Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

löbb mint egymilliárd forint (ínyéig csecsemő- és gyermekvédelemre A csecsemöhajandósá % aránya az 1971. évi 35 ez­relékről a múlt évben 33 ezrelékre mérséklődül; ugyan hazánkban, ilyen jel­legű gondjaink azonban ko­rántsem csökkentek. Az él­ve születések aránya 10 esz­tendővel ezelőtt 13,1 ezre­lék volt, most megközelíti a 15 ezreléket, teliét valame­lyest emelkedett, de ezzel az eredménnyel sem lehe­tünk elégedettek. A népesei dési helyzet további javítá­sa — ami fontos társadal­mi, nemzeti érdek — újabb hatékony intézkedéseket tesz szükségessé. A család, ezen belül az anya-, csecse­mő- és gyermekvédelem fej­lesztése' egyik kiemelt fel­adata az Egészségügyi Mi­nisztériumnak. Ezzel kap­csolatban kért tájékoztatást az MTI munkatársa illeté­kesektől. Elmondották, • hogy az egészségügyi tárca idei költ­ségvetése az anya-, csecse­mő- és gyermekvédelmi fel­adatok ellátására több mint egymilliárd forintot irányoz elő. Tovább bővül a bölcső­dei hálózat, ahol tavaly 42 000 apróságról gondos­kodtak. Az idén újabb valósításához nélkülözhe- hez járulnak hozzá a szülé- 2400-zal növelik a helyek tetten a tanácsadóhálózat / szeti-nőgyógyászati kliniká- számát. Az új bölcsődék fejlesztése. Ezen belül is ki- kon, valamint az • orvosto- többsége a lakótelepeken emelkedő helyet foglalnak vábbképző intézetben szer­épül, a koraszülöttek utó- el a nővédelmi (családvédel- vezett, oktató és tovább- gondozását ellátó országos mi) tanácsadók, amelyek képző feladatokat is ellátó, hálózat kiépítése az idén száma országosan már magas szintű nővédelmi ta. tovább folytatódik. A cse- meghaladja a százat. Mű- náosadok. Ezek gondoskod- esemőotthoni helyek száma ködésük elősegítheti a kora- rlak arról, hogy az or- előreláthatólag több mint szülések csökkenését, illetve szágos nővédelmi ta- négyszázzal növekszik. A az élve születések arányá- nácsadóhálózatban dolgo- cél az, hogy valamennyi nak növelését. Feladatuk a zók rendelkezzenek a kor­megyében legyen önálló fiatalok, a házasulandók, az szerű nővédelmi (családvé- csecsemőotthon. ifjú házasok egészségügyi delmi) munka követelmé­A korszerű, magas szín- felvilágosítása és nevelése, nyeinek minden tekintetben vonalú terhes-, csecsemő- A nővédelmi tevékenység megfelelő felkészültséggel, és gyermekgondozás meg- még eredményesebbé tételé- tudással. A kohászati üzemek vörös vándorzászlós fiataljai Felelősséggel készülnek a közelgő választásokra Papa, mama és 6.. Jegyzetek a faluból Szemétszállítás Ha községeink gondjairól írunk, gyakran szóba kerül az ivóvízellátás, út- és járdaépítés, közvilágítás. Egy valamivel azonban szinte sohasem foglalkozunk, pedig most már sürgető a megoldás. A szemétszállításról van szó. Természetesnek vesszük, hogy a Városokban külön hivatal, vagy vállalat foglalkozik a szemét rendszeres be­gyűjtésével, és megsemmisítésével. A községekben ilyen nincs. A probléma tulajdonképpen újkeletű. Falun néhány évvel korábban csak a háztartási hulladék, az étel marad­ványai jelentették a szemetet. Ezt azonban felhasználhat­ták az otthon nevelt jószágok etetésére. Minden ház kert­jében emelkedett egy kis szemétdomb. Még a népmesék­ben Is visszatérő elem a szemétdombon kapirgáló kakas, vagy tyúk. Ma, a műanyagcsomagolás korában ez már nem ilyen egyszerű. A polipack tejeszacskók és műanyag­fóliák között nem kapirgálnak a kakasok. Jobbik esetben a község egy kijelölt pontján van szemétlerakó hely. Még így sem biztos, hogy mindenki elbíbelödik Odáig a sze­méttel. Rosszabbik esetben nincs a faluban szeméttelep. Ilyenkor* félreeső utcákon, faluszéli mélyedésekben emel­kednek a szemétkupacok. Eltömítik a vízlevezető árko­kat, nem higiénikus, nem esztétikus, fennáll a fertőzés- veszély. A szervezett szemétszállítást az építkezések üteme is sürgeti. Érsekvad kerten említették, hogy a közeljövőben 64 családi ház készül el, nagy részük kétszintes épület lesz, egy egész kis lakótelep. Itt már egyáltalán nem lehet majd házi szemétdombot felkupacolni a kertben. Ráadás sül ezekbe a házakba közelről vezetik a vizet, szó sem lehet a környéken szemétlepakolásról. Másutt arról be­széltek, hogy a szemétszállítás egyetlen eszköze a helyi tsz fogata. Ha szólnak, vagy ráér, vagy nem. Termésbeta- ka’rítás idején például nyilván másra kell a fogat. A községek, ahol érdeklődtünk szemétügyben, abban megegyeztek, hogy a közeljövőben képtelenek rendszeres szállítást szervezni. Akadt olyan hely, ahol azon vitat­koztak: kinek a feladata a szeméttelepen összegyűlt hul­ladékot időnként elégetni. A sok műanyag miatt az ége­tés sem -jó megoldás, hatalmas a füstje, és az égett mű­anyag szaga napokig megüli a környéket. Ezek szerint azonban nem kell tartanunk a légszennyezéstől, mert nem akad az égetésre vállalkozó. Az ivóvízellátás, az út- és járdaépítés, a modern köz- világítás nagyon fontos. De van-e ott jó ivóvíz, ahol az esőáztatta szemét szennyezi a kutat? örülhetnek-e az útnak, járdának, neonvilágításnak, ha az utcákon szemét­hegyeket kell kerülgetni? A szemétszállítást sem szabad hát elbagatellizálni, mert a községek fejlődésével előbb- utóbb komoly gondokat okoz. O J. 700 millió dolláros árucsere Tíz százalékkal növekszik az idén a Szovjetunió és Ju­goszlávia között az árucsere­forgalom, s eléri a 700 mil­lió dollárt. A tervek szerint növekszik a Jugoszláviának szállítandó szovjet gépek és berendezések, a kőolaj és kő­olajtermékek, a fűrészelt áru, a vegyi és egyéb cikkek mennyisége. Jugoszlávia ugyanakkor fokozza az ipari berendezések, kábel készítmé­nyek, bauxitfélék, egyes szí­nesfémek és közszükségleti cikkek szállítását a Szovjet­unióba. VEZETÖSEGVALASZTÁS- alapszervezeteknél, hanem a RA készülnek a KISZ-fiata- nagyüzemi KISZ-bizottságban tok. A Salgótarjáni Kohászati is jótékonyan éreztette hatá- Ü zeniekben augusztusban tart- sät. jak az alapszervezetek vezető­ségének újjáválasztását, októ- .A KADLRI1LLYZE1 javita- berben pedig a nagyüzemi eppen a-napökban hozptt küldöttválasztó értekezletet, határozatot a végrehajtó bi- Érthető, hogy a vezetőségvá- fSaz, ott vannak meg tasztás előkészítésének idősza- a KISZusoi aiban a huzalműben. A négy alap* •szervezetet csúcsbizottság irá­nyítaná, amelynek élére gon­dosan kiválasztott, rátermett osúcstitkárt kell választani. A közponosított irodák nagy lét­számú alapszer vezetet kétfelé bontanák, de megfontolandó még az ugyancsak nagy létszá­mú karbantartó KlSZ-alap­____ _ _______ a régi, ta k ában megelevenedett a mun- Pusztait, rutinos és gyakorlott szervezet megosztása is. ka a KISZ-fiatalok körében. mozgalmi vezetők, de elfog­A Salgótarjáni Kohászati úiltsaguk miatt ezekre mar A KISZ-FIATALOK mun. rr-/emf»k KT<57-R«>i esetéhen nem sokáig lehet számítani, kajat, fejlődését es szervezett­1 A mozgalmi tapasztalatokat a ségét nagy gonddal és fele­jövőben is hasznosítani szeret- lősséggel támogatja presztízskérdés is a jó szító munka, hiszen azokra, akik munkájukkal kiérdemel­ték a KISZ központi bizottsá­gának vörös vándorzászlaját és az „Aranyjelvényes KISZ- klub” címet, érthetően foko­zott figyelemmel és nagyobb várakozással tekintenek. A gyárban jelenleg 13 KISZ- alapszervezet működik, ame­lyet 31 főből álló KlSZ-bizott- ság és kilencfős végrehajtó bizottság irányít. A legutóbbi vezetőségválasztás alkalmá­val 28 új vezetőségi tagot vá­lasztott az alapszervezeti tag­ság, Közülük kilenc titkári funkcióba került, 19 pedig új szellemmel és lendülettel frissítette a vezetőség munká­ját. Most már a tapasztalatok Dírtokában kimondhatjuk, a gyár nék a munka sikere érdeké- minden pártalapszervezete és ben, de a kiöregedők helyébe nagyüzemi pártbizottsága, újakat kell léptetni. Nem lehet közömbös, hogy a Az eszmei-politikai nevelő fiatalok eszmeileg és szerveze- munka hatékonyságának meg- tileg hogyan készülnek fel az tartása és további növelése életre. A KISZ nagyon fontos érdekében már folyik a házi feladatot tölt be úgv is, mint vezetőképzés. Ezt különben ez a párt utánpótlása. Éppen ez- évben először sikerült megva- ért a nagyüzemi pártbizott- lósítani. Az a 42 fiatal, aki ság vezetői rendszeresen ér­reszt vesz a tízhetes házi ve- deiklődnek a KISZ - vezet őség - zetőképző tanfolyamon, egyút- választás előkészületi gond jai - tál a közelgő vezetőségválasz- ról. problémáiról. Helyeslik azt tág kádergondjainak feladatait is megoldja majd. Rajtuk kí­vül azonban ugyancsak a ve­zetőség felfrissítésének szol­gálatában áll az a 13 gyári fi­a törekvést, hogy a vezetőség- választás előkészületi idősza­kát a KISZ taglétszámának további emelésére használják fel S a napokban hozzálátnak atal, akiket a nyári vezetőkép- annak az ütemtervnek elké­iskoláztatnak ző tanfolyamra be. tők rászolgáltak a bizalomra és munkájuk során mind a élet fellendítése miatt már „ , ...... . május hónapban megtartot­mai napig öveztek a tagsag tókJ aZ új vezetőségválasztást. Bizalmat. A legnagyobb problémát Rudinszki László, a nagyüze- azonban a huzalmű alapszer- mi KlSZ-bizotteóg titkára úgy vezeteinek átszervezése jelen­látja, hogy a nagyszerű mun- ti. Hasonlóan a párt szerve- kakedv, akarat, önbizalom és zettségéh,ez négy KÍSZ-alap- tettrekószség nemqsák az szervezet létrehozását tervezik szítéséhez is, amelynek alap­ján majd az egész vezetőség­választást levezetik. Megfontoltság és felelős­ségérzet kíséri az előkészülete­ket. hiszen az új választások sikere a következő két eszten­dőben meghatározója lesz a gvár fiataljait összefogó és irányító politikai, gazdasági és mozgalmi munkának Orosz BcU Petőfi-iskola Varsóban A varsói 132-es számú „Pe­tőfi Sándor” Általános Isko­la, amely a lengyel főváros Wola kerületében működik, a közelmúltban zászlót kapottá varsói Magyar Kulturális In­tézettől. A zászló átadására ünnepélyes keretek között ke­rült sor, felhangzott a lengyel és a magyar Himnus'z, a diá­kok átvették a zászlót. A „Petőfi Sándor” iskola már egy évtizede tart fenn közvetlen kapcsolatot a var­sói magyar nagykövetséggel és a Magyar Intézettel. Az is­kola 10 éve vette fel a nagy magyar költő nevét; diákjai részt vesznek az intézet szá­mos rendezvényén, rendszere­sen látogatják filmbemutató­it és kiállításait. Második nyelviként a magyart is ta­nulják, ismerkednek a ma­gyar kultúrával. Április első napjaiban minden évben megemlékeznek a Magyar Népköztársaság nemzeti ün­nepéről. Zenei élet Két hangverseny Balassagyarmaton Két hangversennyel emlé­kezett meg működésének tíz- esztendős évfordulójáról a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola. Kedden este a közép- és fel­ső fokú zenei intézmények­ben továbbtanuló volt nö­vendékek koncertjét tartot­ták meg. Benkó János (hege­dű), Réti Emőke (gordonka), Vásárhelyi Judit (hegedű), Tóth Tamás (ének) a buda­pesti Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskolában, Horváth János (fagott) és Palánki Éva (fuvola) a mis­kolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szákközépiskolában kamatoztatja a balassagyar­mati zeneiskolában szerzett alapismereteket. A zongórán közreműködő Ember Csaba a budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola hallga­tója, míg Deák Zsuzsanna (zongora) a miskolci tagozat növendéke. Műsorukban fi­gyelemmel kísérhetjük az al­Utánam a vízözön!? — Várj egy kicsit — mond­ta ismerősöm, mikor kifelé indultunk az étteremből, és eltűnt egy ajtó mögött. Pilla­natokon. belül előkerült. A far­zsebéből vastag köteg fehér papíros állt ki. — Képzeld, volt papír — mondtá..— Jó ha van az em­bernél ... El is fogyott otthon — tette hozzá értetlen arcki­fejezésemet látva. Szállodák és turistaszállók fenntartói tudnák megmonda­ni, hányán tévesztik össze a függönyt a cipőtisztító rongy- gyal, erdőt járók mesélhetné­nek arról, hogy egyes „turis­ták” micsoda vandál pusztítást visznek végbe a természet sze- met-lelket üdítő kincsei között, a MÁV adhatna számot az „elemeit” villanykörtékről — sehová be nem kapcsolható —, a felhasított üléshuzatokról, létört kilincsekről. Hosszan lehetne még foly­tatni a felsorolást. Sajnos, las­san népszokássá válik nálunk a jelszó: utánam a vízözön. Az emberek jó része, különösen értelmezi a közös tulajdont. Megfeledkezik arról, hogy az Itincs ellene határozott, helyben ő kényelmét, örömét szolgáló és azonnali fellépés. Az emlí­den életkor képviselteti magát. Mit lehet tenni ellenük? A jelenség azért terjed, mert javakhoz másnak ugyanúgy joga van. Külföldön járó is­merőseim mesélik, nem egy­szer eltitkolták nemzetiségü­ket, látván egy-egy hazánkból „kiszaladt” csoport viselkedé­sét. Nem tudom, ml van a je­lenség mögött. Ki nem elégí­tett szerzési vágy, elfojtott in­dulatok, az egész emberiségen való bosszúállás szándéka, vagy csupán gondatlanság, egoizmus. Rokona a tizenéve­sek vagánykodásának, a kuka- borítgatásnak, szobortördelés­nek, de nem életkorhoz kö­tött. A kamaszok kinövik a „ki, ha én nem" korszakot, azonban a fent említett jelen­ségek elkövetői között min­tettek nagy részét a nyilvános­ság előtt követik el, annak biztos tudatában, hogy senki nem szól közbe, senki nem feddi meg az elkövetőt. Nem is ajálatos, hiszen nagyon ha­mar megkaphatja a beavatko­zó a választ: „mi köze hozzá!" Könnyen lehetséges, hogy az „élelmes”, „ügyes” ember párt­fogót is talál. Ez a legnagyobb hiba. Ha egyértelműen min­denki, ha úgy tetszik minden szemtanú egységesen lépne fel az ilyen vandalizmusok ellen, úgy vélem, nagyon könnyen és hathatósan bebizonyíthatnák, hogy van hozzá közük. —gáspár— só fokú zeneoktatás eredmé­nyességét, szépségét és ne­hézségeit, valamint a volt növendékek kitartó, szorgal­mas munkáját. Az igen ma­gas színvonalú hangverseny kiemelkedő mozzanata volt a tavalyi észak-magyarországi hegedűverseny első helye­zettjének, a Budapesten to­vábbtanuló Vásárhelyi Ju­ditnak élményszámba menő játéka. Szerdán este a jelenleg Ba­lassagyarmaton működő, il­letve régebben ott tanító volt tanárok koncertjét ren­dezték meg. Már a nyitó­szám is — Rózsavölgyi: El­ső magyar körtánc (kedden este a Nógrádi emlék) — je­lezte: a zeneiskola növendé­kei és tanárai névadójuk munkásságának, művészeté­nek állandó tolmácsolói kí­vánnak lenni. A. Lotti: Szonátája — fuvo­la Veres István, gitár Foga- rasi Béla, gordonka Nyír­egyházi Ágnes —, cizellált formavilágával és bensősé­ges megszólaltatásával ma­radandó élmény volt. Chris­tian Bach: c-moll gordonka- versenyének lassú tételét Nyíregyházi Ágnes érett han­gon tolmácsolta. Mozart: G- dúr hegedű-zongora szoná­táját Ember Péter és E. Nótl Erzsébet adta elő. Brahms: a-moll klarinéttrióját (kla­rinét: Péceli István, gordon­ka; Farkas Erzsébet, zongo­ra: Molnár Zsoltné) művészi előadásban hallottuk. Hermann János zongorajá­tékát ismét örömmel fogad­ta a balassagyarmati közön­ség. Fogarasi Béla klasszi­kus gitártudása elismerésre méltó, a legjobb hazai mű­vészek között tarthatjuk szá­mon. Bámulatos egyszerű­séggel kezeli hangszerét, azo­nosul vele. Schubert: Pász­tor a sziklán című művét Für Éva (ének), Péceli Ist­ván (klarinét) és V. Sinko- vicz Katalin (zongora) adta elő. Für Éva a tőle megszo­kott magas színvonalon éne­kelt. Szombathelyre távozá­sa ellenére remélhetőleg hallhatjuk még Balassagyar­maton művészetét. (II) NÓGRÁD — 1973. június 8., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom