Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-01 / 77. szám

■f Bánffy György érdemes művész Balassagyarmaton Cigányok a város peremén mé* Bánffy György érdemes művész előadóestjét hirdették a balassagyarmati irodalmi presszóban. Ezek a művészes­tek — a Tünde cukrászdában — mindig zártkörűek, illetve bérletes előadások. Évek óta így van ez, tudják ezt a gyar­matiak is, most mégis jegye­kért ostromolták a művelő­dési központot azok, akiknek nem volt bérletük. Minden tartalék széket kiárusítottak, Bzínüitig megtelt a presszó. Amikor megjelent a művész, felcsattan a taps és felforró­sodott a légkör... így volt ez hetven percen át. Áhítatos csendben, lenyűgözve ült a közönség. Az „isteni közön­ség”, ahogy a szünetben Bánffy vallott hallgatóságáról. Nem­csak az udvariasság mondatta ezt vele, bárki meggyőződhe­tett erről. Megható volt látni a sok komolyan figyelő, őszinte érdeklődéssel hallga­tó, vagy éppen jóízűen fel- felkaoagó fiatalt. Nemcsak nálunk nyelvéss- kedett Bánffy György. El­mondta azt is, hogy nemré­gen érkezett haza jugoszlá­viai előadói körútjáról, ugyanezzel a műsorával. Azt is megtudtuk, hogy nemrégi­ben ünnepelte ötvenedik elő­adását. Bánffy Gyöngy a Halotti beszédtől napjaink tolvaj­nyelvéig sok száz évet átfog­va adott csodálatos gyűjtést Jannus Pannonius, Zrínyi, Mikes, Kosztolányi, Kölcsey, Ady, Móra, Illyés Gyula, Pe­tőfi, Déry Tibor, Weörös Sán­dor, Sipos Tamás és még sok klasszikus költővel, gondol­kodóval bizonyítva a magyar nyelv szépségét, változatossá­gát. „Nyelvében él a nemzet” ezt értelmezte, értette és érez­tette meg a hallgatóságával Bánffy György. Ez az est a szép magyar beszédnek, a színpadi beszédnek is a leg­szigorúbb iskolája volt. Minden résztvevőt magá­val ragadott ez az este, hi­szen Bánffy annyi színészi te­hetséggel és emberi vonzerő­vel játszott, beszélt, hogy még azóta is (gyakorta) be­szédtéma a városban az ál­tala nyújtott élmény. Elekes Éva Állunk a fedélzeten, a mellvéd mögött, vagy, hogy pontosabban megjelöljem tar­tózkodási helyünket, a Pécs­kő Üzletház utcára néző te­raszán Még csak reggel ki­Ácsorgók — Gyakran jössz fel ide? — kérdezem — Mindennap felugróm egy-két órára. Dél, egy óra között a legérdemesebb. Alt­Nem új jelenség ez a tét- kor már jönnek a csajok a lene óra, de már vagy öten ten ácsorgás, immár hagyó- suliból; akad látnivaló bő­mányai vannak. A szálak a ven. „Centrum sarkára” vezethetők — Esetleg valami haszno- vissza: itt ácsorogtak hat— sabb időtöltés... — kockázta- nyolc évvel ezelőtt az elődök, tóm meg. Legyint. — Ugyan Egyelőre fieveleetiük eev- A Pécsk° Üzletház tervezője már! Ne vigyük túlzásba. Dél- másk Állunk. ^Nem sietős, fä- -is hasznosat, meg dél­érünk. Azt hiszem, társaimnak ^ w: az nf" ftirnmt A* sincs sürgős útjuk, halasztha- étftben uresjaratokra * szuk­latlan dolguk, elintéznivaló- 60 utánpótlás seg van. juk. Testhelyzetük - aho- áttelepult lde‘ támasztjuk a betonfalat Én vagyok az ötödik és azért ál­lok itt. hogy megtudjam, a többiek miért állnak itt. egy­Nem fárasztom tovább a — Szürke unalom ilyenkor, beszélgetéssel, hagyom, hadd magukat — legalábhis ezt mu- délelőtt a város. Csak az idő- 4®vegozzon nyugodtan latja. A Pécskő presszóból há- sebb generáció mutatkozik, Már a csücsökben álló fia­társaság közeledik, vagy a babakocsival rohangá- talembérnél táborozom. Al­tanakodnak; ló nők. Ja, meg a lógósok! — utólag ez itt a legjobb hely, «nőst merre? Aztán döntenek, jegyzi meg a mellettem ácsor- a legexponáltabb. Előre, öl­ti önnek ők is állni. Mint a gó ifjú. Nem Jellemzem kül- dalra, hatra jól belátni a verebek a dróton — valahogy sejét, nincs rajta rendkívüli, terepet. Fiatal barátomnak pe­mai fiataL dig eppen erre van szükségé; Itt szedi fel az élményanyagot. — A lógósok? Te most mit Ugyanis rímfaragó. De eddig csinálsz? — kérdezem. még senki nem értette meg a _____, .................................. Délután megy „melcslbe”, verseit. — Pedig halál mo n ak semmit. Táboruk jókora, vidéken lakik, de már reggel demek Holnapra felhozok ide mert a nap bármely szakában bejön a busszal, mert falun e®r kötetre valót, ha érdekei teraszra”, min- ugye nehéz elütni az időt. Po- “ mondja. Inkább az erde őket. Vannak ros, piszkos az üzem, az em- kelne, hogyan tudja az égés; ■ a] (jyan kényelembe helyezik romtagú ügy pillanatig úgy festhetünk lentről. Tulajdonképpen csendes, békés kis társulat ez Itt kö­rülöttem; nem művelnek sem rosszat, sem jót. Nem csinál nézünk fel a dig láthatjuk köztük, akik fél délelőttöket, bér a tüdejét pár éven belül papját a „költészetnek ........ . . . . , ........... . .. VitaI már rom « délutánokat is „elnézelődnek”, kiköpheti, ha nem vannak törzstagok, kijelölt így: aztán jót tesz a törzshelyekkel; „mert nem zés' mindegy ám, hogy az ember lát közben az ember — milyen szögből nézi az életet”, gyarázza. vigyáz, dozni”. Erről már nem szíve levegő- ten nyilatkozik. — Rendőr nem is unalmas, mert v^sy> vagy mi a fene? ma_ kérdezi es elfordul, vagyis be­fejezte. Új előadások a rádióban A rádió a kővetkező idő­szakban nagyobb részt vállal a tudományos ismeretterjesz­tésből: érdekes sorozatokat Indít azzal m céllal, hogy megismertesse hallgatóival a természettudományok és a társadalomtudományok leg­újabb vívmányait, fölfede­zéseit. Különösen nagy ér­deklődésre tarthat számot az a sorozat, amely a tudomány, a társadalom és az ember kapcsolatát veszi górcső alá. Hét adásból álló sorozat fog­lalkozik majd a magyar ér­telmiség történelmi létrejötté­vel, szerepével társadalmunk­ban. Ugyancsak társadalmi kérdésekhez kapcsolódik az a sorozat, amelyben a „Bűn nyomában” címmel azt kutat­ják majd a riporterek, mi késztet egyeseket társadalmi vétségek elkövetésére, ho­gyan alakul életük a büntetés letöltése után. milyen elkép­zelésekkel kívánnak új éle­tet kezdeni. Az „Emlékezzünk régiek­ről” sorozatban dr. Benda Kálmán riportjaiban arra ke­res választ, mi a szakembe­rek véleménye ma a kettős honfoglalás elméletéről, mi­lyen volt a középkori magyar falvak élete. Ránki György Kossuth-díjas egyetemi ta­nár élménybeszámolóját ..Történészszemmel Angliá­ban” címmel hallhatjuk. Nagy-Britannia históriájának érdekes fejezeteiről. Krizsán László kandidátus előadásso­rozatában, olyan kérdéseket vet fel, hogy mit tudnak ma a történészek Rettenetes Ivánról, hogyan teltek Puskin életének utolsó napjai... A természettudományi so­rozatok közül figyelmet érde­mel az „Új horizont felé” cí­mű új ismertető, amely nem mozaikszerűen kíván tájékoz­tatni, hanem egy-egy problé­mát a maga teljességében vá­zol fel — Magyar tudomány műhelyeibe invitál a „Bemu­tatom a kutatóintézetemet” című új sorozat. A „Bioré- busz” című új biológiai rejt­vén yműsoi havonta 25—30 perces adásokban számol be az új fölfedezésekről, a mo­dern biológia vívmányairól, emlékezik meg a nevesebb évfordulókról. Hallaalók fehér köpenyben Ä Koreai Munkapárt V. kor a osszusa — 1970-ben — határozatot hozott a falusi ambulanciák és mentőállomá­sok kórházakká és rendelő­intézetekké való átszervezése­ié. Ezekben az intézmények­ben a lakosság magas színvo­nalú, komplex szakorvosi el­látásban részesül. A program végrehajtásának határideje 1974. vége. Megvalósítása nagy munkát igényel: növelik az orvostudományi egyetemek hallgatnak számát és bőví­tik az Egészségügyi iskolák háló ■ melyekben Egész­ségügyi középkádereket — ápolónőket, szülésznőket, fog- technikusokat stb. képezne ki. Jelenleg a köztársaságban a nagy kórházak és intézetek mellett 200 egészségügyi is- kola és kihelyezett szaktan folyam működik. A hallgatók másfél—két év alatt az elmé- •eti tárgyak elsajátításán kí­vül gyakorlati, kórházi és la­boratóriumi foglalkozásokon vesznek részt és tanulmányaik végeztével az orvosok képzett segítői lesznek. Az ország messzi vidékeiről jövő fiata lókat kollégiumokban helye zik el. ahol teljes ellátást ruhát, tanszereket kapnak. A kék nadrágos sem hajlan­dó szóba elegyedni. — Állj nyugodtan, hagyj békét! — utasít eL A három „magos” annál nagyobb élvezettel ecse­teli a mindennapi programot. Képzeljem csak el, amikor megindul innen fentről a .maghéj eső” A lentiek olyankor csak kapkodják a tejüket. A reagálás változó: attól függ, ki milyen korosz­tályból való. Elképzelem. Fél tizenegy Jócskán meg­szaporodtunk. Acsorgunk. Nem sietős, ráérünk. Mert nem „stimmt” az. hogy az em per mindig valami hasznosat cselekedjen. De! Nem sok ez az üresjáratokból? — vkm — magam is azt a néhány tért! Víz, víz és harmadszor is víz. Ez a legfontosabb most az itt lakók számára. Termé ­szetesen, sok szó esik másról RÉTEGTALALKOZöT hír nem is olyan rossz... Néhá­detett a Hazafias Népfront cyan a közéletbe is bekapcso- Baglyasaljára. A hírt termé- lódtak, mint Kiss József és szétesnek vettem. Csak akkor még két társa, akik tagjai a lepőd,tem meg kissé, sünikor népfrontbizottságnak... Ter- azt közölték, hogy az esti be- mészetesen, akad gond is. szélgetésen a Baglyasaljára Maga a közösség sem fonódott is. A szemetelésről, a duhaj- kiköltözött cigányokkal váT- még össze, nemrég laknak kodásról, az út salakozásáról, tunk szót. Cigányok Baglyas- együtt. Sok a civódás. Jellem- Egymástól veszik át a szót. alján? — vetődött fel a kérdés ző, mint mindenütt, hogy fi- Dr. Hegedűs Károly, a vá- szinte önkéntelenül. zetés napján nagy a hangos- rosi tanács vb-titkára sokat _ Még ezerkllencszázhet- kodás, több az ittas ember, s jegyzetel. A választ tőle vár­v enhen megkezdtük egy új csendháborítás is előfor- ják az emberek. Nem is ké­település létrehozását a vá- • * • Szóval van itt még mit sik vele. rásnak ezen a részén — tá- tenni —- summázza véleményét jékoztat a meglepetést látva Cserháti József pedagógus. fr-. Hegedüs ,K^iol3> a ILYEN előzmények után tarjáin városi Tanacs Vegre- érdeklődéssel vártam a ré- hajto Bizottságának titkára. — Igen, a víz. Ml is tud­juk, hogy messziről kell most még hordani. A válasz, azt hiszem, megnyugtató lesz. Az ivóvíz tervdokumentációi el­, . , ' tegtalálkozó kezdetet. Eljöttek készültek Társadalmi műn— — Ismert, hogy a Pécskő ut- * _ „ártalanszerwzet ve- ki. cat rieánvteien teli es felszá- err® a P^atepszeryezei ye ^ keu szervezni, S akkor molá^a késeiünk ezért ^t 566101 “■ hogy mindjárt, ,első áprilisban megkezdődhet a molására készülünk, ezért vált kézbol válaszoljanak a feltett munka. Az év végére pedig már szükségessé egy új lakóne- kérdésekre, hogy maguk is ma, ©red kialakítása. Baglyasal- informálódjanak: mit is vár- Ezt íáT\, m®gfe,le15 területet talál- ^ a város peremén élő cl­^íakó^af tXkozunk P hogy itt lehet a csapi víz. megoldjuk. Elvégez- az út salakozását,- - - __ javítsunk a helyzeten, í í?!? keIe11 Kitűztük a telkek nagyságát is. Most az itt lakókon a sor, hogy kerítsék be a telkeket, és kezdeményezzék a Tiszta udvar, rendes ház mozgalmat. a lakóival találkozunk A Petőfi utcáról látni lehet indítót tartani. Mindjárt a lé- az új lakónegyedet. Innen, nyegre tértek. Danyi Gyulá- távolról szépek, csinosak né kezdte a szót: ezek a házak. Nevet is kapott — Tudjuk, mi a köteiessé­K-S*8 líMu^anak'^bben £7dát.7“A szeméttároló. Megígérhetem, A „hivatalos" találkozó után még sokáig együtt maradnak az emberek. Szót váltanak erről is, arról is. Megértik aa" egymást, ahogyan ők mond­házak sorakoznak egymás lesz a szavazás. Mi mindany- 4 t füeltett, kétszáz négyszögöles nyian rendesen eljövünk. Azt holív^tűtünk még'?evet*Ne telkekkel Eddig 35 úgyneve- kérjük hogy adják meg ne- gö|?öket. az árkot használják ***?. f ^put s kúnk is azt, ami szükséges az a szemét tárolására. Vigyázza­kár°m «^gla- lttaai életünkhöz. Legyen víz, nak. ügyeljenek a rendre, a kás£ ^ »kkor minden lesz a telepen... tisztaságra, hiszen ez a lakók cs^k 18^!ieS Ideggel, de Tudjuk mi, hogy nincs mm- érdeke. Egyetértünk azzal is, már elkészült az ut is A koz- den rendben közöttünk Azért h büntessük a szemetelő- biztosított. Szemet- is kérjük, hogy ne általáno- ket Ez helyes. Viszont ehhez lsMep,tetft?k. aZ sltsanak... az is szükséges, hogy a lakók kóknak. Megtörtént a parcel- _ Hat gyermekem van - segítsenek ebben a tanácsnak, hízás, kijelölték a kerítések veszi át a szót Burai Károly- ^ véglil; valóban kapcsolód- hel^fí’ u gy n'^adenkl ?ajat né. A férjem a sörösöknél a janak be az itteni kömyezet- portát hozzon letre magának, lanyom az öblösüveggyárban ^ ^ látják érezhetik, jó A kultul:báz egyik kistér- dolgozik. Jól keresnek. Le- sz(vvel fogadták a baglyasl- mében gyülekeznek az embe- gyen víz a telepen, hogy ne ak rek. Addig azonban Cserháti legyen „tetves” cigánygyerek Józseffel, a népfrontbizottság Baglyasalján sem. Az ütném titkárával váltunk szót. olyan fontos, mint a víz... Hatvankét választópolgár _ Mi nem követelünk só­v ári ebben a körzetben. Bag- kát, csak vizet — szól Iyasalján először járulnak az gyón is higgadtan Botos Mi- magyarok és cigányok, urnák elé Most is a vaias.ztás- halyne. — Mi is beilleszke- Rávet akarnak, ról szeretnénk szót váltani dünk itt, de fogadjanak is be velük, a cigány lakossággal. Mi minket. Tudom, sokat kell CIGÁNYOK a város pere­már megszoktuk őket, azt meg tenni. Amikor sáros cl- mén. De már nem úgy él­várjuk, hogy ők is szokják pővel felszállunk a buszra, nek, mint néhány évvel ez- meg az itteni környezetet. A szinte kiutálnak. A gyerek előtt. Üj egy- és kétszobás cigány lakosság zöme rendes cipőjét is hiába tisztítjuk, otthont kaptak. Tisztát, ren- ember, legtöbb közülük rend- mire leér az iskolába, már deset. Rendszeres munkával szeres munkavállaló. Sok se- sáros. Aztán még egyszer a válaszolnak erre. Ügy, aho- gitséget is kapnak az Itt la- vizet említeném... gyan a társadalom elvárja kóktól. Az óvoda bővítésevei — Mindenki benne van a tőlük: Mert ma már egyre in­például megoldottuk a cigány- társadalmi munkában, csak Kább tudják: nemcsak kérni, gyermekek óvodai ellátását, legyen víz — szól közbe Bu- ' szinte minden igényt kielégí- rai Károlyné. — Kidobom én tünk. Ennek eredménye az is­kolában már lemérhető. Hi­ányzásuk például nem rosz- szabb az átlagnál. A felsőbb osztályban gyengébb az átlag tanulmányi eredményük, amit elsősorban anyanyelvi gond­juknak tudunk be. Sokan kö­zülük nehezen beszélik a ma­gyar nyelvet. De szép példák­kal is találkozhatunk. Kiss Anna nyolcadikos tanuló pél­dául helyezést ért el a vá­rosi Váci Mihály-szavalóver- senyen. Botos Mihály pedig, akinek az apja kubikus, most Budapesten folytatja tanul­mányait, híradástechnikai kö­zépiskolában. Az első félévi tanulmányi eredménye három egész volt, ami indulásnál; hanem adni is kell. Somogyvárl László Kis csalások — sok fantáziával Apró baráti sxívesség — Hég a követ is eladták Botos György szeretett kocs­mai ismeretségeket kötni. Megfigyelése szerint az ital mellett hamarabb összeme­legednek az emberek, gyor­san szövődnek a barátságok. A baráti érzésnek pedig han­got kell adni. például meg lehet kérdezni a cimborától, nincs-e szüksége olcsó puló­verekre. Az egyik újdonsült szesz­testvér érdeklődött az ajánlat iránt. No, ha így áll a dolog, mondta Botos, ő tud szerezni. De pénz is kellene ám! Az is volt, pontosan 1800 forint. „Nagyszerű” — lelkendezett Botos, — „de nem Itt vannak a pulóverek, hanem Pesten”. Nosza, kocsiba ültek, és meg sem álltak a Nyugati pálya­udvarig. Itt Botos — népsze­rűbb nevén „Bagara" — ma­gához vette a pénzt, azzal, hogy mindjárt jön a pulóve­rekkel. A pénz tulajdonosa szállítólevél Oláh Zoltán, a mohom! Drogunion' Vállalat gyógynö- vénybegyűjtóje. Az elmúlt év nyarán a vállalat megbízásá­ból szedret gyűjtögetett, s ez kétségkívül fáradságos mun­ka. A szeder apró gyümölcs, nehezen gyűlik egy zsákrava- ló Oláh gondolkozni kezdett, és arra a következtetésre ju­tott hogy sokkal egyszerűbb köveket beszolgáltatni. A köveket össze is szedte. Már csak az áruátvevőt kellett megkérnie, húzza át a szállí­tólevélen feltüntetett szeder­mennyiséget. és írjon rá öl­ven kilóval többet Más alkalommal csipke­bogyót gyűjtött s ez nem ke­vésbé hálátlan munka, mint a szedergyűjtés. Sőt. hálátla­nabb, mert még a tüskék is szúrják az ember kezét. Nem gondolkozott sokáig. Ezúttal a gépkocsivezetőt bírta rá a három órán át várta a bejá­ratnál, mire derengeni kez­dett neki, hogy talán rászed­ték. Botos azonban már ár- kon-bokron túl járt bottal üthették a nyomát. A becsa­pott áldozat valóban bizalom­gerjesztőnek találhatta „Ba- gará”-t. mert még ekkor sem tett feljelentést. — Másnap otthon marad­tam, vártam, hogy talán fel­keres — vallja a bíróságon. — De nem jött. Igaz. nem hi­szem. hogy tudta a címemet. Botos György nem először került a Salgótarjáni Járásbí­róság elé. Volt már büntetve tiltott határátlépésért, fogoly­szökésért. súlyos testi sérté­sért, lopásért. Ezúttal csalás átjavítására. amelyre így a valóságos csip­kebogyó-mennyiségnél nyolc­van kilóval több került. Ter­mészetesen a szállítmánynak most is megvolt a becsüle­tes súlya, erről gondoskodtál: a kocsi mélyére süllyesztett kövek. A csalásra azonban mindkét esetben idejekorán fény derült", s a három bűnös a Salgótarjáni Járásbíróság elé került. Oláh Zoltánt folytatólagosan elkövetett csalás vétségének kísérletétért négyhónapi ja­vító-nevelő munkára. Hor­váth Lajos áruátvevőt ma­gánokirat-hamisításért 2000 forint pénzbüntetésre, Pter János gépkocsivezetőt pedig csalási kísérletért 2000 forint vétségéért ítélték el: 5000 fo- pénzbüntetésre ítélték, rint pénzbüntetésre. Sz. Ko NÖGRAD — 1973. április 1^ vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom