mel­lett élés elvein alapuló politi­ka. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság a jövőben is tevékenyen támogatja a nemzetközi feszültség csökken­tését, az államok közötti jó viszony és konstruktív együtt­működés fejlesztését, cselek­vőén részt Vesz a béke és a biztonság megszilárdítását cél­zó közös erőfeszítésekben. Kádár János és Joszip Broz értékelték az európai viszonyok eddigi ja­vulását, az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia első szakaszát, s, kifejez­ték meggyőződésüket, hogy megteremtődtek valamennyi európai ország és nép további sikeres együttműködésének, a- béke és a biztonság erősítésé­nek lényeges feltételei. Üdvözölték a vietnami há­ború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló párizsi fegyverszüneti egyezményt, s az azt megerősítő megállapo­dásokat. Hangsúlyozták, eze­ket a nemzetközi megállapo­dásokat minél előbb végre kell hajtani, hogy biztosítsák Indokína valamennyi népének békéjét, nemzeti függetlensé­gét és azt a jogát, hogy saját maga döntsön sorsáról. Elítél­ték a Kambodzsa elleni ag­resszió folytatását, amely sú­lyos veszélyt jelent a világ ezen térségében. Aggályukat fejezték M a közel-keleti válság elhúzódása miatt. A válság megoldásának elengedhetetlen feltétele az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolása, az iz­raeli csapatok kivonása va­lamennyi megszállt arab terü­letről és a Palesztinái nép törvényes jogainak helyreál­lítása. Kádár János és Joszip Broz Tito szívélyes és elvtársi lég­hetőségek vannak, amelyeket körb B köicsönös megértés minél hatékonyabban kell ki- méu3jben folytatott megbe­szelesei hozzájárulták a két használni, beleértve a harma­dik piacokon való közös fel­lépést is. A kétoldalú kapcsolatok ilyen fejlődése megfelel a magyar és a jugoszláv nép érdekeinek és hozzájárul a szocializmus, a haladás és a béke erősítéséhez a világon. Kádár János és Joszip Broz Tito eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nem­zetközi kommunista és mun- kásmozgalqm időszerű kér­déseiről. A megbeszéléseken kifejezésre jutott, hogy a fe­lek álláspontja az alapvető kérdésekben azonos, vagy kö­zel áll egymáshoz. párt, a két ország kapcsolatai­nak és barátságának elmélyí­téséhez, s jól szolgálták a szocializmus és a béke ügyét. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára magyarországi látogatás­ra hívta meg Joszip Broz Ti- tót, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége elnökét, aki a meghí­vást örömmel elfogadta. A látogatás időpontját később határozzák meg. Brioni, 1973. július 12. (MTI) Feszültség a valutapiacon Ha ma valaki Párizsban, Bonnban vagy éppen London­ban közgazdászokkal kezd beszélgetni, néhány mondat után mindenképpen a pénzügyi rendszer válságára " terelődik a szó. Pedig nem is olyan régen, két-három éve Nyugat-Euró- pa gazdasági szakértői még a közös EGK (Közös Piac) pénz- rendszer megteremtéséről szőttek nagyratörő álmokat. A közös EGK valutatervét azonban a szó szoros értelmében a mélyhűtőbe kényszerítették az egész tőkés pénzrendszert megbolydító, ismétlődő válsághullámok. Mi is tulajdonképpen a tervezett közös piaci valutaunió lényege? Ez az elképzelés, amely kidolgozójának, a luxem­burgi miniszterelnöknek a neve után Werner-teryként is­mert, több fokozatban közös nyugat-európai valutát készül megteremteni. A közös valuta legfontosabb kellékét, a tar­talékalapot természetesen a kilenc tagállam valutatartalé­kainak zöme jelentené. Ettől a fázistól azonban ma még nagyon messze állnak az EGK tagjai, jóllehet a Werner-tervezet 1974. január else­jét jelöli meg az életbe lépés határidejeként. Jelenleg még a közös valuta kialakításához vezető lépcső első fokára sem léptek fel a kilencek, hiszen még el sem kezdték a kiindu­lást: a tagállamok egymáshoz viszonyított valutaárfolyamai­nak a közelítését. Pillanatnyilag viszont a kilencből csak öt tagállam — Franciaország, az NSZK és a Benelux-államok — valutájá­nak egymáshoz való árfolyama ingadozik s „lebeg”. Ami pe­dig a kívülmaradottakat illeti, az olaszok zilált belgazdasági helyzetükre, az angolok pedig a font krónikus gyengeségére hivatkozva utasították vissza a közös lebegtetésre tett felhí­vást. A nyugat-európai pénzügyi integráció pangásának alap­vető okait a következőkben foglalhatjuk össze: A közös piaci államok a pénzügyi integrációs terv (a Wemer-koncepció) kidolgozásánál figyelmen kívül hagytál! azt a két tényt, hogy először is az egész tőkés pénzrendszer rendkívüli módon összefonódott, kölcsönösen függ egymás­tól, másrészt a tőkés nemzetközi pénzrendszer válsága a kilenc EGK-tagország között is feszültségeket élesztett, újabb konfliktusok, érdekellentétek alakultak ki. Gondoljunk csak arra például, hogy a franciáknak nyomós érdekeik fű­ződnek a nyugatnémet márka minél nagyobb mérvű felérté­keléséhez, hiszen ezzel a francia áruk egyik veszélyes világpiaci konkurrense, a nyugatnémet ipar gyengíti saját cikkeinek versenyképességét. A közös piaci integrációs folyamat minden előrehaladá­sa ellenére még nem elég erős ahhoz, hogy lehetővé tenné a közös EGK-pénzrendszer megteremtését. Ezt elég egyértel­műen bizonyították az elmúlt évek eseményei, a dollárválság dühöngésének a csúcspontjai is. 1971-ben, lf)73 elején a kö­zös piaci tagországok „ki-ki mentse a magáét” alapon pá­nikhangulatban, külön-külön próbálták megfékezni a spe­kulációs dollárok áradatát. Nem voltak képesek egyeséges álláspontot kialakítani, valamiféle közös taktikát szegezni szembe Washington többé-kevésbé nyüt katonai — politikai — gazdasági zsarolási kísérleteivel. A márkát a közelmúltban ismét felértékelték. Eg azon­ban csak ideig-óráig segít a pénzpiacok feszültségét okozó dollárválságon. A dollártól való meneküléssel egyidőben fo*. kozódik a kereslet a „biztosabb” valuták, a nyugatnémet márka, a svájci frank iránt. Ez azonban — más mellékhatá­sok mellett — erősíti a nyugat-európai valuták egymás köz­ti feszültségeit is. És a jelenlegi 'helyzetben semmiféle „cso­dagyógyszer” nem létezik — ezt még maguk a polgári köz­gazdászok is elismerik — a dollárválság megoldására. w». Dunai Péter Brezsnyeu fogadta Iszmailt Leonyíd Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára pénteken Moszkvában fogadta Hafez Iszmailt, az egyiptomi elnök nemze/bizton­sági tanácsadóját. A baráti és őszinte beszél­getés alatt a felek érintették a szovjet—egyiptomi kapcso­latok további fejlesztésének kérdéseit, s foglalkoztak Idő­szerű nemzetközi problémák­kal. Ismételten hangsúlyoz­ták a szovjet—egyiptomi ba­rátsági és együttműködés! szerződés kiemelkedő jelentő­ségét. Hafez Iszmail az Egyiptomi Arab Köztársaság és Anvar Szadat elnök nevében háláját fejezte ki* az SZKP-nak és a szovjet kormánynak azért az állandó segítségért és támoga­tásért, amelyet Egyiptom és a többi arab ország kap ahhoz, hogy harcolhasson az imperia­lista izraeli agresszió ellen. Campora lemondott Peron javára Pénteken hivatalosan is lemondott Hec­tor Campora, Argentína elnöke és Vicente Solano Lima alelnöke. Lemondási szándé­kát. Campora már csütörtökön közölte és magyarázatul hozzá fűzte, hogy így akarja biztosítani Juan Domingo Peron számára a 18 évvel ezelőtt puccsal megszakított ál­lamfői tevékenység folytatását. A képviselőház és a szenátus még a pénteki nap folyamán összeült, hogy elfo­gadja-e az elnök és az alelnök lemondását. Az argentin alkotmány értelmében ide­iglenesen a képviselőház elnöke, Raul Las- tiri tölti be az elnöki tisztséget. Az elnök- választást 5Ö napon belül meg kell tarta­ni. Az AP amerikai hírügynökség értesü­lése szerint ezen a választáson elnökje­löltként Peron, alelnökjelöltként pedig Ri­cardo Balbin, a radikális polgári unió, a második legnagyobb argentin párt vezető­je indul. Hector Campora több mint 30 éve szá­mít Peron hűséges hívének. Campora és Solano a lemondónyilatko­zat aláírása előtt hosszabb megbeszélést folytatott Peronnal. A .képen: Peron fo­gadja hívei üdvözlését a kormány lemon­dása után. Az elnököt és az alelnököt követően, pénteken lemondott az egész argentin/ kormány is, hogy megnyissa az utat az ország egész vezető testületének cseréjé­hez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom