Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

aügifüttmiiködés hosszabb täuon TASZSZ- jelentéi* Kissinger sajtóértekezletéről Henry Kissinger, az Egye­sült Államok elnökének nem­zetbiztonsági főtanácsadója Washingtonban sajtóértekez­leten számolt be a május 4— 9-én tett moszkvai látogatá­sának eredményeiről. Mint mondotta, utazásának az volt a célja, hogy megvitassa Leó­it y id Brezsnyev és Richard Nixon küszöbönálló tárgyalá­sainak napirendjét és azok­nak a megállapodásoknak ál­talános jellegét, amelyek meg­kötésére sor kerülhet Leonyid Brezsnyev júniusa hivatalos látogatásának eredményeként. A főtanácsadó emlékezte­tett arra, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok alapel­vedről szóló nyilatkozat — amelyet 1972. májusában Irt alá Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon — rögzítette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy fontosságot tulajdonít az olyan helyze­tek kialakulása megakadá­Föld hör üli pályán a Skylab űrlaboratórium Hétfőn, közép-európai idő szerint 18 óra 30 perckor az Egyesült Államokból Sa­turn—5 típusú hordozórakétá­val Föld körüli pályára bo­csátották az első amerikai űrállomást, a Skylab űrlabo­ratóriumot. A Skylab 10 perccel a fel­bocsátás után rátért a Föld körüli pályára. Hétfőn délelőtt zökkenő- mentesen folyt a floridai Kennedy-fokon az első egy­idejű „párhuzamos vissza­számlálás” az egymástól mintegy két és fél kilométer­re emelkedő két felbocsátó toronynál: az első számú Sa- tum-rakéta, amelyet hétfőn, közép-európai idő szerint 18.30 árakor indítottak útnak, ezúttal a korábbi Apollo- holdutazási programban hasz­nált gigantikus rakétakombi­nát harmadik fokozatából ki­alakított űnlaboratóriumot emelt Föld körüli pályára, hogy azután a második számú Safcum-rakótával 24 órával később felbocsátandó Apollo- űrhajó három utasa — a mechanikus összekapcsolási manőver végrehajtása után — átszállhasson az összkomfor­tos „égi motelbe”. Amennyiben az első 28 na­pos Skylab-műszaík program­szerűen bonyolódik le és a tartós űrtevékenység nem jár káros következményekkel az emberi szervezetre, a tervek szerint augusztusban és no­vemberiben újabb 3—3 fős személyzettel megismétlik a kísérletet, megduplázva, vagy­is 56—56 napra emelve a mindvégig Föld körüli pályán maradó Skylab-ben töltendő időt. (MTI) lyozásának, amelyek veszé­lyesen. kiélezhetik a köztük levő viszonyt. A felek ebből kiindulva kötelezettséget vál­laltak: minden lehetőt meg­tesznek. hogy elkerüljék a katonai konfrontációkat és elhárítsák a nukleáris háború kirobbanását. A két fél elis­merte: az olyan kísérletek, hogy az egyik fél közvetle­nül, vagy közvetve egyoldalú előnyökhöz jusson a másik fél rovására, összeegyeztethe­tetlenek ezekkel a célokkal. A moszkvai megbeszélések — mondotta Henry Kissinger — lehetővé tették annak értéke­lését, hogy ezek az elvek mennyire valósultak meg, s annak a kérdésnek megvita­tását, hogy ezen az úton mi­lyen további lépések történ­hetnek. A felek — mint Kis­singer kijelentette —, arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt év során szigorúan betartották, s a jövőben is betartják ezeket az elveket. Az elnök főtanácsadója a továbbiakban közölte, hogy a megbeszélések során az ame­rikai-szovjet gazdasági ka p­csolatokat két vonatkozásban vizsgálták. Először: szó volt a kereskedelem normális fej­lesztéséről és középlejáratú hitelek biztosításáról, kiindul­va abból, hogy az Egyesült Államok kongresszusa kedve­ző döntést hoz a legnagyobb kedvezmény elvének biztosí­tására vonatkozóan. Másod­szor: megvitatták a hosszabb távra szóló együttműködési tervezetek kérdését, amelye­ket ki lehetne dolgozni az évek folyamán abból kiin­dulva, hogy az amerikai— szovjet politikai kapcsolatok tovább stabilizálódnak és ja­vulnak majd. A főtanácsadó közölte, hogy megvitatták a küszöbönálló európai biztonsági és együtt­működési értekezlet kérdését is. A sajtóértekezlet, végén Kissinger elmondotta: az an­gol vezetőkkel folytatott lon­doni megbeszélései lehetővé tették az amerikai—angol kapcsolatokat érintő kérdések széles körének megvitatását, az európai problémákkal kap­csolatos általános amerikai álláspont tisztázását. Megle­hetősen hosszas vitát folytat­tak az Egyesült Államok el­nöke legutóbbi külpolitikai üzenetének jelentőségéről, és az „új atlanti charta’ kidol­gozására vonatkozó amerikai javaslatróL Kissinger beis­merte, hogy ez az őáltala elő­terjesztett javaslat aggodal­mat keltett az európai Közös Piac országaiban. (MTI) Nemzetközi értekezlet a közel-keleti békéért Magyar Péter, az MTI tudó­sítója jelenti: Nemzetközi értekezletet rendeztek Bolognában a kö­zel-keleti béke és igazságos politikai rendezés témájáról. A tanácskozás szervezői olasz baloldali pártok és társadal­mi szervezetek. Részt vett a Béke-világtanács főtitkára, Romesih Chandra, számos or­szág — így hazánk — béke­mozgalmának képviselői, köz­életi személyiségek, s főként: a közél-keleti konfliktusban érintett országok haladó tár­sadalmi erőinek (köztük Izra­elnek is) képviselői. Az értekezlet felhívást in­tézett a világ országaihoz, hogy segítsék elő a közel-ke­leti konfliktus békés, politi­kai rendezését. A rendezés alapja az ENSZ 1967-es és 1970-es határozata (amely elő­írja a izraeli csapatok kivo­nulását az elfoglalt területek­ről) és a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak, a létezéshez és önrendelkezéshez való jo­gának elismerése — hangsú­lyozza a felhívás, amely va­lamennyi közel-keleti nép és ország függetlenségének és szuverenitásának biztosítását szükségesnek tartja. A kormányokhoz Intézett felhívás mellett a bolognai tanácskozás minden ország népéhez és parlamentiéhez, a világ közvéleményéhez is for­dul. Egyben elhatározta egy állandó társadalmi szervezet létesítését, amely a közel-ke­leti béke és igazságos politikai rendezés ügye mellett mozgó­sítja a nemzetközi közvéle­ményt Rogers Latin-Amerikában Havannai tudósítónk kommentárja Latin-amerikai kőrútra in­dult William Rogers, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re, hogy — Nixon szavaival élve — „keresse a jószomszé­di kapcsolatok további bőví­tésének lehetőségeit”. A hír kapcsán napvilágot látott kommentárok annak a véle­ménynek adnak hangot, hogy a Fehér Ház megkezdte latin­amerikai politikájának felül­vizsgálatát, s új, „partnerségi" viszonyt akar kialakítani a térség 23 országával. Ennek időszerűségét illetően egyik részről sincs vita. A latin-amerikai országok természetesen nem a protokol­láris látogatást hiányolják, ha­nem azt. hogy Nixon — ígé­retei ellenére — valójában nem sokat tett annak érdeké­ben, hogy a legkisebb mér­tékben is orvosolja a térség országainak jogos panaszait. A többi között nem tett sem­mit az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatok tarthatatlan hely­zetének megszüntetésére, amelynek a következtében az elmúlt évben — Venezuela ki­vételével — minden latin­amerikai ország deficittel zár­ta az USA-val kereskedelmi mérlegét. A deficit meghalad­ja az egymilliárd dollárt. Ha­sonlóan régi ügy a segélyek felhasználásának korlátozása, az USA-árukat védő vámrend­szerek és sok más hasonló té­ma. Nixon, hogy megnyugtas­sa a déli félteke országait, a Kennedy által létrehozott „Szövetség a haladásért” he­lyébe egy ködös megfogalma­zású „Akció az amerikai ha­ladásért” nevű programot pró­bált adni, de ez is csak a ró­zsaszínű ígéretek szintjén ma­radt. Az amerikai diplomácia ve­zetőjének — a tervek szerint tíz országba szóló — látogatá­si sorozatát olyan időszak elő­zi meg, amikor néhány hét alatt, több — az egész tér­séget érintő — nemzetközi ta­nácskozásra került sor. Gon­doljunk a Biztonsági Tanács panamai ülésszakára, a Latin- amerikai Gazdsági Bizottság quitói tanácskozására, az olaj és energiai miniszterek ecua­dori értekezletére, az Ameri­kai Államok Szervezete (AÁSZ) közgyűlésére. Az AÁSZ washingtoni ülésszakán — a latin-amerikai országok a szervezet átértékelésére irá­nyuló kísérletei láttán — az Egyesült Államok küldötte kénytelen volt elismerni, hogy „meg kell reformálni a Wa­shington és Latin-Amerika kö­zötti viszonyt”. Ezen az ülésen tulajdonképpen csak a brazil és a paraguayi küldött támo­gatta fenntartás nélkül az USA politikáját. Hol vannak már azok a szép napok — mutatnak rá a hírmagyarázatok —, amikor Foster Dulles vagy Dean Rusk egyetlen intésére a déli félteke delegátusai jóvá­hagyták a Kuba elleni bloká­dot, a guatemalai vagy a do­minikai agressziót. Ma már más szelek fújnak Latin-Amerikában. Kuba után Chile, Peru és Panama mellett a többi ország is egyre erőtel­jesebben száll síkra nemzeti érdekei védelmében. A brazil, a paraguayi és a bolíviai re­zsimet leszámítva, szinte min­den országgal van közvetlen megoldásra váró problémája az USA-nak (felségvíz, olaj, halászat stb.). Nem beszélve azokról a témákról, amelyek egységesen sújtják a kontinens népeit. A Nemzetközi Pénzügyi Alap legfrissebb adatai szerint La­tin-Amerikában volt a múlt esztendőben a legmagasabb az Infláció. Ennek egyik oka az USA monopóliumainak egyre nagyobb méretű behatolása az országok gazdasági életébe. Az amerikai tőkések három dol­lárt nyernek minden befekte­tett dollár után. Az így szer­zett hasznot az USA bankjai­ba utalják át, megfosztva a latin-amerikai országokat attól a lehetőségtől, hogy ezeket az anyagi eszközöket saját gaz­daságuk fejlesztésére fordít­sák, Nem beszélve azokról a A bécsi tárgyalásokon sor került az első plenáris ülésre. Képünkön: a dr. Üst or Endre (középen) által vezetett magyar delegáció Le Dúc Tho Párizsban Rendelet a vállalati reprezentáció csökkentéséről Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának különmegbi- zottja hétfőin délután Párizs­ba érkezett. Le Dúc Tho csü­törtökön találkozik majd Henry Kissingerrel, Nixon el­nök nemzetbiztonsági tanács­adójával. hogy a Vietnamról kötött párizsi megállapodás végrehajtásáról tárgyaljanak. Jugoszláv pártmunkás­küldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Ndko Mi- hajlevicsnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége El­nöksége tagjának vezetésével vasárnap a késő esti órákban jugoszláv pártmunkás-kül­döttség érkezett Budapestre. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Jakab Sándor, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt Ziga Vodusek, Ju­goszlávia magyarországi nagykövete. (MTI) washingtoni Intézkedésekről, amelyeknek következteben az elmúlt 15 év alatt az USA-ba exportált latin-amerikai nyers­anyagok ára 24 százalékkal csökkent. Ugyanakkor csaknem ennyivel növekedett azoknak az ipari termékeknek az ára, amelyeket az USA szállított. Csak az árkülönbség miatt, mintegy 60 milliárd dollár veszteség érte a térség orszá­gait. Minden olyan kísérlet, hogy ezeket a veszteségeket, az említett országok a termékek exportjának növelésével ellen­súlyozzák, szembeütközik az USA védővámrendszerével. Mindezek következtében ezek­nek az országoknak adóssága évről évre nő, s tavaly már el­érte a húszmilliárd dollárt. A Magyar Közlöny keddi száma közli azt a rendeletet, amelyben a pénzügyminiszter a reprezentációt szabályozza, előírja a reprezentációs ki­adások csökkentését. Mint a rendeleit rámutat, az intézke­déseiére azért volt szükség, mert állami, társadalmi, szö­vetkezeti szerveknél a repre­zentációs kiadások több eset­ben túlhaladták az indokolt mértékét, Állama, társadalmi, szövet­kezeti szervek csak olyan esetekben rendezzenek ven­déglátást amikor a felada­taik megoldását segíti elő, ilyenkor is szerény külsősé­gekkel, az alkalomnak meg­felelő színvonalon. Korlátoz­ni kell a költséges kongresz- szusok, konferenciáit, ankétek szervezését, az ezekkel kap­csolatos vendéglátást. Gon­doskodni kell arról is, hogy kevesebb legyen a jubileu­mi, az avatási és egyéb ün­nepség, s ahol ilyet rendez­nek, azt szerényebb külsősé­gek között tegyék. A jogszabály megtiltja nagy értékű tárgyak ajándé­kozását, s azt is kimondja, hogy az irodahelyiségek be­rendezésekor tartózkodni keli mindennemű luxustól, kizáró­lag a célszerűséget szabad szem előtt tartaná. A rendelet a reprezentáció fo­galomkörébe sorolja a ven­déglátással és az ajándéko­zással kapcsolatos külön­böző kiadásokat. A rendelet azt is egyértelműen kimond­ja, hogy a vezetői beosztás­hoz kötődő személyes repre­zentáció keretét a felügyele­tet ellátó állami, tanácsi, il­letve, társadalmi szerv veze­tője határozza meg. Az új jogszabály arról is intézke­dik, hogy e költségeket felül kell vizsgálni, s a korábbi évekhez képest azokat csök­kenteni kell. Már az idei második félévre és a követ­kező évekre is mérsékeltebb kereteket kell megállapítani. A rendelet kimondja, hogy a belföldiek részére szerve­zett rendezvényeken — a kongresszusok, konferenciák, jubileumi ünnepségek kivéte­lével — csak frissítőket, te­hát kávét és alkoholmentes italt szabad felszolgálni. A közös étkezés költségeit a részvevők fizetik. A vállala­tok, intézmények, szövetkeze­tek hivatalos összejövetelei­nek költségeit a részesedési alap terhére kell elszámolni. Kongresszusok költségeit a résztvevőknek kell megtérite- niök. Belföldieknek 100 fo­rintnál értékesebb ajándékot nem szabad adni. Külön szabályozza a ren­dedet azoknak a rendezvé­nyeiknek a költségeit, ame­lyeken. a külföldiek vesznek részt Az ilyen kongresszu­sok, konferenciák is csak té­rítéssel. a felügyeletet ellátó izerv engedélyével rendezhe­tők. A reprezentációs költsége­ket csak az intézmény, válla­lat, szövetkezet, érdekképvi­seleti szerv, társulás vezető­jének engedélyével lehet el­számolni. A rendelet azt is kimondja, hogy a gazdasági és pénzügyi ellen őrzéskor a revizoroknak külön figyelmet kell fordíta­ndók a reprezentációs költsé­gek alakulására, felhasználá­sára és elszámolásuk helyes­ségére. A miniszteri rendelet jú­nius 1-én lép életbe. (MTI) A TÜZÉP Vállalat értesíti t. Vásárlóit* Rogers a gondosan előkészí­tett és megválasztott (Chilébe, Peruba eleve nem megy) ér­dekegyeztető útjára tehát olyan időszakban indul, amikor a latin-amerikai gazdasági prob­lémák olyan mélységet értek el, hogy a sokat hangoztatott partnerségi viszony csak az USA-politika gyökeres meg­változtatásával érhető el. Er­re pedig aligha kerül sor. Chile és Peru példája —, ahol mélyreható társadalmi és gaz­dasági változások valósulnak meg — egyre több ország kor­mányát győzi meg arról, hogy a tényleges nemzeti független­ség felé vezető út, csak akkor nyílik meg, ha véget vetnek a külföldi monopóliumok hatal- maskodásának Havanna, 1973. május. hogy olaj tárolásra 200 literes hordókat az alábbi telepein lehet megvásárolni: 204. sz. telep Salgótarján, 211. sz. telep Szécsény. 213. sz. telep Pásztó, 214, sz. telep Kisterenye Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat 2 NÓGRÁD - 1973. május 15., kedd Király Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom