Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-28 / 149. szám
A polgárháború iv*ccelőzésére Chilében A haladó írók és művészek szeles kórü kampunyba kezdtek a chilei fővárosban a reakció aknamunkája ellen. Jelszavuk; „Nem a plogárhábo- runak, nem a fasizmusnak!" es akciójukkal a világhírű kommunista költő, a nemzetközi Lenin-békedíjas és No- bcl-díjas Pablo Neruda felhívásának tesznek eleget A tántoríthatatlan békeharcos körülbelül egy hónapja szólította fel a világ művésztársadalmát, ne engedje, hogy a reakciós erők testvérgyilkos háborút robbantsanak ki Chilében. Kezdeményezésére most országszerte népszerű színészek, énekesek, táncosok tartanak antifasiszta előadásokat, fotó- és egyéb kiállítások keretében szemléltetik a polgárháború borzalmait, és a fasizmusban rejlő veszélyeket. Santiagói lakosok ezrei keresték fel a hangversenyeket, író-olvasó találkozókat, kiállításokat és a háborúeilenes filmeket vetítő mozikat. Lelkesen ünnepelte a közönség a Chilei Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, V. Feitelboim írót, aki műveiből olvasott fel részleteket, ★ Salvador Allende elnök több mint egyórás beszélgetést folytatott az El Teniente rézbányában sztrájkoló bányászok képviseletében Santiagó- ba érkezett mintegy ötszáz bányászfeleség tízfőnyi küldöttségével. A küldöttség egyik tagja később újságírók előtt kijelentette, ígéretet kaptak a kormánytól, hogy 48 órán belül közleményt bocsát ki az El Teniente bányászainak bérköveteléseivel kapcsolatban. Elmondotta, hogy férjeik már 69 napja sztrájkolnak, és azért kérnek béremelést, mert az infláció 13 hónap alatt 235 százalékos ármelkedéseket váltott ki. A rézbányászok sztrájkja megbénította a rézexportot, a becslések szerint eddig 60 miiyó dolláros kárt okozva az országnak. Afrikában. Felső-Volta északi részén készült ez a felvétel, amely maga a nyomor és a kétségbeesés. Afrikának ezt az övezetét sújtotta a legkeményebben a szörnyű szárazság és a nyomában már régen megérkezett éhség K ö (folytatás tu I. oldalról | A szocialista országok sikeres fejlődése és fellépése a nemzetközi biztonságért, a normális kapcsolatokért és együttműködésért, növeli a szocialista világrendszer tekintélyét A szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió következetes harca kedvező helyzetet teremt a szocialista építömunka, s általában az egész világon a hatod ó erők számára. Internacionalista politikánkat követve, népünk érdekeit szolgálva támogatjuk a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés országainak a haladásért, a nemzetközi viszonyok általános javításáért kifejtett történelmi jelentőségű tevékenységét. Az elért eredményeket üdvözöljük, a megszilárdításukat célzó közös erőfeszítésekben a jövőben is cselekvőén részt veszünk. 2 A szocialista országok • erőfeszítései és több tőkésországban a reálpolitikai irányzatok előretörése lehetővé tették, hogy ésszerű kompromisszumokkal újabb haladást érjünk el az Európa sorsát érintő kérdésekben. A Központi Bizottság üdvözli, hogy július 3-án Helsinkiben összeül az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Az értekezlettől Európa népei azt várják, hogy az megerősítse az előkészítő tárgyalásokon elért eredményeket, meghatározza a további munka menetét, előbbre vigye a tartós béke és a biztonság ügyét kontinensünkön. A Magyar Népköztársaság, miként eddig, a jövőben is felelősen, tevékenyen közreműködik az európai népek és államok kölcsönös érdekein nyugvó együttműködésért. A Központi Bizottság eredményként értékeli, hogy a bécsi haderő- és fegyverzet- csökkentési megbeszéléseken az egyenlő biztonság elvének figyelembevételével készítik elő az érdemi tárgyalásokat. Az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jelentős eredménye a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak alapjairól szóló berlini szerződés. Pártunk és kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít a müncheni diktátum érvénytelenítéséről folytatott csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások sikeres befejezésének. A létrejött megállapodásokkal elhárulnak az, akadályok a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezése út- jából. A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag javasolja a közgyűlésnek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság felvételét. A Magyar Nép- köztársaság támogatja a két német állam egyidejű felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. 3 A Központi Bizottság *-'• pozitív és fontos lépésnek tekinti az Egyesült Államok és a Vietnami Demokratikus Köztársaság júniusban létrejött űjabb megállapodását a tűzszüneti egyezmény végrehajtásáról. Ezzel megjavulnak a feltételek a harci cselekmények beszüntetéséhez, a valóságos és teljes fegyvernyugvás megteremtéséhez, Hazánk, mint a párizsi nemzetközi vietnami konferencia záróokmányának egyik Záróülés a bécsi konzultáción Szerdán délután befejezte munkáját az a szerkesztőcsoport, amely a haderőcsökkentési értekezletet előkészítő konzultáció csütörtöki záróülése elé kerülő munkaokmányt fogalmazta meg. Mint már jelentettük, az osztrák fővárosban kedden bejelentették, hogy csütörtökön plenáris üléssel véget ért a 19 ország képviselőinek előzetes véleménycseréje. A záróülésen összegezik majd az öthónapos munka eredményeit. A szerkesztőcsoport által készített munkaokmányt, a zárókommünikét lényegében már jóváhagyták, véleges elfogadása azonban csak a plenáris ülé- sen történik meg. Az ülés után ezt a kommünikét közzé teszik. ' 2 NÖGRÁD - 1973. június 28., csütörtök z I e m é n y aláírója és a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagja, következetesen és eredményesen eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. Elítéljük és határozottan visszautasítjuk azokat a mesterkedéseket, amelyek a bizottság normális tevékenységének akadályozására és meghiúsítására irányulnak. A haladó és békeszerető erők nemzetközi összefogásával el kell érni, hogy egész Indokínában megszűnjön a háború, s ezáltal lehetővé váljon az itt élő népek békés, önálló nemzeti fejlődése. A A Központi Bizottság megállapította, hogy a Közel-Kelet továbbra is ' veszélyes válsággóc maradt. A politikai rendezésnek változatlan alapfeltétele, hogy Izrael állam vonja ki csapatait a megszállt arab területekről és érvényesüljenek a Palesztinái nép jogai. A Központi Bizottság • áttekintve a nemzetközi helyzetet, összefoglalóan megállapította, hogy a nemzetközi életben a pozitív tényezők erősödnek. Az enyhülési folyamat azonban nem automatikusan, hanem a reakciós, hidegháborús erők ellen vívott állhatatos harcban érvényesül. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a párt és a kormány külpolitikai tevékenysége megfelel internacionalista elveinknek, jól szolgálja a szocializmus építését, népünk érdekeit, a haladás nemzetközi ügyét. Pártunk és kormányunk e célok szolgálatában továbbra is a nemzetközi haladás erőivel összefogva fejti ki tevékenységét. I A Központi Bizottság megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről szóló beszámolót. Megállapította, hogy a népgazdaság általános fejlődése az év első feleben tervszerű és kedvező. A szocialista ipar termelése a tervezett ütemben emelkedik, az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest felgyorsult A termelés növekedését túlnyomó részben a munkatermelékenység javulása eredményezte. Az ipari termékek értékesítésében fennakadás nem volt. Az építőipar termelése a népgazdasági tervnek megfelelően mérsékelten növekszik. Az építkezések befejezése gyorsult, a kapacitások koncentrálása javult. A lakások építésének és átadásának üteme egyenletesebbé vált. A beruházások az év egészében várhatóan a tervnek megfelelően alakulnak. A kiemelt programok tervszerűen valósulnak meg. Javult a beruházások előkészítése és megalapozottsága. A készlet- gazdálkodásban folytatódott a korábban megindult javulás. A mezőgazdasági termelés 1973. évi kilátásai kielégítőek. A kalászosok termése várhatóan eléri a tervezettet. A zöldségtermelésben az állami intézkedések hatására már van bizonyos fejlődés, bár a kedvezőtlen időjárás miatt a primőrökből a kínálat nem elégítette ki az igényeket. A száj- és körömfájás járvány megszűnt, de következményei még hatnak, főleg a húsellátás átmeneti gondjaiban. A kedvezőtlen hatások ellenére az állattenyésztés fejlődik, s a 4. negyedévtől jelentősen javulhat a hústermelés és az -ellátás. A lakosság jövedelme és fogyasztása a tavalyinál gyorsabban növekszik. A tervezett munkásbéremelést, az ár- és szociálpolitikai intézkedéseket szervezetten, és jól hajtották végre. Az áruellátás kiegyensúlyozott, az árualapok a kereslet kielégítését általában biztosítják. A fagyasztói árszínvonal tervszerű alakulása érdekében több ■ irányú kormányintézkedés született. A lakosság reáljövedelme a tervnek megfelelőd) növekszik. O A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a jelentést a KGST 27. ülésszakáról és a magygr delegáció tevékenységéről. Helyesli és szükségesnek tartja azokat az elgondolásokat és intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a KGST hatékonyabb munkájának, a szocialista integráció fejlesztésének elősegítésére Pr. igában elfogadtak. A nemzetközi helyzetben — mindenekelőtt az európai helyzetben —* bekövetkezett enyhülés kedvező feltételeket teremt a szocialista országok és a fejlett tókésorgzágok közti kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Ennek során megteremtődhetnek a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok feltételei is. 3 A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság javaslatát a népgazdaság párt- és állami irányításának fejlesztésére. Megállapította, hogy a gazdaságpolitikai irányelvek közép- és hosszú távra kellően kidolgozottak. A gazdaságpolitikai elvek jobb megvalósítása és az ellenőrzés fokozása érdekében a párt- és az állami irányítás szervezetét a feladatoknak megfelelően át kell alakítani. A Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottsága munkáját a X. kongresszus határozatának megfelelően az eddigi alapelvek szerint végezze tovább. A bizottság ösz- szetételét és munkáját úgy kell kialakítani, hogy az eddigiekhez képest kapjon nagyobb szerepet a gazdasági építőmunka pártpolitikai feladatainak kidolgozása, a gazdaságpolitika területi, megyei érvényesítése. A Központi Bizottság apparátusában a népgazdasági feladatokra a gazdaságpolitikai osztály mellett egy új osztályt, területi gazdaságfejlesztési osztályt kell kialakítani. A két szerv egymással munka- megosztásban végzi a gazdaságszervező pártmunkét. A Központi Bizottság az 1972. novemberi határozatának megfelelően javasolja a Minisztertanácsnak, hogy a kormány szerveként hozzon létre állami tervbizottaágot. Az új szerv feladata, hogy az eddiginél hatékonyabban hangolja össze az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és a főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tegyen a Minisztertanácsnak a nép- gazdasági tervekre és a gazdasági szabályozókra, s fokozottabban ellenőrizze a végrehajtást A Központi Bizottság foglalkozott az elhatározott szervezeti változtatásokkal összefüggő személyi kérdésekkel; döntött a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben, az állami munkát érintő kérdésekben pedig az iletékes szervek számára javaslatokat dolgozott ki. A Központi Bizottság hangsúlyozza, az első fél évi kedvező gazdasági fejlődés folytatásával, jól szervezett, lelkiismeretes, fegyelmezett munkával biztosítani lehet és kell az 1973. évi népgazdasági terv teljesítését. E feladat megoldása minden pártszervezet és minden kommunista elsőrendű kötelessége. Budapest, 1973. június 27. (MTI) A szovjet—amerikai kapcsolatok és Európa Az európai országok közvéleménye és sajtója feszült figyelemmel kisérte Leonyid Brezsnyev látogatását az Egyesült Államokban és tárgyalásait Nixon elnökkel. Az európai szocialista országokban a látogatás és eredményei általános jóváhagyásra és támogatásra találtak. A Szovjetunió és a szocialista közösség országai összehangólt külpolitikát folytatnak és ennek a közös célnak érdekében folytatta amerikai megbeszéléseit az SZKP főtitkára. A nyugat-európai sajtó és közvélemény túlnyomó többsége ugyancsak kedvezően értékelte a szovjet—amerikai csúcstalálkozót, mint olyat, amelynek jelentősége messze túlnő a kétoldalú kapcsolatok keretein. Az új szovjet—amerikai kapcsolatok az egész világ politikai légkörét megvitatják és a nemzetközi feszültség enyhülését eredményezik többek között az európai földrészen is, A washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozót támogató megnyilatkozások közé azonban itt-ott hamis hangok is vegyülnek. Ilyenek tűnnek ki Axel Springer nyugatnémet sajtókonszernjének lapjai és folyóiratai, az angol konzervatív sajtó egyes lapjai, valamint a pekingi propagandisták. Springerék egyik lapja, a Die Veit például azt állította, hogy „a két államférfi sok kérdésben megállapodást köthet anélkül, hogy figyelembe venné szövetségesei szempontjait”; A Kölner Stadtanzelger arra szólítja fel az európaiakat, „kövessék igen nagy figyelemmel a hangsúlyozottan bizalmas; négyszemközti tárgyalásokat” Washingtonban. „Egyáltalán figyelembe veszi-e a két államférfi a szövetségesek érdekeit?” — írja ez a lap, és hozzáteszi: „a teljes bizalom nem lenne helyénvaló irántuk”. Hasonló intelmekkel találkozhatunk a Guardian, a Sunday Telegraph és néhány más angol lap hasábjain is. A pekingi kormány külügyminisztere, aki most fejezte be több európai és ázsiai országban tett utazását, ugyancsak megható gondoskodást tanúsít „harmadik országok” érdekei iránt, óva őket a „szuperhatalmak hegemén törekvéseinek és uralmának rémétől”, amely — úgymond — „még mindig ott kísért a nemzetközi küzdőtéren”. Mit mutatnak azonban a tapasztalatok? Az 1972. májusában lezajlott moszkvai csúcstalálkozó után kiadott közös szovjet—amerikai közlemény hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kész megfelelően hozzájárulni azokhoz a pozitív folyamatokhoz, amelyek az európai földrészen á valódi enyhülés és az államok békés együttműködésének fejlődése irányában mennek végbe. Az azóta eltelt esztendőben Európában tapasztalható pozitív jelenségek, amelyek csúcspontja a most július 3-án megnyíló európai biztonsági és együttműködési értekezlet lesz, jelentős mértékben a Szovjetunió és más európai szocialista országok, valamint Franciaország, az Egyesült Államok, az NSZK, Finnország és más államok konstruktív politikájának eredménye. Árthatnak-e egyetlen népnek, Így az európai népeknek is az 1972-ben és 1973-ban aláírt szovjet—amerikai megállapodások? De hiszen ezek a megállapodások a stratégiai fegyverkezés korlátozását, a környezetvédelmet, az egészségügy fejlesztését, a világűr békés célú kutatását, az atomenergia békés hasznosítását, a közlekedés, a mezőgazdaság ösztönzését szolgálják! Vajon a Szovjetunió és az Egyesült Államok világtörténelmi jelentőségű egyezménye a nukleáris háború megakadályozásáról, amelyet 1973. június 22-én, annak a napnak a 32. évfordulóján írták alá Washingtonban, amelyen a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, nem felel-e meg a népek — köztük Európa népei — érdekeinek és törekvéseinek? Hiszen ez a kétoldalú megállapodás egyenesen kimondja, hogy „mindegyik fél tartózkodni fog attól, hogy erővel fenyegetőzzék vagy erőt alkalmazzon a másik féllel szemben, a másik fél szövetségeseivel és más országokkal szemben, olyan körülmények között, amelyek veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot”. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak bővülése semmiképp sem okozhat kárt az európai népek érdekeinek. Ellenkezőleg, a hidegháború éveiben emelt mesterséges akadályok eltávolítása, amelyek bizonyos mértékig még mindig gátolják a nyugati és keleti országok gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlődését, csak hasznos és kölcsönösen előnyös lehet Európa szocialista és kapitalista országainak egyaránt, A szocialista országok nagy közösségének az európai földrészen való megjelenésével reálissá vált, hogy napirendre tűzzük a háborúnak, mint az európai országok közti ellentétek megoldása eszközének kiküszöbölését. A szocialista országok kezdeményezésére és valamennyi európai ország támogatásával összehívott, júliusban megnyíló európai biztonsági és együttműködési értekezlet rendkívül fontos és nagy lépés lesz e nagy cél elérésé irányában. Kétségkívül ugyanezt a célt szolgálta a Brezsnyev—Nixon csúcstalálkozó, valamint Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása és Pompidou elnökkel folytatott tárgyalása is. Norman Borogyln Vértelen államcsíny Uruguayban Feloszlatták a parlamentet Juan Marta Bor da berry uruguayi elnök, a katonai junta támogatásával vértelen ál* lamcsínyt hajtott végre, dekrétummal feloszlatva a parlamentet. Lépését azzal indokolta, hogy mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból sürgősen szükségessé vált a „rend helyreállítása". A parlament feloszlatása annak a konfliktusnak a következménye volt, amely a kormány és a parlament között a szélsőbaloddal Enrique Erro szenátor miatt tört ki. A katonai igazságszolgáltatás az. zal vádolta a szenátort, hogy kapcsolatot tart a szélsőbaloldali gerillaszervezetekkel és ezért a parlamenttől a szenátor mentelmi jogának felfüggesztését követelte. A parlament ezt a követelést elutasította. A feszült helyzetet még inkább kiélezte az egészség- ügyi és oktatásügyi miniszter lemondása. Bordaberry a hadsereg által megszállt rádió útján hirdette ki a parlament {eloszlatását és az úgynevezett államtanács létrehozását. Az uruguayi parlamentet utoljára 1933-ban osztották fel, amikor Gábriel Terra elnök öt éven át dekrétum alapján gyakorolt egyeduralmat. Az államtanács feladata Bordaberry szerint a végrehajtó hatalom gyakorlása és alkotmányreform-tervezet kidolgozása. Az elnöki bejelentéssel egyidejűleg bevezették a sajtócenzúrát, amely mind a rádiónak, mind a topoknak tiltja az elnöki dekrétum kommentálását és minden olyan közleményt, amely diktatórikusnak minősítené a kormány szándékait. E rendszabály foganatosításával és betartásának ellenőrzésével a rendőrséget és hadsereget bízták meg. Betiltották, illetve engedélyhez kötötték továbbá az összes politikai gyűléseket. Az államtanács tagjait rövidesen kinevezik. Elnöki hírek szerint Jorge Sapell áléinak lesz. Az államelnök elrendelte az összeg általános és középiskolák, valamint egyetemek július 20-ig történő bezárását az esetleges diákzavargások megelőzésére. Nyomban az elnöki bejelentés elhangzása után megker dődött a hadsereg mozgása « főváros körül. Szemtanúk jelentései szerint páncélozott te herauták ég harckocsik hagyták el a Montevideo körül elhelyezkedő laktanyákat, s indultak el a város központja felé. Időközben a hatóságok kiadták az elfogatási parancsot a jelenleg Argentínában tartózkodó Enrique Erro szenátor ellen. (MTI)
