Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

Tapaaxfaíttfesere-fomnt Segít céljaink elérésében a versenymozgalom MunfcAsbecsOlet Termelőszövetkezetünk enz- dasagt tejlődésevel párhuza­mosan alakult, íejlödött gaz­daságunkban a versenymozga- lom. Kezdetben több objektív tényező akadályozta a szocia­lista munkaverseny kibontako­zását. Sokan n«m tudtak fel­mérni, érzékelni üzemen belüli hasznosságát, csak a gazdasági eredményt tartották szem előtt, A kettő kapcsolatát nem is­merték fel. Ma már bebizonyo­sodott, hogy a gazdasági ered­ményt a jól szervezett ver­senymozgalom hatásosan tud­ja elősegítem. Nem volt könnyű megalapoz­ni é* kiszélesíteni a mozgal­mat. mert hiányzott sz anyagi e* erkölcsi alap (gyenge gaz­dálkodási eredmények, vezető- vál tolások). Kerülve a sablont Az új vezetés felismerte, hogy a gazdasági megerősödés csak úgy érhető el, ha a meg­felelő szakgárda megteremtése mellett képes a kedvét vesztett tagságot, a közös gazdaság fej­lődését szolgáló célok megva­lósítására lelkesíteni, mozgósí­tani. Elithez a tagokat és a szakvezetőket meg kellet is­mertetni a célokkal, el kellett fogadtatni azokat és meg kel­lett szervezni a végrehajtást, fclnnek elérése a versenymoz­galom lehetőségeinek hasznosí­tása nélkül aligha lett volna olyan sikeres. Első legfontosabb teendő volt az emberek tudatának formá­lása, a verseny komolyságának megteremtése, a teális és ösz­tönző feltételek kitűzése, a fo­lyamatos értékelés, ellenőrzés, majd a teljesítmények anyagi elismerése. Szövetkezetünk életében a Versenymozgalom a gazdasági megerősödéssel együtt vesztett lendületéből és egyre inkább ellaposodott. Szükségessé vált tehát, hogy a mozgalom tartal­mát és színvonalát javítsuk. A versenyszempontokat kidolgoz­tuk minden ágazatra, külön- külön meghatározva a felada­tokat — kerülve a sablont, így kerültek kimunkálásra a közöst előbbre vivő, de a tag­ság jövedelmét is kedvezően érintő versenycélok. Részt vesz 347 fő Meghirdettük minden szin­ten a szakemberek versenyét Is. Ez lett az elsődleges moz­gatója az egyéni, mumtacsapat- es brigádversenyeknek. Az ér­tékelésnél külön pontszámot le­hetett elérni azzal, hogy az adott ágazatban milyen forma- oan szervezték meg a versenyt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1972. évben már 347 fő neve­zett a különböző szintű verse­nyekre. Rendszeressé tettük minden területen az ellenőrzést úgy, hogy évente háromszor bizott­ságok értékelik az egyes szak­emberek munkaterületének eredményeit az előírt verseny- szempontok alapján. Szakembereinkkel a ver­senymozgalom keretében min­őén évben külön-külön terme­lési megállapodást köt a szö­vetkezet vezetősége. Ez tartal­mazza a hozamtervet, árbevé­teli tervet, költségtervet, ered­ményt, az egy napra jutó mun­kabér-felhasználást. A megálla­podás rögzíti az eredményesse- gi bérezés mértékét, melynek alapja az alapbér és biztosított kjegészítő bér, mely a saját tervteljesítéstől függően 0—30 százalékig terjedhet. A tervfeladatok együttes tel­jesítése esetén a kiegészítő bér az alábbiak szerint illeti meg a függetlenített dolgozókat/bri­gádvezető 6 százalék, üzemág- vezető 8 százalék, keyjletveze- tő 10 százalék, központi. veze­tő 12 százalék. ISövelő és csökkentő tényezők A terv 100 százalékon felüli teljesítése esetén minden túl­teljesített százalék után 1—1 százaléknyi eredményességi bér kerül jóváírásra. Az egy napra jutó munkabér minden 1 százalékos túllépése esetén — 4 százalékig — 2 százalék, • százalék felett 3 százalék kér i levonásra. Viszont minden szá- I zalékmegtakarítés 1 százalék­kal növeli az eredményességi bér összegét. A kerület részlegvezetőit (brlgádvezetö, üzemágvezető, műhelyvezető stb.) saját ter­vének teljesítése esetén az el­érhető maximális eredményes­ségi bér 60 százaléka illeti meg, míg a hiányzó 40 százalékhoz akkor juthat hozzá, ha a kerü­let egész terve Is megvalósul. Ha a terv nem teljesül, akkor eredményességi bért nem lehet kifizetni. A gondatlanságból eredő tűzkár, a balesetből szár­mazó haláleset is kizáró té­nyező. Versenytanács” és a nyiivánossáff A versenymozgalom sikere érdekében kidolgoztuk a moz­galom alapszabályait. Ez meg­határozza: ki. hogyan vehet reszt a mozgalomban, mi a kö­telessége, milyen feladatok tel­jesítése szükséges. Rögzíti, hogy ki nyerheti el a „Mező­gazdaság Kiváló Dolgozója” jelvényt, a „Szocialista Brigád” címet, a „Kiváló Szövetkezeti Dolgozó” elmet, kimondja to­vábbá az anyagi elismerés mér­tékét. Sokáig rendszeresen műkö­dött szövetkezetünkben a ver­senybizottság, amelyet 1972- ben a munkacsapatok és brigá­dok küldötteiből alakított „ver­senytanács” váltott fel. Az előző években hiba volt az, hogy nem megfelelő nyil­vánosság előtt, és sok esetben csak sablonosán végeztük az értékelést. Lényeges és fontos, hogy minden versenyző tsz-tag érté­kelésre kerüljön és az ered­ményt Ismerje meg az egész szövetkezeti tagság. így min­denki jobban érzi majd mun­kája jelentőségét. Különösen nehéz a politikai és kulturális vállalások teljesí­tését előírni és mérni. Mi olyan feltételeket szabtunk, hegy a Szocialista Brigád címet csuk akkor nyerheti el a brigád, ha mindenki elvégezte a 8 általá­nost, vagy kétévenként a bri­gád minden tagja részt vesz a téli politikai oktatásban. Gondot fordítunk a kezde* menyezések bátorítására, az ötletek.ösztönzésére és megva­lósítására. Ezért üzemen belül „pályázatokat” (szoktunk ki­írni a termeléssel kapcsolatos Különböző feladatok kidolgo­zására. így például 1972. év­ben pályázatot hirdettünk a létesítendő termálkút haszno­sítására és fóliatelep kialakíta- sanák megvalósítására. Hason­ló módon oldjuk meg a szakosí­tott szarvasmarhatelep fásítá­sát, bekerítését, parkosítását, az üzemi rend előírását. Felélénkítettük az újítási mozgalmat is. Megfelelő újítá­si szabályzatot dolgoztunk ki a helyi viszonyok figyelembevé­telével. A Jó szellemű munkaverseny sokat segített nekünk a beta­karításban. Korábban minden évben sok gondot okoz az alma- es szőlőbetakarítás. 1972-ben olyan lelkes felbuzdulást ta­pasztaltunk tagságunk köré­ben, hogy három szombaton és vasárnap — szövetkezetünk valamennyi dolgozójának rész vételével — sikerült ezt a mun­kát elvégezni. így az almasze­dés szeptember végére befeje­ződött. Az átlagos értékesítési ár kilogrammonként körülbe­lül 1—1,50 forinttal magasabb lett a tervezettnél, így összes­ségében 800 ezer—1 millió fo­rint többletbevételhez jutott szövetkezetünk. Versenymozgalmunk eleven ségét, lendületét bizonyára nö­velni fogja az 1973. évben negyedévenként megjelenő tsz- versenyhíradó is. Gulyás Jójjsef a lakitelki Szikra Tsz főagronómusa Sportfotó-kiállítás Balassagyarmaton A balassagyarmati Horváth Endre Galériában nemcsak a képzőművészek, hanem a fo­tósok munkáit is rendszeresen bemutatják. Május 27-én, va­sárnap délelőtt 11 órakor az ismert sportfotográfus. Almási László fotókiállítását nyitják meg a balassagyarmatiak kö­rében nagy népszerűségnek örvendő galériában. Megnyitó beszédet Hemző Károly fotó- t művész, a Magyar Szemle szerkesztője mond. Szépen csillog a brlgódkoszorú SALGÓTARJÁNI Kohásza­ti Üzemekben jó neve var. Guiyis Ferenc 27 főből álló azoci«li«ta brigádjának. Ezt nem kell különösebben bi­zonygatni, hiszen h« hozzá­tesszük, hogy a Gulyis-brigád az ezüstkoszorú tulajdono­sa, akikor máris érthető, hogy ezért meg kellett dolgoznia a brigádnak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a hronzkoszorú- ért 4000, az ezüstkoazorúérl 6000, az aranykoszorúért pe­dig 7000 forint meg takarítást kell elérni évenként és sze­mélyenként. Ez a Gulyis-brl- gád esetében azt jelenti, hogy a brigád mind a 27 tagjának tudatosan kellett szorgalmaz­nia a vállalat gazdaságossá­gi célkitűzéseit. S ezen a szinten munkálkodni nem kis dolog. Az első negyedévben, saj­nos akadtak gátló körülmé­nyek. Szerszám- és anyaghi­ány miatt 20 tonna lemara­dás keletkezett. Ha ez a raj­tok kívül álló ok nem gátolja törekvéseiket, akkor most nagy nyugalom uralkodna a brigádban. Az első negyed­ben ugyanis a problémák el­lenére négy új gyártmányt vezettek be: három különbö­ző típusú csuklóvillát és az eddig ismeretlen harántéket. De ezúttal nemcsak a brigád tagjai, hanem az „A"-üzem vezetője is magabiztosan mondja, hogy a második ne­gyedévben az utolsó gramm adósságát is letörleszti a Gu­lyis-bri,gád. A munka eredményét per­sze csak az év végén lehet minősíteni. A szocialista bri­gádmozgalomban az ezüst fo­kozat kimondatlanul is bizo­nyos rangot jelent. A* újabb év mérlege azonban lefelé is, felfelé is billenhet. A jó szervezettség, törekvés és a zavartalan munka további si­kereket, a gátló tényezők pe­dig szerényebb eredményeket hozhatnak. Mindenesetre a második negyedév fontos sza­kasza lesz a munka érték­rendjének. S ha már egy ki­csit oldottabban beszélnek a brigád eredményeiről, az azit jelenti, hogy az anyag- és szerszámhiány okozta prob­lémákból egyre jobban kilá­balnak. Nagy feladatok meg­oldását várják az év dere­káig a Gulyis-bri gád t ói, az pedig szívesen vállalkozik ezekre a feladatokra. AZ ELSŐ, amiben az évek során már nagy jártasságút szerzett a brigád: a,Precíziós Kéziszerszámgyár részére 450 ezer darab krómvanádiumos kulcsot kelj elkészítenie. Eb­ből a nagyobb méreteket a Gulyis-bri gád gyártja- S mindezt úgy, hogy a gazda­ságossági előírásoknak is pontosan eleget tegyenek, és a minőséget se érje szó. Már­pedig a Precíziós Kéziszer- számgyár nagy igényeket tá­maszt a minőség iránt, hiszen a végső simítások után ez a kulcs a precíziós szakembe­reinek márkáját hordja jna- gán a külföldi piacokon, Nem kevésbé nagy feladat a bányagépgyár részére ké­szítendő bá n y a tárna lkat részek gyártása. A bányaiam köztu­dottan az ember védelmét szolgálja a sokszor kiszámít­hatatlan bányabeli nyomásvi­szonyokkal szemben. S itt a kifogástalan minőséget a lel­kiismeret és az emberi érte­lem közösen diktálja. Most a második negyedév során több mint négyezer üreges geren­dafejet, hatezer c&apszeget, hétezer villafélalkatrészt, és ugyancsak hétezer éket ké­szítenek a bányatámok tarto­zékaként. S, hogy a Gulyis-bri Rád sok irányú szakértelmét bizo­nyítsuk, elmondjuk, hogy a Győri Mezőgazdasági Gépsze­relő Vállalat is várja a Gu- lyis-brigád termékeit. Három­fajta esuklóvlUából és ten- gelykeresztből összesen 21 190 darabot készítenek győri megrendelésre. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a Győri Mezőgazdasági Gép­szerelő Vállalat nemcsak ha­zai igények kielégítésére, tö­rekszik, hanem jelentős mennyiségű mezőgazdasági gépet küld exportra is. így u Gulyis-bri gád által készített csuklóvillák és tengelyke­resztek tulajdonképpen köz­vetett exporttermékek, ame­lyek fontos szerepet játsza­nak a működő mezőgazdasá­gi gépekben. MOST A MÁSODIK ne­gyedév folyamán is nagy gon­dot fordítanak a munkára. Eddig semmiféle reklamáció nem érkezett az általuk elké­szített termékekre és ezt a minőségi ^szintet is tartani szeretnék. Tulajdonképpen et­től csillog szépen és egyre szebben a szocialista brigád- koszorú. Orosz Béla Feladatok a közös tanács előtt Több mint egy hónap telt el a tanácsválasztások óta. Az Endrefalvi közös községi Tanács több új fiatal tanács- taggal erősödött, akiket vá­lasztóik alkalmasnak találtak a fontos és komoly teendők ellátására. Hogyan látott mun­kához az új tanács? Erről ér­deklődtem Boróvszki Páltól, a közös tanács elnökétől. — Az alakuló tanácsülés utáni legfonosabb feladatun­kat a jelölő gyűléseken felve­tett javaslatok, kérések üte­mezése. rangsorolása jelentet­te Már eddig is több olyan felvetést valósítottunk meg, melyekhez nem kellett na­gyobb anyagi befektetés — mondja. Endrefalva mellett Szé- csényfelfalu és Piliny társköz­ségek tartoznak a tanács köz- igazgatási területéhez. Mind a három településen előfor­dultak olyan kérések, melyek közvilágítási lámpahelyek bő­vítésére. cseréiére, átereszek tisztítására, útkialakításra vo­natkoztak. — A nagyobb ráfordítást igénylő kéréseket a soron kö­vetkező tanácsülésen tárgyal­juk. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kért beruházásokat, felújítá­sokat már korábban tervbe vettük ciklusprogramunkban — tájékoztat Boróvszki Pál. A községekben mindenütt építkezés folyik. Pilinyben és SzéCsényfelfalüban a klub­könyvtár kivitelezését végzi a szécsényi költségvetési üzem. A létesítmény átadását augusztus húszadikára terve­zik. Endrefalván kisvendéglőt építenek a fő közlekedési út mentén. A tanács pénzén a bekötő utat is megépítik maid. A tanácselnöktől azt kérde­zem, milyen módszerekkel dolgozik a tanács új testüle­té? — Mivel három község ér­dekeiről van szó, a testületi üléseket megelőzően a tanács­tagi csoportok tárgyalják azo­kat a részkérdéseket, melyek egyegy községet konkrétan érintenek. , Itt , elsősorban a fejlesztési, felújítási felada­tok megvitatása kerül előtér­be, hogy azután a közös ta­nács döntsön a javaslatok alapján a problémák megol­dásában. Épp a napokban, szombaton és vasárnap a pi- linyi tanácstagok mozgósí­tották a falu apraja-nagyját a klubkönyvtár építési mun­káinak társadalmi munkával való segítéséhez. Az akció si­keresem zárult — sorolja Bo­róvszki Pál. Itt is vannak problémák. A pilinyiek jogosan vetik fel, hogy az 1970-ben megkezdett Lenin út korszerűsítése a mai napig sem fejeződött be. A tanácselnök erről is tájékoz­tat. — A vizslási útkarbantartó vállalattól megrendeltük a záróréteg elkészítését is. Saj­nos, tavaly sem végezték el. az idén pedig december kö­zepére igazolták vissza a munkát. Véleményünk szerint akkor már nem valószínű, hogy hozzákezdhetnek. Ugyancsak Pilinyben vető­dött fel, hogy a szécsényi Szolgáltató Ktsz megszüntette fodrászrészlegének működte­tését. Ennek orvoslása égető­en szükséges. A ktsz március­ra ígérte, hogy megoldja a gondot. Azóta sem történt semmi. Különösen a falu lá­nyai, asszonyai érzik hiányát ennek. — Milyen fontosabb felada­tok végrehajtása áll a tanács előtt? — érdeklődöm az el­nöktől. — A két klubkönyvtár épí­tése érdekében kölcsönt vet­tünk fel, melyet törleszte- nünk kell. Ez befolyásolja fej­lesztési célkitűzéseinket. A szécsényfelfalui 350 ezer, a jpilinyi pedig több mint egy­millió forintba kerül. Ennek ellenére Pilinyben mégvizs­gáljuk, milyen lehetőségek vannak egy óvodai csoport beindítására. Emellett mind­három községben felújítunk néhány utat, járdát építünk — mondja. *— Mivel foglalkoznak a testületi üléseken? — Minden olyan kérdést, mely a három község lakóit érinti, megtárgyalunk. Töb­bek között a tanácsi és nem tanácsi szervek kapcsolatát is vizsgáljuk. A végrehajtó bizottsági ülések napirendjén hasonló témák kerülnek „te­rítékre”. A lakosság - közmű­velődése, a közoktatás hely­zete, az ifjúsággal kapcsola­tos problémák, együttműkö­dési megállapodások vizsgála­ta — és sorolhatnám tovább — válaszol Boróvszki Pál. A tanács szakigazgatási szerve is nagy munkában van. Az ügyek intézése nem kis feladat. Azon fáradoznak, hogy megnyugtatóbb módon tudjanak választ adni. dönte­ni egy-egy kérdésben, mert a hatáskörök egyre bővülnek, s ezzel egyenes arányban nő a tanácsi dolgozók felelőssége is. Sz. Gy. NEGYVENÖT'ÉVE MÉHÉ2 A gondozott lakás kertjében katonás sorban állnak a méh- kaptárak, amelyekben 35—40 család dolgozik. Gazdájuk ép­pen eteti őket. Galambvári Já­nos bácsi védősisakja alól a következőket mondja: — Ilyenkor kell gondozni őket, s később igen jól meg­halják. —■ Hogyan barátkozott meg ezekkel a csöpp állatokkal? Védősisakját leveszi, majd komótosan mondja: — Az első világháború után Ságujfaluban dolgoztam, ahol Horváth Andor erdőmémök meghívott méhészeti telepére. Bemutatta nekem 180 méh­családját. Kérte, hogy segít­sek a méz pergetésében. Mun­ka közben sok szaktanáccsal látott el. aminek hatására én is megkedveltem ezt a foglal­kozást. A következő évben egy családdal én is hozzákezdjem a méhészkedéshez. Az állo­mány évröl-évre növekedett. Közben Sóspusztára kerültem Gábor báró erdejébe, ahol a méhcsaládokat Is befogtam munkára. Előfordult egy alka­lommal, hogy 8 kilométert ci­peltem a hátamon őket. Meg­haragudtam rájuk, mert köz­ben megszurkáltak, de aztán csak megbocsátottam nekik. Legnagyobb bánatom akkor volt, amikor a II. világhábo­rú alatt teljesen elpusztult a 45 család méhem. Higgye el, úgy sírtam, mint egy gyerek. , Aztán mindent elölről kezd­tem, mert nem tudtam nél­külük élni. Még megtudom, hogy János bácsi 16 éve elnöke a méhé­szeti szakcsoportnak. Jelenleg 12 tagja van, akik 216 méhcsa­ládot gondoznak, és az idén 31 mázsa mézre szerződtek. Befejezésül a 68 éves, ősz hajú méhész elmondta, hogy nagyon megszerette ezeket a szorgalmas kis bogarakat. Amíg él. nem válik meg tő­lük. így legalább mozgalmas­sá és változatossá teszik nyug­díjas, öreg napjait. R. I. Ifjúmunkás Kommunista műszak az iskolákért Május 26-án, szombaton a Textilipari Vállalat balassa­gyarmati részlegének Tyeret- kova nevét viselő szocialista brigádja kommunista műsza­kot tart. Az, asszonyok és a lányok így kívánnak anyagi segítséget nyújtani a .balassa­gyarmati iskolák tárgyi fel­szereléséhez. A brigád a kom­munista műszakkal egyidöben felhívással fordul a város többi üzemének szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakoz­zanak a kezdeményezéshez. A Tyereskova-brigád felhívást: az MSZMP balássagvarma' i városi bizottsága is támogat­ta. * Ankét Széoényben A szécsényi II Rákóczi Feri ■Járási Művelődési Központ és Nógrád megyei Moziüzemi Vál lat május 29-én délután öt ó kor a munkásfiatalok hóna rendezvénysorozat keretében fii vetítést szervez a Balázs 3 stúdió filmjeiből. A müsorí Schiffer Pál: Fekete vonat és 1 lakozó ének. Dobav Attila t Mi kashow, Gazdag Gyula: Hős: futásodra mindig számítunk cí rilmjei szerepelnek A veti után Schiffer Pál Balázs Belá­tás filmrendező és Dobay Gyöi operatőr baráti beszélgetésen lálkozik a szécsényi ifjúmunl fiatalokkal. r NÖGRAD - 1973. május 26., szombat s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom