Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

Csapatotthon társadalmi öss IWff-’TV: “j­A Mátra aljában, Szorospa- takon, a romantikus szépségű hegyvidéken igen széles körű társadalmi összefogással út­törőcsapat-otthont hoztak lét­re. Az ünnepélyes átadásra június 3-^n került sor, me­lyen megjelent' Szabó Fe- i'enc, a Nógrád megyei Ta­nács művelődésügyi osztály­vezető-helyettese, Gulyás Já- nosné, a Salgótarjáni járási Hivatal osztályvezetője, a község párt- és társadalmi szerveineík vezetői, és megje­lentek a társadalmi munká­ban résztvevő vállalatok, szo­cialista brigádok képviselői is. Igen megható és impozáns volt az átadás, amikor közel 160 kisdobos és úttörő ünne­pélyes keretek között birtok­ba vette az önzetlen, szorgal­mas, segítőkész munkával lét­rehozott csapatotthont. Az er­dővel körülvett épületben két berendezett helyiség áll ren­delkezésre a különböző raj­ta őrsi, valamint szakköri foglalkozások megtanítására. Az úttörőház környékén, a csodálatosan szép környezet­ben lehetőség. nyílik élmény­gazdag kirándulások szerve­zésére, bőven van lehetőség sportra; különböző sportágak, futball, céllövészet, turisztika stb. gyakorlására. Az ünnepélyes átadás után beszélgettünk Pádár Zoltán csapatvezetővel, a szorospata­ki csapatotthon . létrehozásá­nak értelmi szerzőjével. Örömmel számolt be arról, hogy a község úttörőinek 10 ezer, a megyei művelődés- Szénbányák Vállalat egy nagy gondja oldódott meg en- ügyi osztály 10 ezer' forinttal használaton kívüli épületet nek az otthon létrehozásával, segített. Ebből az összegből ■, ,, .. „ Az iskolában alig volt lehe- építési anyagokat, berendezési at' a r°zoga, semmi­tőség az úttörőrendezvények tárgyakat, játékokat és se*11 használható épület megtartására, merít az na- könyveket vásároltak. hozzáértő, ügyesés az ífjúsá­fflmn kevés helyiségből áll. pátönvi gépuzem há- got szerető szakemberek ke­Csak köszönetét lehet monda- A nagypatonyi gepuzem. na ... ni a segítő szerveknek _ rom szocialista brigádja — a zemunkaja nyomán alakult at m ondja ° Pádár Zoltán —, Morze, Komarov II. és a szép, otthonos és a helyi hogy anyagilag, erkölcsileg, de sfaJlvf^ Mihály brigád el, igényt kielégítő csapatotthon- töleg közvetlen munkával se- vegezte a villanyszerelői á Jelentős segítséget adott a tették AZ elgondolás meeva- munkát. Ez azért is jelentős, VT?“ . »egrtseget aöott a fSüit -mert az épület a község terű- ^gybatonyi munkásőrség II. lététől mintegy ötszáz méter- aszloalj-parancsnoksaga, a A megyei KISZ-bizottság 20 re van, s ki kellett vezetni a aknaüzem kol­ler. a iárási KISZ-bizottság villanyt. A Nógrád megyei ^KOvaja is. A kisterenyei ter­melőszövetkezet kedvezmé­nyesen biztosította az épület­anyagot, az Építőipari Válla­lat pedig elvégezte a föld­munkát. A nagyközségi tanács a szervezésben nyújtott segít­séget, Szorospatok • dolgozói, úttörői több mint kétezer munkaórát fordítottak a csa- patottihon létrehozására. ezer, a járási KISZ-bizottság villanyit. ■» ______________ Az angarai vizierömű-rendszer Bogucsán közelében meg­kezdődött az angarai vízierő- mű-rendszer negyedik lép­csőjének építése. A bogucsá- ni vízi erőmű teljesítménye 4 millió kilowatt lesz, társaival — az irkutszkival, bratszkival és az uszty-ilimszkivel — együttesen évente közel 70 millió kilowattóra energiát fog ■szolgáltatni, ami a > hatalmas folyam energiatartaléka két­harmadának teljes kihaszná­lását jelenti. Minden egyes ' angarai erő­mű egy hatalmas ipari komp­lexum központjává válik. Bratszkban például a világ legnagyobb fafeldolgozó kom­binátja és alumíniumgyár lé­tesült. Az uszty-ilimi vízi erőmű több bányának és ko­hászati üzemnek és fafeldol­gozó kombinátnak szolgáltat éltető energiát. (Ez utóbbit a KGST-országok egy része kö­zösen építi.) Bogucsán mellett — ahol gazdag bauxit-, titán- és vasérc-, kőszénlelőhelyek vannak — ugyancsak jelentős ipari centrum létesül. Ha délután 17.30 órakor ART KINO előadás a József Attila Művelődési Központban Meggyőződésünis — mond­ja Pádár Zoltán csapatvezető —. hogy a nevelésnek fontos, nélkülözhetetlen, (»egészítő része az úttörőtevékenység. Éppen ezért minden gazdasá­gi és társadalmi szerv veze­tője és kollektívája látta, hogy az ifjúság nevelése szükségszerűen írja elő, hogy helyiséget biztosítsunk az út­törőknek. A csapatotthont egy-egyraj a rajvezető tanárával is fel­keresheti, de alkalmas szak­köri foglalkozások levezetésé­re, klubok rendezésére, vetél­kedők, tanítási órák megtar­tására is. Az úttöirőház környékén, a szép hegyvidéken bőséges le­hetőség nyílik a gyermekek kirándulási, barangolási szen­vedélyének kielégítésére. Ezért további tervünk — mondja Pádár Zoltán befeje­zésül —, hogy a Salgótarján, járási úttörőelnökséggel közö­sen nyári. tábort is szervez­zünk ezen a szép és sok ro­mantikus élményt nyújtó te­rületen. Gyenes László Múzeum a szécsényi kastélyban A szécsényi Forgách-kastély egy Gross nevű földbérlő vet- natnyilag a pontos és hivata* helyreállítását a Nógrád nie- te meg, s annak a tulajdona- log címe a kastélynak) mű­gyei Tanács Végrehajtó Bi- ban volt közvetlenül a háború ködik majd a megye régésze; zottsága határozata alapján előtti időszakig. A negyvenes ti, feudális kori és 1918-ig ter- iarom évvel ezelőtt kezdték évek elején ’42, vagy ’43-ban jedő időszak megyetörténeti el. A helyreállítási munkála- báró Liptay Bála vette meg a tudományos részlege. Ezen- tokat a szécsényi TÖVÁLL kastélyt. 1945-ben államosítot-. kívül Szécsénvben kap elhe- végzi, s azok a kastélyban ták. Későbbiekben különféle lyezést a központi restaurátor- elöreláthatólag júniusban be- célokra vették igénybe: szűk- műhely, itt nyer végleges fejeződnek. Ez nem jelenti séglakások, sajtérlelő. Ered- helyet a megye régészeti, me- természetesen még a kástély mény: a gazdátlan épület tel- gyetörténeti (1918-ig terjedő) környékének, előterének ren- jesen tönkrement. . anyaga. Időszakosan azonban dezési munkálatai befejezését. A megyei tanács végrehajtó (a salgótarjáni Munkésmozgal- A kastélyt a XVIII. század bizottsága a Nógrád megyei mi Múzeum felépüléséig) a közepén a Forgách grófok Munkásmozgalmi Múzeum tu- salgótarjáni Munkásmozgalmi építették a régi, valószínűleg lajdonába adta az épületet. Múzeum, továbbá a képtár <>, a XV. században épült vár" Az Országos Mezőgazdasági a szobor gyűjtemény anyaga is. kastély romjaira. Az építés Múzeum nem tulajdonos, csak A nyitást 1973. 'Októberében, pontos időpontját nem tudjuk, mivel a Mezőgazdasági Mi- a múzeumi hónap kere- 1761-ből van adatunk arra vo- nisztérium kétmillió forinttal tőben tervezzük időszakos ki- natkozóan, hogy a kastélyban hozzájárult az épület helyreál- állítással, 'mely a szabadság­építészeti munkák folytak. Irtásához, megegyezés szüle- harc centenáriumával és a Jellege egymeletes, ’ barpkk, tett, hogy a kastély első eme- kastély ez időbeni tulajdono- melyet időközben bizonyos leti szárnyában öt helyiséget sával, Pulszkwal kapcsolatos, mértékig átépítettek már. A kiállítás céljára rendelkező- Emellett októberben megnví- kastély tulajdonosai 1846-ig a sükre bocsátunk. E helyiségek- lik a vadászati kiállítás is-Bor Forgách grófok, 1846-tól ben a Mezőgazdasági Múzeum kerül azonban a Szabó István * Pulszky Ferenc, akitől a sza- állandó vadászati kiállítást féle bányászszobor-gyfijte­rendez be. m£py bemutatására, továbbá Terveink a következők: a a salgótarjáni Munkásmozgal- Nógrád megyei Múzeumok mi Múzeum időszaki kiállítá- Igazgatósága szécsényi áll an- 6ának megrendezésére í$ dó kiállítóhelyén (ez pilla- , Dr. Szabó Béla badságharc után az osztrákok elvették és csak a kiegvezés előtt kapta vissza. A XIX. században a Pulszky család birtokában van, későbbiekben Szébsebbre nyitott kapuk A közoktatás és közművelődés egységéért Valójában arról az igen lé­nyeges dologról van tehát sző, amelyet az MSZMP X. kong­resszusa így fogalmazott meg: „A közművelődés az egyéni­ség kibontakoztatásának, a szocialista demokrácia erősí­Az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága 1972. október 25-i határozata is hangsúlyoz­za: „A nevelési tényezők kö­rének bővítése, a permanens művelődés iránti igény meg­alapozása és fejlesztése érde­kében különösen fontos az is­kolák és a közművelődési in­tézmények szervezett és mindkét pólusról irányított együttműködése. A közmű­velődés szakembereit képzett­ségüknél és művelődéspoliti­kai feladataiknál fogva az is­kolai képzés és nevelés fo- ^ qyerekek véleménye lyamatához sajátosan kapcso- 37 7 lódó nevelőknek kell tekinte­A szervezeti, szervezési gon­dok egy része — szerintünk — persze a próbálkozások kez- detiségével is magyarázható. A jövőben azonban ezek ki­küszöbölése nélkülözhetetlen. Ezzel kapcsolatban említjük tésének, a termelési kultúra meg, hogy korábban kell kez- emelésének nélkülözhetetlen dení az együttműködés szer­tényezője ... Ezért a közok- vezését, nem közvetlenül a tatás, a közművelődés továb- tanév kezdete előtt, bi tökéletesítése szocialista Kiss Ágnes, a 6. osztály fő­fejlődésünk egyik alapkér- nőké szerint: „Mindenképpen dése.” ni. Munkájukat az iskolai élet szerves részévé kell formálni. E kapcsolatot igényelniük kell iskoláinknak, s kezdeményez­niük kell a közművelődés te­rületén dolgozóknak is.” Természetesen, az együtt­működést szervezettebbé kell tenni. S itt a legfontosabb a közös feladatmegjelölés, mint szükséges és hasznos az együttműködés, örülünk an­nak, hogy a közművelődés eszköztárából sok filmet, le- ■ mezt stb. kapunk, előadókat, művészeket láthatunk vendé­gül, kiállításokat, koncerteket látogathatunk, komplex fog­kezdeti lépés. E munkában lalkozásokat tarthatunk, ame- még megyénkben is „gyerek- lyek tantárgyakon belül, s a cipőben”, járunk. Hogyan já- tantárgyak között is több runk ebben a „cipőben”? módot nyújtanak a koncent­Sok helyen szorít. rációra. £z feltétlenül hasz­Próbálkozások A tanév még nem zárult le, nos, ha erőltetettség nélkül összefoglaló értékelésre még csináljuk. Remélem, hogy a nincsen mód. Rendkívül érdé- tananyagcsökkentéssel kap­A közoktatás és a közmű­velődés együttműködésében ma a próbálkozásoknál tar­tunk. Salgótarjánban, a me­kes a gyerekek véleménye, ezt á Venesz Ernő által végzett vizsgálódás is bizonyítja, aki például öt általános iskolában ket tők Béla úti Általános Isko- ,1f" la „kísérleti” osztályaiból: „A feladatok nehezebbek, mint más osztályban. De örülünk is, mert a kultúrház különbö­ző előadókkal segíti munkán­gyei József Attila Művelődé- f28 tanulót kérdezett meg si Központ kezdemenyezesé- kapcsolatok lehetőségéről, ről szólunk ez alkalommal. Gyermekvélemények a Az 1972/73-as tanévben iskolatípusban, általános kólában és szakmunkáskép­ző intézetben kezdeményeztek „kísérletet” az együttműkö­désben. Venesz Ernő igazgató szerint: „Elgondolásunk és gyakorlatunk az volt, hogy amelyik tantárgynál, illetve óránál kínálkozott a lehetőség a mi oldottabb módszereink­kel, illetve lehetőségeinkkel való beavatkozásra, ott ezt kihasználtuk. Segítségünkre volt ebben a TIT, a múzeum, a könyvtár, a mozi egyaránt. Az általános iskolában, a Bartók Béla úton, a IV. és VI. osztályokban próbálkoztunk, a szakmunkásképzőben egy- egy I., II. és III. évfolyamban. Legkézenfekvőbben voltak a lehetőségek a humán tárgyak­nál. Ez azonban egyáltalán nem szükségszerű, mert van­nak lehetőségek természettu­dományos tárgyaknál is! Ami­kor lehetett, kihoztuk a gye­rekeket az -iskolából, és vagy nálunk, vagy a könyvtárban, vagy a múzeumban tartottuk a foglalkozásokat.” csolatos intézkedések a jövő­ben e munkát tovább segítik. Különösen a magyar, az ének. a rajz, a történelem tárgyak­nál van sok lehetőség. S to­vább lehetne erősíteni a ter- Bar- mészettudományos tárgyak­ban is az együttműködést, a nagyrészt még feltáratlan le­hetőségek felkutatását és al­kalmazását. Az osztályfőnöki órák, s az úttörőfogíalkozások is nyújtanak módot a közös kát. Ezeknek az előadásoknak munkára. Én az említett, s a mi, gyerekek örülünk...” (Gál Ferenc, 6. osztályos tanuló.) „Sok élményben volt már ré­szünk a kultúrház jóvoltá­ból ..(Győri Erika, 6. osz­tály.) A Bartók Béla úti Általá­nos Iskolában mi is beszélget­tünk e témáról. Krajnák Ti­bor iskolaigazgató véleménye: „A gyerekeknek feltétlenül jó, örülnek, hogy kimozdul­hatnak az iskolából, s hogy ide is bejönnek előadók az »életből«...” Igen, nyitottab­bá válik így is az iskola, kö­zelebb kerülhet az élethez. A megalkuvó Alberto Moravia regényéből készült, színes, olásra—francia film. Főszereplők: Jean-Louis Trintigmant, Stefánia San drei li és Dominique Sanda * NÓGRÁD - 1973. június 8., péntek Madách Imre emléknap A CSEMADOK pozsonyi rendezték az, irodalmi vetél - központi bizottsága, valamint kedő országod elődöntőjét. Lo- losonci és nagykürtösi járási soncon a Polana üzemi klub bizottsága Madách Imre iro- színháztermében „Ünnepi aka- dalmi kulturális- és emlék- démia” címmel tartottak meg- napot rendezett a költő szüle- emlékezést, amelyen Kulcsár tésének 150. évfordulója alkal- Tibor költő, a CSEMADOK kb mából. Ennek keretében Alsó- tagja tartott ünnepi beszédet^ sztregován megkoszorúzták a majd szavalatok hangzottak Madách-emlékművet, az ün- el, és az irodalmi színpadok népi beszéd és szavalat el- mellett felléptek a komáromi hangzása után megtekintették Magyar Területi Színház mű- a helybeli múzeumot. Füle- vészei, akik részleteket adtak ken az üzemi klubban meg- élő Az ember tragédiájából. Kialakultabb gyakorlatot De ejtsünk szót a gondokról is. Krajnák Tibor szerint: „A szervezeti keretekben nincs kialakult gyakorlat, ez a leg­nagyobb hiányosság. Azt mondhatom, a művelődési központ kezdeményezése csak részben sikerült, mindenek­előtt az első fél évben, körül­belül novemberig. Eddig . öt­hat rendezvény volt. Novem­bertől azonban szinte nem tudtunk szervezetileg kapcso­latba lépni a művelődési köz­pont illetékes előadójával. Voltak egyéb szervezési prob­lémák is, például mi az isko­lában felkészítettük, a gyere- város’ keTületei’ben,* keket az előadó fogadására, s nem jött el. Igaz, a második félévben is volt egy-két. fog­lalkozás, azonban még annyi­ra kezdeti lépések ezek, hogy átfogó véleményt nem tud­nék mondani.” tanév során valóban fenn­álló problémák ellenére, csak örülök ennek a munká­nak.” Ez a véleménye dr. Kren- ner Zoltánnénak, a IV. osz­tály főnökének is. További elképzelések Mi a következő lépés? Ter­mészetesen a tapasztalatok általánosítása, a szervezettebb mechanizmus megteremtése. Venesz Ernő igazgató: „A me­gyei művelődési intézmények, s a salgótarjáni városi gyer­mekkönyvtár ajánlást készít az általános iskoláknak, s a közművelődési intézmények­nek, s ezt a közeljövőben mindenhova eljuttatják. Eb­ben olvasható lesz, hogy mit képesek jelenleg nyújtani az intézmények az iskoláknak. A tanév végén a központ tanács­kozásra hívja az általános is­kolai szakfelügyelőket is, akik elmondják majd, melyek azok a témák, amelyeket javasol­nak az együttműködés kere­tein belül a feldolgozásra. Módszertani kiadványainkban is elsőrangú helyet adunk e témának.” Természetesen,' az együtt­működés nem néhány közmű­velődési intézmény és iskola dolga, hanem valamennyié, a a járá­sokban, a községekben egya­ránt. S az iskoláknak is kezde­ményezőkként kell fellépniük. Hogy e módon mind széle­sebbre táruljanak kapuik. Tóth Elemér i \ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom