Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

Ä folyamatos képzés korszaka A televízió szerepe n gyermek művelődésében Ma egvre többen a tömeg­kommunikáció forradalmáról beszélnek. Különösen a tele­vízió. a rádió, a film. de a sajtó is gyorsan terjed, hatá­suk, tömegbefolyásuk egyre nagyobb. Ennek ellenére kri­tikával kell fogadni a tömeg­kommunikáció forradalmáról vallott nézeteket, mert ez i*.v nem helyes megfogalma­zás. A valóság az. hogy a termelőerőkben bekövetkezett és az azzal szoros összefüg­gésben levő társadalmi vál­tozások korát éljük. E nagy társdalmi változások korsza­kának egyik velejárója a tö­megkommunikáció. a hírköz­lés térhódítása. Nemcsak lakás... Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban az emberek 90—9á százaléka ezekkel az aszkózökkel kapcsolatban áll, akkor a szerepét és jelentő, ségét az ifjúság nevelésében is látni kell, számolni kell vele. Legtöbbször az elfoglalt szülők a gyermek kedvéért vásárolnak televíziót rádiót, vagy járatnak újságot, ami alapjában véve igen helyes. Tekintettel arra. hogy a televízió gyorsan terjed, sok szülőben, de nevelőben is aggodalom mutatkozik, hogy vajon a hatása pozitív, vagy negatív-e? .Hazánkban ezzel kapcsolat­ban — tudomásom szerint — nem folyt közvélemény-kuta­tás így csak az iskolákban és a családokban szerzett ta­pasztalatokat lehet összegezni. Az tény. hogy a televízió ismereteket közöl, érdeklődést kelthet, javíthatja a gyermek ízlését, bővítheti tapasztala­tainak körét, ami minden­képpen pozitív. Ezt igazolja az a tény is. hogy az iskolai nevelőmunkában egyre bő­vül az Iskolatelevlzió adásai­nak ideje. Ma már nemcsak az általános, de a középisko­lai oktatásban Is felhasznál­ják szép eredménnyel. Az iparosodás, a mezőgaz­daság átalakulásának egyik fontos konzekvenciája, hogy a szabad idő növekszik. A ha­gyományé* kulturálódási le­hetőség sem a felnőtteknek, sem a gyermekeknek nem elég. Érdekes adat például az, hogy ha hazánkban egy este minden színház megtelik, akkor 17—18 ezer ember szó­rakozását, művelődését bizto­sítja. Ezzel szemben a tele­vízió adását 3—4 millió em­ber is megnézi. A televízió lehetővé teszi a szabad idő több felhasználását, a műve­lődés és szórakozás céljára. Azt hiszem, hogy el kell fo­gadni azt a véleményt, hogy az otthon — a televízió és mis hírközlő eszközökkel felszerelve — már nemcsak lakás. hanem a művelődés helye ia. Elfoglalt szülők­Ezt azért Is ki kell emel­ni, mert az egész életre szó­ló iskolai oktatásnak vége van. A permanens oktatás és képzés korszakában vagyunk, amikor a technika és tudo­mány egyre bővül, és meg kell oldani az iskolán kívüli folyamatos oktatás feladatait is. A család szerkezete is át­alakulóban van azzal, hogy mind a két szülő kereső fog­lalkozást űz. A szülők egyre növekvő elfoglaltságából ered, hogy a gyermekekre a kortársi csoportok és a kom­munikációs eszközök vannak jelentős hatással. Ezek nem kis mértékben befolyásolják véleményét. ízlését, világnéze­tét. Természetesen helytelen az. ha a gyermek válogatás nél­kül néz meg minden műsort. Rendszerint olyan esetben fordul elő ez a helyzet, ha a gyermek magányos, a szü­lők kevés gondot fordítanak a nevelésre. A szülőknek a műsor megválogatására gon­dot kell fordítani. Ez azért Is indokolt, mert a gyerme­kek értékelik, alaposan meg­tárgyalják az előző napi mű­sort, utánozzák a televízió­hősöket, parodizálnak. > A helyesen válogatott mű­sort a jutalmazás eszközévé lehet fejleszteni. Ezzel háttér­be szoríthatják a testi fenyí­tés módszerét is, ami honos egyes családoknál A szülőknek számolni kell azzal, hogy a késői lefekvés, a túlzott televízió-nézés követ­kezményeként az iskolai tár­gyak iránti érdeklődés csök­kenhet. A\ televízió nincs olyan rossz hatással, mint egyesek gondolják, ez főleg a gyermek környezetében van inkább. Az is igaz viszont, hogy arra a kérdésre: a tele­vízió jót tesz-e a gyermeknek, vagy rosszat, nem lehet igen­nel vagy nemmel válaszolni. A felnőtt szelektáljon Ez elsősorban attól függ. hogy mennyi időt tölt a tele­vízió előtt a gyermek, milyen műsorokat néz meg, azok mi­lyen hatással vannak rá. Tény az. hogy a televízió nem olyan rossz, mint azt sokan hiszik, de az is igaz, hogy a szórakozásban és mű' velődésben nem old meß min­dent, mint azt a lelkes és odaadó hívei állítják. A televízió — az elmondot­tak alapján — nagy szerepet játszik a gyermekek, a fia­talok nevelésében. Ha a szü­lők és a nevelők felismerik a benne rejlő lehetőségeket, ak­kor még sokkal több segít­séget biztosít a jövőben. Gyenes László Mustó János műtermében Mustó János festőművész hatalmas lapokat terít a mű­teremben szerteszét. A metsze­tek — meg sem száradt még rajtuk a festék, nedvesen fény lenek — igényük szerint a monumentalitás hatásának keltésére törnek. Ebben á salgótarjáni mű­teremben nem idegen a monumentalitásra való tö­rekvés. A művész kedvenc szava szerint: a „totális” vi­lágot felfogó festészeti szán­dék. Ez a metszetsorozat majd kétkezi dolgozókat, építőipa­ri munkásokat gyönyörköd.- tet,, vagy inkább gondolkod­tat. A művész szándéka sze­rint ugyanis a tudatosságra ás a pártosságra kíván apel­lálni műveivel. Jelen, van a műteremben a szigorúság, a fegyelem alko­tás közben, az elméleti prob­lémák állandó boncolgatása, újabb és újabb problémák felismerése, nagyobb távla­tokra való tekintés. Szinte „napirend” az: ho­gyan függ össze a szocialista társadalmi élet, a művész szocialista tudata, a műben realizált tartalom. Érthető ez, hiszen a mű­vészet kapcsolata a világné­zettel mélyebb, mint a tudo­mányoké. A művészet az em­ber egészére hat. A lényeg azonban nem az, hogy miről folyik a szó, in­kább az: mi születik az el­méletileg mindig pontosan definiált alkotási törekvés, ugyanakkor a szenvedélyek égbe törő hullámzása közepet­te. Mert hiszen Mustó János­tól nem idegen az expresszi- vitás sem, a művek tanúsága szerint. A fekete-fehér metszeteket nézegetjük. Tematikailag az építés, az alkotás létrehozása, a város születése, az új szocialista város szerves egysége fogal­mazódik meg a lapokon. A monumentalitás elősorban nem konkrétan a lapok mé­retét jelenti itt, hanem azt a törekvést, amely szinte min­den lapon külön-kiülön a té­ma teljességét kívánja nyúj­tani. Ez természetesen azzal is jár, hogy a művész min­den lapján hatalmas tömege­ket mozgat, utal közösségek születésére, szándékára. Ez a fogalmazás — érzésem sze­rint — több esetben publi- cisztjkai élességű. József Attila verse jut eszembe a tömegről, miköz­ben nézem a lapokat. A tö­megről, amelyet a költő „er- dőrengeteg”-nek nevez, amelynek „vér a gyökere”. Az „erdőre-ngeteg”-et látom a lapokon. A vers azonban ar­ról is vall, hogy a költő a tömegben az egyént, osztálya tagjait is látja, „nyirkos gör­bédé atyáit”, „édes -sovány leánykáit”. Belőlük áll a tö­meg. A lapokról most mint­ha kevésbé nézne vissza ránk ez a fajta „személyesség”. Kétségkívül bizonyít a mű­vész korábbi műveinek 6ora, az elmúlt években született határozott íogalmazású mun­kásportrék, a gyárak világá­ban élő és mozgó munkások, üvegtörök, stb. Vagy éppen a szűkebb rokonság munkás- kömyezietének képekbe fog­lalt alakjai. Mustó János nem szakadt el ettől a világtól. Szocialista szerződést kötött alig két éve a Nógrád megyei Építőipari Vállalattal. Az emlegetett metszetek is munkásszállások falára kerülnek, építőipari dolgozók környezetét teszik otthonosabbá. Az elvon tabb fogalmazás tehát szándékos törekvés kö­vetkezménye. Bár most mint­ha inkább az EGÉSZ-ről kí­vánna szólni, ismeri RÉSZ-t is. A kettő szintézisének meg­valósítása az ezután követke­ző alkotási periódus feladata. Ez minden bizonnyal az esz­mei-esztétikai hatás elmélyí­tését is eredményezheti, s a személyesség hitelével erősí­ti azt a tartalmat, amely Mustó János művészetének lényege lehet. Tóth Elemér Avatási ünnepély A hónap utolsó hetében erejükhöz mért közhasznú társadalmi munkában csino­sítják a mátraszelei kisiskolá sok a játékpályájukat és köz­vetlen környékét, hogy az külsőségeiben is emelje a má­jus 27-i avatási ünnepély ní­vóját. A gyermeknapon kerül sor arra, hogy az elsősöket kisdobosokká, a negyedikese­ket úttörővé avassák. A fel­avatáson a fogadalom szöve­gét egy katonatiszt olvassa elő. Majd az ünnepély után az újdonsült kisdobosok és úttö­rők a szülői munkaközösség vendégei lesznek. A szülői munkaközösség moziba viszi őket A Kopernikusz-évforduló tiszteletére ezen a héten tmomany es technika hete nyílt ti Mártírok úti iskolában. A gazdag program, amely a gyermekek és a nevelők közremű­ködésével készült, május 31-én kezdődött. Ekkor nyitották meg az iskolában a Tudo­mány és technika című kiállítást, ahol a barkács- és a képzőművészeti munkákat so­rakoztatták jel. Ezután a Kercseglaposon az iskola háromszáz tanulójának résztvitelé- vei akadályversenyt rendeztek csillagászati és űrhajózási tárgykörben. A programban ezenkívül szerepel még nyilvános szakköri ülés, az évfordulóval kapcsolatos rajvetél­kedő, valamint több filmvetítés és ismeretterjesztő előadás. Képünkön a kiállítás egy rásze. (Fotó: Fodor Tamás) Pótló­foglalkozások az általános iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­rium állásfoglalása szerint a pótlúfoglalkozást az általá­nos iskolák valamennyi év­folyamán célszerű megszervez­ni. Az iskolákban megyénkben Is felmérték a foglalkozások­kal kapcsolatos szükségleteket. Külön gondot kell fordítani az elsősökre. A kijelölt tanu­lók számára kötelező a rész­vétel. A foglalkozások lénye­gében három szakaszból áll­nak. Az első, előkészítő rész­ben a tavaszi szünetet követő első tanítási naptól a nevelők figyelemmel kísérték és segí­tették a gyengén, tanuló diá­kokat. Május közepén a tan­év végi Ismétlés megindulása­kor újból értékelték a diákok teljesítményét, s számba vet­ték a bukásra állókat. A fog­lalkozások második szakasza az utolsó tanítási naphoz kap­csolódik. Június 1-én kezdik meg ezeket abban áz esetben, ha az iskolában a tanévhez szükséges 198 tanítási napot már teljesítették. Ennek hiá­nyában tovább folytatandó mindennapi tanítást június 8- cal be kell fejezni. Tehát leg­később június 9-én minden­képpen megtartják az első pótlófoglalkozásokat, ezeket általában a tanévzáró értekez­letig befejezik, a pótlófog­lalkozások időtartama tehát tizenegy munkanap. A foglal­kozásokon azok a tanulók vesz­nek részt, akiknek a tanítás befejezésekor a rendtartás szerint javítóvizsgát kellene tenniük. Falusi szombat esték Siókat beszélünk a szabad szombatokról, a pihenő idő kulturált kihasználásáról s gyakran álllapítjuk meg, főleg városi vonatkozásban, hogy a plusz nap általában, nem azokat a célokat szolgálja, amelyekről nagy optimizmus­sal álmodoztunk. A férfiak sok esetben, fusizásra, ház kö­rüli kertészkedésre, barkácsolásra, az asszonyok a nagy­mosás elvégzésére, takarításra, alaposabb házi munkára fordítják a fölös időt, .kulturális igények kielégítésére alig jut több, mint addig. Sőt, ha a gépkocsival rendelkezők kirándulásait is beszámítjuk, amelyek a szabad szombat áldásaként immár két-, két és fél naposak, akkor talán még a tévénézők száma is megcsappant. Ügy véltük azonban, hogy falun más a helyzet, hímen a nagyobb idényeik kivételével a szombat ráénőbb pihenő idő, különösen az eljáró és ingázó ipari munkások számá­ra. A kíváncsiság hajtott ki bennünket a pásztói járás ió­néban y községébe, hogy tájékozódjunk a szabad szombatok, a szombat délutánok és esték hasznosításáról. Mindjárt az első helyen zárva találtuk a tsz-fiatalok pinceklubját, az indokolás szerint körmére égett a t&z-nek a takarmánybe­takarítás, fiatalok és idősebbek a szombat-vasárnapot ia munkával töltik. A másik helyen, arra hivatkozott a mű­velődési ház vezetője, hogy három lakodalom is van a községiben, ezek pedig lekötik szinte az egész falut. Ké­sőbb megtudtuk, hogy szombaton egyébként sem nyitják ki a művelődési házat, csak a mozi tart előadást. Viszont a vándorkörhintásnál lakodalom Ide, lakodalom oda, nagy volt a forgalom. Két másik helyütt csak a könyvtárakat találtuk nyit­va, a kevés látogató főleg a rendelkezésre álló folyóirato­kat forgatta. Két helyütt teljesen üres művelődési otthon fogadott bennünket, be sem tudtunk jutni. Hasonló hely­zetet találtunk a salgótarjáni járás egyik szakszervezeti művelődési házában, este kilenckor ablakai már messziről az elhagyott és elvarázsolt kastély fekete szemű magányát hirdették. Csak egyetlen olyan hely akadt, ahol a könyv­táron kívül a klubban is program várba a látogatókat. Mint elmondották, ezeknek a disc jockey-szerű táncesteknek mindig van látogatója, még ha krimit mutatnak is be a televízióban. Kár volna egy járás néhány községében tapasztalt helyzetből általános véleményt mondani. Egyet mégis megállapíthatunk: a falusi művelődési otthonok — s erre más járásokban is találtunk már példát — nem igazodnak a szabad szombatokhoz és szombat esték, délutánok lehe­tőségeihez. Meg kellene kísérelni mégis, hogy szombat es­tére is biztosítsanak programot. L. Gy. iTHimiititiHiiiiMittimtittiiiiMiiiiiiiiiiHiiHitMiimmmimiitiiiiiiiifiimiiiiiiiiüiiiiiiiimiimiiiiiiiifii’ FEKETE SÁNDOR: ta. NÓGRÁD - 1973. május 26,, szombat PETŐFI ÉLETE ummiiiimiiiiHiiniiimHHMiiiiimiiiiiimniMiiiiiniitiMiiHiiiiiiiiiiiMiinniniiiniiiiiiiinniiiiiiitiiniii Táncsics Mihály börtönének ajtaja megnyílt, s este már győzelmi hangulatban fogad­ta őt a Nemzeti Színház kö­zönsége. A forradalom szín­házi előadással ért véget, mi­után — ez Is ritka a törté­nelemben — első napja vér nélkül zajlott le. De a legkivételesebb jelenség maga a költő. Már másnap büszkén írta. vesben is: ..Na­póleon dicsősége, teveled sem cserélek!” Szokatlan e dicsekvés, ám teljesen jogos: a világtörténe­lemben sok kiváló forradal­már küzdött és sok nagysze­rű költő alkotott, de Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat személyesen vezetett! Ez volt az a pillanat, ami­kor a hatalom még cseleked­hetett volna, különösebb koc­kázat és áldozat nélkül. Ha a Helytartótanács urai még­sem adtak utasítást a mozga­lom elfojtására, annak két oka volt: féltek saját hadse­regük olasz katonáitól, akik­ről — nem ok nélkül — fel­tételezték a magyarok iránti rokonszenvet, s még inkább, sejtelmük sem volt az ifjak valóságos céljairól. Működtek a kémek. de rosszul. A Helytartótanács el­sősorban azért nem adott ki parancsot a fegyveres elhárí­tásra, mert nem látta át a helyzetet, s mire felébredt, már késő volt. Ebből azon­ban az is következik, hogy a siker e tekintetben is minde­nekelőtt Petőfi érdeme: hajt­hatatlan. türelmetlen, habo­zást nem ismerő sietsége nem­csak alkatából fakadt, hanem tudatosan forradalmi számí­tásból — tudta, hogy csak órák állnak az ifjúság ren­delkezésére. A költő Nemzeti dala, Jó­kai és Vasvári beszédei nyo­mán az egyetemi ifjúság óri­ási többsége késznek mutat­kozott a harcra. Itt. az orvo­si egyetem udvarán állta ki a, Nemzeti dal az igazi tűz- próbát, itt bizonyosodott be, hogy mekkora lelkesítő erő árad belőle. A verset ötne­gyed század koptatja, és né­ha már nem is gondolunk arra, hogy milyen hatalmas, történelmi tett volt egy sok­száz főnyi tömeg elé kiállni a felszólítással: „Talpra ma­gyar, hí a haza!” Petőfiék elszánták ma­gukat a nap méltó meako- ronáztatására: a tömeg élén Budára vonultak, „a Helytar­tótanácsot felszólítandó, hogy a cenzúrát rögtön törölje. Táncsicsot szabadon bocsás­sa .. .’j „Bánat és harc szól belőlünk. 1848. márciusában a forra­dalmaktól megrémített bécsi udvar engedményekre kény­szerült és Magyarországon is — először a Habsburgok alatt — független kormány alakult. A haladó nemesség kiváló tagjaiból állt ez a kormány. Batthány Lajos vezérlete alatt tagja lett Kossuth La­jos, Széchenyi István. Eötvös József is. A miniszterek álta­lában jó hazafiak voltak, de mint nemesek, természetsze­rűen saját osztályérdekeiket is féltették. Amellett, Kos­suth kivételével, reformerek­ként gondolkodtak, idegen­kedtek a forradalmi fnegotöá- soktól, a kiharcolt vívmá­nyokkal befejezettnek tekfö- tették a forradalmat. Petőfi viszont, mint forra­dalmár és mint a kisemmi­zett milliók képviselője, már­ciust csak első felvonásnak tartotta, amelyet majd követ­nie kell a második felvonás­nak. minden feudális marad­vány felszámolásának. Épp ezért kezdettől fogva bizal­matlanul tekintett a neme­si miniszterekre. Még heve­sebb politikai ellenszenv tá­madt fel benne akkor, ami­kor tapasztalnia kellett, hogy a kormány nem meri erélye­sen szervezni a nemzeti ön­védelmet. Petőfi, mint tudatos forra­dalmár. mint a történelem kiváló ismerője és a Habsbur­gok elszánt ellensége. eg* pillanatig sem hitt az udvar jóhiszéműségéberí. Ma már okmányok bizonyítják, hogy ebben feltétlenül neki voít igaza: ismerjük az aktákat, amelyekből kiderül, hogy az udvar csak ideiglenesen enge­dett, s várt az alkalomra, hogy fegyverrel törje le a magyar forradalmat is. (Folytatjuk) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom