Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-15 / 111. szám
A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívása Műveljünk meg minden földet! A népgazdaság fejlődésével járó szükségszerű területfel- használás következeiben az ország mezőgazdaságilag művelhető területe évről évre csökken. Emiatt fokozott követelmény. hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földeket annak használói a jó gazda gondosságával kezeljék, minden hasznosítható terület műveléséről időben gondoskodjanak. A kormány a mezőgazdasági ágazat legfontosabb termelőeszközének, a termőföldnek védelméről jogi eszközökkel is gondoskodott. Törvény állapítja meg valamennyi föld- használó művelési kötelezettségét. E kötelezettség teljesítésénél a szocialista mezőgazdasági üzemeknek, termelőszövetkezeteknek. állami gazdaságoknak kell minden tekintetben példát mutatniok. Ezért nagy felelősség hárul a gazdaságok vezetőire, szakembereire, hogy a törvényben megállapított kötelezettségnek maradéktalanul eleget tegyenek. A májusi határszemlék során az e célra alakult bizottságok valamennyi község (város) határát bejárják, ellenőrzik a művelési kötelezettség megtartását, megállapítják a mulasztásokat. A műveletlenül talált földek használóit, tulajdonosait a hatóságok felszólítják földjük művelésére. Akik földjüket a felszólítás ellenére sem művelik meg, azokkal szemben a földvédelmi jogszabályok rendelkezései alapján kell az illetékes szerveknek eljárni. Az egyéni tulajdonos esetében a művelési kötelezettség elmulasztása a föld állami tulajdonba vételével járMég van idő a mulasztások pótlására. A hátralevő időben neki kell látni az elmaradt munkák pótlásának. hogy minden talpalatnyi mezőgazdasági területet megfelelően hasznosítsanak Hatan kapják meg a második diplomát A Salgótarjáni Kohászati üzemekben arra törekszenek, hágj’ minden vezető beosztásban jól képzett ember kezébe kerüljön az irányítás. Jelenleg több mint 200 dolgozó tanul az állami oktatás különböző fokozatán. Eb évben azonban további 24 dolgozó kezdi meg a felsőfoké végzettség elsajátítását, műszaki egyetemen, kohómémö- ki vagy gépészeti szakon, számviteli főiskolán, vagy kereskedelmi főiskolán. Miután a vállalatok önálló gazdálkodása olyan tgéay- nyel lép fel, hogy a vállalatok ne csak termeljenek, hanem tanuljanak meg kereskedni és üzletet kötni is, a felsőfokon beiskolázott dolgozók közül hatot javasoltak kereskedelmi főiskolára, A gyár dolgozói között azonban már többen vannak olyanok is. akik az életpályául választott egy diploma mellé, a munkakörük színvonalasabb ellátásához szükséges újabb felsőfokú ismereteket is szereznek. Ez évben a gyár dolgozód közül hatan kapják kénhez a második diplomát. Közöttük Szőcs Gyula főosztályvezető, aki a mérnöki diploma mellett már korábban megszerezte a közgazdász diplomát is. ez éviben pedig a matematika- programozó szakon szerzi meg a harmadik diplomát. S%arva*marhaprogram Átalakítások Endre falván A kormány nagy érdeklődéssel várt szarvasmarha- programja tavaly nyáron látott napvilágot. Ennek egyik lényeges megállapítása: olyan beruházáspolitikát kell kialakítani, amelyben a nagyüzemek érd elielteb a meglevő térőhelyek korszerűsítésében. Endrefalván élnek a felkínált lehetőséggel. A szövetkezet e.őbb átalakít, hogy7 utána modernizálhasson. Az ötlet akkor vált elhatározássá a közös gazdaság vezetői körében, amikor már „fújdogáltak a szelek” — készül egy átfogó szarvasmarha ágazatfej- lesztesi program. Milyen helyzetből startolnak Endrefalván? Két tehén- istállójuk. összesen 212 férőhelyes. Két korszerűtlen növendékistállójukban 80 állatot tudnak elhelyezni. A bor- kinevelő pedig 60 férőhelyes. Manapság 116 tehénnel. 110 növendékkel. 85 borjúval és 63 hízómarháva! rendelkeznek. Az idei állományfejlesztési tervükben saját szaporulatból 143 tehén beállítása szerepel. Ehhez természetesen meg kell teremteni a tenyésztési feltételeket. A tartástechnoi ógia korszerűsítésére ártámogatásból, fejlesztési hitelből, és saját erőből az idén Endrefalván közel 2 millió forintot használnak fel. Három területre koncentrálják az anyagi erőket. Egy lóistállót átalakítanak hízómarha-istállóvá. Egy kellően lei nem használt juh- hodálv növendékistállóvá való alakítására 800 ezer forintot költenek. Emellett korszerűsítik az istállók vízellátását. A központi majorban elhelyezkedő lóistálló 36 férőhelyes. Nincs kellően Iáhasználva, hiszen a szövetkezet csupán 9 pár lóval rendelkezik. Ezek célszerű felhasználása sem megoldott, mert kevés a fogatos. Kiöregedtek, a fiatalok pedig inkább a gépekre ülnek. A megváltozott körülményekhez tehát rugalmasan alkalmazkodnak. Kialakítanak egy megfelelő lóistállót, a régiben pedig marhákat hizlalnak. Nem véletlenül, hiszen Endrefalván az állattenyésztés fő bevételi forrását korábban is a hízómarha adta. A bemutatott állomány 90 százaléka olasz exportra ment, marhánként 4—5000 forint öszta nyereségre tett szert a szövetkezet. Az átalakításra megvan a pénz. a tervet a MEZŰBER készíti, házilagos kivitelezésben építkeznek, és szeptemberben már költöznek az állatok. — Milyen lesz a tartási technológia az új istállóban? — érdeklődtünk Szebenszki Mihály agrárménöktől. a \ közös gazdaság főállattenyésfctő- jétől. A 27 éves fiatalember így válaszolt: — Kötetlen tartás, karámo- zotí rendszer, önitatós megoldás. a 90 híaómarha annyit eszik és iszik, amennyit akar. A jelenlegi 69 hízómarhát hárman gondozzák, a megnö- vékedett létszámhoz egy gondozó elég lesz. Ez kedvező szamunkra, hiszen az állatgondozók zöme idős ember. A trágya eltávolítását egy külön brigáddal oldjuk meg A másik jelentős átalakítás: a julihodályból növendékistállót létesítenek. Jelenleg két darab 300 férőhelyes hodály- lyal rendelkeznél?:. A 290 anyajuhot, a 80 növendéket es 60, bárányt — miután hamar értékesítésre kel-ülnek a pecsenyebórényok — egy ho* dályban helyezik el. így a felszabaduló másik hodál.yt a szarvasmarha-tenyésztés szol" gálatába tudják állítani, ön- ltatós rendszerrel, hidroforos megoldással biztosítják a vizet. A tartási technológia szintén kötetlen lesz. A Mogyorós alja szántóföldi művelésre nemigen alkalmas. Bevetettél? fűvel. Kaszálás után errefelé szeretnék legeltetni a 120 növendéküszőt. Az istálló átalakításával augusztus elejére végeznek. Naponta egyszer takarmányoznak. így jobban tudják ellenőrizni az elvégzés minőségét. A korábbi évekkel ellentétben. nincs gond Endrefalván az állategészségüggyel. Gümű- kór- és brucellózismentes az állomány. A főállattenyésztő véleménye szerint eddig sem volt" baj a takarmány ellátó savai, később sem lesz. A korábbi években eladásra is termesztettek takarmányt. A Jövőben a saját állománnyal etetik meg, így ennek haszna is a szövetkezetnél jelentke zik. Rendelkeznek 220 hold réttel és 143 hold legelővel. A szántóföldi termesztés keretében pedig lucernával, vörösherével, silókukoricával, napraforgóval, szudáni fűvel foglalkoznak. Az állomány növelésével párhuzamosan jövőre már csak a tagoknak juttatnak takarmányt; elősegítve ezzel a háztáji szarvasmarha-állomány növelését. Endrefalván kemény fába vágták a fejszéjüket a szövetkezet vezetői. A főállattenyésztő véleménye szerint döntésük körültekintő és megalapozott, melynek hasznát az elkövetkezendő években látják. Rozgonyi István A munkásifjúság és ti kultúru „Kallódó” lehetőségek SOK SZŐ ESIK manapság a szabad idő célszerű, hasznos eltöltéséről, hiszen nem mindegy, hogy a napi munka után rendelkezésre álló órákat milyen foglalatoskodással töltjük el. Különösen az ifjú generáció esetében nagyon fontos, hogy a szabad időt tartalmas tevékenységre fordítsa, szórakozva művelődjön, kulturálódjon. Ehhez természetesen megfelelő feltételek kellenek, amelyek biztosításáért sokat tetetnek az üzemek, vállalatok. A munikásifjúság kulturális életének lehetőségei, körülményei azonban nem fejlődnek olyan mértékben, hogy azzal elégedettek letetnénk. A megyénkben letelepült új üzemek jelentős részében egyáltalán nem, vagy alig- aldg alakultai? ki az üzemi kulturális élet feltételei. Igaz, az új üzemeknek legelőször a termeléssel kapcsolatos gondokkal kell megküzde- nlök, mégis azt kell mondanunk, hogy többet kellene törődniök az üzemi kulturális élet megteremtésével, fellendítésével. Az utóbbi években csökkent a szakszervezeti, üzemi kultúrottshonok száma. Hat esztendővel ezelőtt még 27-ről adhattunk számot, most 12 van. A megye 50 üzeméből mindössze 17 rendelkezik kultúrái is célokra alkalmas helyiséggel. A meglevő kul- túrhelyiségek állapota is jócskán hagy kívánnivalót maga után. Az esetek nagy részében nem véletlenül nevezik a fiatalok ezeket a helyiségeket „kul túrpajtának”. Pedig a szemnek nem tetszetős. gyéren felszerelt helyiségben a legnívósabb program is veszít értékéből, rangjából. NEM RITKÄN jogos az a megállapítás, hogy a munkásifjúság körében végzett kulturális munka kampányszerű, egy-egy jelentősebb rendezvénysorozatra, kulturális évfordulóra korlátozódik. Természetesen szükség van a kiemelkedő rendezvényekre, a „hétköznapi” feladatok megoldása nélkül azonban eredményre nem lehet számítani. Az ifjúsági klubok jó lehetőséget kínálnak a kulturális életre, a művelődésre. Kevés kivételtől eltekintve azonban azt letet mondani, hogy a lehetőségek teljesebb kihasználásáig sok még a tennivaló. Sokszor hiánycikíl? még a klubokban a rótegsajátossiágoknal? megfelelő, érdekes, vonzó program. A kulturálódási és művelődési igények legtisztábban az ifjúsági szocialista brigádok vállalásaiban fogalmazódnak meg. A brigádok leggyakrabban színház- és mozi- látogatást iktatnak be a vállalások közé, de szép számmal szerepelnek a szakmai és általános jellegű továbbképzésekre, a kirándulásokra, az ismeretterjesztő előadásokra, a könyvtárlótoga- tásra vonatkozó felajánlások is. Sok brigáditag vállalja az általános iskola befejezését, vagy a középszintű, oktatásban való részvételit. Ennek ellenére még mindig magas a nyolc általános osztállyal nem rendelkező ifjúmunkások száma. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a 30 éven aluli ifjúmunkások közül több mint 300-an, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál 380-an, az öblösüveggyárban mintegy 320-an nem. végezték el az általános iskola nyolc osztályát. A munka melletti tanulásra vállalkozókat valamennyi üzemben megbecsülik, segítik. Kihelyezett tagozatokat indítanak, ingyenes tanszert biztosítanak, j utaló mszabad Sággal, pénzjutalommal támogatják a tanulókat. A felnőtt- oktatás e területének fejlődése azonban a fokozott megbecsülés mellett sem kielégítő. A közép- és felsőfokú oktatási intézetekben tanulókat főleg a nagyobb üzemek segítik, az újonnan letelepült üzemeknél már kedvezőtlenebbek a tapasztalatok. Több esetben még az emeltszintű, B-tagozaton végzett szakmunkásoknak sem biztosítják a feltételeket. Bizonyára ez is fontos szerepet játszik abban, hogy a középszintű oktatási formában részt vevő ifjúmunkások száma stagnál, évenként a 200—250 fő köri}.’ mozog. örvendetes változás viszont a szakmai továbbképzések és az ismeretterjesztő előadások területén. Az ismeretterjesztő előadások negyed részét már „házhoz” viszik, az üzemekben tartják meg. A járási telephelyeken és a munkásszál lásokon azonban van még mód a további fejlődésre akadnak még „kallódó” lehe tőségek. MEGYÉNK munkásfiatal • jainafc több mint a fele naponta ingázik, s ez bizony kedvezőtlenül befolyásolja művelődési, kulturális helyzetüket. Az ingázás kedvezőtlen hatását azonban lehet csökkenteni, nem törvényszerű, hogy a naponta bejáró fiatalok sem munkahelyük, sem lakóterületük KlSZ-szerveae- tének munkájában ne vegyenek részt. Éhhez persze elsősorban az kell, hogy az üzemi és a lakóterületi KISZ-szervezelek jó kapcsolatokat alakítsanak ki egymással, de a kapcsolatok formáinak létrehozása még a jövő feladata-. — sz. m. — Figyelem, fegyelem! Gyorsabb közlekedési l j Iiiiegra-Uominó rendszer a MÁV-nál Salgótarján megyei szinten jelentős vasúti csomópont. A vasútvonal a városon keresztül húzódik, átszel néhány közlekedési utat, ezért három helyen közúti sorompókat is kell működtetnie a vasúinak. A váltókat, jelzőket, sorompókat mind a mai napig eléggé kezdetlegesen, kézi erővel működtették. Ez sol? időt és munkaerőt igényelt. Az elavult rendszei- helyett majd harmincmilliós költséggel, egyéves munkával modern irá- nyítási apparátust hoztak létre. A „Dominó" előnyei A bonyolult, elektronikusan vezérelt rendszer működésének ismertetéséhez egy .kisebbfajta könyv terjedelme lenne szükséges, ez tehát nem áll módunkban. A lényeg az, hogy az összes forgalmi eszközt, a váltókat, sorompókat, jelzőket egyetlen központi vezérlő pultról működtetik majd. Ezen a mozgó szerelvények pillanatnyi helyzete is mindig feltüntetett és különféle „okos” elektronikus kapcsolások vigyáznak arra, hogy balesetmentesen bonyolódjon le a íorgalom. Az ügyes rendszer arra is képes, hogy például a sorompót maga a szerelvény „kezelje”. A rendszer bővíthető és a továbbiakban valószínűleg kiterjesztik a szomszédos vasútállomásokra is. A salgótarjáni szakaszt vasutasnapra szeretnék átadni, előtte június közepétől már kipróbálják a berendezést. A különbség r r Ősszel exportálják A balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezet állattenyésztési központja a nyírjespusztai üzemegységben van. Itt nevelik az ez évben értékesítésre kerülő hízómarhákat, 53 darabot, amelyet az ősz folyamán exportálnak majd. A szarvasmarha- hizlalásból erre az évre 664 ezer forint bevételt terveztek. Fiilöp Géza. felvételt Az új rendszer megjelenése nemcsak a vasúti közlekedésben hoz változást. A nagyközönség — Salgótarján lakossága és az itt megforduló vidékiek — elsősorban a sorompóknál találkozik vele. Leglényegesebb változás az, hogy a csapórudak csak az úttest menetirány szerinti jobb old,ali közlekedési sávját zárják majd él. A sorompó működéséről fényjelzés — fénysorompó — ad jelt. Ez két egymás mellett levő vörös és alattuk egy zöld lámpából áll majd. A sorompó működését 20—40 másodperccel előre jelzi a fénysorompó a két vörös lámpa felváltott felvillanásaival. Erz az idő a leglassúbb járműnek a két sorompó közti távolság megtételéhez szükséges idővel egyenlő. Az „elővil- logás” után 15 másodperc alatt zárul, illetve a szerelvény elhaladása után rögtön ugyanennyi idő alatt nyílik fel a sorompó. A biztonságos áthaladást állandó zöld fény jelzi. A rendszer biztosítja, hogy a forgalom a vasúti átjáróban a lehető legrövidebb ideig szüneteljen, Fegyelem — saját érdekünkben A salgótarjániak számára kétségtelenül újdonság lesz az, hogy a sorompó csal? jelképesen lesz mechanikus gát. Mivel csak a közlekedési sáv felét zárja él, egyszerűen megkerülhető. Mivel könnyű, műanyag, és az emelővillához van ragasztva, ha nekimennek gépjárművel, könnyen le is törik. Ezért a közlekedőtől fokozottabb figyelmet és fegyelmet követel meg az új rendszer bevezetése. Az eddig már sok helyen működő modern sorompók eddig még mindenütt beváltak. Igaz, fordultak elő balesetek, ezek azonban minden alkalommal kizárólag a közúti közlekedők fegyelmezetlenségéből keletkeztél?. Sal gótarjánban a legutóbbi időkig elég gyakori volt, hogy átbújtak a sorompó alatt, mellett, és átszaladtak a síneken az emberek. A hosszú várakozási időire hivatkoztak. Ez az ok meg fog szűnni, azonban várható, hogy a szabadabb lehetőségeket sokan fogják kihasználni. Azok, akik nerft veszik figyelembe a fénysorompó jelzéseit, illetve megkerülik a lezárt sorompót, nemcsak pénzbírságnak teszik ki magukat, hanem saját életüket is kockáztatják. Nem éri meg a sorompót emelgetni sem. hiszen azt elektromos berendezés állandó sebességgel mozgatja, így ha rá is akasztódnak, nem nyűik gyorsabban, viszont könnyen eltörhet a műanyagszerkezet, ami költséges szórakozás lesz, mivel darabja 3600 forint. Á rúd homloklapján három piros, hátlapján pedig egy sárga lámpa biztosítja, hogy sötétben is jól látható legyen a lezárt sorompó helye, illetve szembehaladáskor az átellen- ben levő sorompó külső vége. Ezek szintén igen könnyen eltörhetnek, ezért a lámpákra külön figyelemmel kell len niök a gépjárművekkel köz tekedőknek. A MÁV jelentős költséggel ás sok munkával hozta létre az új közlekedésirányítási rendszert. Üzembe helyezése után jobb lesz a város közlekedése, kevesebb lesz a várakozási idő. Az így biztosított előnyökért, joggal megkövetelik, hogy az előírásokat mindenki szigorúan betartsa. Elsősorban mindenkinek. saját érdeke, hogy ne szenvedjen balesetet. Ha kell, figyelmeztessük egymást a szabályok betartására. — gasp ár — NÓGRÁD = 1973. május 15,, kedd
