Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

CSOXOR A CSERHÁTBÓL *n/VVW*V»»VV^l/VÓA^\/X*V»^V/VV>X\/V\A^V*x\/<XV\^\/V^\/WV/\X\/WV/*^VvrovX\/\X\/VVV'\/V'\/V\/V<V/V^A^VV\/W\/V'\/\XV\XV A Mátra és a Börzsöny magas csúcsai között szerényebb hegyekkel, dombokkal, lankákkal szélesen terül el a Cserhát. A vidék déli részén kisebb-nagyobb falvak bújnak meg, mindegyik más. Az egyik fejlődik, a másik kevésbé, itt üzem létesül, ott gazdaság működik. Sok kis falvával, természeti szépségeivel a turisták paradi­csoma. Fel is keresik számosán — ahogy erről a turistaház vendégkönyve tanús­kodik. Ezeket a falvakat látogattuk meg és amit láttunk, hallottunk, tapasztaltunk, egy kis csokorban nyújtjuk át olvasóinknak. Szorgos kezű lányok, asszonyok Március 19-től termel a Bu­dapesti Kézműipari Vállalat bujáki egysége. Aki keresi, nem egykönnyen talál rá. A falun ’ kívül, az erdő aljában régi kőépületben dolgoznak. Csupa nő. Két műszakban 40-<?n. Egy nagyobb helyiség’ ben vagy húsz gép áll, de az elektromos motorok, a tűtal­pak csattogása' alig-aüg hal­latszik. A dolgozók átalagélet- kora, ahogy elnézem, húsz körül lehet, nem csoda, ha énekelnek, nevetgélnek. Megy azért a munka is Polgári vé­delmi overallokat készítenek. Egy műszak alatt 38—40 öl­tönyt. Két órakor váltják egy­mást a brigádok. — Kis bécsi kötényeken ta­nulták meg a fogásokat a. dolgozóink — mondja Németh Imréné, az üzem vezetője — Annak idején keresni kellett a dolgozókat, most már túlje­lentkezés van. A vállalat nem engedi a három műszakot, bővülni kellene. Bedolgozóink is vannak, ők strandköntösö­ket, otthonkákat csinálnak ex­portra, illetve belföldre. Jó itt a levegő, szép a környezet, megy a munka. Akkor meg különösen, -ha nótás kedvük van a lányoknak-asszonyok- i\ak. A keresetre sem panasz­kodhatnak. Ezernégyszáz kö­rül az átlag, de elérhető a kétezer is. Az elmúlt hónap­ban százötvenezer helyett há- romszáznegyvenezer forint értéket termeltünk, 190 száza­lékos volt a túlteljesítés. A két műszak két brigádban dolgo­zik, versengenek is egymás­sal. Legutóbb ók nyertek — mutat a műhely felé. Tízezer forintos bérösszeg-különbséget sikerült elérniük. Az igazság kedvéért hozzá kell tennem, hogy a másik brigádban lét­számhiány volt, és egynéhány új betanuló is, tehát nem a szorgalmukon múlott, hogy lemaradtak. A központ gon­Alvó községek Alsótold, Felsőtold, Garáb, Cserhátszentiván, Kutasé, Bokor. Ügy húzódnak meg a Cserhát déli lankai között a kisközségek, hogy alig-alig látni őket. A hat községnek közös a tanácsa. Alsótokkal székel egy új épületben, Vala­mikor lakás volt, aztán a tanács megvette a körzeti védő­nőnek, es miután ő máshová költözött, átépítették. Hirka Sándor, a tanácstitkár ül velem szemben. Mi újság a közsé­gekben? — kérdem tőle. — Nincs sok újság itt. Cserhátszentivánban befejezés előtt áll kétszáz méter járda. Mi adtuk hozzá az anyagot, a lakosság a munkát. így, aki az orvosi rendelőhöz, vagy a kultúrházhoz igyekszik, száraz lábbal teheti meg az utat .most már. Mondhatnám ez minden. Alszanak a községek. A szétszórtság miatt nem nagyon tudunk közös beruházáso­kat. akciókat indítani. A lakosság jelentős része eljár dol­gozni Pásztora, Salgótarjánba, van aki Budapestre. Ha este fáradtan hazajönnek, legfeljebb a kocsmába mennek el, azok pedig, akik csak hét végén vannak Itthon, a házikert­ben igyekeznek hasznosítani idejüket. Ne gondoljon valami fistermelőkre, ezekről a házikertekről nem nagyon kerül’ áru a piacra, a termést elfogyasztja a család. A lakosság létszáma állandóan csökken. Elöregszenek a falvak. Ki Salgótarjánba, ki Pásztora költözik be, nagy a szívóhatása Budapest külső kerületeinek is. Egy közös sportköre van a hgt községnek, ifjúsági és felnőtt labdarúgócsapat, van felszerelésük is, de nehéz a hat faluból összeszedni a játékosokat, teherautóra már nem szívesen ülnek, buszra nincs pénz. Ha játszanak is, nincs néző. Legfeljebb a szülők, vagy a lányok mennek ki a pá­lya szélére, biztatás nélkül nincs kedvük játszani. Ezek után elképzelhető a szolgáltatás helyzete. Akad egy-két női szabó, egy-két kőműves — leginkább javítási munkákra — egy tv-rádió szerelő meg egy nyugdíjas ci­pész, az is úgy van, hogy inkább nincs is. Fodrászról ál­modni sem merünk. A szolgáltatásokat Pásztói! végzik. Ti­zenhárom kilométer ide. — Az iskolák helyezte is jellemző. Alsótoldon például két tanítóra 18 gyerek jut Volt róla szó, hogy a felső tago­zatot betelepítik Pásztóra, koliégiumrendszerrel, de a szü­lők nem szívesen rneruiek bele. Ezerötszáz körül van a községek egész iéiekszáma, évente 10—15 születés történik. A kismamák általában igénybe veszik a gyermekgondozási se­gélyt. A fiataloknak mindenütt van egy-egy klubjuk, de rit­kák a szervezett rendezvények. A h^t községnek nincs szak­képzett, függetleníted; népművelője. ( — A kultúrát a televízió képviseli. Az maid minden házban van. Cserhátssentivánba időnként elhívjuk a Dé­rynét is. Nagy ráfizetés, magas a tiszteletdíj és kevés jegy fogy el, pedig mind a hat körscgu-.i áruljuk. A szaruk a községek. Talán majd 10—15 év múlva, amikor könnyebben jutnak gépjárműhöz az emberek, megelégelik a városokat, felébredünk mi is — fejezi be a titkár. Vágóhíd Szír ókon .— Posta fi ók Egyh ázasdeugelegen doskodik rólunk, kaptunk vil­lanyfőzőlapot, kávéfőzőt, szi­font. Ha valaki meleg regge­lit vagy uzsonnát hoz, föl­tesszük neki, hogy mire elér­kezik a húszperces szünet ide* je, meleg legyen. Néha úgy belefeledkeznek a munkába, abba se akarják hagyni, ki kell kapcsolni a főkapcsolót, hogy megálljának a gépek. ' — A bedolgozók száma is növekedhet még, van jelent­kező bőven. Az is előfordul, hogy valahol az asszonyka varr, de a férje dolgozik Bu­jákon, ő jön el anyagért, nézi, meg a mintát. Szép dolgokat csinálunk — mondja, és teszi elém a strandköntösöket. Valóban nagyon szépek, tarkák, divatosak. Június 1-től — a két bri­gád elhatározta — megpró­bálják eléri a Szocialista cí­met. Kívánjuk, hogy sikerül­jön. — S — Mit kap Buják? Pedagógus-ikerlaka,, építé­sét kezdték meg Buják köz­ségben. A két lakás közül az egyiket még az Idén szeret­nék átadni. A létesítmény félmillió forintba kerül, de jelentős mennyiségű társadal­mi munkát is végeznek rajta. Közérdekű bejelentések alap­ján rendezik, bővítik a közvi­lágítást. Nem kis összeget, kétszázezer forintot fordítanak arra, hogy világosak legyenek esténként az utcák. A tanács felújítási kerete az Idén közel százharmincezer forint. Ebből a bölcsődében belső felújítást, az óvodában mellékhelyiségek bővítését és felújítását, vala­mint a körzeti orvost rendelő vízszolgáltatásának felújítását szeretnék elvégezni. Megyénk legfiatalabb üzeme a Buda­pesti Kézműipari Vállalat bu­jáid egysége, amelyet a lakos­ság igényének megfelelően fejleszteni szeretnének. Ezzel kapcsolatban a napokban vár­ják a vállalat Igazgatóját koordinációs megbeszélésre. w w Összefognak Palotáson a kultúráért Új klubkönyvtárat adnak át a nyáron A választások előtti köz­érdekű bejelentések közül Palotáson a legfontosabbnak a művelődési ház igénye bi­zonyult. Régóta óhaja ez már a község, a környék la­kosságának. Egy művelődési ház felépítésé, berendezése nagy összeget igényel. A ta­nács több oldalról segítséget vár. Ígéreteket is kapott. Se­gít a járási pártbizottság, a tsz, az ÁFÉSZ. Tanácsülés elé terjesztik azt a tervet, hogy az eljáró dolgozókat fogadó üzemeket is felkérik, segítsenek. Nekik sem min­degy, hogy dolgozóiknak milyen pihenési, szórakozási lehetőségek állnak rendelke­zésükre. Több üzem jöhet szóba: Petőfibánya, Iklad, sőt a budapesti Ikarus is. Több százan járnak el a köz­ségből dolgozni. A nem adó­fizető lakosokat is kérik, hogy önkéntes, a községfej­lesztési alapot gyarapító fel­ajánlásokkal járuljanak hoz­zá a művelődési ház létreho­zásához. Természetesen, nagyszabású társadalmi munkára is számít a község. Míg a kultúrház megtart­hatja első rendezvényét Pa­lotáson évek telnek el. Az ifjúságnak azonban már most is jó lenne valami szóra­kozási lehetőség. Az igényt a tanácson is felismerték és támogatják. Egy politechni­kai műhelyt szándékoznak átalakítani és berendezni. Klubkönyvtár nyílna itt, ide költözne a község könyvtára is. A munkához a megyei KISZ-bizottság segítséget ígéri, s még a nyáron sze­retnék átadni az új . klub­könyvtárat. A vidék méhészkedésre is nagyon alkalmas, Nagymező­puszta környéken szinte egymást érik az akáclegelőn a mé­hészek, Képünkön egy nagyboconádi kaptár keretével idős méhész. Minden évben itt üti fel tanyáját Ahol még virágzott as akác Alig egy kilométerre a nagymezői turistaháztól egy gabonaföld szélében az akácvirágok alatt hosszú kaptársor állt. Az út mellett tábla: Vigyázat, méhészet! A kaptársor elején a sátor, vagy talán inkább bódé. Fa­lai keretre feszített mű­anyagfóliából vannak. Aj­taján zár. Mellette tábla: Kovács Sándor méhész Me­zőtúr, Tolbuchin út 29. A gazda a kaptársor végén fog­lalatoskodott, a fia jött elénk, Kovács Ferenc. — Családi hagyomány ná­lunk a méhészkedés, már nagyapám is foglalkozott ve­le, édesapám 1952-ben kezd­te' el. Én amióta ő csinálja, segítek neki. Először repcé­re mentünk, Pusztaszabolcs környékén táboroztunk, úgy jöttünk ide. Ezek alá á fák alá járunk „mkácozni” már vagy hat éve- Azelőtt Salgó­tarján—Zagyvapálfalva kör­nyékére mentünk, de onnan már el kellett jönnünk, az építkezések elvették a „lege­lőt”. — Huszonnégy kaptárain van itt — vette át a szót bz apa. — Jó a termés, kaptá- ranként 15 kilót pergetünk. Itt van még két másik tár­samnak is 22 kaptárja. Ha nem félősek, jöjjenek be, megmutatom, itt az egyik fán két kirajzott család van. Megint a fiú vette át a szót: — Most pár napig eső volt. nem sokat „dolgoztak” a méhek, de még tart egy ki­csit a virágzás, no meg a szabadság is. Különben vil- lanyszérelők vagyunk. Apám is, én is. Ez is családi hagyo­mány — mondta még, és fe­jére tette a védőálarcot. ODOT 73 Salgótarján Látogatás a szervezők főhadiszállásán Szárak községben talán egy kicsit túl sok is volt az eső a hónap elején. Be is szaladt a víz , néhány kútba, pár ala­csonyabban fekvó kertet pe­dig elöntött, de most senki nem panaszkodott az esőre. Fejlődik, gazdagodik a község Hetvenezer forintos költség­gel hálózati áramot kap a Kertész utca 26 új lakása. Ezekben az épületekben ci­gánycsaládok laknak, akik végre emberhez méltó körül­mények között élhetnek. A hálózatbővítés költségeit a tanács fedezete, a lakóknak csak a mérőóra felszerelési díját, illetve értékét kell meg­téríteniük. A községben eddig egy ma­szek hentes volt. Tvr<-:! három- százezer forintos költséggel, átalakítanak egy régi magtár­épületet vágóhíddá, így bizto­sítják a község mindenkori friss tőkehússal való ellátását. $ 'munkát az egyházasdenge- legi termelőszövetkezet építő­brigádja végzi, szeptember elsejével szeretnék befejezni. A társközségek is fejlőd­nek. Eg.vházasdengelegen a postaigazgatóság postafiókot nyit. A községi tanács bizto­sítja hozzá az épületet. Az új létesítményt valószínűleg au­gusztus 20-án adják át. Ugyan­csak Dengelegen vízrendezést végeznek, árkot köveznek ki. Bér társközségben is ez van soron, a Bér-patak medrét, kanyarjait kövezik. Az erre biztosított összeg — beleértve az egvhn7n*'-h»ngel'pgi munkát is — közei hatszázezer forint. Az országjáró diákok VIII. ei^zágois találkozó-st előké­szítő szervező hótság fő­hadiszállásán a szokottnál is nagyobb a sürgés-forgás. Ál­landóan csörgő telefonok, utolsó intézkedések, hogy 18- án, hétfőn sikeres legyen az ODOT ünnepélyes megnyitó­ja, s az azt követő napok programjai zavartalanul bor nyoiódjanak le. Látogatásuk célja: bepillantani a munka „hajrájába”. w ' • ‘ Kis megye — nagy feladat Azt szoktuk mondani; kis ország vagyunk; Most a szervező bizottság tagjai mondják Nógrádról: kis me­gye vagyunk. — Miért? — kérdezem Gyenge Sándortól, a szervező bizottság" elnökétől. — Kevés olyan szakember­rel rendelkezünk, akiket fog­lalkoztatni tudnánk az ODOT szervezésében, lebonyolításá­ban. A tárgyi feltételek is ja­vításra szorulták. A résztve­vők, mintegy 1200~an a tó- strandom kapnak szállást sát­rakban. Olyan problémák megoldása jelentett gondot számunkra- mint sportpályák biztosluk»!, energiaellátás-, a tábor hangosítása, a gyors ét­keztetés lehetőségeinek meg­teremtése. ■ Szerencsére idejé­ben hozzákezd tünk az előké­szítéshez, igy előreláthatólag semmi akadály nem gördül az ODOT-programok lebo­nyolítása elé — mondja. Az idei ODOT különbözik a korábban, megrendezett ta­lálkozóktól. Bővültek a ver senyszámok, sokkal nagyobb súlyt fektetnek a tömegsport­ra. E célból épült két kispá­lya, kézilabda-, kosár“ és tol­laslabdapályák. Ahhoz, hogy az utolsó simítások folyhas­sanak, nagyban hozzájárult a városi tanács, az MHSZ, az MTS. Az ÉMÁSZ-nak és a Vegyesipari Javító Vállalat­nak még mindig akad dolga.’ Petőfi és a V1T A VIII. ODOT e két doing jegyében zajlik majd le. Pe­tőfi születésének 150. évfor­dulója és a július 28-án kez­dődő’ X. világifjúsáigj és daá'K- találkozó számtalan program­ban nyilvánul meg. — A megyék csapatai már eleve úgy érkeznek, hogy egy-egy országot képviselnek. Altáborukat ennek megfele­lően díszítik. Külön előadá­sok hangzanak el a VIT-ek történetéről. A VIT-napon a fiatalok közéleti személyise­gekkel találkoznak. Azokon az útvonalakon túráznak, ahol Petőfi is járt A Hotel Salgó falán Báiüci József szob­rász dóm borművét avatják. Bmelleit vetélkedők sorozatá­nak áll középponti ábar. nagy költőnk — sorolja Gyenes Sándor. Űjra csörög a telefon. Rossz hír érkezik. Nem biztos, hogy a honvédelmi napon lovas­bemutatóra sor kerülhet... Vita. majd tisztázzák mégis lesz lovasbemutató. A honvédelmi nap igazi csemegét jelent majd a fia­taloknak, amelyet Nagyker- csegen rendeznek. A harcá­szati és haditorna-bemutatók mellett a korszerű haditech­nika eszközeivel, a tűzoltás nehézségeivel ismerkedhet­nek a résztvevők. Modelle­zők, könnyűbúvárok is szín­re lépnek. Egy szobával arrébb az ODOT kulturális programjait Balogh Mihály és Miklós László alakítja. Épp a meg­nyitó forgatókönyvét állítják össze. A versenyzőknek az idén kevesebb idejük jut a szóra­kozásra épp a versenyszámok szaparodasa miatt.. * Az ODOT ' Kup iért folyó küzdelemben a megyék csa­patai tájékozódási, futó.- honvédebni raj-, .köm.' »’-is­mereti, természetjáró, aka­dály-. párbajlövészversen ve­ken mérik össze tudásukat. Fárasztó versenyek — könnyű programok Esténként milyen program, várja a versenyről hazatérő­ket? — érdeklődtem Balogh, Mihálytól. — Igyekeztünk könnyed, de színvonalas műsorokat ik­tatni az esti programokb'i Neves együttesek, szólisták’, parodisták lépnék fel. ODOT- mozi, -rádió, -újság, -könyv­tár áll rendelkezésre. A szer­vezők során arra is számítot­tunk, ha véletlenül rossz időnk lesz. A versenyző!» megismerkedhetnek Nógrád megye jellegzetes tájaival, népművészeti és munkásmo/ • galmi hagyomány ókban gaz­dag helyekig kirándulnak — tájékoztat. Praznovsziky György, a szál­lítási, munkabizottság vezetője1 érkezik ök gondoskodnak majd a fiatalok „mozgatású’ ról”. Ahogy Gyenge Sándor el­mondta, nagy megtiszteltetés a megyének, hogy otthont ad­hat a VIII. ODOT-nak. Ezt figyelembe véve őrt ént a fel­készülés, s mindnyájan re­mélik, az ország fiataljai fe­lejthetetlen élményekkel tá­voznák majd tölünk. Sz. Gj NÓGRÁD — 1973. június 16,, siómba!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom