Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 27» ülésszakáról 1973. június 5—8. között Prágában meg­tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tá­rni csána.k 27. ülésszakát. \'i ülésszak munkájában részt veitek a KGST-tagáMamok küldöttségei Sz. Todorov, a Bolgár Kommunista Pár Politikai Bizott­ságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elöke; Fock Jenő, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke; H. Sindermann, az NDK Minisztertanácsának első elnökhelyet­tese; C. R. Rodriguez, a Kubai Köztársaság Ministtertanácsának első elnökhelyettese; J. Coden bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB eisö titkára, a Mongol Népköztársaság Minismtertamácsának elnöke; P. Jaroszewlcz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; I. G. Maurer, a Román Kommunista Párt KB Végrehajtó Bi­zottsága és Állandó Elnökségének tagja, a Roman Szocialista Köritársaság Miniszterta­nácsának elnöké; A. N. Koszisin, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke; L. Strougal, Csehszlovákia Kom­munista Pártja KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnöke vezetésével, A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi köztársaság kormánya közötti egyez­mény alapján az ülésen részt vett Jugoszlá­via küldöttsége is. A. Vratusának, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szö­vetségi Végrehajtó Tanácsa elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tag- államok több nemzetközi szervezetének kép­viselői. Az ülésszakon megfigyelő­ként részt vett Duong Dúc Ha, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Rí Von. Bőm, a Koretai Nétpi Demokratikus Köztársaság Csehszlovák iában akkreditált rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. Az ülésszakon L. Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság .küldöttségének veze­tője elnökölt. Az ülésszak résztvevői rész­letesen megvitatták az együtt­működés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fej­lesztését szolgáló komplex program megvalósításának kérdéseit, megvizsgálták a végrehajtó bizottság beszámo­lóját, amely a KGST-nek a 26. és 27. ülésszak között ki­fejtett tevékenységével foglal­kozott. A beszámolót F. Ha- mouz, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnökhelyettese ismertet­te. Az ülésszak ezenkívül megvitatta a KGST tervezési együttműködési bizottságának korreferátumát, valamint a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának es a KGST gépiipari és köny- nyűipari állandó bizottságá­nak beszámolóit a komplex programban szereplő számos intézkedés megvalósitásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a szocialista ál­lamok összeforrottságának nö­velésére, a sokoldalú testvéri kapcsolatok erősítésére és bő­vítésére. A KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének úgy kell fejlődnie, hogy ma­ximálisan kihasználják a szo­cialista gazdasági integráció lehetőségeit. Ez biztosítja a KGST-tagállamok gazdasági es tudományos-műszaki po­tenciáljának és védelmi ké­pességének további megerősí­tését. Hasonlóan az előző évek­hez, 1972-ben a KGST-tagál­lamok — kommunista és munkáspártjaik vezetésével, a dolgozó tömegek erőfeszíté­sei, a széles körű gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés eredményeképpen — a népgazdasági tervek sikeres megvalósítása során új sike­reket értek el népgazdaságuk további fejlesztésében, a KGST-tagállamok • gazdasági erejének és politikai egységé­nek megerősítésében. A KGST-tagállamokban el­ért sikerek bizonyítéka a nemzeti jövedelem dinamikus növekedése, amely 1972-ben a KGST-tagállamok összességé­re vonatkoztatva — 1970-hez képest 11,6 százalékot ért el. Az elmúlt két évben az ipa­ri tex-melés növekedése a KGST-tagállamok összességé­ben meghaladta a 15 százalé­kot, ugyanakkor a fejlett tő­késországokban 8,8 százalékot tett ki. Növekedett a KGST- tagállamok népeinek életszín­vonala. Emelkedett az egy főre jutó reáljövedelem, a kiskereskedelmi áruforgalom volumene, továbbá bővült a lakásépítés. A KGST-tagálla­mok jelentős sikereket értek el a közoktatás további szé­lesítésében és a lakosság or­vosi ellátásának javításában. Az országokban és a KGST- stervekben a komplex prog­ram, valamint a KGST 26. ülésszaka határozatának tel­jesítésére hozott Intézkedések eredményeképpen tovább mé­lyült és tökéletesedett a KGST-tagállamok együttmű­ködése és fejlődött szocialista gazdasági integrációjuk. A komplex program megvalósí­tása ezen országokf gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének alapjává Vált. A KGST-tagállamok, vala­mint illetékes szerveik és szervezeteik megkezdték azok­nak a két- és sokoldalú meg­állapodásuknak végrehajtását, amelyeket az együttes terve­zéssel, objektumoknak közös erőfeszítéssel történő felépíté­sével, a gyártásszakosítással és kooperációval, a tudományos­műszaki együttműködéssel, a tengeri hajók gyártása terén folyó együttműködéssel kap­csolatban kötöttek. Tovább erősödtek a közvetlen kap­csolatok a KGST-tagállamok minisztériumai és főhatóságai tudományos-kutató gazdálko­dó és más szervezetei között. Az országok és a tanács szervei további intézkedéseket tettek a gazdaság, a tudomány és a technika a Mongol Nép- köztársaságban való gyorsabb ütemű fejlesztésére és haté­konyságának növelésére. A Kubai Köztársaság, amely 1972-ben lépett be a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsába, aktívan bekapcsoló­dott a komplex program in­tézkedéseinek megvalósításá- . ba. Tovább fejlődött és bővült a KGST-tagállamoknak a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal kialakított sokoldalú együttműködése, amelyet a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket szolgáló kérdésekben valósítanak meg. Tovább fejlődött a KGST- tagállamok ' kölcsönös keres­kedelme, valamint a világ más országaival való gazdasági kapcsolata. 1972-ben a KGST- tagállamok összes külkereske­delmi forgalma 68,40 milliárd rubelt ért el. A KGST-tagállamoknak a világ összes országaival foly­tatott külkereskedelmi forgal­ma az 1971-hez képest 10 szá­zalékkal, a kölcsönös árufor­galom pedig 10,2 százalékkal emelkedett. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST- tagállamoknak az az aktív, békeszerető politikája, amely a nemzetközi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati megvalósítására, a nemzetközi feszültség csökkentésére irá­nyul, megteremti a feltétele­ket a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű államok közötti, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-mű­szaki kapcsolatok további szé­lesítéséhez, különösen Euró­pában. A KGST-tagállamok ismételten megerősítik, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat a többi orszá­gokkal, függetlenül társadal­mi és állami rendszerüktől, az egyenlőség, a kölcsönös elő­nyök és a belü gyekbe való be nem avatkozás alapján. A tanács ülésszaka megerő­sítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttmű­ködésről szóló, ez év május 16-án aláírt egyezményt. 1972—1973-ban az együtt­működés a tervező tevékeny­ség területén; a jóváhagyott programnak megfelelően meg­kezdődtek a KGST-tagálla­mok 1976—1980. évi népgazda­ságfejlesztési terveinek koor­dinálására irányuló munkák, a főbb gazdaságpolitikai kér­désekkel kapcsolatban kölcsö­nös konzultációkat tartottak a KGST-szeryekben, bővült az együttműködés a prognoszti­zálás területén; együttes ter­vezési munkák- folytak; ta­pasztalatcserét tartottak a népgazdaság tervezési és irá­nyítási rendszerének tökélete­sítéséről. Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtőanyag-, az energetikai és a- nyers­anyag-ágazatokban, a feldol­gozóipari, mezőgazdasági, köz­lekedési és más ágazatokban. További javaslatokat dolgoz­tak ki több jelentős ipari ob­jektumnak az érdekelt orszá­gok közös részvételével tör­ténő felépítésére. Az ülésszak munkája- során a bolgár, magyar, NDK, len­gyel, íxxmán, szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek elnökei — Kormánya­ik megbízásából — általános szerződést írtak alá az évi 500 000 tonna kapacitású az- besztbanyászati és dúsító- komibínátnak a Szovjetunió területén történő felépítésében kifejtendő együttműködésről. Figyelémbevévp, hogy a komplex program intézkedé­seinek megvalósításában mi­lyen. nagy jelentőségű a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdaság-fejlesztési terveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST ter­vezési együttműködési bizott­ságát és a tanács más szerve­it, «hogy az elkövetkező idő­szakban, tevékenységüket a KGST-tagállamok főbb ener­gia- és fűtőanyagfajták (ide­értve az atomenergiát is) iránt jelentkező szükségletei­nek kielégítését elősegítő gazdasági együttműködési problémák megoldására, vala­mint az országoknak a nyers­anyagágazatok fejlesztésében kifejtett együttműködése el­mélyítésére összpontosítsák. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, és megbízta a tanács szerveit, hogy a komplex programnak megfelelően nagyobb mérték­ben vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi szintjei közelítésé­vel és kiegyenlítésével kap­csolatos problémákat. Intézkedéseket tesznek a tu­dományos-műszaki együttmű­ködés bővítésére és elmélyí­tésére. Meghatározták a tudo­mány és a technika főbb irányait a KGST-tagállamok 1976—1980. évi hosszabb távú együttműködéséhez. A KGST- tagállamok tudományos szer­vezetei az országok között lét­rejött megállapodások és a KGST-saervek által elfogadott tudományos-műszaki együtt­működési tervek értelmében végzett közös kutatások terü­letén jelentős eredményeket értek el. Megkezdték a nem­zetközi tudományos-műszaki tájékoztatási rendszer és az egyes népgazdasági ágazatok­kal foglalkozó tájékoztatási rendszerek létrehozására irá­nyuló munkákat. Mivel a környezetvédelem és a környezet megjavítása, valamint ezzel kapcsolatban a természeti kincsek ésszerű fel- használása a KGST-tagálla­mok egyik legfontosabb fel­adata, a KGST - t a gá l lamok sokoldalú együttműködésük jelentős kiszélesítését terve­zik e területen. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamok- nak, hogy fejlesszék továbbra is széles körű együttműködé­süket az érdekelt országokkal és a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szerve­zetekkel, A KGST tudományos együtt­működési bizottsága meg­bízást kapott: a környezetvé­delmi és a környezet megjaví­tására irányuló együttműltö- dési intézkedések kidolgozása és megvalósítása során vegye figyelembe, hogy ezeket össze kell hangolni összeurópai ala­pon megvalósuló intézkedések­kel. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak és Ju­goszláviának, valamint a KGST-tagállamok nemzetközi szervezeteinek és megbízta a tanács szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az olyan ipar­ágak technológiai folyamatai­nak tökéletesítése • területén folyó együttműködés bővítésé­re és elmélyitésére, amelyek vállalatai a legnagyobb mér­tékben szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt, s ezáltal a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a káros hulladék­anyagok környezetbe jutását, tovább gyorsítsák meg ezen együttműködés eredményeinek gyakorlati bevezetését. A KGST-tagállamok jelentős eredményeket értek el a gép­ipar fejlesztésében és az itt kialakított együttműködés el­mélyítésében. Számos új, sok­oldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás jött létre. A KGST-tagállamok között a gépipari termékek köl­csönös áruforgalma az 1971/72- et, évben 28 százalékkal nőtt. Az ülésszak megbízta a KGST gépipari állandó bizottságát azzal, hogy a komplex program intézkedéseinek megvalósítása során a közeljövőben • fejezze be a gyártásszakosítási és ko­operációs javaslatok, valamint a KGST-Uxgá Hattok főbb gép­ipari termékfajták iránti igé­nyének kielégítéséire vonatko­zó olyan, javaslatok kidolgozá­sát, amelyek meghatározzák a gépipari ágazatok profilját és biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását; azzal, hogy e munkák eredményeit vegyék figyelembe az 1976—1980-as évi népgazdasági tervek koor­dinációja során, továbbá azzal, hogy ezeket két- és sokoldalú gyártásszakosítási és kooperá­ciós megállapodások formá­jában. rögzítsék. A KGST gép­ipari 'állandó bizottsága meg­bízást kapott arra is, hogy fordítson nagyobb figyelmet a gyártás összpontosítására, va­lamint az alkatrészek és rész­egységek szakosítására. Az utóbbi években a KGST. tagállamok számos, a közszük­ségleti cikkek gyártásának nö­velésére irányuló intézkedést tettek; jelentős mértékben nőtt a könnyűipari termékek gyártása és kölcsönös szállítá­sa. 1971/72-ben a közszükség­leti iparcikkek KGST-tagálla­mok közötti forgalma 26,5 szá­zalékkal nőtt. Az ülésszak kü­lönös figyelmet fordított a la­kosság jó minőségű és új ter­mékfajták iránti igényének minél teljesebb kielégítésére, a kölcsönös szállítások és a könnyűipari termékek válasz­tékcseréjének jobb kihaszná­lására, hogy bővüljön a KGST- tagállamok belső piacain a vá­laszték; a könnyűipar jó mi­nőségű természetes és vegyi nyersanyagokkal, korszerű be­rendezésekkel történő ellátá­sának javítására: a közszük­ségleti cikkek gyártásszakosí- tásőnak és kooperációjának fejlesztésére. Ezzel kapcsolat­ban az ülésszak az országok számára ajánlásokat fogadott el, és megbízást adott a KGST könnyűipari állandó bizottsá­gának, valamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a postai és távközlési állandó bizottság által a posta és táv­közlés területére vontakozó- an előterjesztett főbb együtt­működési irányokat és felada­tokat, továbbá ajánlotta a KGST-tagállamoknak, vala­mint a tanács illetékes szervei­nek, hogy ezeket az együttmű­ködés megvalósítása során tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei több intézke­dést tettek a KGST-tagálla­mok közötti valutáris-pénzügyi kapcsolatok és az együttműkö­dés jogi alapjainak további tökéletesítésére, a KGST-szer- vek tevékenységének megjaví­tására. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok ál­lamközi szervezetei, többek 2 NÓGRÁD = 1973. június 9., szombat Fock Jenő nyilatkozata (Folytatás as l. oldalról) időkben az olyan belső és nemzetközi gazdasági feltéte­lek létrehozására kell össz­pontosítani, amelyek elősegí­tik, hogy a gépipar korszerű gépekkel és berendezésekkel lássa el a felhasználókat. — Hogyan összegezne Fock elvtárs az ülés­szak vitáit? — Az ülésszak eredményes és hasznos volt, bár látványos határozatok nem születtek. — Ez érthető is, hiszen az in­tegrációs komplex program megvalósításának első szaka­szában. vagyunk. A haladás általános iránya jó, jóllehet az előrelépés néhol gyorsabb is lehetne. Az egészséges tü­relmetlenség nyilvánult meg valamennyi KGST-ország ré­széről, kifejezésre juttatva azt az eltökéltséget, hogy a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjában meg­fogalmazott" céljainkat együt­tes erővel mihamarább valóra váltjuk. — Az egész ülésszak munkáját mélységes politikai felelősség hatotta át. Az elmúlt Időszak­ban növekedett a világban az érdeklődés a KGST iránt En­nek csak egyik megnyilvánu­lása a KGST és Finnország között létrejött egyezmény, amelyet az ülésszak most megerősített. A tanácsülés megelégedéssel vette tudomá­snál, hogy a végrehajtó bizott­ság kidolgozta azt az eljárási rendet, amely szabályozza* milyen módozatokban és for. mákban alakítsák ki kapcso­lataikat a KGST-vel a nem tagországok. Ez minden bi­zonnyal megkönnyíti a továb­bi tárgyalásokat. Az érdeklő­dés ugyanis tovább nő. Ebben véleményem szerint két té­nyező játszik szerepet: a KGST-országok megnöveke- dett gazdasági ereje és a ke­let-nyugati gazdasági kapcso­latok fejlődésének kedvező politikai légkör. A folyamatot tovább kell erősíteni, és kö­vetkezetesen kell munkálkodó ni a KGST-orszá gok gazdasá­gi együttműködésének fej­lesztésén, a szocialista gazda, sági integráció kibontakozta­tásán. — Végezetül megemlítem, hogy az ülésszak alkalmával lehe­tőségem nyílott arra is, hogy a hivatalos napirenden kívül megbeszélést folytassak a KGST-országok . delegáció- vezetőivel több, az együttmű­ködésünket érintő kérdésről: Így külön megbeszélést foly­tattam Koszigin elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökével, valamint Ja- roszewicz elvtárssal, a len­gyel kormány elnökével az or­szágaink közötti kétoldalúi gazdasági kapcsolatok né­hány időszerű kérdéséről, va­lamint a KGST-beli együtt­működés egyes problémáiról. I Befejezte munkáját a helsinki konzultáció László Balázs, az MTI ki- A plenáris ülésen a nagy­küldött tudósítója jelenti: A helsinki nagyköveti ta­nácskozás pénteken befejez­te az európai biztonsági és együttműködési értekezlet több mint fél évig tartott elő­készületeit. A résztvevők, 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagykövetei a záróülésen el­fogadták a konferencia na­pirendjéről, szervezéséről, ügyrendjéről, időpontjáról és színhelyéről, valamint egyéb kérdéseiről szóló dokumentu­mokat. Az összesen 30 olda­las okmány, amely „A helsin­ki konzultáció ajánlásai” cí­met viseli, a kormányok elé kerül jóváhagyásra — szöve­gét tehát most nem hozzák nyilvánosságra. követek állást foglaltak a konferencia 2. és 3. szakaszá­nak kijelölésével kapcsolat­ban is: ajánlásuk szerint a 2. szakasz kezdetének időpont­ját a külügyminiszterek dönt­hetik el, júliusi találkozóju­kon, a záró szakasz összehívá­sáról pedig a résztvevő kor­mányok határoznak majd a 2, szakasz elején. A bizottsági szakasz kezdetének elképzel­hető időpontjaként szeptem­ber 3 vetődött fel. Előzőleg — sokoldalú esz­mecserék eredményeként — sikerült kompromisszumos megoldást találni az 1. pont feladattervének még vitatott utolsó részletére vonatkozó­lag. (MTI) \ Elutazott a szovjet szakszervezeti küldöttség Pénteken elutazott hazánk- séget a Ferihegyi repülőtéren bői a szovjet szakszervezeti Gáspár Sándor, a SZOT fő­küldöttség, amelyet Alek- titkára, az MSZMP Politikai szandr Nyikolajevics Selepin, Bizottságának tagja és a a Szovjet Szakszervezetek SZOT Elnökségének tagjai Központi Tanácsának elnöke, búcsúztatták. Jelen volt V. J. az SZKP Politikai Bizottságé- Pavlov, a Szovjetunió buda- nak tagja vezetett. A küldött- pesti nagykövete is. (MTI) között a Nemzetközi Gazdasá­gi Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank, jelentős munkát végeztek a komplex program intézkedé­seinek megvalósítása terén. A KGST-tagállamok meghatal­mazott bankjai által az NGEB-n keresztül végzett el­számolások összvolumene 1972- ben 1971-hez képest több mint 10 százalékkal nőtt. Bővültek az NGEB hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. A bank és a többi országok bankjai közötti mű­veletek összvolumene 1972-ben az 1971. évihez viszonyítva 15,2 százalékkal nőtt. Tovább fejlődött a Nemzet­közi Beruházási Bankon ke­resztül eszközölt hosszú és középtávú hitelezés rendsze­re. A fejlődő országok népgaz­dasága , fejlesztésének elősegí­tése, gazdasági függetlenségük .megszilárdítása és tartós kül­gazdasági kapcsolataik bővíté­se céljából a bank tagorszá­gainak felhatalmazott kor­mányképviselői és a Nemzet­közi Beruházási Bank megál­lapodást írtak alá egy olyan- speciális hitelalap létrehozásá­ról, amely a fejlődő országok gazdasági és műszaki megse­gítését szolgálja. Az ülésszak határozatot ho­zott a KGST-ösztöndij alap­jának létrehozására, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szakembereiknek a KGST-tagállamok felsőoktatá. si intézményeiben történő to­vábbképzéshez, olyan szak­ágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudomá* nyos és műszaki fejlődése szempontjából a legjelentőseb­bek. Az ülésszak az ösztöndíj- alap létrehozásában részvevő KGST-tagállamoknak ajánlot­ta, a végrehajtó bizottságot í>edig megbízta, tegyék meg a szükséges intézkedéseket an­nak érdekében, hogy a KGST ösztöndíjalapja az 1974/75-ös tanévtől felhasználható legyen. Az ülésszak jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25 éves fennállása alkalmából 1974-ben teendő intézkedéseket, amelyeket a KGST végrehajtó bizottsága dolgozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST 26. és 27. ülésszaka kö­zötti tevékenységét, amelyet a KGST-szerveknek a komplex program és a! KGST 26. ülés­szaka határozatainak megváló* sításával kapcsolatos munkája irányításában fejtett ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom