Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-01 / 77. szám

Egy kisközség büszkesége Beszélgetés Karancskeszi közművelődési helyzetéről egyik budapesti ŐRI-szervező ilyen jő a községi fcözművelö- Mikszáth-drannatizálását kel- dési munka, mint most né­lett nem kívánatossá nyilvá- hány éve. Művelődési házunk nítania a járási hivatalnak, maximálisan kihasznált. Ja­mert színvonaltalanságával nuár hónapban például — két községben is botrányt oko- összeszámoltam — 32 rendez- zott — teszi hozzá a tanács- vényt tartottak a házban. Na- elnők. gyón jók és látogatottak a — No és a Déryné? politikai és az ismeretterjesz­— A hatvanas évék elején tő előadássorozatok. gyeitek fel a községre a nép- jártak hozzánk — mondja A nők klubja téli tanfolya- művészet művelői, kedvelői. Gyalogné. — Az emberek va- mának foglalkozásait szép Petrócziné sikere pezsdítőleg lóságos harcot vívtak a jegye- számban látogatták az asszo- hatott a helyi nőtanács kéz- kért. A mai színpadi igények nyok. Sikerrel ment a Vörös­azonban növekedtek, a Dé- kereszt egészségügyi előadás- ryné mostani díszletei száma- sorozat is. ra színpadunk már kicsi. Meg — Ifjúsági klubunk felsze- aztán sok a televízió is a fa- reltsége hiányos — mondja luban. Futó László. — A pezsgő. ÚJRA A Röpülj páva kör- mozgalmas KISZ-élethez több re terelődik a szó. Ez a falu kellene, mégis, mindennek el- Duna-menti folklór fesziválon büszkesége: hallatára felme- lenére, úgy érzem, hogy fia­ts. Ennek köszönhető, hogy az legszik az egészséges lokálpat- táljaink nem élnek megfelelő­nóta vér en a jelenlegi lehetőségekkel. — A csoportot a tanácson Gyülekezésük spontán. Több kívül három szövetkezet, az szervezettség , amire súlyt ÁFÉSZ, a termelőszövetkezet fogunk fektetni kellene, és az Építőipari KTSZ támo- A beszélgetés vegén tehát gatja anyagilag — mondja A az KARANCSKESZI kis köz­ség, de híre van a megyében. Műkedvelő művészeti fórumo­kon országosan is jegyzik a nevét Először néhány évvel ezelőtt Petróczi Andrásné nép­dalénekes révén —. aki a Nyílik a rózsa című televí­ziós-rádiós vetélkedőn ért el kiemelkedő eredményt — fi­deményezésére 1969-ben meg­alakult a ma körülbelül 45 főt számláló — Röpülj páva kör, amely az elmúlt év nya­rán a televízió nyilvánossága előtt is bemutatkozott. A cso­port sikerrel szerepelt a III. idei negyedikre is meghívást kapott. Az erdőkürti Röpülj páva körrel együtt a karancs- kesziek képviselik majd me­gyénket a Kalocsán megren­dezésre kerülő fesztiválon. ____ __ ____ __ S chreier Kálmánnal, a mű- Futó László tanácselnök, veiődési ház tiszteletdíjas csoport beindításához igazgatójával nem sikerült ÁFÉSZ adta a legnagyobb se­találkoznunk; a község köz- gítséget: a táncosokat, éneke- művelődési helyzetéről azon- seket felszerelte ruhával, ban hű képet kaptunk a ta- A Röpülj páva kör három nácsházán. ahol Futó László együttesből áll: vegyeskprus- tanácselnökkeL Ellenbach bői, leánytánccsoportból és Istvánnéval, a községi párt- szervezetek csúcstitkárával és Gyalog Barnáné pénzügyi ve­zetővel beszélgettünk. A művelődési házat 1942-ben citerazenekarból. De már ne­velik az utánpótlást is. A le­ány- és a gyermektáncosoport szóba kerültek a gondok is. A párttitkárnő még hozzátette: — AZ EGYSÉGES közmű­velődés eszméje a gyakorlat­ban még nem valósult meg úgy. ahogyan kellene. A sző' vetkezetek anyagilag támogat­ják a kultúra ügyét, de még nem tevékeny, formáló ré­szesei. Nem jönnek ötletekkel igénnyel, hogy mit szerené- nek. A művelődési ház és Több helyen a megyében Űj korrekciós osztályokat szerveznek MINDEN család életében a Bartók Béla úti iskolákban talán az a legfelemelőbb ér- előzetes pedagógiai és pszi- zés, amikor a kis első osztályos chológiai vizsgálat alapján tanuló szeptemberben elindul olyan korrekciós osztályokat az iskolába. A gyermek is, szerveztek, ahol a tantervi de a szülő is tele van izga- anyagot speciális módszerrel lommal, várakozással. Sajnos, sajátítják el a fejlődésben nem minden családból egyfor- visszamaradt első osztályos mán zökkenőmentes az út az tanulók. iskoláig. Sokukban a félelem — Miután megfelelő tapasz- és idegenkedés mellett beteg- talattal rendelkeznek, milyen ség, vagy rendellenes fejlődés tanácsot tudnának adni az is nehezíti a beilleszkedést, érdekelt szülőknek? de nem egy esetben az isko- — Elsősorban azt szükséges iáról a gyermek gondolkodá- elmondani, hogy a szülők ko­sában torz kép is tükröződik, rében volt egy nagyarányú Hatéves korára általában — idegenkedés, miután a szak- ezt, az orvosi vélemények is bizottság a korrekciós osztály­igazolják — a gyermek testi- ba való telepítését javasolta leg és szellemileg iskolaéretté a gyermekeknek. Az idegenke- válik, várja, hogy kezdődjön a dés. a félelem abból adódott, tanév. hogy a szülői közvéleményben Sok problémát okoz viszont nem ismert a korrekciós osz- a fizikailag gyenge, a bete- tály lényege. Itt is szükséges geskedések, vagy születési kiemelni és nagyon hangsú- rendellenesség miatt a fejlő- lyozni, hogy a korrekciós osz- désben visszamaradt gyermek, tály nem gyógypedagógiai E fejlődési rendellenességet szinten levő tanulókat iskoláz nem egy esetben még tovább be. Az ide felvett tanulókkal nehezíti a beszédhiba is. A sajátos módszerrel, eredmé- normál osztályokban az ilyen nyesen foglalkoznak a nevelők, gyermek ne™ tud időben fel- A lemearadást a differenciált képzését Polaneczky Gizella termelőegységeink kapcsolata táncoktatő végzi: munkájával építették, s 1969 és 1971. kö- nagyon elégedettek. A megyei zott újították fel. Illetve bő­vítették párt-, KISZ- és MHSZ-helyiségekkel, sportöl­tözővel. Kekor vezették be a vizet is. A művelődési ház nagyterme 240 néző befogadá­művelődési szervektől és in­tézményektől azonban több segítséget várnak. — Valahogyan hiányzik a személyes kapcsolat — mond­ja a tanácselnök. — Jó len­még nagyon egyoldalú. Csak a művelődési ház keresi és igyekszik megtalálni a másikat. A jövőben ezt az egyoldalú­ságot szertnénk csökkenteni, megszüntetni. Sulyok László zárkózni a társaihoz, mindig lemarad, sokszor a bukott ta­nulók számát gyarapítja. Je­lentkezik a gyermeknél az el­ső. de életre szóló kudarc, az osztályismétlés. Erről a kédésről beszéltünk Venesz Emőnével. a tovább­képzési kabinet felügyelőjé­vel. Mint elmonja. Salgótar­jánban a Malinovszkij úti és osztályával járhat a második osztályba. — Fontos, hogy a szülő ve­gye figyelembe a szakembe­rek véleményét, tanácsát. Oda iskolázza be a gyermekét, ahova tanácsolják, mert így kímélheti meg a legnagyobb kudarctól, a bukástól. A kor­rekciós osztályokban a sajá­tos módszer, a differenciált foglalkozási forma az első naptól biztosítja a gyermek­nek a sikerélményt, így szí­vesen jár iskolába. — SZÓLNI kell a beszédhi­ba javításáról is. A szülők paár az óvodában kérjék az óvónők segítését abban, hogy a beszédhibás gyermek szak­emberhez, logopédushoz ke­rüljön. A korrekciós osztá­lyokban is foglalkoznak a beszédhibás gyermekekkel, de az eredmény reménykeltőbb és sikeresebb, ha a beszédhi­ba javítását óvodáskorban kezdik. Nagy Imréné, a Malinovszkij úti és Krajnák Tibor, a Bar­tók Béla úti iskola igazgatója igaz pedagógus lelkiismeretes­séggel karolta fel a korrek­ciós osztályok szervezését. Felismerték, hogy az első osz­tályos tanulok kudarca a kor­rekciós osztályok szervezésé­foglalkozással. kis létszámú osztályokban végzik a peda­gógusok. Horváth Ferencné, Szabó Istvánná Malinovszkij úti, Tóth Ferencné és Dudás Györgyné Bartók Béla úti is­kola nevelői elmondják, hogy vei minimálisra csökkenthető, a hozzájuk járó tanulók 65— 70 százaléka már az első osz­tály befejezésekor eléri a normál szintet, így saját kór­sára alkalmas, az úgynevezett ne, ha Tarjánből. a művelő- kis tanácsterem pedig szinte dési központtól eljönnének a mindenféle — kisebb csopor- csoportunkhoz beszélgetni, ta­tokat érintő — társadalmi és nácsokat adni. Nem leveleket művelődési rendezvények, tar várunk, hanem személyes kap- nácsülések, házasságkötések, csolatot akarunk. Egy koreog- ismeretterjesztő előadások tar- ráfust szeretnénk, aki a kör- tására alkalmas. A nagytér- nyék népművészetének kin­met állami ünnepségek és mór egeiből műsort állítana össze ziel őad ások alkalmával hasz- Röpülj páva körünk számára »alják. Ebben például a József Attila — Színházi előadást mikor Művelődési Központ nagyon tartottak? tudna segíteni. — Már nagyon régen —fe- — Anyagi lehetőségeink vé­teli Gyalog Barnáné. — Tud- gesek. Ez megszabja a cso- ja. az a helyzet, hogy nagyon port fejlődését is. Ki kellene drágák az előadások. Most is bővíteni a ruhatárat, mert például Kajdi János ökölvívó ugyanaz a ruha egy idő után élménybeszámolója zenekar- megszokottá, érdektelenné vá­rai, énekesekkel útiköltséggel lik a helyi közönség számára, együtt ötezer forint körül lett Több pénzzel formailag és volna. Nem tudtuk vállalni, tartalmilag is magasabb szín­ügy érezzük, hogy az ŐRI na- vonalra emelhetnénk a kör gyón sok műsora sajnos nem munkáját. Partnert keresünk, a kulturális fejlődést szolgál- aki anyagilag besegítene. .ja. hanem kizárólag a pénz- Ellenbach Istvánné veszi át keresést. a szót: — Legutóbb például az — Évitizedek óta nem volt Tanulnak az alsó tagozatos nevelők Salgótarjánban a megyei érdeklődést fejezi ki, hogy a továbbképzési kabinet rende- hallgatók száma ebben a tan­évben negyvenre emelkedett. zésében április 5-től 7-ig szak­mai továbbképzésen, vesz A továbbképzések bázisa az alsó tagazatos nevelőknél —a eJf Párthatározat értelmében - a tagozatos nevelője. Az egy- , ________x é ves szakmai, módszertani felsőfokú tanítóképző intézet. A résztvevő nevelők az ok­tanfolyam programját, az esz- ^ elvi-gyakorlati kérdései­H^lí?kélA nek tanulmányozása során, zo mtezet állította össze. A g^kdolgozati témát választa­vett Serei S^iSgatóhe- nak’ *mit 1971 január hónap­ban. értékelnek. A tovább­képzési kabinet a matemati- ka és az anyanyelvi tárgyak Ä^S2ilVai °yUla manyozasara irányíta a fi­gyelmet. Ezt indokolja az kólái tanár. Hasonló tanfolyam az el­múlt évben is működött me- tény. hogy megyénkben is az gyénkben. de akkor csak ti- alsó tagozatban legtöbb prob- zenhat pedagógus hallgatója léma e két tárgy oktatásában volt. Á továbbképzések iránti jelentkezik. Hegyi folyók, mint energiaforrások 1975-re több, mint kétsze­resére emelkedik Tádzsikisz­tán vülarnosenergia-termelése, — jelentette be a köztársaság tervbizottsága. Most épül Kö­zép Ázsia legnagyobb vízi erő­műve Nurekben. Ez egyike annak az erőmüsornak, amely a Vahs folyón épül. Tádzsikisztán területének, toíbb. mint 90 százaléka hegy­vidék, ezért hidroenergiai tar­talékai tekintetében az OSZSZSZK mögött a második helyen áll. A felmérések sze­rint a folyók és a vízesések évente közel 150 milliárd ki­lowattóra energiát képesek szolgáltatni. A köztársaság energiaiparának gyors fejlő­dése Közép-Ázsia köztársasá­gainak további gyors gazda­sági kibontakozását is szol­gálja. Szülőföldünk, Nógrád9 1973. Megyeközpont — művelődési centrum 0) Ahol Mikszáth Kálmán, Ma­dách Imre élt, írt. ott már a terjesztik a kultúrát. Az eme­leti színházban hányszor tap­Ä Wartburg a pásztói elá­gazásnál vesztegelt. Elöl is, hátul is felnyitották a motor- ház és a csomogtartó tetejét A kocsiban a család, feleség, két kislánnyal. A családapa belebűjt a motorba. — Azt hiszem a gyertyákkal van baj! — mondta és amint láttam már kicserélte az egyi­ket, most a másik gyertya makacskodott, nem akarta el­hagyni a fészkét — Messzire készülnek? — Inkább messziről jövünk — mondja a férfi — az Al­földről, Békés mellől. Peda­gógus vagyok, magyar—törté­nelem szakos és a kultúrház igazgatója, másodállásban. — Tehát most kirándulnak... — Ügy is lehet mondani, inkább tapasztalatcsere. A fe­leségem népművelő, nagyon érdekel bennünket a salgótar­jáni új művelődési központ Sokat hallottunk, olvastunk róla. Közben a feleség, a nép­művelő is kiszállt a kocsiból és bekapcsolódott a beszélge­tésbe. hagyományok is nevelnek, se- Soltunk már színházi bemuta­tónak, zenei fesztiválnak. Mint óriási szárnyakat, úgy terjeszti ki földszintes vonala­it a József Attila Megyei Mű­velődési Központ jobbra és balra. Különösen a bal olda­li. megnyújtott földszinti gítenek. De mit csinálunk mi a békési homokon, a tanyák között? — Most elkeseredett? — Talán inkább irigykedem egy kicsit a tarjániakra. Van egy barátnőm, Pálíalván la­kik. A múltkor nálunk járt és ő is sokat mesélt a művelő­dési házról. Azt hiszem, ez csak olyan szimbólum. de erős, tartalmas szimbólum ah­hoz, hogy Salgótarján ne csak megyeközpont, hanem műve­lődési centrum is legyen. De hát ezt maguk sokkal jobban ismerik, tudják... Ha így is van, azért nem volt haszontalan az a beszél­getés a pásztói elágazásnál. Próbálom összerakni isme­reteimet a Tanácsköztársaság fontosabb feladatát tér remekéről. Mi minden van értekezlet döntése itt? A József Attila Megyei Művelődési Központ valóban monumentális. Csak az a baj, hogy mi. akik naponta elme­gyünk előtte, mellette, már teljesen megszoktuk. Szrogh György terve helyesnek bizo­nyult külső megjelenésében is. ország másik sarkából. Ügy látszik, nehéz volt elképzel­nie, hogy a bányavárosban előretört a kultúra iß. Azon­nal válaszoltam a levelére. „Nemcsak főiskolánk van, hanem a tanulók jelentős ré­sze a “-jó palócok« leszárma- zottaiból kerül ki mostaná­ban.” Ha már egyszer büszkéiké* mán Kató-telepi dünk, akkor legyünk sokolda- otthonokat lúan büszkék eredményeink­re. Mert vannak ilyenek Sal­gótarjánban. Például a Tudo­mányos Ismeretterjeszteő Tár­sulat új székhaza. Salgótarján­nál sokkal nagyobb és jelen­tősebb megyeszékhelyek nem rendelkeznek ilyen művelődé­zódnom kellett, információkat szerezni a városi tanácson, ahol elmondták, hogy az anyagi lehetőséghez mérten igyekeztek javítani a közmű­velődés feltételein a perem­kerületekben is. Az utóbbi két esztendőben felújították a Somlyó-báriyatelepí, a For­gács-telepi és részben a Há- ~ ............. művelődési s zárnyban folytatódik a kul- sí és tudományos központtal túra sokrétű terjesztése Megyei körutam során meg­Nem ismételni akarok én állít egy bányász. Régi isme- ezzel, hiszen sokan ismerjük rősök vagyunk. ezeket a helyeket. Inkább csak azért soroltam el ismét, hogy ne feledkezzünk meg ró­la; milyen értékkel gya­rapodtunk az utóbbi években. És mit mondott Csik Pál, a városi tanács elnökhelyettese a művelődéspolitikával csolatban? Megkérdezem tőle, hogyan él nyugdíjban, munka nélkül nem fog-e elpuhúlni a pihe­nésben? Bányász barátom meg ilye­neket mond nekem: — Annyira nagyra vagytok kap- azzal a városközponttal, mű­velődési központ, .Művelődéspolitikánk leg- könyvtár. Egyebet sem hall az - a párt- ember. És a peremkerületek? szellemé- Ahol mi élünk akik néhány ben — a munkásság és az if- évvel ezelőtt még fateknőben júság hatékonyabb és tártál- mostuk le magunkról a szérr masabb művelése, valamint a port? Szóval nem minden, és nem egyedüli a József Attila Me­gyei Művelődési Központ. Mint központ, innen sugárzik szét a kultúra, a művelődés az egész városra, az egész me­gyére. És egy kicsit könnyű dolgunk van. ha a közművelődésről kell szólnunk ezekben a hó­napokban. A várossá nyilvá­nítás félévszázados jubileuma annyi lehetőséget nyújtott, annyi rendezvény, esemény gazdagította az amúgy is vál­tozatos programot Salgőtar- jában. hogy egyszerűen a fel­sorolás is agitál. Éppen az évfordulóra jelentettük meg a „Salgótarján története” és a .... „Salgótarján” című kiadvá- 5wüii *1, nyokat, fotóalbumot. ami nemesük a szakemberek, ha­nem a város lakóinak elis­merését is kiváltotta, A művelődésből nem hagy­hatom ki a városi szimfoni­kus zenekart A zenekar olyan A személyi és tárgyi feltéte­lek megteremtésében a város; művelődésügyi osztály vezető­je, Ferencz Imre is sokat se­gített, szívügyének tekintette a gyors megoldást A korrekciós osztályok ve" zetésében és munkájának el­vi irányításában neves szak­emberek.. így többek között dr. Szabó Pál pszichológus, az országos közegészségügyi inté­zet munkatársa, valamint Papp Józsefné budapesti alsó tagozatos vezető szakfelügyelő is közreműködik. — A korrekciós osztályok­ban szerzett pozitív tapaszta­lat arra inspirálja a tovább­képzési kabinetet — mondja Venesz Emőné —, hogy a me­gyében további osztályokat szervezzen. Az 1973/74-es tan­évben Balassagyarmaton. Szé- csényben, Pásztón és Nagybá- tonvban létesítenek ilyen ta­nulócsoportokat. A továbbképzési kabinet munkáját a korrekciós osztá­lyok szervezésében is nagyon megkönnyítené, ha nevelési tanácsadó működne a megyé­ben. Erre nemcsak a korrek­ciós osztályok szervezése kap­csán volna szükség. Sok szü­lő, de főleg a pubertás kor­ban levő tanulók kaphatnának nevelési tanácsot. A korrekciós osztályokban elért szép eredményekről azért is szolunk, mert az első osz­tályos tanulók összeírása meg­történt, a jelzett helyeken a szakbizottság a közeljövőben vizsgálja az iskoiaérettséget, a leendő elsős tanulóknál. Ek­kor kerül sor annak megálla­pítására, hogy a szakbizottság javaslata alapján első osztá­lyos tanuló a testi, egészségi és szellemi fejlettsége alapján, milyen csoportba kerüljön? A VIZSGALAT után a kor-1 rekciós osztályba javasolt ta­nulók szüleinek bemutatják a salgótarjáni korrekciós osztá­lyok működését, amivel kü­lön is bizonyítani lehet, hogy nem gyógypedagógiai tanuló- csoportokba járnak a gyerme­kek. Gyenes László várossá nyilvánítás 50. évfar- Egy pillanatra meghökken- „rT-ramot fcína1 « zenefeedve­Hn)niánuV mplfn mpffiinripnlp" tpl-i ■! IrárHó««' pculrnövari a P.. . a dulójának méltó megünneplé- tett a kérdése; csakugyan, a se képezte az utóbbi két esz- város szélein hogyan gondos­tendöben.” A József — Könnyű Nőgrádban kul- letben levő Balassi Bálint Me- túrát terjeszteni és népművel- gyei Könyvtár ötvenezer kő­szórás értelmében, tete, az olvasótermek valóban belső tartalmában is. Az éoü- Művelődési Központ mellé űj büszkeségünk született: a Pénzügyi és Számviteli Főis­m a szó NÓGRÁD — 1973, április t,, vasárnap kola. — Jól olvastam, főiskolá­tok is van már? — kérdezte kódunk, gondoskodtunk a köz- Attila Megyei művelődésről? Egyáltalán tet­tünk-e valamit érte mostaná­ban, mondjuk az utóbbi két esztendőben, a legutóbbi vá­lasztások óta? Akkor, hamarjában, ott az utcán nem tudtam egészen egyik ismerősöm levelében az pontos választ adni, Tájéko­lő közönségnek, amilyen csak Budapesten, Pécsett, Szege­den. a nagy hagyományokkal rendelkező városokban, kul­turális centrumokban találha­tó. A színvonalat pedig a ze­nekar tagjainak tehetsége és szorgalma biztosítja. (Folytatjuk) — r. a, — Mérik a háztájit A megye termelőszövetkeze­teiben manapság mérik a ta­gok háztáji földterületét. Van ahol minden évben azonos helyen kapják a földet, akad ahol más-más dűlőben. Tol­mácson három év óta érdekes háztáji juttatási rendszert ho­nosítottak meg. A szövetkezet — a kukoricatermesztők ré­szére — minden munkaműve­letet elvégez, és a betakarítás után egy holdért 32 mázsa csöves kukoricát juttat a ta­goknak. Aki burgonyát vagy más növényféleséget termeszt, az viszont megkapja a föld­jét, hogy megművelhesse.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom