Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-29 / 100. szám

A* SZKP Központi Bizottságának plénuma a politikai bizottság tagjaivá választotta (balról jobbra) Andrej Grecskót, Jurij Andropovot és Andrej Gromlkót n figyelem Homlokterében az SZKP KB plénumának határozata Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Az SZKP Központi Bizott­ságának pénteken véget ért kétnapos plenáris üléséről ki­adott információs anyagok szokás szerint nem csak a Pravda, hanem az összes töb­bi reggeli lapok első oldalát betöltik. A hivatalos közle­mények és a központi bizott­ság külpolitikai tevékenységé­ről szóló határozat mellett a sajtó közli a politikai bizott­ság négy új tagjának és pót­tagjának — Andropovnak, Gromikónak. Grecskónak, Il­letve Romanovnak a fényké­pét. A központi bizottság apja, a Pravda, első oldalán * hivatalos anyagok mellett néhány villáminterjút Is kö­zöl, amelyben a szovjet tár­sadalom képviselői mondják el friss benyomásaikat a köz­ponti bizottság üléséről. Politikai és sajtókörökben nagy figyelemmel tanulmá­nyozzák a központi bizottság százegynéhány soros határoza­tát a központi bizottság nem­zetközi tevékenységéről és a legszembetűnőbb új mozzana­tok közé sorolják a határozat­nak azt a megfogalmazását, mely szerint a következő idő­szakban kell „máslthatatlan” jelleget biztosítani a nemzet­közi helyzetben bekövetkezett pozitív változásoknak. Ezzel kapcsolatban a határozat kife­jezetten utal a vezetők sze­mélyes diplomáciájának fon­tosságára. ami azt jelenti, hogy Leonyid Brezsnyev, a központi bizottság főtitkára, három héten belül esedékes bonni látogatása után aligha válhat meg a diplomatatáská­tól, s a kelet—nyugati csúcs­diplomácia előreláthatólag a nemzetközi élet egyik normá­jává fejlődik. Világosan kitű­nik a határozat szövegéből az is, hogy a jövőben a szovjet párt, ha lehet, még nagyobb súlyt helyez „a külgazdasági kapcsolatok aktivizálására”. Ebben az elhatározásban — tőkés viszonylatban — min­den bizonnyal az elmúlt évek­nek a pozitív tapasztalatai fe­jeződnek ki: a gazdasági kapcsolatok erősödésével csök­ken a konfrontáció veszélye Eredményesen sárult a tanácskozás negyedik szakasza Biztató jelek közepette fe­jezte be első rövid hetét az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet előké­szítő nagyköveti tanácskozás negyedik szakasza. Az első három nap vitái megindították a közeledést a napirend talán legkényesebb pontján, s ezzel megteremtet­ték a reális reményt a to­vábbi sikeres előrehaladásra és az előkészületek belátható időn belüli befejezésére. A harmadik napirendi pont, a kulturális együttműködés té­maköre, nem a biztonsági ér­tekezlet politikai magvát Je­lentő leglényegesebb kérdés. Hogy időközben mégis kriti­kus ponttá válhatott, amely az előkészítő konzultáció egész tervezett ütemét felbo­rulással fenyegette. Ennek oka a nyugati propagandában ke­resendő. Ez ® propaganda a sajtóban és még felelős ál­lamférfiak nyilatkozataiban is olyan mértéktelenül felnagyí­totta ennek a témának a je­lentőségét, olyan provokatív hangsúlyokat és jelszavakat függesztett ehhez a ponthoz, hogy a biztonsági értekezletet már-már egy új kommunista- ellenes keresztes hadjárat nagyszerű alkalmának igye­kezett feltüntetni. Ez a han­gulatkeltés és a NATO-orszá- gok álláspontját szélsőséges formában kifejező dán mun­kaokmány természetesen na­gyon megnehezítette a nyu­godt, tárgyszerű eszmecserét A valódi párbeszédre való áttérést ezekután a Szovjet­unió jól átgondolt ésszerű kezdeményezése hozta meg. A szovjet küldöttség abból Indult ki: a sok felelőtlen kö­vetelés és nyilatkozat helyett, először is a reális elvi alapot kell tisztázni ahhoz, hogy valóban érdemi vita hontakoz- hassék ki a napirendi pont kérdéseiről. Ezért az eddig benyújtott és elhangzott ja­vaslatokból, állásfoglalásokból összegyűjtötte mindazokat az elemeket, amelyek általánosan elfogadható célokat és mód­szereket jelölnek meg az európai kulturális együttmű­ködés számára. Megbízható ér­tesülések szerint a szovjet kezdeményezés első nyugati visszhangja olyan általánosan kedvező volt, hogy a harma­dik pont vonatkozásában va­lóságos áttörésről lehet be­szélni. Minden nézeteltérés termé­szetesen nem simulhatott el két nap alatt. A konzultáció azonban a jelek szerint túl­van a probléma nehezén és a következő hetekben módszere­sen haladhat tovább az euró­pai értekezlet minden nyitva maradt kérdésének megoldá­sában. (MTI) Az FBI új vezetője Nixon elnök Patrick Gray visszalépése után William D. Rudkelshaust bízta meg a Szövetségi Nyomozó Iroda, az EBI vezetésével. Képünkön: Ruckelshaus, az FBI ügyveze­tő igazgatója sajtóértekezleten válaszol az újságírók kérdé­seire. Agrárcsata a Közös Piacban Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: A közös piaci agrárfronton most kerül sor a döntő ütkö­zetre — hangsúlyozzák Pá­rizsban a közös piaci mező- gazdasági miniszterek szom­baton Luxemburgban kezdődő kétnapos konferenciája előtt. A francia kormánynak ugyan­is fontos belpolitikai érdeke fűződik ahhoz, hogy a mosta­ni konferencia — az eddigi három eredménytelen tanács­kozás után — végre ered­ménnyel járjon, s a francia parasztok magasabb árakat kaphassanak termékeikért. Az árproblémán kívül azonban nagyobb tét is forog kockán — hangsúlyozzák Párizsban —, nevezetesen a közös ag­rárpiac egységének megóvása, s ezzel együtt az egész gazda­sági közösség jövője. A luxemburgi konferencián egyrészt az új mezőgazdasági árakat kell megállapítani, másrészt pedig helyre kellene állítani az agrárpiacnak a leg­utóbbi pénzügyi válság, s a nyugatnémet márka felérté­2 NÓGRAD - 1973. kelése miatt meglazult egyse­gét. Az NSZK azonban, hogy parasztságát ne sújtsa a már­ka felértékelése, továbbra is ragaszkodik a pénzügyi válság idején bevezetett árkiegyenlí­tő intézkedések fenntartásá­hoz, ami rendkívül bonyolult­tá teszi az elszámolásokat, s hosszabb lejáratban veszélyez­teti a közös agrárpiac egysé­gét. Az árak kérdésében is nagy ellentét mutatkozott ed­dig: Párizs elsősorban a hús- és tejtermékek, Bonn viszont a gabonafélék árának emelé­sét sürgeti. London pedig ke­reken megtagad minden újabb áremelést. Chirac francia földművelés­ügyi miniszternek pénteken nyugatnémet kollégájával foly­tatott tanácskozása után Pá­rizsban remélik, hogy a fran­cia és nyugatnémet elképzelé­seket sikerül majd közös ne­vezőre hozni, a nagy kérdés az, vajon London hajlandó lesz-e csatlakozni ehhez, s fel­adni merev ellenállását a2 árak emelésével szemben? (MTI) ilis 29., vasárnap így látta a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF: Amerikai számla Nyugat-Európának NIX.ON ELNÖK „sztárdip­lomatája”, Kissinger, a héten ismét többször hallatott magá­ról. Egyszer úgy, hogy nyo­matékos állhatatossággal ismé­telgették a Fehér Ház. s más hivatalos szervek szóvivői: „Kissinger május közepén Le Dúc Thóval újra találkozik a vietnami fegyverszünet betar­tásának, betartatásának meg­tárgyalására” — (Hanoiban nem erősítették meg — in­kább cáfolták a találkozó hí­rét. Ugyanakkor Párizsban Sullivan külügyi államtitkár­helyettes valóban tanácsko­zásba kezdett Nguyen Co Thach vietnami külügyminisz. ter-helyettessel, a békemeg­állapodás végrehajtásáról.) Washingtonban úgy állítják be a dolgot, hogy Kissinger majdani tárgyalásai során módosítani és pontosítani fog­ják ama bizonyos békemegál­lapodást. A VDK és a Dél-vi­etnami Ideiglenes Forradalmi Kormány ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenekelőtt arra lenne szükség: az amerikaiak és saigoni szövetségeseik vegyék komolyan a január végén vál­lalt kötelezettségeiket. Pél­dául az USA hatástalanítsa végre a VDK vizein lerakott aknákat! Vagy: végre tárgyal­janak komolyan arról a jó­vátételről, amelyet a washing, toni kormány megfizetni tar­tozik a felmérhetetlen káro­kért. .. Kissinger nevét annak kap­csán is sokan idézték az el­múlt héten, hogy az elnök nem. zetbiztonsági főtanácsadója az AP amerikai hírügynökség évi közgyűlésén tájékoztatót tartott: miként alakult az amerikai diplomácia „európai éve”? Kissinger többszőr is hivatkozott Nixomra, aki meg­bízta volna őt azzal, hogy je­lentse ki: egy „új atlanti chartát” kell kidolgozni, s eb­ben kell lerögzíteni az atlanti közösség jövő céljait. Magya­rán: új NATO. egy kibővülő nyugati szövetség körvonalait kezdte felvázolni Kissinger. Az amerikai diplomata ar­ról beszélt, hogy az „atlanti országok” nem lehetnek ön­zők, még „regionális vonatko­zásban” sem. (Itt nyilvánva­lóan a Közös Piac olyan ér­telmezésére gondolt, amely az USA-val szemben sürgeti a nyugat-európai tőkésországok összefogását, az egyéni önzés elmarasztalása pedig való­színűleg a korábbi francia magatartást illette.) Kissinger a katonai kiadások „arányos elosztását követelte, ezenkívül az energiaproblémák és a va­lutaválság megoldására kért az európai partnerektől és Japántól áldozatvállalást. „Vegyék komolyan politiká­jukban a mi érdekeinket, a mi felelősségünket” mondotta. Kissinger bejelentette, hogy Nixon elnök az ősszel elláto­gat Nyugat-Európába, akkorra már a NATO, a Közös Piac országainak é* Japánnak ki kell építeni új kapcsolatait, el kell készülniük a terveknek, amelyek szerint az NSZK, Nagv-Britannia, Olaszország, a Benelux államók, s a többiek, mind nagyobb részt vállalnak a katonai kiadásokból Kissinger közlései csak meg­erősítették a nyugati aggodal­makat a tekintetben, hogy — sokba kerül Nyugat-Európá­nak, ha az USA elkezd „Eu­rópával foglalkozni”. Wehíner, a Nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt távozó elnöke, nyil* ván azért, mert a pártfegyelem már kevésbé köti, hevesen ki­rohant az amerikai követelé­sek elfogadása ellen. Párizs­ban leplezetlen rosszallással fogadták az amerikai szándé­kokat, s legfeljebb azért al­kalmaztak hangtompítót, mert május végén vagy június ele­jén Pompidou elnök találkoz­ni fog Nixonnal, nincs értel­me eleve megrontani a fran­cia—amerikai légkört., EURÓPA UGYANAKKOR Helsinki felé tekint, ahol meg­kezdődött a biztonsági és együttműködési értekezlet elő. készítésének alighanem a döntő szakasza. Dipoliban, a finn főváros műszaki egyete­mistáinak otthonában a hat­szögű tárgyalóasztal mellett a nagykövetek most már a nyárra tervezett értekezlet na­pirendi pontjainak anyagát dolgozzák ki, sőt már arról Is szó volt. hogy az összeurópai konferencia költségeit ki, és hogyan fedezze? Még számos más tárgyalás során látni kezdeti eredmé­nyeket, így a két német ál­lam közt folyó, államtitkári szintű megbeszéléseken csak­úgy, minta csehszlovák—nyu­gatnémet tárgyalásokon. Alig­ha tévedünk, ha mindezt ös­szefüggésbe hozzuk Leányul Brezsnyev küszöbönálló bor ni látogatásával. Az SZKl” főtitkára május 18-án utaz '-: az NSZK-ba, látogatása 22- én ér véget. Mind a szovjet, mind a nyugatnémet sajtó máris nagy terhet szentel i látogatás jelentőségének: a* NSZK politikusai egyre-más a nyilatkoznak a moszkvai la­poknak. Heinz Kühn, a leg­nagyobb nyugatnémet tarto­mány, Észak-Rajna-Veszt- íália tartományi minisztere !- nöke, aki egyben az SPD el­nökhelyettese, kijelentette, hogy ennek az iparvidéknek a dolgozói szívélyesen fogadják az SZKP főtitkárát. Az SZKP Központi Bizott­sága a héten ülést tartott, át­tekintette a párt nemzetközi tevékenységének eredményeit és megvitatta a nemzetközi helyzetet Brezsnyev bonni lá­togatása előtt Érdemes emlé­keztetni arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága ugyan - ilyen plenáris ülést tartott egy esztendeje, Nixon moszk­vai látogatásának előestéjén A Közel-Keleten ismét diplomáciai tevékenység ke­rült előtérbe: Egyiptom diplo­máciai offenzívába kezd új­ból, ennek ellensúlyozását s Abba Eban izraeli külügym . niszter Washingtonba utazik., Jarring pedig az ENSZ-főtií- kár svéd különmegbízottja, je­lentést készít a Biztonsági Ta­nácsnak. Valószínűleg ez lesz a Jarring-küldetés vége is... TALÁN AZ ENSZ termei­ben és folyosóin, szalonjaiban folyó tárgyalásoknál is fonto­sabb azonban az olajárak kö­rüli alkudozás: az OPEC, az olajexportáló országok (fő­ként az arab országok) szer­vezete az olajszállítások leél lítását, a nyugati társaságok kútjalnak államosítását he­lyezte kilátásba, ha a mono­póliumok nem emelik az olaj árát. A követelés jogos, hiszen az olaj árát dollárban szabták meg, a dollár értéke 10 százalékkal csökkent... A tőkések azonban mikor szeret, tek fizetni? Vályi Péter fogadta a kanadai parlamenti küldöttséget Vályi Péter, a Miniszterta- kodé kanadai parlament! fcűl- nács elnökhelyettese szómba- döttséget. Ott volt dr. Be­ton az Országház delegáció» resztóczy Miklós, az ország­termében fogadta a Murial gyűlés alelnöke, valamint R, Mcqueen Fergusson asszony- B. Edmonds, Kanada buda- nak, a szenátus elnökének ve- pesti nagykövetségének ideig- zetésével hazánkban tartóz- lenes ügyvivője. (MTI) Kubai—lengyel barátsági gyűlés Pénteken Havanna egyik együttműködése segít a szo- elővároaában kubai—lengyel cializmus eredményes építésé- barátsági gyűlést tartottak. A ben. nagy tömegek részvételével JaWonsk! válaszában pár' - lezajlott gyűlésen Dort!cos ja, kormánya és népe szívé- kubai köztársasági elnök és lyes üdvözletét tolmácsolta a Henryk Jablonski, a Lengyel hős Kubának. Hangsúlyozta Államtanács elnöke, a LEMP annak fontosságát, hogy a: KB Politikai Bizottságának egész szocialista közösség ösz- tagja, a Kubában tartózkodó szefog a Szovjetunió mellett, lengyel állami és pártküldött- amely a nemzetközi kommu- ség vezetője mondott beszé- nista és munkásmozgalom det. egységéért, a békéért és a Dorticoe hangsúlyozta, hogy haladásért folyó harc zászló- Kuba a szocialista országok vivője. családjának elválaszthatatlan Beszéde befejező részében tagja. A szocialista országok Jablonski megállapította, hogy a legnehezebb napokban ha- Havannában folytatott tár- tározott támogatásban része- gyalásainak eredményei a sítették Kubát. Napjainkban kölcsönös megértés és a ba- a szocialista országok gazda- ráti kapcsolatok további erő- sági segítsége és sokoldalú södését szolgálják. (MTI) Tekoaht felszólították Befejezte munkáját a Szaljut—2 A Föld körüli pályára ve­zérelt Szaljut—2 jelzésű szov­jet tudományos űrállomás be­fejezte űrrepülési programjá­nak teljesítését. Az űrállomást április 3-án bocsátották fel a Szovjetunió­ban, hogy kidolgozzák egy űrállomás tökéletesebb konst­rukciójú fedélzeti rendszereit és berendezéseit, továbbá tu­dományos-műszaki kísérlete­ket végezzenek a kozmikus térségben. A Szaljut—2 űrrepülése so­rán fontos kísérleti adatokhoz jutottak, amelyek igazolták az űrállomás szerkezetére és fel­építésére vonatkozó megoldá­soknak, továbbá az űrállomás alapvető rendszereit és fedél­zeti berendezéseit jellemző té­nyezők megválasztásának he­lyességét. Ezeket az adatokat (el fogják használni az újabb kozmikus berendezések meg­alkotásánál. (MTI) A Biztonsági Tanács soros elnöke Javier Perez de Cuel­lar perui ENSZ-nagykövet, pénteken magához kérette Josef Tekoah izraeli ENSZ- képviselőt, s a BT 15 tagjá­nak megbízásaiból felszólította izraeli, mondjon le a május 7-re tervezett jeruzsálemi ka­tonai parádéról. Abdul Hamid Sarai, Jordánia ENSZ-kül­dötte újságíróknak elmondta, hogy a BT elnöke az ő kéré­sére konzultált a testület kép­viselőivel, s azok mind a ti­zenöten egyhangúlag elítélték a tervezett izraeli erőde­monstrációt. Állásfoglalásu­kat a BT elnöke hozta Te­koah izraeli ENSZ-kép viselő tudomására. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom