Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

A Május 1-én átadott vizslást kultúrotthonban klubkönyvtár is helyet kapott. A több ezer kötetes könyvtárat főleg a fiatalok, s közöttük is az iskolások látogatják igen szí­vesen. Megtalálják itt a kötelező irodalmi olvasmányokat jegyzeteket. Az idősebb kor­osztály is válogat a szabadpolcos rendszerű olvasóhelyiségekben, ahol számos folyóirat, újság is kínálja magát. „Ha az ember célját látja...” ö a legliatalabb a megyei tanácsban. Az ifjú generációt képviseli. — Na meg a nőket — egé­szíti ki Lukács Györgyné, Pa­taki Mária. A flatalasszany 26 éves korától, immár harmadik eve tagja a megyei tanács­nak és a végrehajtó bizottság­nak. A társadalmi megbízatás azonban száméra nem új ke­letű. A Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek KISZ-alapszerveze.. tében szervező titkári megbí­zatást vállalt, majd a KISZ megyei végrehajtó bizottságá­ban dolgozott — Nagy megtiszteltetés volt számomra a tanácstagság — mondja a gyár közgazdasági főosztályának kalkulációs osz­tályvezetője — De nemcsak volt A feladat súlyát most Is erzem, valahányszor tanács­ülésre, vagy vb-ülésre indu­lok. Nagyon komoly kérdések­ből dönt a testület, nem mindegy, hogy az ember ho­gyan foglal állást. Igaz, nem várják tőlem, hogy minden egyes kérdésben érdemi véle­ményt mondjak, ez nem is le­hetséges, de nem azért vállal­tam a posztot hogy hallgatá­sommal tűnjek ki. A megye legnagyobb üzemét képvise­lem, nagyüzemi gazdasági ügyekben számítanak a véle­ményemre. Marika közgazdaságtudomá­nyi egyetemet végzett képzett, sége és helyismerete folytán jól eligazodik a gyár gazdasá­gi életében. Egy-egy érdekes napirend valóságos élmény számára. — Ilyen volt például az a vb-«ülés. amely a nagyüzemi munkásság helyzetét, körül­ményéit tárgyalta Ezt a na­pirendet előzte meg egy elő­terjesztés, amely a kohászati Üzemek dolgozóinak munka­év életkörülményeiről készült vizsgálódást tartalmazta. Szó volt ebben a szociális ellátott, ságtól a dolgozók műveltségé­ig, az egészségre ártalma« munkahelyekig egy egész sor kérdésről. — Képzelje el, hogy egy időre ön lenne a vállalat igaz­gatója. Mit tenne a dolgozók munkakörülményeinek javítá­sáért? Sokáig gondolkodik: — Az az igazság, hogy nem­csak a poszton múlik, hanem főleg az anyagi lehetőségeken. A mi vállalatunk valóiban tö­rődik az emiberekkeL Támo­gatja az egyedülálló nőket, nem feledkezik el a nyugdíja­sokról sem, A huzalműi és az öntödei rekonstrukció Is vég­ső soron a dolgozók munká­jának megkönnyítését ered­ményezi. Persze van még ná­lunk jócskán nehéz fizikai munka, amit jó lenne mie­lőbb megszüntetni. Csakhogy ehhez a puszta jó szándék még kevés. A gyárban nagy felelőssé­get. hozzáértést kívánó veze­tő poszton dolgozik. Társadal­mi megbízatásai is időt igé­nyelnek, s emellett egy két­éves kislány édesanyja. — Nem jelent mindez tül sok terhet? — Elmondani talán sok — mondja nevetve. — De ha az ember célját, értelmét látja annnak, amit csinál, akkor nem érzi tehernek a munká­ját. Sok szép feladatot ígér az idei esztendő is. Érdeklődés­sel várja azt a vb-ülést is, amelyen a nőpolitikái határo­zat végrehajtásának megyei eredményeiről és a további feladatokról lesz szó. Az in­formációkat már javában gyűjti hozzá. Ä tsz-ek a tejellátás megjavításáért A szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésére hozott kormány­program hatásaként a tejipari szakemberek arra számíta­nak, hogy különösein vidékem tovább javul a te]ellátás és eddig ellátatlan körzeteket lehet majd bekapcsolni az értékesítési hálózatba. A vi­déki termelőszövetkezetek egyre inkább vállalkoznak közvetítem tej- és tej termék­értékesítésre, éspedig a tsz tejegyüttműködési iroda kere­tében. Ennek az irodának már 19 tagja van — önálló közös vállakózások, egyszerű gazdasági együttműködések, és tsz tejfeldolgozó üzemek —, és az elmúlt évben 265 millió forintos nyereséget ér­tek el a tej és tejtermékek értékesítésével. Az irodához tartozó 70 tsz, 5 állami gaz­daság és Számos háztáji gaz­daság a tejtermelést ösztönző gazdasági intézkedések nyo­mán az idén minden eddigi­nél több nyerstejet szállít a csarnokba és a feldolgozó üzemekbe. A tsz-ek kezelésé­ben levő tejüzemek már 108 községet látnak el tejjel és tejtermékkel, de ezen felül 16 vidéki városba és Buda­pestre is szállítanak. A tsz tej együttműködési iroda értékesítési tevékeny­sége arra irányul, hogy fő­képpen a felvásárlási terüle­teikhez tartozó községeket lássák el pasztőrözött „cso­magolt” tejjel és tejtermé­kekkel. Csak a helyi ellátás kielégítése után fennmaradó mennyiséget értékesítik a környező községekben és vá­rosokban. Ezt mutatja, hogy a falvaikban egy év alaitt csaknem háromnegyedével, a fővárosban pedig csak alig több mint felével növekedett tejeladásuk. A termelőszövetkezeti tej­üzemek az idén bővítik a vá­lasztékot. 1972-ben már há­rom tejüzemben gyártottak vajat és különböző sajtfélé­ket. Az idén a Budatej sajt- üzemében már 20 féle külön­böző tejterméket állítanak elő. A Mecsektejnél meg­kezdték a alufóliába csoma­golt extra csemegevaj előál­lítását, a Budatej üzemeiből pedig az eddiginél is nagyobb mennyiségű fóliás csomagolá­sú gomolyatúrót és körözöttét küldenek az üzletekbe. — Ez aztán igazán az én asztalom, szeretnék is érdemi véleményt mondani róla. Azt például, hogy a nők csekély részvétele a vezetésben egyál­talán nem csak a nőkön mú­lik, mint ahogyan ezt olykor állítják. Jómagam sem igen tudnék példát mondani arra, hogy egy jól felkészült nő visszautasította volna a felkí­nált vezető posztot Ebben bi­zony még nagyon komoly szemléletbeli változásokra van szükség A férfikollégák sok­szor nem tekintik egyenrangú munkapartnernek a nődolgo­zót modván: aki feleség is. anya 1», arra már nem lehet számítani. Igaz, a család ked­véért néha kompromisszumot kell kötni, ez azonban egyál­talán nem leküzdhetetlen, aka­dály. Szaval nem szorulnak külö­nösebb bizonygatósra, hiszen ő maga a bizonyíték. Nem kevés a feladata, de vala­mennyi munkájában teljes értékűt nyújt A magyarázat nagyon egyszerű, 6 maga mondta: „Ha az ember célját értel­met látja annak, amit csinál, akkor nem érzi tehernek a munkáját” — szerdi — A z öreg harcos még ma " is keményen helytáll. Igaz, hatvanon még innen, a korral tehát nem is lenne kü­lönösebb baj. A sok gond, az viselte meg. Sógor József üzemegység-vezető mellett reá hárulnak a borsosberényi ten­nivalók. Ha csupán a félezer hold gabonát számítjuk, a több száz hold kukoricát, a málnát akkor is kiderül, hogy a munka megszervezése, az ellenőrzés reggeltől késő estig kitölti a napját Széles a herényi határ. A Börzsöny lábától Horpácsom át Puszta­berkiig terjed. A mező most ünnepélyes, akár az esküvő. Színek keverednek, sűrű il­lat terjeng, és minden csillog a napfényben. Bőséget ígér. A brigád vezető csendes be­szédű. Arcát megbamította a tavasz. Pedig a sütéssel vé­dekezik a fénytől. Különösen a szemét védi vele. De ilyen­kor a szél is keményíti az ember bőrét. Ha eső és derű váltakozik, akkor megfakul a ruházat is. Az övé is megfa­kult De nincs ideje ezzel törődni. A lábbelinek is egy könnyű papucs megteszi a jó időben. Az ember lába eb­ben nem fárad, mint a gumi­csizmában. Mondta is: — így könnyebb a menés... Ezer holdon felül levő bir­tokot gyalog járni nem kis teljesítmény. O 'pedig hol a Pasáton, hol a Csurgósokon, hol a Ledérin, innen meg a Hars ásáson talpal. Ott van a traktorosok nyomában, szigo­rú tekintettel vizsgálja mun­kájukat. — Nekem számot kell adni feletteseimnek a munkáról. Nincs semmi különösebb probléma. A rétestészta sem különben megdolgozott, mini a herényi határ. Amióta a diósjenői gazdasággal egye­Csak a lakosság összefogásé val Munkához látott a Somoskőújfalui közös községi Tanács IGAZAN mozgalmas a So­moskőújfalui közös községi Tanács épülete. Van, aki te­lekügyekkel foglalkozó gond­jaival keresi fel a tanácsot, mások a szomszédokra panasz­kodnak. Nagy András, a ta­nács végrehajtó bizottságának titkára éppen az 1972. évi költ­ségvetésről szóló elszámolást diktálja írógépbe. A tanács elnökénél a salgótarjáni já­rási ÁFÉSZ képviselői ta­nácskoznak. A tárgyalások rö­vid szünetében váltunk szót a tanács vezetőivel. — Az elmúlt tanácstagi vá­lasztáson összesen 41 tanács­tagot választottak a két köz­ség, Somoskőújfalu és So­moskő választópolgárai. Az új tanácstagok aránya több mint 20 százalék. A héttagú végrehajtó bizottságba is új tagot választottak Baksa Lász­ló, a somoskői KISZ-titkár személyében. Tehát a tanács összetételében is jelentős vál­tozás következett be. A ta­nácstagok közül a legtöbb munkás, őket a nők aránya követi, de van közöttük KISZ- korosztályú, termelőszövetke­zeti tag és értelmiségi is. Summázva: a közös községi tanács összetétele megítélé­sünk szerint is jó, ennek adott kifejezést a közös köz­ségi tanács alakuló ülése is. — mondja a beszélgetés során Szabó István, a közös községi tanács elnöke. Nagy vargabetűt teszünk. Visszatérünk a jelölő gyűlé­sekre. Ismét Szabó Istváné a szó: — A tanácstagi választá­sokat megelőző jelölő gyűlésékein választópolgára­ink összesen 184 közérdekű bejelentést tettek. Közülük út-, járda-, csatornaépítésre, kútra, vízellátásra, a kultúr- ház, iskola korszerűsítésére, közlekedésre. Ha a kérések végrehajtását összesítenénk, akkor azok megvalósítására több mbit 23 millió forintra lenne szükségünk. Viszont az éves tervünk csupán egymil­lió forint. Ennek ellenére szá­mos közös bejelentést meg’ tudunk valósítani. Ma már munkához látott a Somoskőújfalui közös községi Tanács. Még a választásokat megelőzően, néhány olyan dol­got valósított meg, ami nem került — mondjuk meg őszin­tén — sok pénzbe. Ilyen pél­dául, hogy a Ságvári utcában elhelyezték a zsákutcát jel­ző táblát. Somoskőben, a társ­községben kihelyezték a sze­méttároló helyet jelfő táblát és az idegenforgalom számára is fontos parkírozó helyet. Az anyaközségben, Somoskőújfa­luban, befejezték az iskolai napközi otthon átalakítását, korszerűsítését, megépítették a lépcsőkorlátokat, ami a ta­nácsnak több mint 63 ezer fo­rintjába került. — EZ CSAK a kezdet — veszi át a beszélgetés során a szót Nagy András, a tanács végrehajtó bizottságának tit­kára. — Már valamennyi ta­nácstag munkához' látott és terveink megvalósítását segí­ti. Nagy a területünk, és a la­kosok száma is megközelíti a három és fél ezer főt. Min­den kívánságnak nem tudunk eleget tenni. De mégis már csaknem befejezés előtt áll a Katona József és a József At­tila utca bitumeneaése, már csak a vízlevezető árkok kö­vezése van hátra. Erre a mun­kára mintegy félmillió forintot költünk összesen. Épül a ver­senyre ite alkalmas, ikerpályás tekeotthon, ugyancsak félmil­lió forinttal, amelyet augusz­tusban szeretnénk avatni. Eh­hez a létesítményhez a lakos­ság mintegy százezer forint értékű társadalmi munkával Járult hozzá és 300 ezer fo­rint értékű helyi anyagot használtunk fel. De Somoskő sem mostohagyerek számunk­ra. Ott is sportpályát, vagy pedig — ahogy mondják — játszóteret építünk kislabdá- játékok számára. A tsz mellett a község lakossága is segített. Ennek értéke meghaladja a 40 ezer forintot. Az új tanács elfogadta a ciklusprogramot. Ebben meg­határozták az idei, illetve a negyedik ötéves terv feladata­it is. Ezek között szerepel —, s már meg is kezdék Somos­kőben a kultúrház felújítását 302 ezer forint értékben. Jú­nius végére várják az új négy­tantermes iskola kivitelezési tervét, s ahogyan a tanács végrehajtó bizottsági titkára is mondotta, még ebben az év­ben tető alá hozzák, jövőre pedig átadják rendeltetésén'. Ic a csaknem egymillió forint >s beruházást. Korszerűsítik a Báthory utcát több mint szá ■ - ezer forintért, és folytatják i belsőség! víz elvezetését 2 ) ezer forintért, — Terveink nagyszerűek és meg is valósítjuk, sőt túltelj - sitjük, ha a lakosság ebben — a korábbiakhoz is méltóan — segít —, folytatja Nagy And­rás, a végrehajtó bízótts; • titkára. — Ügy számolur ., hogy elsősorban a négytant' - mes iskola építésénél, a L - thory utca javításánál, a vá­lasztópolgárok mintegy fél­millió forint társadalmi mun­kát is végeznek. Ez hatvá­nyozza erőinket, hiszen meg ebben az ötéves tervben sze­retnénk korszerűsíteni néhánv sáros utcát —, az idegenfor­galom érdekében —, de a la­kóknak is megfelelően. So­moskőben a várhoz vezető utat korszerűsítjük. A távlati tervben szerepel az anyaköz- ségben a Vörösmarty! út, a Zója körút átépítése, és ezen a területen egy nagyszerű park kialakítása is. — EGY DOLGOT kihagy­tunk — szól közbe a tanár* elnöke — Mégpedig azt, hogy rövidesen átadják a köz­ségben az új határátkelő he­lyet. Ennék tereprendezésére, parkosítására eddig már 400 ezer forintot költöttünk. Vi­szont még az idén újat*» 400 ezer forintra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő kul­turált körülményék között fo­gadhassuk a határt átlépő külföldi vendégeinket. Re­méljük, ez is megértésre ta ­lál a számos tanácsi feladat végrehajtása között. Mi úgy érezzük, hogy feladat van bő­ven. De ehhez a tanácstagok segítségét, megértését, a köz­ügyek iránti felelőssége* vár­juk. Az újjáalakult tanács ne­vében ehhez kérem a tanács­tagokat, a két község tanács­tagjainak munkáját, a válasz­tópolgárok segítségét. — így summázza véleményét a közös községi tanács elnöke. Szabó István. Sonwgyvár! Léteié A terényi brigadéros sültek, naigyon érzékenyeik ar­ra, hogy kifogástalan legyen a munka. A minőség szigorú megköveteléséből volt már egy összecsapás is. Sdnkó Sándor agronómuskodott ak­kor Berényben. Kimentek a brigád vezetővel a szántást ellenőrizni. Ferencz Pista gé­pe mögött a szántásban bak- hátakat fedeztek fel. Az ag- ronőmus haragosan sízámon- kérte az öreget — Mard bácsi, ml ez? Na és akkor vita kereke­dett a traktorossal. De annyi­ra, hogy Ferencz felkapta a feszítővasat Szabó Márton elkapta a traktorost Meg­mosta a fejét, de úgy, hogy nyomban megszelídült A minőségi munka megkövete­lésének meg lett az eredmé­nye. Éppen Sógor mondta, hogy 20—22 mázsa gabonát takarítanak be a herényi fennsíkról . még a legmosto­hább időben is, — Hála a teíemtőnek nin­csen különösebb baja trakto­rosokkal. Más most a gon­dunk — s homlokán mé­lyebbre húzta a siltest. Mondta volna Szabó Már­ton sorjában, de megérkezett motorhoz öltözve Sógor Jó­zsef, az üzemegység vezetője. Sűrű, fekete, fiatalabb ember. Egy egész napra valóval el­látta a brigadérost. A legfon­tosabb, hogy felkészüljenek a vegyszerezésre. Ebből a mun­ka megszervezése Szabó Már­ton feladata. Az Idős Snéman Márkkal elkészítette a vegy­szeres keveréshez szükséges aknát A Csurgósokra gyűrűs hengert irányított. Aztán ment az asszonyokhoz, hogy induljanak Diósjenőre nö­vényápolásra. Az üzemegység vezetője dolga végeztével vágtázott tovább. Akkor foly­tatta Szabó Márton amit ab­bahagyott — A herényi emberek moz­gatása most a legnagyobb gond... Ez az igazság. Alig tizen­öten, akikre számítani lehet a munkában. Hiába, sokan megöregedtek. De az önérze­tük az nem lohadt le. Ben- csics Józsefné egyre azt haj­togatta, hogy az egyesülés után másodrendű a herényi ember szerepe a közös gaz­daságban. És bizonyítani is kívánná a brigádvezetővel, mint tősgyökeressel. De Szabó Mártont nem lehet befolyá­solni. — Kaptatok annyi pénzt mint a jenetek? — Nem az anyagiakról van szó. — Hát miről? — Üres az új ők Erre az öreg mintha el­vesztette volna türelmét, magasabb hangon válaszolt — Meg a határ is, mert nem jöttök dolgozni. Érdekes emberek a bor- sosberónyiek. Bizonyított, hogy anyagilag megbecsültek. Ezt el is ismerik. Arra érzé­kenyek, hogy Diósjenőn a központ. Dolgozni oda, nem szeretnek elmenni. Tudja ezt a tsz vezetősége, Szabó Már­tonnal egyetemben. Becsüle­tükre váljék, gondoskodnak arról, hogy legyen otthon munkájuk. A tíz hold málnát tíSadták felébe. Még a tez-eo kívülieknek is jutott belőle. Azt a sokat emlegetett istál­lót most rendezik be csirke- nevelőnek. Tizenháromezer baromfit nevelnek benne. Olyan korszerűen szerelik fel, hogy három ember elláthatja a tömérdek Szárnyast. Nagy Gábomét, a herényi szak munkást nevezték ki vezető­nek. Van néhány hold cukor­répa is. Tehát tennivaló van bőven. Csak ne kelljen segít­séget is kérniük. Az elmúlt évben is kint maradt két va­gon uborka, mert nem men­tek leszedni. Ezeket a bri­gádvezető nem felejtette el. Ezért vesztette el türelmét, amikor vitázott Bencsicsmé- vét. Azt még nem tudta Sza­bó Márton, hogy Adam esek Pál, a tsz elnöke azt is elin­tézte az illetékes helyén a herényiek érdekében, hogy a Glóbus Nyomda odahaza ia elvégezhető munkát adjon ré­szükre. Mert ahogyan az el­nök tapasztalta, az fáj a bor­sosberényi embereknek leg­inkább, hogy nekik nincs még üzemük, mint a környező községeknek. Szabó Márton, a brigádvezető tehát nagyon fején találta a szöget, amikor azzal zárta le a vitát: — Most rajtunk a sor. Ha majd nem fizetik meg a mun­kátokat, meg nem tudtok mi­vel foglalkozni, akkor pa­naszkodjatok. .. fTz igaz, csak azért jö lenne egy kicsit alapo­sabb politikai munkát is vé­gezni a helyzet megvilágítá­sára. A pártszervezet vezető­je ígérte is nekik ezt, de még nem teljesítette, ami rosszul esik az embereknek. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1973. május á, vasárnap V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom