Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-15 / 111. szám
aügifüttmiiködés hosszabb täuon TASZSZ- jelentéi* Kissinger sajtóértekezletéről Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója Washingtonban sajtóértekezleten számolt be a május 4— 9-én tett moszkvai látogatásának eredményeiről. Mint mondotta, utazásának az volt a célja, hogy megvitassa Leóit y id Brezsnyev és Richard Nixon küszöbönálló tárgyalásainak napirendjét és azoknak a megállapodásoknak általános jellegét, amelyek megkötésére sor kerülhet Leonyid Brezsnyev júniusa hivatalos látogatásának eredményeként. A főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok alapelvedről szóló nyilatkozat — amelyet 1972. májusában Irt alá Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon — rögzítette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy fontosságot tulajdonít az olyan helyzetek kialakulása megakadáFöld hör üli pályán a Skylab űrlaboratórium Hétfőn, közép-európai idő szerint 18 óra 30 perckor az Egyesült Államokból Saturn—5 típusú hordozórakétával Föld körüli pályára bocsátották az első amerikai űrállomást, a Skylab űrlaboratóriumot. A Skylab 10 perccel a felbocsátás után rátért a Föld körüli pályára. Hétfőn délelőtt zökkenő- mentesen folyt a floridai Kennedy-fokon az első egyidejű „párhuzamos visszaszámlálás” az egymástól mintegy két és fél kilométerre emelkedő két felbocsátó toronynál: az első számú Sa- tum-rakéta, amelyet hétfőn, közép-európai idő szerint 18.30 árakor indítottak útnak, ezúttal a korábbi Apollo- holdutazási programban használt gigantikus rakétakombinát harmadik fokozatából kialakított űnlaboratóriumot emelt Föld körüli pályára, hogy azután a második számú Safcum-rakótával 24 órával később felbocsátandó Apollo- űrhajó három utasa — a mechanikus összekapcsolási manőver végrehajtása után — átszállhasson az összkomfortos „égi motelbe”. Amennyiben az első 28 napos Skylab-műszaík programszerűen bonyolódik le és a tartós űrtevékenység nem jár káros következményekkel az emberi szervezetre, a tervek szerint augusztusban és novemberiben újabb 3—3 fős személyzettel megismétlik a kísérletet, megduplázva, vagyis 56—56 napra emelve a mindvégig Föld körüli pályán maradó Skylab-ben töltendő időt. (MTI) lyozásának, amelyek veszélyesen. kiélezhetik a köztük levő viszonyt. A felek ebből kiindulva kötelezettséget vállaltak: minden lehetőt megtesznek. hogy elkerüljék a katonai konfrontációkat és elhárítsák a nukleáris háború kirobbanását. A két fél elismerte: az olyan kísérletek, hogy az egyik fél közvetlenül, vagy közvetve egyoldalú előnyökhöz jusson a másik fél rovására, összeegyeztethetetlenek ezekkel a célokkal. A moszkvai megbeszélések — mondotta Henry Kissinger — lehetővé tették annak értékelését, hogy ezek az elvek mennyire valósultak meg, s annak a kérdésnek megvitatását, hogy ezen az úton milyen további lépések történhetnek. A felek — mint Kissinger kijelentette —, arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt év során szigorúan betartották, s a jövőben is betartják ezeket az elveket. Az elnök főtanácsadója a továbbiakban közölte, hogy a megbeszélések során az amerikai-szovjet gazdasági ka pcsolatokat két vonatkozásban vizsgálták. Először: szó volt a kereskedelem normális fejlesztéséről és középlejáratú hitelek biztosításáról, kiindulva abból, hogy az Egyesült Államok kongresszusa kedvező döntést hoz a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítására vonatkozóan. Másodszor: megvitatták a hosszabb távra szóló együttműködési tervezetek kérdését, amelyeket ki lehetne dolgozni az évek folyamán abból kiindulva, hogy az amerikai— szovjet politikai kapcsolatok tovább stabilizálódnak és javulnak majd. A főtanácsadó közölte, hogy megvitatták a küszöbönálló európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdését is. A sajtóértekezlet, végén Kissinger elmondotta: az angol vezetőkkel folytatott londoni megbeszélései lehetővé tették az amerikai—angol kapcsolatokat érintő kérdések széles körének megvitatását, az európai problémákkal kapcsolatos általános amerikai álláspont tisztázását. Meglehetősen hosszas vitát folytattak az Egyesült Államok elnöke legutóbbi külpolitikai üzenetének jelentőségéről, és az „új atlanti charta’ kidolgozására vonatkozó amerikai javaslatróL Kissinger beismerte, hogy ez az őáltala előterjesztett javaslat aggodalmat keltett az európai Közös Piac országaiban. (MTI) Nemzetközi értekezlet a közel-keleti békéért Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Nemzetközi értekezletet rendeztek Bolognában a közel-keleti béke és igazságos politikai rendezés témájáról. A tanácskozás szervezői olasz baloldali pártok és társadalmi szervezetek. Részt vett a Béke-világtanács főtitkára, Romesih Chandra, számos ország — így hazánk — békemozgalmának képviselői, közéleti személyiségek, s főként: a közél-keleti konfliktusban érintett országok haladó társadalmi erőinek (köztük Izraelnek is) képviselői. Az értekezlet felhívást intézett a világ országaihoz, hogy segítsék elő a közel-keleti konfliktus békés, politikai rendezését. A rendezés alapja az ENSZ 1967-es és 1970-es határozata (amely előírja a izraeli csapatok kivonulását az elfoglalt területekről) és a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak, a létezéshez és önrendelkezéshez való jogának elismerése — hangsúlyozza a felhívás, amely valamennyi közel-keleti nép és ország függetlenségének és szuverenitásának biztosítását szükségesnek tartja. A kormányokhoz Intézett felhívás mellett a bolognai tanácskozás minden ország népéhez és parlamentiéhez, a világ közvéleményéhez is fordul. Egyben elhatározta egy állandó társadalmi szervezet létesítését, amely a közel-keleti béke és igazságos politikai rendezés ügye mellett mozgósítja a nemzetközi közvéleményt Rogers Latin-Amerikában Havannai tudósítónk kommentárja Latin-amerikai kőrútra indult William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere, hogy — Nixon szavaival élve — „keresse a jószomszédi kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit”. A hír kapcsán napvilágot látott kommentárok annak a véleménynek adnak hangot, hogy a Fehér Ház megkezdte latinamerikai politikájának felülvizsgálatát, s új, „partnerségi" viszonyt akar kialakítani a térség 23 országával. Ennek időszerűségét illetően egyik részről sincs vita. A latin-amerikai országok természetesen nem a protokolláris látogatást hiányolják, hanem azt. hogy Nixon — ígéretei ellenére — valójában nem sokat tett annak érdekében, hogy a legkisebb mértékben is orvosolja a térség országainak jogos panaszait. A többi között nem tett semmit az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatok tarthatatlan helyzetének megszüntetésére, amelynek a következtében az elmúlt évben — Venezuela kivételével — minden latinamerikai ország deficittel zárta az USA-val kereskedelmi mérlegét. A deficit meghaladja az egymilliárd dollárt. Hasonlóan régi ügy a segélyek felhasználásának korlátozása, az USA-árukat védő vámrendszerek és sok más hasonló téma. Nixon, hogy megnyugtassa a déli félteke országait, a Kennedy által létrehozott „Szövetség a haladásért” helyébe egy ködös megfogalmazású „Akció az amerikai haladásért” nevű programot próbált adni, de ez is csak a rózsaszínű ígéretek szintjén maradt. Az amerikai diplomácia vezetőjének — a tervek szerint tíz országba szóló — látogatási sorozatát olyan időszak előzi meg, amikor néhány hét alatt, több — az egész térséget érintő — nemzetközi tanácskozásra került sor. Gondoljunk a Biztonsági Tanács panamai ülésszakára, a Latin- amerikai Gazdsági Bizottság quitói tanácskozására, az olaj és energiai miniszterek ecuadori értekezletére, az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) közgyűlésére. Az AÁSZ washingtoni ülésszakán — a latin-amerikai országok a szervezet átértékelésére irányuló kísérletei láttán — az Egyesült Államok küldötte kénytelen volt elismerni, hogy „meg kell reformálni a Washington és Latin-Amerika közötti viszonyt”. Ezen az ülésen tulajdonképpen csak a brazil és a paraguayi küldött támogatta fenntartás nélkül az USA politikáját. Hol vannak már azok a szép napok — mutatnak rá a hírmagyarázatok —, amikor Foster Dulles vagy Dean Rusk egyetlen intésére a déli félteke delegátusai jóváhagyták a Kuba elleni blokádot, a guatemalai vagy a dominikai agressziót. Ma már más szelek fújnak Latin-Amerikában. Kuba után Chile, Peru és Panama mellett a többi ország is egyre erőteljesebben száll síkra nemzeti érdekei védelmében. A brazil, a paraguayi és a bolíviai rezsimet leszámítva, szinte minden országgal van közvetlen megoldásra váró problémája az USA-nak (felségvíz, olaj, halászat stb.). Nem beszélve azokról a témákról, amelyek egységesen sújtják a kontinens népeit. A Nemzetközi Pénzügyi Alap legfrissebb adatai szerint Latin-Amerikában volt a múlt esztendőben a legmagasabb az Infláció. Ennek egyik oka az USA monopóliumainak egyre nagyobb méretű behatolása az országok gazdasági életébe. Az amerikai tőkések három dollárt nyernek minden befektetett dollár után. Az így szerzett hasznot az USA bankjaiba utalják át, megfosztva a latin-amerikai országokat attól a lehetőségtől, hogy ezeket az anyagi eszközöket saját gazdaságuk fejlesztésére fordítsák, Nem beszélve azokról a A bécsi tárgyalásokon sor került az első plenáris ülésre. Képünkön: a dr. Üst or Endre (középen) által vezetett magyar delegáció Le Dúc Tho Párizsban Rendelet a vállalati reprezentáció csökkentéséről Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának különmegbi- zottja hétfőin délután Párizsba érkezett. Le Dúc Tho csütörtökön találkozik majd Henry Kissingerrel, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. hogy a Vietnamról kötött párizsi megállapodás végrehajtásáról tárgyaljanak. Jugoszláv pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Ndko Mi- hajlevicsnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége tagjának vezetésével vasárnap a késő esti órákban jugoszláv pártmunkás-küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Jakab Sándor, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt Ziga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. (MTI) washingtoni Intézkedésekről, amelyeknek következteben az elmúlt 15 év alatt az USA-ba exportált latin-amerikai nyersanyagok ára 24 százalékkal csökkent. Ugyanakkor csaknem ennyivel növekedett azoknak az ipari termékeknek az ára, amelyeket az USA szállított. Csak az árkülönbség miatt, mintegy 60 milliárd dollár veszteség érte a térség országait. Minden olyan kísérlet, hogy ezeket a veszteségeket, az említett országok a termékek exportjának növelésével ellensúlyozzák, szembeütközik az USA védővámrendszerével. Mindezek következtében ezeknek az országoknak adóssága évről évre nő, s tavaly már elérte a húszmilliárd dollárt. A Magyar Közlöny keddi száma közli azt a rendeletet, amelyben a pénzügyminiszter a reprezentációt szabályozza, előírja a reprezentációs kiadások csökkentését. Mint a rendeleit rámutat, az intézkedéseiére azért volt szükség, mert állami, társadalmi, szövetkezeti szerveknél a reprezentációs kiadások több esetben túlhaladták az indokolt mértékét, Állama, társadalmi, szövetkezeti szervek csak olyan esetekben rendezzenek vendéglátást amikor a feladataik megoldását segíti elő, ilyenkor is szerény külsőségekkel, az alkalomnak megfelelő színvonalon. Korlátozni kell a költséges kongresz- szusok, konferenciáit, ankétek szervezését, az ezekkel kapcsolatos vendéglátást. Gondoskodni kell arról is, hogy kevesebb legyen a jubileumi, az avatási és egyéb ünnepség, s ahol ilyet rendeznek, azt szerényebb külsőségek között tegyék. A jogszabály megtiltja nagy értékű tárgyak ajándékozását, s azt is kimondja, hogy az irodahelyiségek berendezésekor tartózkodni keli mindennemű luxustól, kizárólag a célszerűséget szabad szem előtt tartaná. A rendelet a reprezentáció fogalomkörébe sorolja a vendéglátással és az ajándékozással kapcsolatos különböző kiadásokat. A rendelet azt is egyértelműen kimondja, hogy a vezetői beosztáshoz kötődő személyes reprezentáció keretét a felügyeletet ellátó állami, tanácsi, illetve, társadalmi szerv vezetője határozza meg. Az új jogszabály arról is intézkedik, hogy e költségeket felül kell vizsgálni, s a korábbi évekhez képest azokat csökkenteni kell. Már az idei második félévre és a következő évekre is mérsékeltebb kereteket kell megállapítani. A rendelet kimondja, hogy a belföldiek részére szervezett rendezvényeken — a kongresszusok, konferenciák, jubileumi ünnepségek kivételével — csak frissítőket, tehát kávét és alkoholmentes italt szabad felszolgálni. A közös étkezés költségeit a részvevők fizetik. A vállalatok, intézmények, szövetkezetek hivatalos összejöveteleinek költségeit a részesedési alap terhére kell elszámolni. Kongresszusok költségeit a résztvevőknek kell megtérite- niök. Belföldieknek 100 forintnál értékesebb ajándékot nem szabad adni. Külön szabályozza a rendedet azoknak a rendezvényeiknek a költségeit, amelyeken. a külföldiek vesznek részt Az ilyen kongresszusok, konferenciák is csak térítéssel. a felügyeletet ellátó izerv engedélyével rendezhetők. A reprezentációs költségeket csak az intézmény, vállalat, szövetkezet, érdekképviseleti szerv, társulás vezetőjének engedélyével lehet elszámolni. A rendelet azt is kimondja, hogy a gazdasági és pénzügyi ellen őrzéskor a revizoroknak külön figyelmet kell fordítandók a reprezentációs költségek alakulására, felhasználására és elszámolásuk helyességére. A miniszteri rendelet június 1-én lép életbe. (MTI) A TÜZÉP Vállalat értesíti t. Vásárlóit* Rogers a gondosan előkészített és megválasztott (Chilébe, Peruba eleve nem megy) érdekegyeztető útjára tehát olyan időszakban indul, amikor a latin-amerikai gazdasági problémák olyan mélységet értek el, hogy a sokat hangoztatott partnerségi viszony csak az USA-politika gyökeres megváltoztatásával érhető el. Erre pedig aligha kerül sor. Chile és Peru példája —, ahol mélyreható társadalmi és gazdasági változások valósulnak meg — egyre több ország kormányát győzi meg arról, hogy a tényleges nemzeti függetlenség felé vezető út, csak akkor nyílik meg, ha véget vetnek a külföldi monopóliumok hatal- maskodásának Havanna, 1973. május. hogy olaj tárolásra 200 literes hordókat az alábbi telepein lehet megvásárolni: 204. sz. telep Salgótarján, 211. sz. telep Szécsény. 213. sz. telep Pásztó, 214, sz. telep Kisterenye Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat 2 NÓGRÁD - 1973. május 15., kedd Király Ferenc
