Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-29 / 100. szám

... Csak pontosan, szépen... A munka nemesít, Annak Idején így tanították így ér­zékeltették velünk az iskolá" ban a munka szépségét, em­berre való jótékony hatását az egyik németórán. Akkor hangzott el ez a bölcs mon­dás, amikor az ország a da- rutoll és kakastoll védelme alatt állt, amikor az emberek százai álltak naponta sort egy tányér levesért a Sipőcz-kony- hák előtt, amikor az úri Ma­gyarországon hárommillió kol­dust tartottak számon, amikor a munkanélküliek sok száz­ezres tábora várt munkaalka­lomra, amikor az ország han­gos volt a munkát, kenyeret követelő, tüntető munkások szavától. Hajlamosak vagyunk hamar fátylat borítani a múlt keser­veit előidéző okokra, jelensé­gekre. Pedig alig telt el ne­gyedszázad azóta. Igaz, ennyi idő alatt nagyot fordult ha­zánkban a történelem kereke. Mai valóságunk reális, helyes, mértéktartó megítélésénél, a jövő útjának helyes meghatá­rozásánál, a cselekvőkészség további fokozásánál nem árt. ha időnként a múltba né­zünk, hogy újabb erőt gyűjt- aünk a jövőformáló tettekre. Szabadságunk születése óta nálunk a munka nemesítő szándéka kormánypolitika lett. Szocializmust építő tevékeny­ségünknek eddig is ez volt az alapja, ez marad és lesz a jö­vőben is. A munka nyomán, a munkások alkotó keze által gyógyítottuk be a második vi­lágháború után ezer sebből vérző hazánkat, állítottuk helyre gazdaságunkat. Szinte puszta kézzel, a szocialista jö­vőbe vetett hittel, lelkesedés­sel, nélkülözések közepette te­remtettük meg mai, szépen gyarapodó, gazdagodó orszá­gunkat, egyéni jólétünket. Törvénybe iktattuk, hogy a munka nálunk a legtermé­szetesebb emberi jogok egyi­ke. Szocialista elveinkhez hí­ven meghirdettük a teljes fog­lalkoztatottság megvalósítását. E tekintetben néhány terüle­ten megyénkben is lassan be­fejeződik ez a folyamat. Ma­gas állami, kormánykitünteté­sek jelzik, hogy nálunk mi­lyen nagyra értékelik az al­kotó munka kimagasló ered­ményeit. S hogy továbbra is ez jelenti fejlődésünk alapját, az ország gyarapodását, előre­haladásunkat. azt a legutóbbi központi bizottsági ülés állás- foglalása is jól tükrözi. Az alkotó, jó szívvel és örömmel végzett munka va­lóban megnemesíti az embert. Megszépíti. tartalmasabbá, harmonikusabbá, kiegyensú­lyozottabbá teszi életét. En­nek során tovább nő benne az a felismerés, hogy egymás munkájának megbecsülése, segítése nélkül nincs általá­nos előrehaladás, egyéni gya­rapodás. A munka nemesítő hatása tükröződik a különböző kez­deményezésekben, a közössé­get szolgáló cselekedetek so­kaságában. Aki netán kétel­kedik ennek igazságában, is­merje meg a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben dolgozó Komarov brigádot, vagy a ko- vácsoló-gyárrészlegben tevé­kenykedő MHSZ-kollektívát, mindazokat a kiváló szakem­bereket. akiknek havonta kü­lön összeget adnak. Keresse fel az öblösüveggyárban azt a 126 brigádot, melyek el­nyerték a Szocialista Brigád cím különböző fokozatait. Köztük is Godó István üveg­fúvó kelyhesbrigádját. Godií Gyula brigádtagot, aki a* Üvegipar Ifjú Mestere üveg- fúvóversenyen az első helyet nyerte el. A munka szépsé­geiről emberformáló jelentősé­géről tudnának sokat beszél­ni a Simon Béla üvegfúvó­brigád tagjai, akik az elmúlt évben kapták meg a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az említett és még sok ez« kollektíva szavaiból, tetteiből mindenki megtudhatja, meg­értheti, meggyőződhet arról, hogy a gyakorlatban mit je­lent ez a sokat mondó három szó: a munka nemesít. Ennek igazságát csak beár­nyékolja, de nem homályosít- ja el, hogy a kisebb, vagy na­gyobb közösségekben jelenleg is akadnak olyan emberek, akik az előbbiek ellenkezőjét vallják. Az ő szavuk azonban’ csak annyi, mint a pusztába kiáltott szó. A tények, az élet a megtett út, a történelem önmagáért beszél. Nézzünk csak körül sző­kébb hazánkban, Nógrádban. Az alkotó munkát dicséri a sok felépült új ház, a földbe fektetett víz- és szennyvízhá­lózat, az iskolák, az épülő áruházak, az óvodák, a köz- intézmények, az egyre növek­vő bankbetétek, a több és szebb ruha. cipő, a magasabb értékű táplálék, az egyre so­kasodó külföldi társasutazás, a telektulajdonosok gyarapo­dó tábora, a lassan, de ja­vuló úthálózat Ezért övezi tisztelet és megbecsülés a munka legkiválóbbjait. Egyik ismerősöm e téma vitatása kapcsán azt mondta, hogy a jó kedvvel végzett munka fiatalít. Csak akkor, ha nem a harácsolás, hanem a szépen, kulturáltan élés szolgálatába állítják. Máskü­lönben elveszti az alkotni vá­gyó emberre való vonzó ha­tását. Az alkotó munka szép­ségének felismerése, az ebből adódó érzés adta és adja a költők és írók kezébe a tol­lat, amikor oly szépen, gondo­latgazdagon, az átélés hevé­vel írnak a munkáról, a mun­kásról. az emberi fejlődésre tett jótékony hatásáról. E gondolat méltó befejezése sem képzelhető el a nagy prole­tár költő, József Attila egyik versének igéző szavai nélkül: Dolgozni csak pontosan, szé­pen, Ahogy a csillag megy az égen. Ügy érdemes. V, K. A nagyarányú bérfejlesztés után Egy hónap tett el attól a szaktudást, a törzssgárdatag- a központi bérfejlesztes együt- nagy bérintézkedéstől, ame- ságot, a szorgalmat, a munka- tesen a huzalműben 10,58, a lyet a Magyar Szocialista fegyelmet. 1119 szakmunkás kovácsológyárban 12,73, a hen- Munkáspárt 1972. november órabérátlaga a bérfejlesztést germűben 10,08, az öntödéknél 14—15—i állásfoglalását kö- megelőző hónapban 12 forint 11,77, a KSZGY-nél 11,71, a vetően országosan megvalósí- 95 fillér volt. A bérfejlesztés közlekedési és szolgáltató tottak. A Salgótarjáni Kohá- után ez az átlag 14,50-re emel- üzemnél 9,04 százalékos ered- szati Üzemekben 3215 fizikai kedett, ami azt jelenti, hogy menyhez vezetett. A lét­munkást és 82 művezetőt érin- a szakmunkások keresetében számra vetítve azonban van, tett ez. Érthető tehát, hogy 12 százalékos növekedés tör- ahol 7,5, vagy csak négy szá- körültekintő munkával és nagy tént. A betanított és segéd- zalékkal módosult. Az ará- gondossággai kellett végrehaj- munkások kategóriájában 2096 nyok további finomítása és tani. főt érintett a béremelés. Itt igazságos alakítása a követ­Szilágyi Dezső, a nagyüzemi korábban 1? forint 18 filléres kező idők feladata lesz. pártbizottság titkára elégedet- volt az átlagos órabér, amely Az igazságosabb arányok to­ten állapította meg, hogy a 8,6 százalékos növekedés után vábbi finomításánál és alakí- Salgótarjáni Kohászati Üze- 13 forint 23 fillérre emelke- tásánál egyáltalán nem el­mekben jól sáfárkodtak a dett. hanyagolható, hogy az jobban Központi Bizottságnak ezzel a Igaz, a bérfejlesztés során összhangba kerüljön egy-egy fontos határozatával a mun- nem mindenkinek növekedett munkaterület vagy személy kások javára. Az állásfoglalás nyolc, vagy 12 százalékkal a termelésre és gazdaságosságra ugyanis egyértelműen jelzi a bére. A vállalatnál 295 dől- gyakorolt hatásával. A haté- párt munkáscentrikus politi- gozó mindössze 4 százalékos konyább gazdálkodás anyagi káját, amely jó hangulatot bérfejlesztésben részesült, elismerése így megalapozot- váltott ki az egész vállalatnál. Ezeknél a dolgozóknál saj- tabban válik életszínvonalbeli Ha jól belegondolunk, ilyen nálatos módom kifogásolható és hangulati tényezővé. T npesstalateseva- fa ru rat Saját és népgazdasági érdek összhangja íeieai'tos összeget fordítottunk. Ennek érdekében az egész növénytermelésünket szakosí­tottunk. Figyelembe véve a fogtaikozgti mindenkori meglevő élőm un- ozoonti - kaerő-íhelyzetünket, az anyagi erőnkhöz képest növeltük a holt munkát. A szakosodás a arról, hogy termelőszövetkeze­tükben miképp valósítják meg a párt határozatát. A témáról tanulmányt is készített egy országos pályázatra. Az MSZMP Nógrádi megyei Bizottságának rendezésében az év elején tamáiaskozott a me­zőgazdaságot irányító kommu­nisták aktívaértekezlete. Fon­tos feladatként többek között a zottságnak a korszerű munka- szervezésre hozott decemberi határozatával. Kazinczi János, atz ecsegi tsz elnöke ennek ___n . a lapján készített beszámolót kalc.SZOsok fölé tolódott ©1, 3. munkát teljesein gépesítettük. A következő évben, 1971- ben, a takannánytermesztést is gépesítettük, a betakarítás­tól a szárításig és darálásig. 1972-ben — mivel a területi genetikai adottságunk, vala­mint az állattenyésztésünk takarmányigényéneik kielégí­tése szempontjából fontos — kuikoricatenmesztésünk gépe­sítését tűztük célul. Itt eljutottunk, a szántás, vegyszerezés, valamint az SZK-kombájnnal való adap- teres — morzsolásos — beta­karításig, a szár rotációs vá­gásáig. Egy igen fontos mun­kafolyamatból, a szárítás, tisztítás, raktározás — ame­lyet szállítószalag-rendszerrel kívánunk megoldani — a rak­tározás megoldása maradt er­re az évre. A szükséges gép­sort már megrendeltük. KORSZERŰ, szakosodé üizemszervetesünkíkel jó ered­ményt értünk el. A termelé­kenység emelésével is lénye­gesen csökkentek költségeink. Igen komoly eredmények szü­lettek a munkaintenzitás nö­velésében, a munkafegyelem megszilárdításában. Elkövet­tük viszont azt a hibát, hogy az élőmunka-igényes, hagyo­mányos módszerrel végzett cukorrépa-termesztést és a kertészetet felszámoltuk. Csu­pán a gyümölcsösök marad­tak meg a kertészetből. Az állattenyésztésben arra törekedtünk, hogy az összes férőhelyeinket maximálisan kihasználjuk. Legutóbb büsz­kén számoltam be a közgyű­lésnek, hogy minden jászol­karikánknál szarvasmarha áll, sőt, a nyári istállót is té- liesíteni kellett, hogy a hizla­lásra váró 40 bikát elhelyez­hessük. Törekvéseink között első helyen áll az összes épü­let, gép maximális kihaszná­lása. Télen bérfuvarozást, dózer- és egyéb tnaktorköl- csönzést végzünk, az őszi ta­lajmunkák befejezése után pedig más gazdaságokat se- A KB-határozatot gítünk. Ezekből évenként 2—3 megtárgyaltuk a millió forint bevételt biztosí­tunk a gazdaságnak. A növénytermesztés szako­sítása mellett, annak teljes gépesítésével párhuzamosain az állattenyésztést is konsze­»agyarányú, bérfejlesztést, munkafegyelem-sértések for- amelyben a* szakmák és kü- d,ultak elő, amelyeket az em- Sönböző munkahelyek megbe- berek személyes elbírálása so-' csülését éppen úgy érzékeltet- rán figyelembe vettek. Akadt síi kellett, mint az egyes em- közöttük persze olyan is, aki­berek munkájának differenei- nek a szakmai felkészültsége, ált megbecsülését, nem volt vagy szorgalma nem tette in­egyszerű végrehajtani. A gyár- dokolttá bérének magasabb ban azonban minden, fórumot emelését. és lehetőséget felhasználtak A gyár vezetősége úgy érté- arra, hogy a központi rendel- kell, hógy a legutóbb végre- kezésnek eleget téve közmeg- hajtott központi és vállalati elégedésre alakítsák a bérará- béremelés nagyrészt megol- ínyokat Ezért a gazdaságveze- dotta a gyár bérpolitikai tés, a párt- és szakszervezeti problémáit. Túlnyomó több­szervekkel karöltve, a párt- ségben sikerült kiküszöbölni a alapszervezetek, műhelybizott- fennálló bérfeszültségeket. Ezt Ságok és csoportbizalmik köz- követően a bérpolitikailag ren- reműködéséveí keresték a dif- dezett területeken a kialakí- ferenciáltság igazságos ará- tott helyes bérarányok fenn- nyait. Ezenkívül a bérfejlesz- tartását szeretnék továbbra is lésnél messzemenően figyelem- a valóságos munka értékének be vették a dolgozók javasla- szintjén tartani, tait, véleményét és megjegyzé- Felmerült ugyanis, hogy a seit is. A bérfejlesztés végre- vállalati bérpolitikában a bé- hajtása során is állandóan in- reknek meg kell adni a ma- dokolták és magyarázták az guk teljes rangját. Arra kell esetlegesen tisztázatlan prob- törekedni, hogy a bérpolitika lémákat. Így történt meg, ne csak életszínvonalbeli és hogy a bérfejlesztést követő hangulati tényező legyen, ha- időszakban a vállalatnál mind- nem a hatékonyabb gazdáíko- össze 22 reklamáció fordult dás eszköze és ösztönzője is. elő, ezek jogosságát szintén fe- Ebinek érdekében tehát tovább lülvizsgálták és korrigálták. kell fejleszteni a dolgozók be- A béremelés differenciáit sorolási rendszerének tökélete- felosztására jellemző, hogy a sítését, hogy mitnd az egyén, szóródás 4 és 25 százalék kö- mind a munkahely megfelelő zott mozog. A differenciálásnál értékrendet kapjon, és a meg- a többi között figyelembe vet- illető bérkategóriába kerüljön, ték a nehéz fizikai munkát, a Ez alkalommal a vállalati és Orosz Béla AZ ECSEGI termelőszövet­kezetben végzett gyakorlati tapasztalataimról számolok be. Az MSZMP Központi Bi­zottsága, valamint a kormány 1971. évi decemberi határoza­tainak sikeres végrehajtása érdekében termelőszövetke­zetünkben, az üzem- és mun­kaszervezésben, a közös gaz­daság vezetésében, a szocia­lista brigádmozgalomban, az alábbi módon jártunk el: 1969. július 1-én kerültem az ecsegi Béke Termelőszö­vetkezetbe. Már azt az évet a régi bérezési és premizálá­si rendszerrel folytattuk, illetve zártuk le. Az 1970-es évre olyan premizálási rendszert dolgoztunk ki a korábbi alap­bérrendszerre, amely alapján az elnöktől kezdve az összes dolgozóig, mindenki isimerte: egész évben mit kell tennie, miért? Mennyi kiadás mellett, mennyi bevételt kell elérni, s az ezen felüli többletbevétel­ből. illetve nyereségből meny­nyi prémium illeti meg őket? Közérthetően a kézzel fog­ható forint előteremtése a cél. Ki, mit tesz a közösség aszta­lára, aszerint részesül az anyagi javakból. Ez megfelel a szocialista bérezési elvnek és beillik a párt és kormány új gazdaságpolitikájába. Ez a bérezési, illetve premizálási rendszer már 1970-ben, de 1971-ben is meghozta ered­ményét Ez majd a későbbiek­ben ismertetett arányos fejlő­désünkből kitűnik. Az MSZMP Központi Bi­zottság 1971. decemberi hatá­rozata megerősített korábbi elképzelésemben és sok olyan új, termelést elősegítő témára irányította figyelmünket, amelyet fokozatosan kezd­tünk részben bevezetni, rész­ben a korábbi, a határozat­ban előírt hasonló tevékeny­ségünket igyekeztünk tökéle­tesíteni, alaposan termelőszövetkezet kommu­nistáival, a termelőszövetke­zet vezetőségével és megkezd­tük a még meglevő hiányos­ságok felszámoláséit. Gazdaságszervező munkánk során fokozott figyelmet for­dítottunk a negyedik ötéves terv, a párt életszínvonal-po­litikájának megfelelően a termelékenység további foko­zására, ezt elsősorban a kor­szerű technika, technológiák bevezetésével oldottuk meg. Évről évre tudatosan halad­tunk. a gépesítésben, amelyre van. Közel nyolc éve folyik a tenyésztői munka, törzsköny­vezés. Tbc- és brucellamen- tes az állományunk már hat esztendeje. Az egy tehénre jutó tejhozam 1970-ben 4184 liter volt, 1971. évben 4094 liter, s 1972-ben is hason­lóan alakul a tejtermelés. A szakosodás megkönnyí­tette és tökéletesítette a & üzem- és munkaszervezést, s ezáltal szellemi tőke szaba­dult fel, amelyet tudományo­sabb termelésre tudtunk for­dítani. így az új fajták meg­honosításában, az összes talaj­védelmi, vízrendezési, táp- anyag-visszapótl'ósi munkák­ban igen hasznos eredménye­ket mutathattunk fel. Három felsőfokú végzettsé­gű szakemberrel rendelke­zünk. Itt is jó a munkameg­osztás. Az elnök — a gazda­ság irányítása mellett — az összes beruházást, a fejlesz­tést, a főkönyvelővel együtt irányítja és ellenőrzi. A fő- agronómus, a két főágazat kö­zül döntően a növénytermelés­sel foglalkozik az e területen dolgozó két brigád vezetővel. A harmadik fiatal agrármérnö­künk pedig egy brigád vezető­vel az állattenyésztést irá­nyítja. A maga területén min­denki igyekszik a maximáli­sát nyújtani. A további mun­kamegosztás is igen jónak mondható. A tsz bizottságai demokra­tikus alapon, önálian működ­nek. A termelőszövetkezet vezetősége a rendeletek és az alapszabály nyújtotta jogánál fogva csak a lényeges, főibb elveket szabja meg részükre. Véleményünk . szerint ezen a területen a tsz-demofcrácia az előírtaknak megfelelő. Ez az ügyek intézésében a dolgo­zóknak és a vezetőknek egy­aránt kedvező. A fentiekből ered, hogy a munkamegosz­tás, az önállóság jó értelem­ben vett kibontakozása igen jó hatással van a munkafe­gyelemre, a bizonylati fegye­lemre. 1970-foen sikerült a termelő­szövetkezet párt- és .gazdaság­vezetésének együttesen első alkalommal megszervezni há­rom szocialista brigádot 38 fővel. Azóta a műszaki bri- dág egy, a sertéstenyésztés! brigád két esetben nyerte el a Szocialista Brigád bronz és ezüst fokozatát. Miniszteri kitüntetésben részesült több dolgozónk. Kiváló Termelő­szövetkezeti címet szerzett több tagunk, ügy gondolom, sikerült meghonosítani a ver­rűsítettük. Üj baromfiépüle- semymozgalmat teirmelőszövet­teket, tojóházat, borjúnevelőt építettünk. Itt is szakosodást kívánunk végrehajtani. Az el­múlt év végén felszámoltuk a nem gazdaságos sertéstartást, s erőteljesen növeltük a ba­romfitenyésztést, ezen belül a tenyésztojás-előállítást. Ná­lunk a szarvasmarha-tenyész­tői munkának hagyománya Kiváló ÁFÉSZ-ek A KPVDSJ2 elnöksége és a Belkereskedelmi Minisztérium értékelése alapján a napokban három ÁFÉSZ kapta meg a „Kiváló Szövetkezet” kitünte­tő címet az 1972. évi eredmé­nyes munkáért. A Balassagyarmat és Vidé­ke ÁFÉSZ üzletpolitikája szo­rosan illeszkedik a város és a környező községek ellátási helyzetéhez. A vendéglátóipa­ri áruforgalmuk 13,2 száza­lékkal. a felvásárlási forgal­muk 34,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Külön ér­deme a szövetkezetnek, hogy az 1971-ben létesített sütőüze­me 1972-ben már jó minőségű kenyérrel látta el a szövetke­zet boltjait. A szövetkezeti tagságnak különböző szolgál­tatások útján 68 ezer forint értékű kedvezményt nyújtott. A szocialista munkaverseny szervezésére és irányítására különös gondot fordítottak, s ennek eredményeképpen nö­vekedett a szocialista brigád­mozgalom hatékonysága. A szövetkezeti nőbizottság aktív részese volt az eredmények­nek, de a szövetkezet szak­szervezeti bizottsága is a tal­pára állt. A megérdemelt munka gyümölcsét élvezi most a szövetkezeit dolgozói­nak és tagságának széles ré­tege. A Nádújfalu és Vidéké ÁFÉSZ gazdálkodási eredmé­nye 10 százalékkal haladja meg az előző évit. Ez azért is rangos eredmény, mert a szö­vetkezet ellátási területén — a bányászat visszafejlesztése következtében — jelentősen csökkent a vásárlóerő. Nem volt tehát könnyű az árufor­galmat megfelelő szinten tar­tani. A szövetkezet kellő fi­gyelmet fordított a dolgozók szociális és munkavédelmi helyzetének javítására. A ré­szesedési alap terhére Hajdú­szoboszlón üdülőt vásárolt, ahol már 1972-ben is 17 dol­gozó üdülhetett, kedvezménye­sen. A szövetkezet 1972-ben 4.2 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, s 23 nődolgozó is béremelésben részesült. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ 1970-től kezdve töret­lenül fejlődik. A gazdálkodási eredménye 1972-ben a legjobb volt a megyében, hiszen 6 milliót meghaladó .nyereséget egy ÁFÉSZ sem tudott elérni megyénkben az elmúlt évben. Igaz, hogy ebből csaknem 7 millió forint nyereséget a „Nógrádi ropogós” termelésé­vel és értékesítésével biztosi tottak, de ez is dicséretre méltó, hiszen ezzel a termék kel jelentős devizát lehet megtakarítani a népgazdaság­nak. A megyében a salgótar­jáni ÁFÉSZ végzett legtöbb felvásárlást. Elismerésre mél­tó a szövetkezet gondoskodá­sa a kistermelőkről. 1972-ben nagy gondot fordított a szö­vetkezet a dolgozók szociális ellátására. Ebben nagy érde­me van a szakszervezeti bizottságnak, de a szö­vetkezeti albizottságnak is. A kitüntetett szövetkezetek mél­tón képviselik megyénk szö­vetkezeti mozgalmát május elsején, a munka ünnepén, s példaképül szolgálnak me­gyénk többi ÁFÉSZ-einek Dudás Pál kezetünkiben is, dinamikus a fejlődés a gazdaságiban. Nem nagy területen, mind­össze 2500 kataszteri holdon gazdálkodunk, de anyagi gondjaink nincsenek. Évek óta hitel nélkül - valósítjuk meg beruházásainkat és fo­lyamatos termelésünket is. Ehhez viszont minden terme­lőszövetkezeti tagnak egyse- "gesen január 1-től december 31-ig végig kell dolgozni az előírt munkaidőt. Mi elmond­hatjuk, hogy a munkaidő alant a termelőszövetkezeti dolgo­zók nem isznak, a közös va­gyonhoz jogtalanul nem nyúl­nak. Megérdemelt munkája után mindenki megkapja a becsületes bért. A vezetés rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a rendelete­ket, közgazdasági szabályozó­kat. Azonnal reagál ezekre és szükség szerint dönt. A CUKORRÉPA és a zöld ségfélék termesztéséiben el­tértünk a népgazdasági szük­séglet kielégítésétől, de hama­rosan változtatni kívánunk ezen, hogy saját érdekeink mellett a népgazdaság érde­keit is betöltsük. Még nem döntöttük el, hogy a cukorré­pa-, vagy a zöldségtermesz­tést kívánjuk-e folytatni. De a két ágazat közül megfelelő gépesítéssel, kemizálással bár­melyik megoldható, még an­nak ellenére is, hogy az élő­munkaerő nálunk is törvény­szerűen évről évre csökken. Kazinczi .Iámon* tsz-elnök NÓGRÁD - 1973. április 29„ vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom