Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-14 / 87. szám

Költészet napja, 1973 Ünnepségek megyeaaterte a poémis tiszteletére Nyelvhát előtt Nevek A költészet napja: ünnep- székház klubjában az olva- hogy a nap. A rímbe szedett gondo- sókkal, a költészet napja me- Kohász költészet napján a Művelődési Központ latoknak, a versnek minden gyei megnyitóján. Április ti- kultúrmunkásai felkeresik a évben visszatérő ünnepe. Áp- zedikén délelőtt a vendégek rills 11-én, irodalmunk egyik a Kohász Művelődési Köz- legkiválóbb, legnagyobb ha- pontban tartottak ünnepi közeli munkásszálló lakóit és kis műsorra! • ünnepük meg József Attila születésnapját. tósú költője. József Attila szü- megemlékezést, délután pedig Az idén a megünnepléshez letése napján az egész or- a pásztói Szerszám- és Ké' szagban; — városokban és fal- szülékgyár KlSZ-üataljalval vakban — ünneoi megemlé- cseréltek gondolatokat. A Sor- kezéseket rendeznek. Köl- ró hangulatú találkozó nem tők. a magyar nyelv szépsé- akart véget érni; a késő es­nének őrzői és ápolói talál­koznak az olvasóikkal. S a személyes találkozás varázsa felülmúlhatatlan. Költőnek és olvasónak egyaránt szárnya­ltat ad; termékeny gondolat­tébe nyúlt. A balassagyarmati Imre Városi-Járási Könyv­tárban április 12-én került sor a költészet napi író-olva­só találkozóra. Az est vendé­eserét szül- Üj barátokat ve- gét. Képes Géza kétszeres Jó- nyeinek, megünneplésének. A zet be. a költészet rejtelmei- zsef Attila-díjas költőt, mű- szálló lakói nagy érdeklődés­be. Mi a költészet? Juhász fordítót, irodalom tudóst Sík sei fogadták az irodalmi ösz- Farenc így ír erről; A Csaba esztéta mutatta be. A költészet nem utánozza a tér- lírai műsor hangulatát még mészetet és az embert, de fo- fokozta a költő verseiből ősz kettős szálak kötődtek. A művelődési központ szin- iátszó szakosztálya. amely 1948-ban vette fel Petőfi Sán­dor nevét. — ez alkalom­mal egy olyan zenés in> Madách dalmi összeállítást mutatott be. amely méltó tük­rözője nagy költőnk életének, munkásságának, szerves része a Petőfi-jubileum rendezvé­szeállítást. amely az össze­kötőszöveg, a zene és a falra vetített filmkockák segítségé iyamatosan termi, fékezhetet- szeállított válogatás Merczel vei idézte fel Petőfi életének lenül teremti a természetet, és megteremti az embert.” Agnes egy-egy állomását, emlékeit. Az est tovább] részében Csa- Gimnázi- költemé- nyeket mutatott be gitárkl­Erzsébet és Mészáros tolmácsolásában' _ __ ________, — ü nnepeltek a kis községek, ba Péter a Bolyai falvak is; a legtöbb művelő- um tanulója olyan Ágh István, József Attila- dési házban, ifjúsági klubban nyékét mutatott b díjas költő. Tóbiás Áron iro- rendeztek író-olvasó találko- sérettel. melyek zenéjét maga dalomtörténész és Máray Eni- zókat, könyvkiállftásokat, Iro- szerezte, s melyeket a közön­kő előadóművész találkozott dalmi .esteket. ség nagy lelkesedéssel foga­uprilis kilencedikén a TIT- Immár hagyománnyá vált, dott.- ...................1 " —" oktatás fejlesztéséért A pedagógus-pártszervezetek alkotó módon konkretizál a nak érdekében is, hogy a Jelentősége a közok tatás-poll- területi viszonyokra, felelős- pedagógus-alapszervezet a túkai határozatok végrehajtá- séget vállal azért, hogy az működési területén a pártha- róbam rendkívül nagy, alap- torzításmentesen valósuljon tározat sikeres végrehajtása vető meghatározó szerepe van. meg. érdekében felsorakoztassa a A gazdasági építőmunka, a A különféle tömegszervezeteket, szocializmus rnagasabb szín- olva8hatjuk A pártezerve^et “ ifjútó8i “erw«Betet ** más ^terule- ^ & kötelessége működési Nagyon fontos e teendők területen a párt politikájának mellett, hogy az irányító ^ érvényesítése, a munka átfo- pártezeimek jól és egyértel­■ ^nik,®r gó ellenőrzése, az állami ve- műén alkalmazzák az orszá­"■*■"£. Bf*0**- zetés beszámoltatása.” A pe- gos célkitűzéseket. Ügy Író- é^égus-alapszervezetek en- nyttsák, szervezzék, segítsék ° nek megfelelően ellátják a és ellenőrizzék a közoktatás­tározaitáibah az állami r közoktatás-politikai határozat politikai határozat végrehaj látni kell, hogy ez a feladat végrehajtásából eredő felada- fását, hogy a pedagógus-alap­tokát, tennivalókat, közremű- szervezetek, az azokban dol- ködnek a helyi oktatás,politi- gozó komimunista nevelők és ka kidolgozásában. Ez egyben a körülöttük levő pártonkí- előírja azt is, hogy a megnő- vüli pedagógusok egységben vekedett hatáskörrel helyesen oldják meg az állami oktatás vonalas megoldását a pedagó-. tudjon élni az alapszervezet, fejlesztéséről hozott központi gus-alapszervezetektői két kő- a helyi célkitűzések, áll,ás fog- bizottsági határozatot, rülmény is indokolja. Az látások, határozatok összhang­egyik; a területi elv fejlesz- ban legyenek a központi bi- Gyen es László résének koncepciója szerint aottsági határozattal. objektív szükségletben gyöke­rezik, s szervesen következik a párt és a társadalom előtt álló nagy feladatokból. E társadalmi feladat szín­tudósairól ÜNNEP Lehet, hogy a magyar nyelv Angyal Endre, aki — egye- végzik, és így kétszeresen ünnepi hetén, amit ezúttal bek között — az utcanévadás hasznos oktató-nevelő mur Salgótarjánban- rendeznek esztétikájával foglalkozik, ta- kát folytatnak. Példaként em- meg, talán kevés szó esik nulmányában ezt írja: „Az lítsük meg a Békés megyeie- azokról, akik a vidék élő utcanevek változása legtöbb- két, akik — a többi között — nyelvével és nyelvtörténeté- szőr egy darab kortörténet, „ér. fok, sár” szavak nyelv­vel foglalkoznak. Minden- Győrben a budapest—bécsi történeti értelmezésével fog- esetre kevesebb, mint ameny- országút egy részét először lalkoztak. Az egyik tanuló er- nyit megérdemelnek. Az Vásártérszernek hívták, ké* ről azt írta: „A fok száz év­utóbbi években az ország leg- sőbb Vilmos császár, majd vej ezelőtt a folyó fő med- különbözőbb tájain dicsérete- Szent István út lett aztán réb61 kilépő víz ameiy kie­sen divatba jött a nyelvész- Sztálin útnak nevezték. A kedés. Eredmény: szép számú pécsi Magyar utcából Mária folyik egy másik vízből. A és értékes tanulmány, me- utca lett, 1945 után Molotov ma itt élők a fok szóra már lyekben szakemberek, peda* szovjet külügyminiszter nevét nem tudtak magyarázatot ad- gógusok és amatőrök össze- viselte, aztán Déry utcának gezték gyűjtőmunkájuk ered- keresztelték el. ményét. Különösképpen nyelvészet egyik ága. a név­tudomány, azon ' belül is a földrajzi nevekkel foglalkozó Zala megyében dr. Ördögh mutathat fel figyelemre mél- Ferenc nagykanizsai tanár A Szerző anvÖSCt IS v- Ér, fok, sár ni. A sár régen vizenyős, ná­das, sokhelyt járhatatlan rét* ség. A maiak már nem isme­rik a sár ilyen jelentését.’* tó eredményeket. konferencián esztendőben A gyűjtések ugyanakkor Utcanevek változása Bármelyik gyűjtést közzé tevő kiadványt vizsgáljuk, rögtön kiderül: többről van szó. mint egysze­rű nyelvészkedésről. Törté­nelmi, társadalmi tapasztala­tok, következtetések vonha­tók le ezekből a munkákból és létrejöttük minden esetben egy kisebb-nagyobb helyi közösség összefogásénak ered­ménye. Ä földrajzi nevek gyűjtésé­vel kapcsolatban a legutóbbi névtudományi hangzott el: szervezői csak akkor bízhat­nak a sikerben, ha vállalko­zásukhoz megnyerték az álla­mi, megyei, járási szervek tá­mogatását és a résztvevők mindig önkéntesen vállalkoz­nak a munkára. Az eddigi gyűjtések tapasztalatait figye-- lembe véve elmondhatjuk, hogy mindegyik kicsit hősi vállalkozás volt. De azt hi­szem, valamennyiünk nevé­ben kijelenthetjük, hogy szí­vesen vállaljuk az áldozatot, a fáradozást, mert úgy érez­zük. nemzeti művelődésünk és az egész magyarság érde­kében is történik”. Kedvcsináló példaként a további munkához, hadd idézzünk néhány szaktanul­mányból. vezetésével összegyűjtötték Sala megye földrajzi neveit, «és 15 700 család és 48 ezer személy névadatait is feldol- névtudományi *°*tók. Ennek kapcsán gyűjtő összesen 20 ezer kilo­Végül, de nem utolsósor* ban, hadd emeljük ki példa­ként az egri dr. Pelle Bélá- nét, akit éppen névtudomá­nyi munkája miatt avattak métert tett meg, amíg a ve- doktorrá. A megye 200 ezer zeték-, kereszt-, becéző- és katasztrális holdjáról begyűj- ragadványneveket is sikerült tött „névtermést” nemcsak rendszereznie. A megyében írásba foglalta, hanem le is 2055-féle vezetéknévvel talál- „kottázta”, azaz tanulmányá- kozott. az utónevek közül a ba- igyekezett pontosan jer férfiaknál a József, a nőknél iezni a tájnyelvi kiejtést is. a Mária volt a leggyakoribb. Az Akadémia által kiadott Kiment a divatból az Ábel, a Donát, a Dömötör és a Blanka, az Izolda is. Érdekes, hogy a László nevet ezen a vidéken csak az utóbbi 20 használják, a Máriának 18 féle becéző változatával talál­kozott a névgyűjtő. tanulmány címe alatt ez ol­vasható: „Pedagógusok, kö­zépiskolai tanulók, más ön­kéntes munkatársak segítsé­gével gyűjtötte és közzétet­te ...” Ezután következik a száznál több közreműködő névsora, cím és rang megkü­lönböztetése nélkül, pedig Különösen dicséretes, ami- van közöttük tanácselnök, fő­kor a névtudománnyal foglal- iskolai tanár, háztartásbeli, kozó pedagógusok munkájú- igazgató, kisdiák és — a szer* kát tanítványaikkal közösen ző anyósa is. Pálos Miklós Szesztilalom választáskor Ezúton közöljük Nógrád nyit jelent, hogy április 14-én megye lakosságával, hogy déli tizenkét órától sem az a választások idején szeszti- üzletekben, sem az ítalbol- lalom lép életbe. A törvény tokban, bisztrókban, éttér- rendelkezése szerint a szesz- mekben, büfékben nem szol­tilalom érvényes a választás gálnak ki sem palackos, sem kimért szeszes italt. A szesz­napját megelőző nap déli ti­zenkét órájától a választást , követő nap déli tizenkét órá- Malom április 16-an déli 12 jáig. A gyakorlatban ez any- óráig tart. kulturális életünkben is nő a Az oktatási intézmények SXJSk, mCLL «. “is-,,* “{tks* ■lekében szélesedik azoknak a rásánál, kijavításuk útjának kérdéseknek a köre. amelyek- SXr^o^k^gie^-' ben az alapszervezetek logo­sültek dönteni. Ezzel együtt a TÍXl Műtétét amit a felsőbb pártszervezetek és ál- «„f iami szervek döntései végre- KB ™ntegy 15 éves tóvra hajtásának ellenőrzése te­jelői meg. A pedagógus-alap- váhbra is alanvető feladata a szervezetek munfkamódszeré­ne* 16 vonéa*' h°8F * "evelő­pedagógus-partszervezetek- Eiltet«* hatékonyabb peda­gógiai munkáját segítse, min- Mindez nagyobb követel- denekelőtt a kommunista pe­ményt támaszt valamennyi dagóg-usok meggyőző erejére, alapszervezetben folyó poll- példamutatására építsen. ben különösen így van válni a pedagógus-alanszer most a pedagógus-alapszerve- zetekben —, s ez egyben nö­veli a pedagógus-alapszerve- . ,. , véarehaitáróban. zetek súlyát és felelősségét. A határozat . végrenajmsaDan, másik: a Központi Bizottság vezetnek, ami mozgósítja a pártönkívülá nevelőket is ,a atározat vé Meg kell keresni azokat a 1972. júniusi határozata azok- lehetőségeket, amelyek a pe- tetási intézményekben alap- dagóigusok politikai vélemé­1 "**■ >»*■>*“* „ fejlesztését, s kéri a nevelők irányba befolyásolják, cselek- aktivitásának növelését. Ott vőkészségüket növelik. Az ál­lehet számítani gyors és erő- ;amj oktatás fejlesztéséről nevelő teJ1munka “minőró£t 81010 Párthatározatot a köm­nek növekedésére, ahol jól munista nevelők a párton- funkcionál a pedagógus-alap- kívüli pedagógusokkal együtt, szervezet egymás mellett munkálkodva A pedagógus-alapszerve ze- tudják csak megoldani, tek feladata a párt általános Napjainkban — de az el- ■politikáján belül a kózokta- következő években, évtized- táa-polltlkai határozatok vég- hep js _ fontos teendői van- rehajtása érdekében kifejtett, nak a pedagógus-alapszerve- elveken nyugvó, színvonalas zeteknek a nevelők ideológiai politikai felvilágosító munka, politikai nevelő munkája mel- A pedagógusok állásfoglala- a szakmai képzésre való sát, véleményét a határozat ösztönzésben, végrehajtásában . Mindig központi gondolat­befolyasolja az alapé ként kell kezelni azt az alap­politikai munka. vető koncepciót, hogy a ne­A pedagógus-alapszervezet velőtestületek rnagvát a kom- működésd területén a párt- munista pedagógusok képezik, politikájának megvalósításá- ezért az alapszervezeteknek ...... . elsőrendű feladata a jó műm­ért dolgozik. Az állami okte- légkör> a tantestületi táeról, annak fejlesztéséről demokratizmus fejlesztése, szóló határozat hosszú távú, Meg kell tenni minderet arv 4 NÖGRAD r 1973. április 14., siómból | Női fehérneműgyár, Jánosakna Vasaló asszonyok között letek mellett. Szórakozni, mű­velődni csak a munkaidő be­fejezése után lehet. De &í asszonyok számára nincs vé­ge a munkának; ekkor kezdő­dik a sokat emlegetett „má­sodik műszak”. Idejüket le­A folyosóról egy hatalmas A siker újabb munkára ősz- ják többen is. Szavaik mely köti a család mindennapos csarnokba lépünk. 1970-ben — tönözte az asszonyokat. Az emberszeretetről tanúskodnak, gondja., a bevásárlás, a főzet;, amikor régi, a mostanitól pár Idei évre 140%-os tervteljesf- — Nyáron kirándulni me- takarítás, az unoka Ezért száz méterre lejjebb fekvő he- test vállaltak. Erkölcsileg, gyünk Felsőpeténybe — veszi színházba (a gyár bérleteket lyéről ide költözött a női fe- anyagilag is megbecsülik mun- át egyedül a szót Gyurcrók vásárolt), moziba ritkán jut- hémeműgyár II. számú te- kájukat. Havi átlagkeresetük Andrásné. — Meglátogatjuk a nak eL Van, aki már két év !epe — helyezték üzembe. 2200 forint. Sokat dolgozunk gyermekotthont. Játékokat, ^ta nem volt moziban. Modem gyárrészleg. Szorgos érte, de megéri — mondják. édességet viszünk a gyerekek- Legtöbbjük egyedüli szóra­kozása a televízió. Nemrégi­kezek munkálkodnak a zaka- Eredményességük, toló varrógépeken. Gépek za- titkát kutatom. sikereik nek. — A kirándulást felhasz- is ben a Jogi esetek műsorában ja és asszony! hangok keve- _ Brigádunkban nagyon jó "áljuk tapasztalatcserére « a íérfitartásról elhangzott bé­rednek. Egy-egy műszakban az egyetértés — mondja Már- — teszi hozza Zubó Istvanne. szélgetés kavarta a legna­haromszáz—haromszazotven kus Jánosné brigádvezetőhe- — Megnézzük az Ottani var- bb vitót A férfitartással n-d0Äel ezelőtt a régi ^ Ä nSSSS ^ ^“ben^a ?eÄ gyárban hatvanan kezdtünk véieményét kikérjük, s egy jeíz^ hoíy föbfalktlom: adta^ ^ mai önállóan kezdeményeztek ‘itanr6tó^talan^Sk meüeg dolgozni — mondja Gecse emberként döntünk Pálné, a Lenin Szocialista Bri- _ „ , . ^ aztá_ kö gád vezetője, törzs gárdatag, s .... , , . . akciókat. Legutóbb e lap, „ . ... egyben a brigád legfitalabbja. ‘^“ha fl°Í^Jl08y^S NOGRAD hasábjain olvastak mint u — Ma pedig már közel hét- k az önkéntes vietnami véradás- — Hat éve, hogy megrok­azázan vagyunk. Többen, mint ”ntl‘ ® vblró1- Felhívással fordultak az kant a férjem — mondja Sze- a budatétényi any agyárban. * a *°bbi asszony egyetertően üzem brigádjat felé; „atia. csődi Mihályné. — Mellette 1967-től, a beindulás évé- D°logat'. koztak hozzájuk.. A brigádta- vagyok, ápolom. Nem járok tői valóban nagy utat tett A, brigad nemcsak a tér- gok 70n/o-a adott vért, s ezért sehová. A televízióban vi­meg a gyár: munkakörülmé- melésben, hanem az üzemi, emléklapot kapott. szont mindent megnézek. Csak nyei javultak, gépeit korsze- politikai, társadalmi munká- Szovjet munkásnőkkel is a műsorszerkesztést kifogáso- rűsítették, termelése évről év- bau *s spkat vállal magára, keresnek barátságot, kapcsola- lom. Már sokat beszélgettünk re növekedett, s ma már ex- Mindenki képzi magát: kilen- tot. Ebben a Lányok, asszo- orról itt a gyárban, hogy a portra is gyárt cen vesznek részt pártoktatás- nyok című folyóirat szerkesz- legjobb műsorokat mindig ak­A Lenin Szocialista Brigád ba". a héten beinduló szak- tőségének segítségét kérték. kor sugározzák, amikor dél- 1971. májusában alakult, ti- szervezeti oktatásra pedig Egy moszkvai női szocialista utánosak vagyunk, és akkor zennégy taggal. Vasalóbri- öten jelentkeztek; azok, akik brigád címét kapták meg; ír- ismétlik, amikor délelőttö- gád. . A gyár készítményei eddig 'meg nem jártak szemi- tak nekik. sok vagyunk. így a legjobb utolsóként az ő kezükbe ke- náriumra. A tizennégy asz- Másik szép elképzelésük, előadásokról mindig lemara- -ülnek. A környező községek- szony közül nyolc párttag, s hogy a tanácsteremben — dunk. Az illetékesek változtat­óm, Ivándról, Jánosaknáról, két új jelentkezőjük van. ah0l az ünnepségeket, terme- hatnának már ezen a műsor- Homokterenyéről, Mátrano- Pártbizalmi, vöröskeresztes iési tanácskozásokat tartják — renden. vákról, Nádújfaluból autóbusz- aktívák kerülnek ki soraikból, kialakítanak egy Lenin-sarkot. A termékek — beszélgeté- szal járnak. Többségükben kö- Társadalmi munkában az itt fogják elhelyezni a brigád sünk közben — megsokasod- zépkorú asszonyok, családjuk, üzem előtti térség parkositá- tulajdonét képező, Lenin éle- tak a vasalóasztalok mellett, unokáik vannak. Xz otthoni sút végzik. Ezenkívül a Mi- téről szóló magyar és orosz Ezért kissé furdalt a lelkiis- 'eendők mellett helytállnak a zserfai Szociális Otthon egyik nyelvű könyveket, fényképe- meret. munkahelyen is. Múlt évi lakóját patronálják, gyű- ket. — Be tudják hozni a lema­tervüket 120%-ra teljesítették, mölcsöt édességet, likőrt — / Nagy szeretettel beszélnek radást? — kérdeztem búcsú­s munkájukkal kiérdemelték rr}'kor mit kíván a néni — Leninről. Tisztelik emberi és zóul. — a tavalyi bronzjelvény visznek neki. Szívesen esi- politikusi nagyságát, eszméit. — Természetesen — vála­után — az ezüstkoszorús szó- nálják. Ezért is választották szemé- szólták. — Haza se mennénk dialista brigádplakettet, ame- — Inkább a napi szőrako- lyét a brigád névadójául.* addig, amíg nem teljesítettük Ivet a felszabadulási emlékűn- zásbó] veszünk el, csakhogy A brigád kulturális tévé- a tervezett normát —, s mo­nepség során kaptak kézhez, örömet szerezzünk — mond- kenysége elmarad más terű- solyogtak. Sulyok László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom