Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

Mi leremtheii meg? Ne csak sa ját magára, hanem társaira is vigyázzon Agitáció mellett felelősségre vonást is A cukorrépa vetésének befejezése után a legnagyobb gondot most a kukorica vetése jelenti. A múlt hónap közepén megkezdődött munkák jól haladnak, s az egész me­gyére jellemző, hogy a tengerit jól előkészített magágyba vetették. Kishartyánban, az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben évek óta részt vesz a kukoricavetésben Orosz Miklós traktoros. 1965 óta a közös gazdaság tagja, a rábízott gépekkel szakszerűen lát­ta el feladatát — kulcsár — Megbecsülnek bennünket Hárman az új nemzedékből A nemzedékváltás napirend­re került a közös gazdaságok­ban — e 'megállapítást egyre gyakrabban hallani szerte a megyében. Ez az élet kérlel­hetetlen rendje, a természet megmásíthatatlan törvénye. A megye termelőszövetke­zeteiben kenyerét kereső 11 ezer 246 dolgozó közül már 2040-en a 30 éven aluli kor­osztály képviselői. A mező- gazdasági szakmunkások szá­ma 1515. Természetesen ez kevés, hiszen a felmérések szerint 1975-ig 2800-ra lenne szükség. Az iparszerű terme­lés szakképzett, fiatal dolgo­zók nélkül — fából vaskari­ka lenne. Három fiatal mező- gazdasági szakmunkással a napokban megbecsülésükről és terveikről beszélgettünk. GYULA Gazdag termelőszövetkezet tagja Zsiga Gyula. Érsekvad- kerten dolgozik, mezőgazda- sági gépszerelőként. Pétervá- sárán szerzett tavaly szak­munkás-bizonyítványt. — Jól érzem magam a szö­vetkezetben és a munkakö­römben. Nagy a gazdaság, na­gyok a lehetőségek. Törőd­nek a fiatalokkal. KISZ* szervezet is működik nálunk. Rendszeresen végzünk társa­dalmi munkát. A gépek „orvosa” Zsiga Gyula. Illetékesként állította, hogy Érsekvadkerten az erő- és munkagépek kifogástalan műszaki állapotban vannak. De nemcsak javítja, hanem vezeti is az emberi munka­erőt helyettesítő modern gé­peket. — Mostanában egy Zetor- ral dolgozom. Legutóbb a ka­lászosok vegyszerezésével fog­lalatoskodtam. Nincsenek távozási szándé­kai. Keresetére nem panasz­kodhat. Havonta 2500—3000 forintot visz haza a boríték­ban. Az iparba nem menne el dolgozni, mert egész hé­ten távol lenne otthonától. Kigyensúlyozott, életvidám fiatalember, aki rövid idő alatt megtalálta helyét a kö­zösségben. MÁRIA Tejkezelői munkakörben dolgozik, immár öt esztende­je a litkei termelőszövetke­zetben Kerek Mária. Balassa­gyarmaton végezte szarvas­marhaszakon a mezőgazda- sági szakmunkásképzőt. — Jól érzem magam a szö­vetkezetben. Helyben dolgo­zom. nem kell vonatozni, vagy autóbuszra ülni. Teljesít­ménybérben fizetnek bennün­ket. Havonta 1400 forintot ke­resek. Alvad helye a pénznek, különösen, ha leányról van szó. Áz állattenyésztésben Lit- kén kevés fiatal dolgozik. Má­ria is csak két fiatal nevét említette meg. Zömük a gép­üzemben keres megélhetést. Véleménye szerint a fiatalok azért idegenkednek az állat- tenyésztéstől, mert egy nap kétszer kell munkába menni: hajnalban és estefelé. Kissé röstellkedve vallotta meg, hogy bár tejkezelő, a tejet nem szereti. Csupán a tejtermékeket... BÉLA Műszaki anyagraktáros, és szövetkezeti KISZ-titkár Pász- tón Lukács Béla. Rutinos nyi­latkozóként beszélt, szinte ömlött belőle a szó. — Beosztásomban csupán egy hónapja dolgozom. Előtte MTZ-traktort vezettem, telje­sítményben. Tavaly 32 ezer forintot kerestem. Jelenlegi beosztásomban kevesebb a fi­zetésem. havi 2025 forint. De esti egyetemre járok, a KISZ- titkári tennivalókat sem tud­nám ellátni traktorosként. Azután arról beszélt, hogy pompás pinceklubbal rendel­keznek, amelyet jól kihasz­nálnak. Legutóbb egy viet­nami fiatalember járt náluk. Akcióprogrammal rendelkez­nek. társadalmi munkát vé­geznek, és hamarosan csopor­tosan meglátogatják a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt. — Sokat foglalkozunk a fi­atalok gondjaival. A szövet­kezet minden 1 segítséget meg­ad pályakezdésükhöz. Az egyik gépszerelő nemrégen el­ment tőlünk. Egy hónap múl­va ismét jelentkezett, hogy szeretne visszajönni. A szö­vetkezet számít a fiatalokra, támogatja is őket. Például akkor, ha valaki építkezik, családot alapít. Jól érezzük magunkat, megtaláljuk számí­tásunkat a Békében. ★ Hárman az új nemzedék­ből. A nemzedékváltós gya­korlati megvalósítói. Ők vi­szik tovább azt a stafétát, melyet az idősebb nemzedék több mint egy évtizede nagy felelősséggel felvett és siker­rel hordozott Rozgonyi István • * * Az SZMT munkavédelmi csoportja a különböző szak­mai megyebizottságok segít­ségével, az üzemi szak­szervezeti bizottságok támoga­tásával, egyre több aktíva be­vonásával azon fáradozik, hogy a címben említett gondolatot minél több dolgozóban elül­tesse, mert véleményük sze­rint ez szükséges a balesetek csökkentéséhez, csak ennek megvalósításával lesz keve­sebb tragédia a családokban. A közös összefogás, az egyet­értésben való hozzáértő, céltu­datos cselekvés teremtheti meg a nyugodt munkavégzés feltételeit. Törvény írja elő Az SZMT elnöksége leg­utóbbi ülésén megvizsgálta, hogy a szakszervezetek XXII. kongresszusa után hozott kor­mányintézkedéseket, amelyek a dolgozók testi épségét és vé­delmét szolgálják, megyénk üzemeiben miként hajtották végre. Nincs miért szégyenkezni. Az elmúlt években végbement fejlesztések, beruházások, re­konstrukciók elősegítették a munkakörülmények és a szo­ciális ellátottság javítását. Kü­lönösen az új üzemekben jók a munkakörülmények és a szociális ellátottság. Ilyen ér­telmű fejlődés azonban nem következett be, jórészt anya­giak miatt, megyénk más, ki­sebb elsősorban régi üzemei­ben. Ezért a rendelkezésre álló pénzből főképp a különféle eszközök és berendezések ja­vítását oldották meg. Ezzel egyidőben csaknem minden területen kisebb-nagyobb tel­jesítményű rakodó-, emelőbe­rendezésekkel, szállító eszkö­zökkel, különféle cél- és kis­gépekkel csökkentették a ne­héz fizikai munkát, javították a munkakörülményeket, kor­szerűsítették a termelést. Mindezek hatására (a halálos baleseteket kivéve) 1971-ben 3,6, 1972-ben pedig 10,3 szá­zalékkal csökkent a balesetek és ennek megfelelően a ter­melésből elveszett munkana­pok száma. A fejlődés vonat­kozik megyénk mezőgazdasá­gára is. Következetesség és aggály Az eredmények jórészt azért, születtek meg, mert az SZMT munkavédelmi csoportja kö­vetkezetesen arra törekedett, hogy az előírások a lehető legnagyobb mértékben érvé­nyesüljenek. Kezdeményezése­ikre több munkavédelmi hét, hónap és vetélkedő zajlott le, kiállításokkal egybekötve. Az új aktívákkal felfrissült mun­kavédelmiőr-mozgalom is sokat segített. Az alapszerve­zetek is fontos feladatként ke­zelték a kormányhatározatból adódó tennivalók megvalósítá­sát. Az SZMT munkavédelmi felügyelői, valamint az üze­mek társadalmi munkavédelmi felügyelői következetesen lép­tek fel a mulasztásokkal és törvénysértésekkel szemben. Javult a nevelő, felvilágosító munka tartalma is. A megzögazdasági üzemek­ben is egyre több az olyan biztonsági megbízott, akinek közép-, vagy felsőfokú mun­kavédelmi képesítése van. En­nek ellenére sem lát az SZMT munkavédelmi csoportja biz­tosítékot arra, hogy e terüle­ten tartós javulás következik be. Ugyanis a munkát irányi­tó vezetők jelentős része nem ismeri az óvórendszabályokat és a szövetkezeti munkavédel­mi szabályzatok előírásait. Emellett nem elég követke­zetesek a balesetek kivizsgálá­sában, és bizony nem nagyon törekednek az előidéző okok megszüntetésére. Segítene, ha a tanácsi szakigazgatási szer­vek rendszeresen ellenőriznék ezt a munkát, ha számonkér- nék a vezetőktől ez irányú feladataikat, ha elismernék a jó munkát, felelősségre von­nák a mulasztókat. Híért? Egyes dolgozók egyrészt ob­jektív okok, másrészt saját vagy mások mulasztásai mi­att szenvednek balesetet. Az előbbiek közé sorolhatjuk a termelőberendezések elavult­ságát, a megfelelő védőberen­dezések hiányát, a zsúfolt munkahelyeket, az üzemi ren­detlenséget. Az .utóbbiak közé tartoznak a különböző jellegű fegyelmezetlenségek; az óvó­rendszabályok be nem tartása, az elnézés, a számonkérés hi­ánya, a sérült dolgozók gon­datlan magatartása. A balesetet okozó körülmé­nyek alapvetően három terű leire koncentrálódnak. Ezek: a gepek kezelése, javítása, karbantartása, az anyagmoz­gatás, szállítás, valamint az üzemen belüli közlekedés. A vasasüzemekben 1972-ben 171, 1973. első negyedévébe i pedig 30 baleset történt a gé­pi szállításoknál. A közieke désben az előbbi időszakot fi ­gyelembe véve következő a helyzet. 1972-ben 210, ez e\ első negyedévben ped.ig 3! baleset történt. Az építőkre. 1972-ben 294 baleset volt a közlekedésben és 92 a gépi szállításnál. A termelőszövet­kezetekben a gépi szállításoknál 1972-ben 183, a közlekedésben 242 baleset fordult elő. Felismerni, elfogadni, megvalósítani A tapasztalatok birtokában az SZMT munkavédelmi cso­portja szerint a kormányhatá­rozat maradéktalan végrehaj­tása megkívánja, hogy még több dolgozó ismerje fél, fo­gadja el és valósítja meg azt a helyes elvet, hogy nemcsak saját maga, hanem munkatár­sa életéért, testi épségéért is felelős. Ezt a helyes célt csak akkor tudják elérni, ha üzemeinkbe*» tovább növekedik a munkavé­delem szervezettsége, jobban, számonkérik mindenkitől az előírások betartását, ha az öt­éves munkavédelmi intézke­dési tervekben foglaltakat megvalósítják, ha nem műUk el tanácskozás, ahol erről a fontos kérdésről ne szólnának Fontos még a munkavédelmi helyzet rendszeres értékelése, ennek birtokában újabb intéz­kedésekre, a különböző ve­szélyforrások megszüntetésére, a nehéz fizikai munkát mér­séklő gépesítésre, a dolgozók munkavédelmi Ismereteinek bővítését elősegítő propagan­daeszközökre van szükség. V. K. Népgazdaságunk első negyedévi eredményei Együtt gondolkodni és cselekedni Két meghívót olvasgatok. Az egyik: a Hl. nóigrádi műszaki napok kiállításairól és elő­adásairól értesít, a másik: a közgazdasági napok előadásaira hív. Nézzük csak a prog­ramot! A III. nógrádi műszaki naipokat a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetségének Nógrád megyei szervezete és tagegyesületei rendezik. A Ganz Műszer Mű­vek gyártmányainak kiállítása május 8-án nyílt meg Salgótarjánban, a József Attila Megyei Művelődési Központban és ma dél­után 14—17 óráig még megtekinthető. A közúti közlekedés gondjait és időszerű fel­adatait már megtárgyalták a minisztériumi és a helyi szakemberek. Mit jelent energia- gazdálkodásunk szempontjából a földgáz­program megvalósítása? Ennek tapasztala­tait ismertetik május 17-ón, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési házában. Nógrád megye regionális fejlesztéséről má­jus 16-án hangzik előadás, és ez a kérdés bizonyára nemcsak az építőipar dolgozóit, hanem a beruházóikat és a tervezőket is ér­dekli. Nógrád megye vízbeszerzési lehetősé­geit és annak alapján a MÉLYÉPTERV ja­vaslatait vitatják meg május 15-én, 14 óra­kor a TIT salgótarjáni székiházában. Az erdészet, a bányászat, az üvegipar idő­szerű műszaki és gazdasági kérdéseiről hangzanak előadások. Szeretném hinni; nem véletlen, hanem egészséges verseny, vagy még inkább céltudatos szervezés következ­ménye, hogy ehben a hónapban nemcsak műszaki, hanem közgazdasági napokat is rendeznek megyénkben. Indokolt és idősze­rű, hogy az egyes szakmák legfontosabb fel­adatait megvitassák, de választ kell kap­nunk olyan átfogó kérdésekre is, hogy hol tartunk Nógrád megye középtávú tervéneit megvalósításéban, milyen feladatokat, kell megoldani a megye lakosságának foglalkoz­tatása, az ipartelepítés érdekében, vagy mit kell tenni a mezőgazdaság fejlesztéséért, a hatékonyság fokozásáért. Elismert szakembereket kértek fel vitain­dító előadásra. Ez a megtiszteltetés egyben felelősséget is ró az előadókra: a valóság­nak megfelelően ismertessék a kérdést, he­lyes információkat juttassanak az érdeklő­dőknek, gondolatokat ébresszenek és a köz­érdek szolgálatára ösztönözzenek. Ezek a tanácskozások legyenek nyilvános, nagy tai- pasztalatcserók. Keressék, hogy műszakilag mi a legkorszerűbb és legcélszerűbb, de fe­lelősséggel mérlegeljék, hogy a javasolt meg­oldás mibe kerül, mit követel a közérdek. Nézzünk túl a vállalat, az üzem kapuján, ismerjük meg a megyei sajátságokat és a népgazdaság helyzetét, hogy helyesen lássuk mai feladatainkat és a későbbiekre idejében felkészülhessünk. Egyetlen vállalat vagy üzem sem létezhet a környezettől függetle­nül, hanem részese az egésznek. Figyelembe kell venni a tudomány és a technika hala­dását, a megye és az ország termelési struk­túrájának átalakulását, a kialakuló vonzás- körzeteket, a piacot, alkalmazkodni kell a közgazdasági szabályozókhoz és az egysége­sen érvényesülő gazdaságpolitikáihoz. A műszaki és a közgazdasági napok min­den kérdésre nem adhatnak választ, de ar­ra feltétlenül alkalmasaik, hogy jobban meg­ismerjük helyzetünket, jelzéseket, informá­ciókat szerezzünk mai és távlati feladataink megoldásához. A műszaki és közgazdasági napok egyik célja az, hogy az elméleti és gyakorlati szakemberek együtt gondolkod­janak, közös erővel, kölcsönös összefogással keressék a legjobb megoldást és együtt cse­lekedjenek. F. I» A KSH adatai szerint az el­ső negyedévben a szocialista ipar egy százalékkal több em­bert foglalkoztatott, bruttó tér. melése pedig öt százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar ágazatai közül az első negyedévben a gépipar hat, a bányászat négy, a vegy_ ipar 11 százalékkal növelte termelését a tavalyi első ne­gyedhez képest. A villamose- nergia-termelés nyolc, a mű­szeripar termelése 15, a papír­iparé 19, az építőanyagipar termelése 4 százalékkal emel­kedett. Az építőanyagiparon belül eltérő volt a termelés nö­vekedése. Égetett téglából például 277 millió készült, nyolc százalékkal kevesebb, mint a múlt év első negyedé­ben, égetett cserépből 3 száza, lékkai többet gyártottak szám szerint 37,3 milliót. Az első negyedévben előállítottak üze. meink 704 000 tonna cementet, tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a behoza­tal pedig 55 százalékkal nőtt, s elérte a 444 000 tonnát. A többi között készült 1,3 millió méter vasbeton födómgerenda — 8 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor — továbbá 725 000 négyzetméter falbur­koló csempe, a tavalyi első negyedévi mennyiségnek több mint kétszerese. Ugyancsak falburkoló csempéből majd­nem két és félszer annyit hoz­tunk be, mint egy évvel ko­rábban, összesen, 193 000 négy­zetmétert. A kivitelező építőipar a ta­valyinál azonos létszámmal 2 százalékkal nagyobb termelési eredményt ért el. Munkáján immár érződik a beruházások koncentrálásának hatása. Az első negyedévben 3121 épít­ményhez kezdtek hozzá, ez négy százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor, viszont 18 százalékkal több építményt adták át, szám szerint 2629-et. Március 31-én 8691 építmény volt kivitelezés alatt, ez tíz százalékkal kevesebb, mint a ta­valyi első negyedév végén. 1973 első negyedében 12 024 lakás építését kezdték meg, 4825-öt adtak át, 56 968 lakás építése volt folyamatban március 31-én. Ez természete­sen nem a hazánkban épülő teljes lakásmennyiség, mivel tavaly például a lakásoknak körülbelül felét építette a ki­vitelező építőipar, a többivel magánkivitelezők foglalkoz­tak. A mezőgazdasági termékek értékesítése elmaradt a tavalyi első negyedévitől, ezen belül azonban növényi termékekből 17, állati termékekből 2 szá­zalékkal nőtt az értékesítés, állatokból adtak el keveseb­bet, mint egy évvel ezelőtt. A közlekedés 12 százalékkal több árut szállított, a sze­mélyszállítás pedig egy száza­lékkal növekedett. A lakosság pénzbevételei 6 százalékkal voltak magasab­bak. mint a múlt év első ne­gyedében, ezen belül a mun­kabérek 5 százalékkal nőttek. A statisztika azonban még nem tartalmazza a május else­jei béremeléseket, mivel a felemelt béreket április első napjaiban fizették. A kiskereskedelmi árak az egy évvel ezelőttihez képest 3,8 százalékkal nőttek, a bolti forgalom hat százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ez­előtt. A külkereskedelmi mértet összességében továbbra is ak­tív. A behozatal 2 százalékkal volt alacsonyabb, a kivitel pe­dig 17 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. NÓGRÁD — 1973. május 10., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom