Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

Mai kommentárunk Tanácstagok érdekében E'gy tanácstag csak akkor végezhet jó mun­kát és szolgálhatja legjobban választói érde­keit, ha alaposan ismeri városa vagy falu­ja gondjait, örömeit — mondta a napokban egyik immár harmadjára megválasztott ta­nácstag ismerősöm, akiről mindig azt hal­lottam, hogy a legaktívabb tanácstagok kö­zé tartozik. Az említett tanácstagnak igaza van. Sokat és sokszor beszéltünk az elmúlt hetekben, hónapokban a tanácsok megnövekedett fele­lősségéről. Az önállóságról és arról a fontos posztról, amelyet közéletünkben betöltenek. Mindebből következik, hogy a tanácsok is egyre jobban támaszkodnak választott tag­jaikra. A tanácstagok véleménye, javaslatai nélkül elképzelhetetlen a tanácsülés, szavuk döntően befolyásolja a határozatokat. A tanácsok hatáskörének bővülése maga után vonja a tanácstagok közéleti szereplé­sének növekedését. Valamennyi olyan ren­dezvényre meghívót kapnak, ahol a lakosság ügyes-bajos dolgai kerülnek szóba, legyen az város-, vagy községfejlesztés, csatornázás, út­építés, avagy a távlati tervek kidolgozása. Szavukra mindenki kíváncsi. Mert ők azok, akik nap mint nap találkoznak választóikkal. Nekik mondják el a panaszokat, de ők tájé­kozódnak legelőször az örömökről is. Az eredményes tanácstagi munka, a vá­lasztópolgárok megelégedettsége nem elha­nyagolható tényező. Ezért érdemelnek nagy figyelmet a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa titkárságának és a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának nemrégiben megjelent irányelvei a tanácstagok tájékoztatásáról. Az irányelvek az eddigieken túl is segítik a tanácstagok mindennapi munkáját. Termé­szetesen eddig is hozzájutottak a szükséges információkhoz. A tanácsülésen rendszeresen tájékozódtak a várost, vagy falut érintő leg­fontosabb kérdésekről. Írásbeli útmutató adott ismertetést a tanácstörvényről a vég­rehajtást szolgáló kormányrendeletről és az apró-cseprő tudnivalókról. Az is nagyon Jó gyakorlattá vált immár — elsősorban Salgó­tarjánban és Balassagyarmaton —, hogy a város vezetői összehívják a tanácstagokat kö­tetlen beszélgetésre, Az együttes irányelvek ennél többet jelen­tenek. Lényegében meghatározzák a tanácsok vezetőinek és a tahácstagoknak a feladatait. Az irányelvek kimondják — talán ez a leg­fontosabb —, hogy a tanácstagok mindenkor kapjanak rendszeres és átfogó tájékoztatást a tanácsülések közötti fontos eseményekről, a végrehajtó bizottság határozatairól, a javas­latokról, tárgyalásokról, intézkedésekről és a fontos jogszabályokról. Hozzátennénk itt, hogy ezek a dolgok nem az újdonság vará­zsával hatnak, hisz’ már régóta bevált gya­korlat Nógrád megye tanácsainak munkájá­ban. De jó, hogy a tájékoztatásról megjelent irányelvek ennyire konkrétan megerősítik valamennyit. A népfront és a tanácsi hivatal együttes állásfoglalása arról is szól, hogy a tanácsok vezetői és a szakosztályok nagy figyelmet fordítsanak a tanácstagok kérdéseinek, inter­pellációinak sorsára, az intézkedésre és arra, hogy az interpelláló és kérdést feltevő ta­nácstagok minden esetben megnyugtató vá­laszt kapjanak. Több gyakorlati kérdés mellett szó esik ar­ról is, hogy a népfrontmozgalom miként tud­ja még inkább, és még hatásosabban támo­gatni a tanácstagok és ezen belük a tanácsok munkáját. De kitér arra is, hogy a tanács­tagok lényeget érintő ismertetést kapjanak a tanácstörvény elveiről, a tanácsok feladatai­ról, jellegéről, működéséről, a tanácsigazga­tás; a hatósági munka, a város- és községpo­litika legfontosabb kérdéseiről. Mindezek sok gyakorlati és elméleti segít­séget adnak. Elsősorban a tanácstagoknak. De rajtuk keresztül valamennyi választópolgár érdekeit szolgálják. Gs. E. ELFOGLALT EMBER­Őrködik as üsem hírnevén ROZGONYI Nándor, vagy ahogy, itt mondják: a fő- ivieós nagyon elfoglalt ember. Már úgy tűnt, más alkalomra 1- ül halasatanunk a beszélge- i ;st. A . hatalmas meghajtó- i hívet vizsgálta. A csopontve- i . :-tővel beszélt, a lakatosok- i sk magyarázott. Már dél is < múlt mire az irodájába • sszaérkezetf. Olyan ember­nek ismerik, aki beosztását 1 'vatásmak érzi és munkáját ragy felelősséggel végzi. Fia­tal ember. Mikor a techniku­mot végezte, az iskolából Egerbe irányították. A kato­naidő után került vissza Sal­gótarjánba, a bányagépgyár- hoz. A technológián dolgozott, a szerkesztésben, műszaki-fej­lesztési előadóként tevékeny­kedett, végiül négy évvel ez­előtt a meó élére állították. Közben megszerezte a mérnö­ki diplomát a budapesti Mű­szaki Egyetem gépgyártó sza­kán. — A meó a vállalati hírnév őre — szokták mondani. Va­jon mennyire tartja ezt igaz­nak Rozgonyi Nándor? — Kétségtelen, sok igazság van ebben, még aíkfcor is, ha egyes emberekkel néha a nemtörődöm munka miatt összeütközésbe kerülünk. Az igazi jó szakmunkásnál ez nem fordul elő, mert az ké­nyes a munkájára és nem ad tovább hibásat, presztízs­kérdést csinál magának a mi­nőségből. Az ilyenek a, sajá*- önkontroTl megerősítését lát­ják a wieósban. Sajnos, nem mindenki ilyen... — Itt, a bán yagépgyárban 12 meós dolgozik, ők tartoz­nak az osztályhoz. Munkánk bőven van. A gyártásközi el­lenőrzés, a termékek műsza­ki bizonylatolása csak lelkiis­meretes munkával lehetsé­ges. Itt minden termék ké­nyes, akár a bányai biztosí­tóeszközoket, akár a szalag­berendezéseket veszem alapul, de még az alkatrészek is. Végső soron a meós a fele­lős. Hogyan dolgozik? Azt mérni lehet a reklamációk­kal. — Ha már szóba került, mennyi a reklamáció a bánya­gépgyári termékeknél? — Akad, de nem jelentős. A garanciális költségek csak tizedszázalékokban fejezhe­tők ki. Sajnos, a munkakö­rülmények, a szabadtéri gyár­tás nem a legmegfelelőbb. Egészen más lesz, ha az új nagycsarnok elkészül. Előfor­dul sérülés, deformálódás szállítás közben. A festésnél is van néha hiba. — A minőségi igények egy­re nagyobbak, és ezeket a meózásnál szigorúan be kell tartanunk. A hegesztési var­ratok röntgenezése ma már állandó követelmény. Ma még a nagyvállalaton belül vé­gezzük a röntgenezést, és ezért nehézkes, lassú ez a munka. Sokkal jobb lesz majd, ha megkapjuk az ígért berendezést. A minőségnek jót tett a hegesztők viszgázta- tása. Már három kapott mi­nősítő bizonyítványt és most újabb két hegesztő vizsgá­zott. — Korábban a nagy fluk­tuáció a minőségre is káro­san hatott.- Ma már kialakult a jó szakmunkásgárda. Szem­léletváltozás is tapasztalható, egyrészt a művezetőknél, de a munkásoknál is. Valahogy- úgy érzem, igényesebbek let­tek önmagukkal szemben is. — őnmeózásra, a T>H-moz- galom bevezetésére lát-e le­hetőséget a meó vezetője? — Nehezen tudnék erre egyértelmű választ adni, bár ez a téma sokat foglalkoztat. A sajátosságainknak megfe­lelően valahogy nekünk is meg kellene ezt szervezni. Az egyedi gyártmányoknál ez ne­héz, vagyis a szakszerű-meó- zást nem helyettesítheti, de előnye biztos lenne. — A meósgárdank jó szakemberekből áll. A kövér telmények azonban egyre na­gyobbak, és éppen étert most elhatároztuk, hogy tovább­képző tanfolyamot szervezünk számukra. A tanfolyamot majd vizsgával fejezzük be — mondta Rozgonyi Nándor. Közben néhány műbizony­latot ír alá, mert sürgősek. Arról panaszkodik, hogy gyakran késnek az alkatré­szek, amelyeket ugyancsak meózni kell. Emiatt alig van idő próbajáratásm, pedig ez elengedhetetlen feltétele a jó meózásnak. A belső kooperá­ció ma még meglevő hiá­nyosságai végső soron a meó- ra is nagyobb feladatokat há­rítanak. — Mi az', ami a minőségi el­lenőrt a legjobban bosszant­ja? — Erre a következőkéit vá­laszolta': — HA LÄTOM, hogy néhány felelőtlen ember munkája ve­szélyezteti nemcsak a brigád, de az egész gyár jó hírnevét. Ha nem érti meg hogy gyár­tónak és meósnák közös az érdeke, a jó minőséggel öregbíteni az üzem hírnevét. Nekünk erre kell vigyázni, ezen kell őrködni teljes tudá­sunkkal, lelki ismerőiünkkel. B. J. Új intései megyénkben Hz áru minőségének védelmében Néhány hónappal eaelött kezdte meg munkáját me­gyénkben az Élelmiszer-ellen­őrző és -vegyvizsgáló Intézet. Aranyi Endre, az intézet igaz­gatója feladatukat így foglal­ta össze, amikor felkerestük. — Az emberek érdekét szol­gáljuk. Arra őrködünk, hogy a vásárló jó árut kapjon, fris­set, minőségileg kifogásta­lant... Az intézet székhelye Salgó­tarján déli bejárójánál van, egy újonnan épített épületben, amelyet korszerű laboratóriu­mokkal, munkaszobákkal sze­reltek fel. Ezt azért hangsú­lyozzuk, mert az intézet ti­zenöt dolgozója várja, hogy a lakosság bizalommal fordul­jon hozzájuk, ha a vásárlás­kor valamilyen sérelem éri őket Eredményesen csak a lakosság támogatásával dol­gozhatnak. Bozó Árpád, az igazgatóhelyettes főmérnök hozzátette: — Nem a termelők és a ke­reskedelem ellenére akarunk dolgozni/ Célunk, hogy sen­ki se károsodjon... Az intézet vezetői pontosan megfogalmazták programju­kat, amely így hangzik: „A dolgozó ember élelmiszerekkel való jó ellátása kötelessége az illetékeseknek. Ehhez szüksé­ges a kifogástalan alapanyag, ennek gondos feldolgozása, az áru minőségének korszerű raktározásával való megőrzé­se, majd a fogyasztóhoz való eljuttatása. A legfontosabb, hogy a vásárló jó minőséget kapjon és ne károsuljon...” — Nagy vonalakban jelle­mezve ezekre kell ügyelnünk. Éppen azért, mert a dolgo­zó ember szolgálatáról van szó, érdekeinek védelméről, melegen köszöntjük megyénk egyik legfiatalabb létesítmé­nyét, a megyei Élelmiszer­ellenőrző és -vegyvizsgáló In­tézetet és annak valamennyi dolgozóját. Remélhető, mun­kájukat siker koronázza, amelynek fokmérője a fo­gyasztók megelégedése. Az intézet eddigi munkájából A tejszakértő Csincsik Mária, A zsírtartalmat vizsgálja Fodor Tamás felvételei megítélve, minden arra vall, halmajugrai borkóstolóban. hogy a kapott feladatot jól el­látják. Már számtalan ellen­őrzést végeztek az élelmiszer­vállalatoknál és az élelmi­szer-kereskedelemben. Felve­tődhet a kérdés: miért kell mert az italnak nem volt meg a kellő színe, nem engedték kimérni.; Balassagyarmaton 65 hektoliter sör árusítását tiltot­ták meg, mert túl volt a sza­vatossági időn. Az egyik élel­ellenőrizni, ott sem akarnak a miszerboltban kétezer darab vásárlóknak rosszat. Vagy ta- szarnyaskrém árusítását állí­lán igen? Erre az intézet igaz­gatója adta meg a választ: — Nem, erről szó sem le­tották le. A másik üzletben pedig 560 kilogramm kagyló- tésztát, mert a vegyvizsgálat hét. Mi korszerűen felkészül- megállapította, hogy romlás­tünk az élelmiszérek vizsgála- nak indult. A fogyasztó ezt tára. Kimutathatjuk, amit a kereskedelem nem volna ké­legfeljebb egy enyhén érezhe­tő, kellemetlen ízzel tudná pes felderíteni. Azt, hogy az érzékelni és bosszankodna, de áru minősége milyen ... Sok példa bßtmyitja, hogy erre szükség van. Korábban a Az intézet laboratóriumában az üdítő italok dr. Tussy Éva vegyészmérnök minőségét vizsgálja. Hangverseny Nagybátonyban Közös hangversenyt rende­zett a nagybátonyi gimnázium és a Nagybátonyi Állami Ze­neiskola június 5-én, a Bá­nyász Művelődési Házban. Közreműködött a gimnázium énekkara és a zeneiskola vo­nós és szimfonikus zenekara Szüts Pál zeneiskolai igazga­tó vezényletével, továbbá Bo­gácsi Katalin és Ördögh Zsu­zsanna gimnazisták szavalat­tal, Csáki Judit, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola (korábban nagybátonyi zeneiskola) ta­nulója fuvolán és Szüts Ist­ván zeneiskolai növendék he­gedűn. A közös rendezvény előtt Mengyi János gimnáziu­mi igazgató mondott beveze­tő beszédet. Az UNESCO oda fai szerint Külföldi klasszikusok. — milliós példányszámban Az UNESCO adatai szerint a kiadványok rrtennyisége, a ■megjelent könyvek példány­száma és a lefordított művek száma tekintetében a Szovjet­unió első a „világranglistán”. Különösen sok külföldi klasz- szikus művet fordítanak le oroszra és a szovjet népek nyelveire. 1917. óta összesen 522 francia, 325 amerikai, 216 angol és 132 olasz író könyve jelent meg ezeken a nyelve­ken. Az amerikai Jack Lon­don és Theodor Dreiser, a né­met Grimm testvérek, a fran­cia Jules Verne művei a Szov­jetunióban sokkal nagyobb példányszámban láttak napvi­lágot, mint az írók hazájában. Nemrégiben — május 27-én — életbe lépett a szovjet kor­mánynak az a határozata, melynek alapján a Szovjet­unió csatlakozik a szerzői jog­ról szóló genfi egyezményhez. Ez a döntés hozzájárul a kül­földi művek szovjetunióbeli, illetve a szovjet szerzők al­kotásai külföldi megjelenésé­nek további növekedéséhez. Ötvenéves a „Madách” A salgótarjáni Madách Im­re Gimnázium és Szakközépis­kola fennállásának 50. évfor­dulója alkalmából gazdag ese­ménysorozattal ünnepel. Ma délelőtt 11 órakor a megyei József Attila Művelődési Köz­pontban, a színházteremben díszünnepségre kerül sor eb­ből az alkalomból, amelyen a megyei és városi párt-, álla­mi és társadalmi szervek is képviseltetik magukat. Ünne­pi beszédet mond Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes, az iskola egykori növendéke. Az ünnepség műsorában fellép­nek az iskola jelenlegi és volt diákjai is, műsorukkal fokoz­va a díszünnepség fényét. elfogyasztaná. Ez az, amit az intézet nem enged meg. Az ünnepek előtt — amikor a lakosság nagyobb mennyi­ségben vásárol — megsokszo­rozódik az intézet munkája. Mindenki talpon van. Szükség is van erre. Húsvétkor na­gyobb mennyiségű sonkát von­lak ki a forgalomból, mert állott volt. Háromezer-nyolc- száz üveg Salgó jaffát, mert minőségileg nem felelt meg. Három mázsa töpörtyűt nem engedtek kimérni, mert a megengedettnél magasabb zsírtartalma volt A szécsényi malomban azért állították le nagyobb mennyiségű iiszt el­szállítását, mert a megenge­dettnél magasabb víztartalmat fedeztek fel benne. Az intézet hatósági jogkör­rel van felruházva, ami azt jelenti, hogy felelősségre vonás- . ra jogosult. Ahol hanyagsá­got, a vásárlók tudatos fél­revezetését fedezi fel, bünte­tést ró ki. Felelősségre vonták — igaz korábban — a Karancs presszó vezetőjét is, mert nem azt a mennyiséget szolgálta fel italból, amennyit a ven­dég kért és amennyiért fize­tett Ezzel szemben dicséret­ben részesítették a Tarján vendéglő vezetőségét a pontos és jó kiszolgálásért. Az ellenőrző munkát az in­tézet a kereskedelmi felügye­lőséggel, népi ellenőrzéssel és más szervekkel közösen végzi. A főmérnök mondta. — Sok segítséget kapunk társszerveinktől, de a fogyasz­tókra is számítunk. Ez' azt jelenti tehát, ha va­laki a vásárolt élelmiszer mi­nőségében kifogást talál, je­lentse be az intézetnek, amely azonnal megvizsgálja, jogos-e a panasz? Az Élelmiszer-ellen­őrző és -vegyvizsgáló Intézet te­hát dolgozik, őrködik a vásár­lók érdekei fölött, amelynek várható eredménye, hogy csak­is minőségileg kifogástalan áru kerülhet a dolgozók asz­talára. Érdemes elgondolkod­ni a termelőknek és kereske­dőknek is, kérni az intézettől az áruk minőségének vizsgá­latát. Ez mindenképpen . oda vezet, hogy a nézeteltéréseket megelőzhetik. Végső soron mindenkinek, akinek élelmi­szer-ellátás a feladata, azonos a célja: a lakosság minél jobb szolgálata. B Gy. NÓGRÁD — 1973. június 8., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom