Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

Belépni csak engedéllyel... EMBER LEGYEN a talpán, »’ti elnöki engedély nélkül be­lép a majorba. Petyanszki Pál, a íőportás vilíámló tekintettel, dörgő hangon útját állja a jö­vevénynek. — Kérem a belépési enge­délyt. .. Akinek van, annak kötelező a kapuban kezét, lábát fer­tőtleníteni, de ezt is szigorú tekintetű ellenőrzés alatt. Nem tessék-lássék módra, hanem ahogyan előírták. Kőnyékig, bokáig. Aztán a kérdésék, de azok is tréfát nem ismerőn. — Mi célból kíván belépni a major területére? Következik a módszeres „vallatás”. Azután igényelte- ti)c a személyazonosságot bizo­nyító igazolvány, Ennek is a tüzetes átvizsgálása, majd er te a célra készített, füzetbe a belépő részletes adatainak be­vezetése. — Ez a parancs, kérem, itt rendnek kell lenni.... Szikár, vékony ember a por tás- Fekete bársony a nadrágja, mellény a felsője. Kalapja fe­kete és gömbölyű. Tekintete ke. meny, amit még szigorúbbá tesz fekete pamacsbajusza. , Benne van a korban, de für ge a mozgása. A hangja pe­dig dörgedelmes. Már ezzel is megriasztja a látogatót. Vele aztán nem lehet még tréfát sem űzni. Ha a majorba nem szabad belépni, akkor nem léphet be engedély nélkül sen­ki fia. Ez alatt értendők azok az ősagárdiak is, akiknek nincs az állattenyésztő telepen ke­resni valójuk. A portás, ha haragra gerjed, nem tud egy­könnyen lecsillapodni Az in­dulat megkétszerezi a hang­ját­— TUDJA, kérem, uram, micsoda érték van itt? Az ál' Latok millió forintokat érnek. Egy madár behozhatja a ba- Cilust és akkor hull a jószág, akár ősszel a légy. Érti ezt maga, uram ? Aki nem értette eddig, eb­ből a magyarázatból meg kell értenie, mert Petyanszki bele­kiabálja az emberbe. Hát még akkor micsoda dörgő a hang­ja, amikor valami más is bántja azon túl, hogy a ma­jorba merészkedett valaki. Ezen a napon különösen dör- gött. Korholta a traktoroso­kat is, akik a szénát hordták. A kapu előtt őket is megvizs­gálja az öreg. Ráállítja a megrakott pótkocsit a mérleg­re és méri a rakományt, Csak ezután indulhatnak lerakodni- Nem akart fogyni a szállít­mány. Egyre jöttek, neki pe­dig már letelt a munkaideje, ment volna a málnásba ka­pálni. Odasúgott a füle. Olyan ideges volt, hogy reszketett kezében a ceruza. Amit a könyvbe írt, azt is csak ő tud­ja aMvasní, hát még'ilyen reszketős kézzel milyen csavar- gósak lettek a betűk. Kirob­bant: — Én, kérem, hajnal fél há­remtől talpon vagyok... Naponta hajnali fél kettő­kor ébred Petyanszki- Két óra­kor már határozott léptekkel elindul a majorba. A portás­fülke az ő birodalma. Aztán megkezdi. Azon a napon már a huszadik traktort jegyezte be a füzetbe. Annyi ideje nem volt, hogy harapjon valamit, pedig az éhség egyre szólon- gatta. Aztán időt kellett sza­kítania, az építkezésen körül­nézni, Most építik az öltözőt és mosdót. Szanaszét az építő­anyagok. Abból semmi sem hi­ányozhat. Az éjjeliőrrel is tárgyalnia kellett, nem tör­téntre baj a borjúelletőben? Naponta születik abban bor­jú. Kindricz Pált. az ellető­gulyást is neki kell értesíteni, az éjjeliőr révén, ha szükség van reá. — LÄTHATJA, uram, ez nem tréfa... Bizony, ez nem tréfa. Az ál­lattenyésztő telepre senki sem mehet be ösagórdon. A kapu­ban Petyanszki Pál őrködik- <3 pedig szigorú, rendet szerető ember, aki nem fogad neki szót, azt keményen rendre is utasítja. B. Gy. A két város egészségügyéről Új rendelő nyílik, szűkösködnek Balassagyarmaton Az SZMT legutóbbi egész­ségügyi akcióbizottsági ülé­sén két téma megvitatása szerepelt: Salgótarján egész­ségügyi ellátásának helyze­te és a balassagyarmati vá­rosi kórház-rendelőintézet területi irányító tevékeny­sége. A Salgótarjáni városi Ta­nács VB egészségügyi osz­tálya jól fogja Össze a város egészségügyi dolgozóit, rendszeresen ellenőrzi mun­kájukat, s megadja számuk­ra a szükséges segítséget. Ennek eredményeképpen si­került megvalósítaniuk egész sor olyan feladatot, melyek lehetővé teszik az egészségügyi dolgozók, az orvosok számára, hogy tel­jesebb képet nyerjenek a la­kosság egészségi állapotá­ig. Az egészségügyi dolgo­zók általában jól látják el feladatukat, emellett többen érdeklődést mutatnak a vá­ros politikai-társadalmi kér­dései iránt, a városi párt­bizottság segítése révén rend­szeres továbbképzésben ré­szesülnek. örvendetes, hogy az utóbbi két évben egyet­len orvossal szemben sem kellett alkalmazni fegyelmi felelősségre vonást. A problémák, feladatok közül dr. Muzsay József sal­gótarjáni városi főorvos a következőket emelte ki: valamennyi körzeti orvosi rendelő alapterü­lete a szükségesnél kisebb, bővítésre szorulnak. Noha felszereltségük jobb, mint a megyei átlag, a normatíva szerinti szintet itt sem érik el. A délutáni rendelés nem megoldott. Ez év őszén két új felnőtt körzeti rendelő nyílik a 21-es jelű épület­ben, 1975-ig egy másik fel­nőtt körzeti orvosi rendelő létesül a Sebaj-telepen, egy gyermekkörzeti rendelőt szerveznek Zagyvapálfalván és egy másikat a Tarján vendéglő közelében. Ügy­szintén 1975-ig 80 férőhelyes bölcsőde létesül az Arany János utcában. Fejlesztik az üzemorvosi ellátást. A vita során szó esett a köz­fürdő megszüntetéséből adó­dó problémáról is. Bár e probléma ma már a lakos­ságnak csak igen szűk réte­gét érinti, a megoldás kere­sése folyamatban van. Az akcióbizottság meg­hallgatta dr. Hatvani Lász­ló kórházigazgató és dr. Schulde János rendelőinté­Kiállítás saját vasúti kocsikban A Rank Xerox ,Ltd. londoni cég magyarországi vezérkép­viselete Salgótarjánban, a kül­ső pályaudvar 1-es vágányán, tegnap és ma hat kocsiból ál­ló saját szerelvényében mu­tatja be a cég xerografikus gépcsaládját, beleértve a leg­újabb és legmodernebb típu­sokat is. A kiállított másoló- és sok­szorosítógépeket az üzemi élet különböző területein — adminisztráció stb. — lehet jól és eredményesen alkalmaz­ni. A kiállításon megjelent helybeli szakemberek elisme­réssel nyilatkoztak a gépek teljesítményéről. A kiállítást csak meghívóval lehet meg­tekinteni. zeti igazgató beszámolóját a balassagyarmati városi kór­ház-rendelőintézet területi irányító tevékenységéről. A beszámoló elemezte a fel­nőtt- és gyermekkörzeti el­látás, az aaya- és csecse­mővédelem, az Iskolaorvosi és az üzemegészségügyi há­lózat, a szakorvosi rendelő- intézet, valamint a gondo­zóintézetek munkáját A ba­lassagyarmati kórház-ren­delőintézet területi irányitó tevékenysége megfelel az alapvető követelményeknek. Balassagyarmaton a kórház- rendelőintézet objektív adottságai, a személyi ellátottság nem kielégítő, a betegellátás szerteágazó és bonyolult feladatát ennek ellenére jól oldják meg. A kórház-rendelőintézeti egység tartalmilag bővül, s ennek előnyeit igyekeznek egyre inkább hasznosítani. Éppen ezért az említett egy­ség további megszilárdítása fontos feladat a jövőben is. Ugyanakkor a rendelőinté­zet zsúfoltsága és a kereső- képességet elbíráló orvosok­ban mutatkozó hiány olyarf jelenségek, melyek gyom megszüntetése nemigen vár­ható. Az irányító tevékeny­ség javulása és a megyei egészségügyi szervek részé­ről kilátásba helyezett konk­rét támogatás kellő biztosí­téknak ígérkezik a területi betegellátás tökéletesítésé­re. Emellett ismeretes, hogy lehetőségeikhez mér­ten Balassagyarmat város párt- és állami vezetői Is mindent megtesznek a kór­ház-rendelőintézet munka­feltételeinek javítása érde­kében. Dr. Varga János főorvos ODOT 73 A Itábor lesen A szerdai nap reggelén nem látszott a fiatalokon, hogy a tájékozódási futóverseny sok energiát kivett volna belőlük. Nem is csoda! Ide, Salgótar­jánba csak olyanok jutottak el, akik hosszú hónapokon, sőt, éveken keresztül szorgalmasan dolgoztak, nem kímélték sem idejüket, sem fáradtságukat. A szerdai nap „slágere” a környezetismereti verseny volt. Altáborokba látogatva kérdez­tem a sorra érkező csapatokat, mondják el a délelőtt történ­teket. Fejér megye: Merre a tölgyfa ? 185 ötfős csapat vágott ne­ki, hogy vetélkedés közepette, játékosan megismerkedjen Salgótarjánnal és környékével. A Fejér megyeiek egyik ötös­fogata épp egykor ér a célba. Lóg a nyelvük, nem véletle­nül, mert megállás nélkül me­neteltek, míg el nem végezték feladatokat. Szűcs Erzsébet, Papp Kati, Kovács Erika, Pálmai László, Sáfrány Zoltán fog közre, s egymás szavába vágva sorol­ják, mi mindent kellett meg­keresniük. — Amikor megtudtuk, hogy a vöröskatonák emléktölgyfá­ját is keresnünk kell, először arra gondoltam ennyi fa kö­zött ki találja azt meg — mondja tréfálkozva Laci —, s ez volt az a hely tényleg, me­lyet a leghosszabb ideig ke­restünk. A városról kérdezem őket. — Csodálatos! — mondják többen is' egyszerre —, most járunk itt először, s igazán örülünk, hogy Salgótarjánban került megrendezésre az idei ODOT. Az emberek is kedve­sek voltak hozzánk. Érdeklőd­tünk, merre találjuk meg az acélgyár portáját, el is kí­sértek. Igaz, a kérdésre a vá­laszt ők sem tudták, de ne­héz kérdések is voltak — ma­gyarázza az egyik lány. Az ODOT-tasak súlya le­húzza a srácok kezét. — Mi van benne gyereke^? — kérdezem. — Könyvek, prospektusok a városról, s Nógrád megye ne­vezetességeiről. Viszik magukkal haza. Csongrádi lányok A Csongrád megyei altábor- ban ebéd után „csendes pi­henőt” tartanak, ami annyiból áll, hogy az épp ott-tartózkodó fiatalok, heverészve beszélget­nek, kihasználják a napsütést, toilaslabdáznak, vagy éppen új barátaikkal „korzóznak” a tábor területén. Kiss Magdolna, Rattay Kati, Németh Zsuzsa, Tartóczki Má­ria, szép sorjában ülnek a sátruk előtti zöldön. Együtt értékeljük á legutóbbi ver­senyeket. Gyenge Sándor, az ODOT táborparancsnoka Miklós elvtársat üdvözli övári — Ügy érezzük, nem vallot­tunk szégyent. A tájékozódási futásban volt olyan kategória, melvben az első három helyen megyénkben versenyző vég­zett — tájékoztat Magdi. Negyvenhetén érkeztek az ODOT-ra. Többük Szegeden tanul. A lányok a Radnóti Miklós Gimnázium diákjai, s a mártélyi megyei versenyen szerezték meg a jogot arra, hogy Salgótarjánba utazhassa­nak. — Én már jártam egy alka­lommal Tarjánban, 1964-ben — mondja Zsuzsa —, de ah­hoz képest, ahogy visszaem- lékszem, egészen megváltozott, alig ismertem rá. ök fáradtabbak a többiek­től, mert már túl vannak a honvédelmi rajversenyen is. Gránátdobás, lövészet, polgár- védelmi tesztkérdések, árok­ugrás szerepelt. A pálya aka­dályai elég sokat kivettek a lányokból. Most kihasználják a pilla­natnyi szünetet. Előzékeny házigazdák A Nógrád megyei alté bor­ban Bocsó Imre osztogat pa­rancsokat. Mint az ODOT há­zigazdáinak illik példát mu­tatni. Nincs is hiány ebben, csak az idő jó legyen. — Milyen esélyekkel száll­tok harcba az ODOT Kupá­ért? — kérdezem tőle. — Az első versenyek után a nógrádiak rájöttek, hogy il­letlenség lenne a Kupát meg­nyerni a házigazdáknak. Biz­tos nem vennék jó néven a messziről iderándult megyéké így elégedettek lennénk a második hellyel is — mondja a tőle szokott tréfálkozással. Az altáborban kevesen tar­tózkodnak, mert most mentek el ebédelni. Gál Ildikó, Hege­dűs Anna, Fodor Erika már túl vannak az étkezésen. Mindhárman először vesznek részt ODOT-on. — Nagy élményekben van részünk! Különösen az esti programok nyerik el tetszé­sünket. Az az igazság, hogy enélkül sokkal fáradtabbak lennénk — mondja Ildikó. A hangulat vidám. Ebben az egyben hasonlítanak leg­jobban egymásra a különböző altáborok. Szabó Gyula Pillanatkép a passiói strandról Már csak a jó idő hiányzik... Sokan esküsznek rá, hogy a pásztói a megye legszebb strandja. Van is némi igazuk. ' Nemcsak azért, mert Nóg­rád megye szűkölködik für» dőkben, s így túl nagy válo­Eső helyett Öntözni — öntözni! Vízért sóhajtoznak a növények, de a mezőgazdaságban dolgozók is, hisz’ jó termésünk függ tő­le. Mindennapi betevő fala­tunkról, élelmünkről van szó! Ame/re csak a lehetőségek engedik, öntözőberendezések szórják a vizet. Sajnos, a víz­gyűjtők, a folyók, víztározók szintje is alaposan megcsap­nánk így a mesterséges locso­lás is gonddal jár. Balassá- gyarmaton, a termelőszövetke­zet kertészetében ^naponta ön­tözik a palántákat, s talán új­ra megérkezik az eső is. — kulcsár — gatási lehetőség nincsen, ha­nem azért is, mert valóban nagyon szép ez a strand. Tá­gas, levegős. Mindenütt virág, homo­kozott utak, fák. A távolból a Cserhát vonulatai látsza­nak. Nagyszerű hely a kikap­csolódásra, pihenésre, napo­zásra. Vannak is állandó látogatói a pásztói strandnak. Ezt Nagy Mihály Lajos gondnok mond­ja. Négy esztendeje van itt, Pásztón. Nyugdíjas, így min­den idejét a strandon tölti. — Június 1-én nyitottunk. Az' időjárás, sajnos, nem ke­gyes hozzánk, így túlságosan nagy forgalmunk sincs. Azért nem panaszkodunk. Ha süt a nap, átlagban - három—négy­száz ember megfordul a strandon. Június 10-e volt a legerősebb napunk, kétezer forintos bevétellel. A vize nagyszerű ennek a strandnak. Langyos, akár órákig lehet tartózkodni ben­ne. Arról nem is beszélve, hogy hetente kétszer cserélik a vizet. így mindig tiszta. — Harminchat óra alattit e- lik meg a nagymedence, *ö- zel kétezer köbméter víz van benne. Ez az egyik legna­gyobb vonzereje a mi stran­dunknak. — Az ellátás? — Nem panaszkodhatunk. Hűsítő, sör bőven van. Kap­ható szendvics és pogácsa, Sőt meleg étel is. Itt ebédel­hetnek a strandolok, A ven­déglő hétfőn tart szünnapot. — Tavalyhoz viszonyítva Van-e valami változás? — Különösebbet nem mond­hatok. Szépen rendbe tettül k mindent. Kint vannak a na­pozók, jó a hangszóró, így zene is van. A parkunkra kü­lön gondot fordítunk. Azért ilyen szépek a virágaink. Ottjártunkkor csak a bát­rabbak merészkedtek a vízb-<*. mert ugyancsak fújt a szel. A nap hol kisütött, hol e.- bújt. Egyetértettünk a gond­nokkal, aki az égre nézve így szólt. — Most már csak a jó idő hiányzik. Meg az, hogy vég­re nyár legyen... NÓGRÁD = 1973. június 22., péntek *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom