Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

X Nevelési tanacsadó Filmsorozatok a X. Ínyében A hatékonyabb gyermek- és ifjúságvédelemért A Művelődésügyi Miniszté­riumban a tanév-előkészítő ta­nácskozások során a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint .gyámügyi előadókat László József, a gyermek- és ifjúságvédelmi osztály vezető­je tájékoztatta az 1972/73-as tanév feladatainak végrehaj­tásáról, valamint a következő tanév tennivalóiról. Bázis: az oktatás Azért is érdemes részlete­sebben szólni e tanácskozás jelentőségéről, mert fokozot­tabban hívta fel a figyelmet az oktatási intézmények sze­repére a megelőzésben. Az MSZMP KB 1972. júniu­si közoktatás-politikai határo­zata megállapítja: „...nem megfelelő a veszélyeztetett helyzetben levő gyermekekkel történő megelőző foglalkozás.” Ezért az előadó hangsúlyozta, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát fel kell zárkóztatni a közoktatás más területeihez. A megelőzés bázisaivá az oktatá­si intézményeket kell tenni. Az iskola szervezeti keretei­nél fogva, a gyermek- és fia­talkorúak széles rétegeit fog­ja át. Adottak a feltételek a veszélyhelyzet felismeréséhez, a gyors és szükséges intézke­dések megtételéhez. A Művelődésügyi Miniszté­rium 1972-ben Útmutatót adott ki az iskolai gyermek­es ifjúságvédelmi feladatok segítésére. Ezen Útmutatót megyénk valamennyi iskolája megkapta. Az Útmutatóban foglaltak hatékonyan azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha a gyermek- és ifjúságvé­delmi megbízottakon kívül a tantestület tagjai is megis­merik és valamennyien részt vállalnak a feladatok meg­oldásából. A megelőzés fontos intéz­ményeként beszélt az előadó a nevelési tanácsadókról. Indo­kolta létrehozásuk szükséges­ségét, működtetésük fontossá­gát. A szülők részéről egyre jobban növekszik az igény, hogy gyermekeik speciális ne­velési problémáinak megoldá­sához szakszerű tanácsot kap­janak. Az előadó Nógrád me­gyét azon megyék közé sorol­ta -— összesen négy megyét érint —, ahol még nem mű­ködik nevelési tanácsadó. Ahol már működik tanácsadó, javasolta a hálózat kiszélesí­tését a megye más területeire is, hogy a szülőknek gyerme­keikkel ne kelljen a megye székhelyére utazniuk, de le­hetőségük nyíljon arra, hogy a távolság lerövidülésével rendszeresen igénybe vehessék a taitócsadó segítségét. Az utógondozottak Egyre növekszik azon álla­mi gondozottak száma, akik patronálókra találnak. Az Or­szágos Gyermekvédelmi Mun­kabizottság felhívással for­dult az üzemekhez, hogy a szo­cialista brigádok vállalásaik sorát egészítsék ki e szép és nemes feladattal. Kialakultak az együttműködés formái egyes gyermekekkel és gyer­mekcsoportokkal. Jó példaként említette az előadó Nógrád megyét, ahol a patronált álla­mi gondozottak megtalálják a helyüket a patronáló szülők családjában, s a patronáló szülők nevelőszülővé válnak, és segítik a gyermekek életre való felkészítését. Az utógondozás kiszélesíté­se sürgető feladat. A hivatá­sos pártfogó felügyelet kiépí­tése — Nógrád megyében há­rom hivatásos pártfogó műkö­dik — javította az utógon­dozói munka minőségét. Az utógondozottak számának emelkedése — országosan 14 százalék — indokolja a tár­sadalmi pártfogói hálózat ki- szélesítését — ' számuk or­szágosan 35 százalékkal csök­kent. A társadalmi pártfogók nagy része a pedagógusok kö­réből került ki. Vannak már jó példák arra is, hogy ott, ahol helyi katonai alakulatok működnek, a pedagógusok mellett a legjobb pártfogók a katonatisztek köréből kerül­nek ki. Érdemes a jó példát követni. Az üzemek, dolgozói is so­kat tudnának segíteni az utó­gondozásban, ha még nagyobb számban vállalnának társadal­mi pártfogói megbízatást, kü­lönösen olyan esetekben, ha munkatársuk gyermekéről van szó. Az utógondozás segíti a fia­tal beilleszkedését a kisebb- nagyobb közösségekbe, ezen keresztül a társadalomba. For­málja személyiségét, hogy megtalálja helyét a becsületes emberek között. E társadalmi Cél,az eddigieknél sokkal, na­gyobb tenniakarást és erőfe­szítést igényel. A társadalmi pártfogók munkáját a Műve­lődésügyi Minisztérium közel­jövőben kiadásra kerülő Út­mutatóval kívánja segíteni. A további fejlődés szükségessé teszi a gyermekvédelmi, csa­ládgondozói hálózat kiépítését. Az MM 1974-ben kívánja megvizsgálni ennek lehetősé­gét és módszereit. , Az iskolai gyermek- és ifjú­ságvédelmi megbízottak mun­kája több odafigyelést és konkrét segítséget igényel. Az eddig elmondottak szellemé­ben kerül sor júniusban kö­zép- és általános iskolai gyer­mek- és ifjúságvédelmi meg­bízottak első tanfolyamára, melynek a Megyei Művelődé­si Központ ad otthont. E tan­folyamon Földesi Klára, az MM gyermekvédelmi osztá­lyának osztályvezető-helyette­se ismerteti az MM Útmutató alapján a konkrét tennivaló­kat. Hallanak a hallgatók a megelőzésről, a veszélyezte­tettségről, a gyámügyi intéz­kedésekről. Lehetővé válik, hogy az MM filmanyagából gyermek- és ifjúságvédelmi filmeket tekintsenek meg. Az óvodában is Az iskolák igazgatói megér­tették e tanfolyam jelentősé­gét, s a biztosított férőhelyeket igénybe vették. A vezető óvó­nők tanfolyamán is hangzik el előadás „Gyermekvédelmi feladatok az óvodában” cím­mel. Az óvoda is olyan intéz­mény, hol nagyobb hangsúlyt kell kapnia e fontos feladat­nak. Az 1973/74-es tanévben többet kívánunk tenni az is­kolai gyermek- és ifjúságvé­delmi megbízottak rendszeres továbbképzéséért Mi iskola- vezetés feladata, hogy mun­kájuk, s annak megbecsülése az iskola egész munkájának szerves részévé váljon. E fontos tanácskozásról itt csak néhány terület feladatai­nak ismertetésére kerülhetett sor, hisz’ ugyanilyen hangsúl­lyal esett még szó a gyámügyi feladatokról, az örökbe fogadásróL a nevelőotthonok munkájáról, s a gyermekvé­delmi beruházásokról. Mind­azok, akik e tanácskozás résztvevői voltak, olyan in­dítékot kaptak, amely munká­ra serkent a hatékonyabb gyermek- és ifjúságvédele­mért. Venesz Emőné A Nógrád megyei Moziüze­mi Vállalat ismét lehetőséget nyújt a fiatalok nyári műve­lődésére, szórakozására. A KISZ megyei bizottságával együtt kedvezményes bérletű ifjúsági filmsorozatokat indít a X. VIT tiszteletére. A ren­dezvényekre Salgótarjánban, Balassagyarmaton, a járási székhelyeken és a megye ti­zenhat nagyobb filmszínházá­ban kerül sor. A hat-hat előadásból álló sorozatokat harminc filmből állították össze, olyan alkotá­sokból, amelyek az ifjúság té­makörével foglalkoznak, a különböző népek mai fiatalja­inak minden rétegét, azok jel­lemző problémáit, s életkori sajátosságait érintik. Felújításra kerülnek többek között régi nagy sikerek, mint a Bolondos vakáció című ma­gyar—román produkció, a Ne várd a májust című jugoszláv, vagy a Matrózszerelem című NDK vígjáték. A közelmúlt legnépszerűbb filmjei közül, akik még nem látták, most megnézhetik az angol Ha ..., a szovjet: Lépd át a küszöböt és az amerikai Eper és vér című ifjúsági filmdrámákat. A magyar fil­mek közül A sípoló macskakő, a Petőfi, 73, és az Utazás Ja­kabbal zárja ezt a sort. Természetesen új filmeket is bemutatnak, a lengyel: Ti­zenévesek, a csehszlovák: Mi, elveszett lányok, és a magyar: Szabad lélegzet — aktuális témafeldqlgozásánál fogva — különösen nagy érdeklődésre tarthat számot. Érdekessége a sorozatoknak, hogy „A X. VIT országában’’ címmel rövidfilm-összeállítá- sok is szerepelnek bennük. A kisfilmek ismertetik a szocia­lizmust építő német nép éle­tét és bemutatják az NDK leg­szebb tájait. Két évvel ezelőtt komoly visszhangja volt a KISZ VIII. kongresszusa alkalmából me- gyeszerte bemutatott magyar ifjúsági filmcsokornak. Most a nemzetközi filmtermés szí- ne-javát láthatják ifjú mozi­nézőink, s reméljük, nem ki­sebb megelégedéssel: jó szó­rakozással és hasznos időtöl­téssel. Kocsis László Müteremlátogatás Forog az embléma, most az ODOT-embléma Salgótarján­ban. Tásikána, meghívóra, programfüzetre, jelvényre ke­rült. Egyszerű formaelemek­kel készült, konstrukciója szervezettséget sugall. Stili­zált sátrakból egy tábor áll össze a természetben, Átte­kinthető, egyszerű, könnyen megjegyezhető. Kerekes Lász­ló munkája. „Anonim” művészet Az alkalmazott művészet, alkalmazott grafika bizonyos értelemben „anonim” megnyi­latkozás. Egy-egy kellemes él­ményt nyújtó falragasz szer­zője háttérbe vonul, elsődle­ges a gondolat jó képi meg­formálása. — Számomra, persze, ugyanolyan ' élmény egy plakátomat megpillantani, mintha egy más grafikai la­pomat látnám viszont egy tárlaton — jegyzi meg Keret kés László, aki nemrég lett tagja a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának, 6 Alkalmazott grafika aki a jövőben a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége Észak- magyarországi Területi Szer­vezetének tagjaként kíván mindenekelőtt e műfajban tevékenykedni. Bizonyos kap­csolat jelenlegi munkaköre — Salgótarjánban, a megyei Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont helyettes igazgatója — ,s az alkalmazott grafika műve­lése között is van, közműve­lődési munkakörében is hasz­nosíthatja művészi elképzelé­seit (például programfüzetek tervezése stb.). Műtermes háza pedig most épül, , Direktebb hatás E műfajnak direktebb je­lentősége van például az íz­lésformálásban más képző- művészeti műfajoknál. Kap­csolata a befogadóval közvet­lenebb. Például egy emblé­mát több millió6zor nyom­hatnak rá csomagolópapírra, kártyanaptárra stb, így tehát milliós példányban tud Ízlést formálni, vagy deformálni. Látszólag persze sokan tud­m Hatvani Dániel: ELŐRE MESF9NT0LT SZÁNDÉKKAL _________________________ (Dokumentumregény) ( 4.) Munkahelyek és csavargások Ugyancsak november 5-én reggel, a kecskeméti nagyál- lomáson az Izsák felől befu­tó vicinálisról alacsony, gyors mozgású, fekete hajú fia­talember száll le. Végigballag a peronon, egy tétovább lépésekkel, végül megáll az tíjságpaviionnal. Ekkor hirtelen valaki a vál­lára csap. Megfordul. — Ni csak, a Király Robi! — lelkendezik a szőke gön­dör hajú fiatalember. —Mát keresel itt? — Munkát — feleli Robi. —' Amit jól megfizetnek. Nagy Béla, a kecskeméti fiatalember — pályamunkása vasútnál — tűnődve moso­lyog. Ezt mondja: — Pajtás, az nem nekünk terem. Nfem a mi fajtánknak. Különben... Nézd, ide is el­jöhetnél. Most is keresnek pályamunkásokat. Ha ráhaj- tasz% megvan a kétezer-három —kétezer-négy. — És életem végéig legyek palyamuríkás? — No nem... Ha betöltöt- led a tizennyolcat, jelentkez­hetsz Diesel-mozdonyvezetői tanfolyamra. Király Róbert gondolkodó­ra esik. Csakugyan, ezt meg tehetne próbálni. Szabad le­vegő, mozgás, gép — mégis csak más, mint az élesztő­szag. Meg is kérdi Bélától: — Hol lehet jelentkezni? — Ke­resztanyám ott van a munka­ügyön, mondd meg, hogy én küldtelek. Felmegy. Béla keresztanyja elkéri a munkakönyvét. For­gatja a La polcát, majd végig­néz a fiún és Így szól; — Ah­hoz képest, hogy még csak tizenhét éves, elég sok helyen megfordult. Igaz? — Robi vállat von: — Hát, ez igaz. .. .Közepessel végezte a nyolcadikat. Felvették ' napi négyórás munkára távirat- kézbesítőnek. Édesanyja köz­benjárására, aki külterületi kézbesítő. A postától csak pár házzal van odébb Rácz Ká­roly pékmester sütödéje, s a postahivatal alkalmazottai gyakran elküldték óh hogy hozzon kenyeret. Egy ízben a pák megkérdezte’: — Nem tudsz valakit Robi, a haver­jaid közül, aki eljönne hoz­zám tanulónak? Sok á mun­ka, elkelne a segítség. Cseré- 1 be jó szakmát adnék. — A fiú azt mondta, majd érdek­lődik. S legközelebb, amikor kenyérért ment, így szólt: — Ha Karcsi bácsinak megfelel­nék, én is eljönnék. NÓGRÁD - 1973. június 22., péntek Megfelelt... Ereje volt a munkához, ügyessége is' — igen hamar megtanult da­gasztani —, csak a szorgalma olykor ki-kihagyott. Szemén gyulladás keletke­zett, pár hétig a szegedi sze­mészeti klinikán feküdt, majd dolgozott még a péknél is, de már nem mint tanuló, hanem mint segédmunkás. Aztán 1970 nyarán, elment Kecske­métre felvették a Bamevál hűtőházába. Albérletben la­kott a Zöldfa utcában. Az egyhónapos próbaidő utolsó hetében már nem dolgozott, újsütetű barátaival csavar­góit a városban. Hazatért, munkát vállalt az Izsáki Ál­lami Gazdaságban, mint ra­kodómunkás és kocsikísérő. Ha csak szerét tehette, a traktorostól elkunyerálta a gépet, s vezetgette a gyümöl­csösben, a fák között. Egy­szer Ajkára szállítottak őszi­barackot, éjszaka. A sofőr megengedte, hogy vezesse. Vagy 150 kilométeren át ki sem adta a kezéből a volánt. Három hónapig mint szer­ződött alkalmazott dolgozott újra a postán. Aztán, már 1971-ben. bejárt Kecskemétre, a posta távközlési üzeméhez. Kábelfektetésen, légvezeték- építésen dolgozott. Nemcsak Kecskeméten, hanem Félegy­házán, Baján, meg másfelé is. A hideg koeztot nem szeret­te, a vendéglői étkezéshez vi­szont nem volt pénze. Húsz— harminc forintokat kért köl­csön, ezeket csak többszöri kérésre adta vissza. Az utol­só heteket már itt sem dol­gozta végig, napokon át jár­ta az utcákat, tereket, néze­gette az autókat, s tűnődött, hogy mihez is kellene kez­deni. Az az ötlete támadt, hogy tiszthelyettesi iskolára jelentkezik. Ha adnak lakást, ruhapénzt, kosztét — az élet­hez való legszükségesebb már megvan. Sokat olvasott ek­kortájt, főleg Marx és Lenin életrajzát tanulmányozta. A felvételi mégsem sikerült, a jobb füle miatt, amelyre 12 éves kora \ óta — akkor esett át operáción — alig hall. Júniustól kezdve öccsével együtt újra Kecskemétre járt be. A Kiskőrösi úti pinceépít- kezésen dolgoztak. Szeptem­ber 20-tól kezdve már nem jártak el az építkezésre. El­kezdődött a csavargások min­den eddiginél hosszabb idő­szaka. Odahaza úgy tudták, hogy továbbra is -dolgoznak. Róbert, hogy pénzhez yj üssön, eladott egy pár csizmát és egy bőrbekecset, amelyet munkaruhaként még a táv­közlési üzemtől kapott, s amelyet kilépésekor meg is kellett váltania. Róbert azt mondogatta: olyan cégnél szeretne elhe­lyezkedni, amely külföldi munkára is elviszi az embe­reit. Hallott olyasmit, hogy bányagépszerelőket keresnek, NDK-belí munkára. De azt nem tudta, hol lehet jelent­kezni. .. l^v jutott el a kecske­méti nagyállomás felvételi irodájáig Király Róbert. Az asszony visszaadta a munkakönyvét. Aprót sóhajt és ennyit mond: — Ha tény­leg dolgozni akar a vasútnál, akkor most arra kérném, hogy menjen el a-tanácshoz, ahol majd kiközvetítik. Utána az SZTK-ba, s amikor az is megvan, visszajön ide és a vasúti orvos is megvizsgálja. Elmegy a tanácsihoz, az SZTK-ba, de a vasútnál ki­derült, hogy az orvos csak szombaton rendéi. Azt határozza el, hogy kö­rülnéz a váróteremben, s hát­ha eszébe jut még valami jó ötlet. Az információs fülké­nél a középső várócsarnok felé kanyarodik, s nyomban észreveszi, hogy az öccse ha verja, az ágasi fiú épp akkor lép el az újságpavilontól, ke­zében egy csomag külföldi cigarettával. Horváth Zoli is észreveszi őt. Annak idején, amikor még átjárt Izsákra kenyérért, ta­lálkozott vele a péknél. Ha sokan voltak, soron kívül ki­szolgálta. — Szia. Öcséd nem jött be? — Ma nem. Anyám nem en­gedte el. — Ma már nem is jön? — Nem valószínű. — Mi ért? — Beszélni szeretnék ve­le. .. Te, délután szeretnék átmenni hozzátok, hátha meg találom! — Gyere, ha jónak látod. Elsétálnak a buszállomásig. Itt- Robi lemarad. Zoli be­megy a rendelőbe, de Vnsg mindig korán érkezett. El­megy, körülnéz a taxiállo­máson. Előbb a csemegeboll elől, aztán a parkból nézi a taxikat, úgy 15—20 méter tá­volságból. Ekkor áll a sor végére a -kékesszürke Volga. Vezetője lassú mozdulatokkal bújik elő. Ügy . látja, ala­csony, sovány ember. (Folytatjuk) rrak alkalmazott grafikát csi­nálni. Igy'e műfajban a di­lettantizmus nagyméretű. Bár grafikailag a legegyszerűb­ben megoldott lapon is érző­dik, hogy szakmailag tudato­san megformált műről van-e szó, vagy egy ügyetlen dilet­táns munkájáról, még igen sok példát találunk magunk körül az utóbbira. — Egyébként, önmagában is egész műfaj ez a képzőművé­szetben — mondja Kerekes László. — A képzőművészeti alkotáshoz szükséges alap­készségekkel az alkalmazott grafikusnak is rendelkeznie kell, akik közül sokan például képgrafikával is foglalkoznak. Magam is szeretnék a jövő­ben több képgrafikát is csi­*nálni, s kiállítani. Az alkal­mazott grafika műveléséhez szükséges, hogy ötletesen, fi­gyelmet felkeltően találjuk meg a gondolatnak, számos egyéb' követelménynek meg­felelő formát, egy más —nem képzőművészeti — tartalom legjobb formáját. Ehhez többi' között képzőművészeti szak­mai kulturáltság, széles - körű technikai ismeret, nyom­datechnikában való jártasság, anyagismeret stb. szükséges. Könyvek, katalógusok, emblémák Kekeres László körülbelül egy évtizede foglalkozik alkalma­zott grafikával, eredménnyel. Könyvek, katalógusok, emblé­mák, kereskedelmi nyomtat­ványok, programfüzetek stb. őrzik keze nyomát A Palóc- lóid című Nógrád megyei fo­lyóiratnak hét éve művészeti, szerkesztője. Az új formátu­mú Palócföid kellemes külső hatása, ugyancsak őt dicséri.- Milyen cél elerése diktálta a forma változtatást? 1 — Az új forma praktiku-. sabb, s miután közelített az újságfo-rrnához, az ünnepélye­sebb könyvforrná Iámnál köz­vetlenebb, demokratikusabb. Ugyanakkor a fegyelmezett tördelési rend megőrzi a fo­lyóiratjelleget. A Kerekes László által ter­vezett katalógusok közül ki­emelkedik a besztercebányai Czinke—Lóránt kiállítás kata­lógusa (1971), a Salgótarján­ban, a Megyei Művelődési Központ, s a galéria által kö­zösen rendezett Benczúr Gyu­la-kiállítás katalógusa (1970), Czinke Ferenc urbinoi tárla­tának katalógusa (1973), a Réti Zoltán Fényes Adolf-te- rembeli kiállításához készült katalógus (197.3), a salgótar­jáni tavaszi tárlatok kataló­gusai, s még sorolhatnánk. Most a második • országos zo- •náncművészeti biennálé ka­talógusát készíti. Salgótarján 50 éves évfordulójára, a prog­ramfüzetet, emblémát, plaká­tot szintén ő készítette. Auro­ra '72 plakifja országos ter­jesztésű volt. Számos keres­kedelmi nyomtatvány színvo­nalas külső képe sz'ntén di­cséri munkáját Tóth Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom