Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

Képernyő előtt Pécsi i Ä műsorhét kiemelkedő programjai sorában okvetlen említést érdemel a Jelenidő című magyar film, amelyet ugyan sokan ismernek már a filmvászonról, de a képer­nyő milliós nyilvánossága számára sem volt érdektelen. Tematikája eleven és való­ságerejű, az üzemi demokrá­cia sokat emelegetett proble­matikáját veti fel; az egész­séges munkahelyi légkör ér­dekében emelnek bátor szót az alkotók: Bacsó Péter és Zimre Péter A filmről alt­nak idején már elmondottuk­Sándor legfontosabb észrevételein­ket, ezúttal csak annyit húz­nék alá — elismerve a pro­dukció tartalmi és megfogal- mazási értékeit —, hogy a történet kulcsszerepét kár volt műkedvelőre bízni, Mó­zes Imre alakja sokkal ár­nyaltabb megfogalmazásra kínált lehetőséget, mint aho­gyan azt Simon Ágostontól kaptuk. És nem a legszeren­csésebb a film befejezése sem. Érdekes vállalkozás volt ürbán Ernőnek Az 1001. ki­lométer című filmje, melyet Budapestiek Nógrádban Pest, Buda, Öbuda egyesíté­sének 100 éves jubileuma al­kalmából kapcsolat létesül« Nógrád megye és a főváros harmadik kerületének taná­csa között. Az ország többi megyéjéhez hasonlóan, öröm­mel üdvözöljük a szívélyes közeledést, amely lehetővé te­szi számunkra, hogy közvetle­nül is részesei lehetünk a száz­éves Budapest centenáriumi ünnepségsorozatának. A Nóg­rád megyei Tanács és a har­madik kerületi tanács vb művelődésügyi osztálya közös centenáriumi programot állí­tott össze. Ennek Nógrád me. gyei megnyitó eseménye zaj­lott le vasárnap Salgótarján­ban, a megyei József Attila Művelődési Központban. ®«e A Budapestiek Nógrádban című rendezvények során még szombaton megnyílt a Gagarin Általános Iskolában az óbudai úttörők rajzkiállítá­sa. A Nógrád, megyei és a harmadik kerületi úttörőel­nökség között eddig is szoros kapcsolat volt, számos közös programmal. A mi kerüle­tünk címmel megnyitott gyer­mekrajz-kiállítás jó színvona­lú anyagot tartalmaz, méltán ítélték oda a Nógrád megyei Tanács, a KISZ megyei bi- aottsága, a megyei úttörőel­nökség, a Salgótarjáni városi Tanács, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a megyei Jó- ssef Attila Művelődési Köz­pont által adományozott dí­jakat. Az óbudai képzőművészeti klub és a fotóklub kiállítása a megyei József Attila Művelő­dé« Központ üvegcsamoká- ban, illetve a fotógalériában nyílt meg vasárnap délelőtt. Kalocsai Miklós, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak csoportvezetője mondott köszöntőt. Hangoztatta: — Budapest ünnepe — az ország ünnepe, mint ahogy története is történelmünk... Bizonyos, hogy a most kez­dődő jubileumi rendezvények során, amelyben fotó-, kép­zőművészeti, néprajzi kiállí­tások, zenés irodalmi est, hangversenyek, népművészeti műsor stb. szerepel, kölcsö­nösen betekinthetünk kultu­rális életünk egy-egy terüle­tére is. Orosz János, az óbudai képzőművészklub vezetője mondotta: a klub 1965-től működik, célja a képzőművé­szek társadalmi tevékenységé­nek elősegítése. A klub tevé­kenysége népművelő jellegű. A Salgótarjánban megnyílt kiállítást a magunk részéről is elsősorban közművelődési szempontból említjük szívesen. A képzőművészeti kiállítás és az iparművészeti bemutató anyaga nyilvánvalóan nem al­kalmas arra, hogy hű tükre legyen az Óbudán alkotó kép­ző- és iparművészek munkás­ságának. A kiállítási anyag összeállítói, úgy látszik, in­kább arra törekedtek, hogy főleg a látványhoz hűsége­sebben ragaszkodó módszerrel készült képeket. grafikákat mutassanak be Óbuda házai­ról, utcaképeiről, az épülő vá­rosrész hangulatával. Bontják az ódon óbudai házakat, új épületek szöknek a magasba. Ebben kicsit hasonlít is Óbu­da Salgótarjánhoz. S fejlődő ipari üzemeiben is, amelyek ugyancsak hozzájárulnak ah­hoz, hogy mielőbb kialakuljon Óbuda új arca, sajátos kör­nyezetének ízseit megtartva, színvonalas lakáskultúrával és életmóddal. Ez utóbbit szol­gálják az iparművészek is, akik ezúttal szintén csak kis ízelítőt kívántak adni mun­kásságukból. Szívesen láttunk volna némileg teljesebb anya­got. Annál inkább, mert hi­szen Salgótarjánban szintén érdeklődésre tartanak számot az ilyen jellegű bemutatók, itt is most bontakozik, alakul az emberek lakáskultúrája, élet­módja. Reméljük, a továbbiakban még gyümölcsözőbb tartalmat nyer az a barátság, amely Nógrád és Óbuda között bon­takozó ban van. A jubileumi eseménysorozat Nógrádban is megkezdődött, várjuk a foly­tatást. Tóth Elemér Baleset «elhárítási vizsgát tesznek a testnevelők A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása az iskolai testneveléssel és sport­foglalkozásokkal kapcsolatos baleset-elhárítási és egészség- ügyi feladatokról szól. Az utasítás hatálya az alsófokú oktatási intézményekre, a gimnáziumokra és a szakkö­zépiskolákra terjed ki. Az utasítás szerint a fent említett iskolákban testneve­lést — képesítéssel vagy anél­kül — tanító pedagógusok kötelesek az iskolai testneve­léssel és sporttal kapcsolatos balesetek megelőzése érdeké­ben baleset-elhárítási vizsgát tenni. Az utasítás hatályba lépésekor testnevelést tanító pedagógusok az 1972/73. tanév második felében kötelesek a vizsgát letenni. A további tanítási években vizsgaköte­lessé válók a téli szünetben, a képesítés nélkül testnevelés tanítására alkalmazott peda­gógusok a megbízástól számí­tott egy hónapon belül köte­lesek vizsgázni. A vizsgát minden tíz év­ben meg kell ismételni, bale­setmentes működés esetén a megismétlés alól az iskola igazgatója felmentést adhat. A testnevelési szakfelügyelet­tel megbízott pedagógusok — megbízatásuk idején — men­tesülnek a vizsgakötelezettség alól. A vizsga szervezéséről és lebonyolításáról az alsófokú oktatási intézmények pedagó­gusai részére a városi ta­nács vb művelődésügyi fel­adatokat ellátó szakigazgatá­si szerve, illetőleg a járási hivatal, a gimnáziumok és szakközépiskolák pedagógusai részére pedig a megyei ta­nács vb művelődésügyi fel­adatokat ellátó szakigazgatási szerve gondoskodik. Az utasítás hatályba lépett. NÖGRAO “ 1973, atőreius £<« kedd Äz 197S|74-es oktatási évben I Újra képeznek kohóméraokokét levelező tagozaton Jelentkezni lehet 1973. május 10-ig arcai szerda este láthattunk. A társadalmi keresztmetszet, amelybe bepillantunk, meg­lehetősen kesernyés írói ösz- szegezés arról a világról, amelyet ábrázol. A játékban remek jellemrajzokat kaptunk Kállai Ferenctől, Moór Ma- rianntól, Márkus Lászlótól, Bessenyei Ferenctől, Molnár Tibortól, Koltai Jánostól. William Faulkner művei nyomán készült a Hosszú, for­ró nyár című amerikai tv- filmsorozat, amelynek első részét A hazatérés címmel csütörtökön este láthattuk. Az izgalmas cselekmény a dél-amerikai életforma kí­méletlen leleplezése. Nagy érdeklődéssel várjuk a soro­zat folytatását. Hány arca volt Pécsi Sán­dornak? Ezt kérdezhetnénk a Szerelem, jutányos áron cí­mű, rendkívül szórakoztató film után, melyet szombaton este láthattunk. Bán Róbert és Somogyi Pál film víg játéka a tragikus hirtelenséggel el­hunyt nagy művvész utolsó, majdhogy befejezetlenül ma­radt vállalkozása volt, s az emberi portrék tucatnyi va­riánsának felvillantására kí­nált lehetőséget. A kisstílű szélhámos kalandjai nemcsak szórakoztatóak, de Pécsi fe­ledhetetlen alakja révén meg- indítóak is. Mellette Feren- czy Krisztina, Hacser Józsa. Hegedűs Ágnes, Vass Éva, Váradi Hédi kapott hálás feladatot a filmben. A műsorhét vasárnap este az Emil hajója című bizarrul mulatságos francia filmmel zárult. (barna) Csehszlovákia fejlődése A balassagyarmati népfront­klub tegnap kedves esemény színhelye volt. A klubba lá­togatott Jan Goethe, a Cseh­szlovák Kultúra igazgatóhe­lyettese. Előadásában Cseh­szlovákia fejlődéséről, mai viszonyairól beszélt. Az érté­kes beszámolót a szomszédos országról szóló film vetítése követte. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága az elmúlt évben foglalkozott az állami oktatás helyzetével, problémáival és fejlesztésének feladataival. Ezt követően ha­tározatba foglalták a soron következő feladatokat. A mis- kolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki kara vezetőségének is az az állás- nontja, hogy a dolgozók mun­ka melletti szervezett tanú* lását és továbbtanulását bizto­sító levelező tagozatos képzés változatlanul jelentős szerepet tölt be a tanulni vágyók köré­ben. Annál Í3 inkább, mert nagy jelentősége van az isko­láztatás ellentmondásainak, többek között a felvételi rend­szerrel együtt járó társadalmi feszültségek feloldásában. A levelező tagozat elősegíti a közvetlenül fizikai munkából vezető pozícióba kerülő mun­kások és parasztok szakmai képzését, lehetőséget ad szá­mukra a továbbtanulásra. Sőt, biztosítja azoknak is a lehetőséget a továbbfejlődésre, akik szociális, vagy egyéb okok miatt nem tanulhattak az egyetem nappali tagozatán. Az 1973/74-es tanévtől kez­dődően a moskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnö­ki karán ismét levelező okta­tás kezdődik. Erre az oktatási A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ­ban több hetes szerelési mun­kálatok után. házi keretek kö­zött. a hét végén adták át az új sztereo- és monostudiót. A berendezés, a lemezjátszó, a magnetofon és az erősítő ki­vételével, teljesen belső, házi munkában készült. Készítői —• Csomós Ervin, Siraki Sándor, és Váradi Zsolt, lakatos-vil­lanyszerelők — elmondták, hogy tudomásuk szerint ez — a Thália Színház után — az ország második sztereosított, több dimenziós hanghatások­ra is berendezett színházter­módszerre az éiműlt őt évben nem volt lehetőség, mivel ke* vés volt a jelentkezők száma. A hazai kohászat szakem­berszükséglete is megkövete­li a levelező tagozatos képié* továbbfejlesztését, hiszen az elmúlt években egy végzett kohómérnökre 3—4 meghirde­tett álláshely jutott. Tehát csupán a nappali tagozaton folyó képzéssel nem tudnak eleget tenni a dinamikusan fejlődő kohászati, meleg” technológiai iparágak képzett kohómérnökök iránti igényé­nek. Éppen ezért a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki kar dékánja ké­ri mindazokat, akik e szak­ma iránt érdeklődést tanúsíta- nak, hogy jelentkezzenek a levelező tagozatra. Az egye­tem valamennyi tagozatán igen széles és korszerű elmé­leti képzés folyik, amely ter­mészettudományos alapokra épül. A szakirányú képzés ki­egészült olyan alapvető fon­tosságú szaktárgyakkal Is, mint például a képlékeny ala­kítás elmélete, tüzeléstan, au­tomatika, öntészet, fémtan, elméleti kohászattan stb. A hallgatók ezzel egy időben ala­pos, mélyreható képzést kap­nak a korszerű üzemszervezés, a gazdaságos gyártás, a tudo­mányos követelményeknek 4—4 darab jobb és bal oldalt elhelyezett, a stúdiófülkéből tetszés szerint erősíthető hangszóróval érik el. Az új berendezéssel hangösszeköt­tetést tudnak teremteni a színpadhoz kapcsolódó vala­mennyi helyiséggel, világosí­tó fülkével, öltözőkkel, szí­nésztársalgóval, úgy, hogy oda egyúttal zenét is tudnak szol­gáltatni. Működtetése a szín­pad- és, a világosító térből távvezérléssel is megoldható. A stúdió további előnyét je­lenti biztonságossága. Nyolc műszaki hibának kell egyszer­re bekövetkezni ahhoz, hogy a stúdió teljesen „megnémul- jon”. Ezt a biztonságot úgy megfelelő tervezés, fejlesztés és üzemeltetés területén is. A kohómérnökök képzése két szakon — metallurgiai és kohásztechnológiai — folyik. A metallurgiai szakon belül a vas. és fémkohászat, valamint az öntő ágazatot választhatják a hallgatók. A képzés időtar­tama hat év. A levelező oktatás alapja az egyéni tanulás. A hallga­tók a tananyagot — útmuta­tók segítségével — tanköny­vekből, jegyzetekből sajátítják el. Egyéni tanulásukhoz az egyetemtől segítséget kapnak azáltal, hogy bizonyos időkö­zönként kötelező és fakultatív foglalkozásokat tartanak ré­szükre. A levelező hallgatók félévenként kollokviumokat tesznek, tanulmányaik végén pedig államvizsga keretében adnak számot a tanult anyag­ból. Mindezek után a nappali tagozattal egyenértékű diplo­mát kapnak. A tudnivalók Ismertetése után arra hívjuk fel az érdek­lődők figyelmét, hogy vállala­taiknál tanulmányozzák rész­letesen a felvétellel kapcsola­tos tudnivalókat, és a szüksé­ges okmányok beszerzése után ez év május 10-ig megküld- hetik jelentkezésüket a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki karára. érték el, hogy egymástői füg­getlenül. párhuzamosan, több ugyanazon célt szolgáló be­rendezést működtetnek. A stúdió hasznosítására vo­natkozóan a művelődési köz­pontban már kialakult elkép­zelések vannak. Nemcsak színházi és egyéb műsarc»! rendezvények esetén használ­ják, hanem önálló programo ­kat is terveznek, többek kö­zött diaestek sztereolemez- hallgatássai. A házi főpróba jól sikerült; reméljük, az új stúdió siker­rel mutatkozik be a nagykö­zönség előtt is. és megszok­ják, megszeretik a tayjániak. — ok — me. A sztereofonikus hanghatást Űj hangstúdió a Megyei Művelődési Központban KEREKES IMRE ; lm ulán 13. A Slezákné már régen el­vonult. Richter úr. a csapos, nem éjszakázik. A Vajda úr­ról tudtam, hogy szabadságon van. a Lipták úr pedig elvo­nókúrán fekszik. A Tölcsvá- ry Adrienne se tűnhetett már fel a daxlival. a háztömb sar­kán. Csak Erdélyi úrhoz, a festőhöz volt szerencsém. Jó­val éjfél után érkezett, a kapuhoz kulcsa volt, azt kel­lett volna használnia. De amióta a kulcslyuk úgy ké­szül. hogy éppen belefér a kulcs, ez a tény némelyeket zavarba hoz. Ez* a szerkeze­tet pillanatnyilag nem Erdé­lyi úrnak találták fel. S mi­után a kapukulccsal sehogy- se találta el a lyukat, s minthogy nem elveszett em­ber ő, csak piás, íróasztala kulcsával célozta meg a rést. A manőver most sikerült, ki­véve azt. hogy egy íróasztal­kulccsal ki lehessen nyitni egy kapuzárat. Mielőtt föl­csengette volna a házmestert, kivételesen kisegítettem. Meg­emelte a kalapját. így mu­tatkoztunk be egymásnak. XL Berakták a falat a hátsó kerítésnél, ahol a csővezeték épült. A falak sebei lassan gyógyulnak. Nyáron könnyeb­ben megy ez a munka. Amióta Tölcsvéry Adrienne daxlija kilépett azon a résen, annak már többé nem volt Kisregény miért léteznie. En például úgy megszoktam, hogy rám már semmi hatással nem volt. A legsötétebb éjszaka is úgy mentem el mellette, mintha onnan már ki se nyúlhatna egy kéz. markában egy vas­doronggal. Most, hogy nincs többé és berakták téglával a falat, éppúgy nem számít. A sötétben nem látom a ned­ves malterfoltot, ha elmegyek mellette, még könyékkel se lököm meg, hogy tényleg áll-e a fal. Hamar hozzánő az ember ahhoz, ami hiány­zik. A Nelli a héten az első mű­szakban dolgozik. Látom be­járni, mert a reggeli órák­ban még itt vagyok. Csak sandít a portásfülke felé, de oda nem jön. így szoktuk meg. Ö is mindig ahhoz tar­totta magát, hogy nem tesz- szük magunkat közszemlére. A portás mindig többet akar tudni, mint ami van. Megkínálom egy szivarral, amit ritkán szoktam. Rágyújt, aztán úgy nézi a szivar vé­gén a parazsat, mint aki min­dent tud. Ennyi neki elég. A továbbiakban semmit nem tudok kivenni abból hogy a Nelli odasandít. Nap­pal van, helyesebben reggel, ami rosszabb a nappalnál. A nappalokon már nehezen tu­dok eligazodni. Ha az ember­nek mindig arra kell figyel­nie, hogyan lép ki valaki vagy valami a sötétbői. an­nak a nappal válik olyanná, mint másnak az éjszaka. Ez érthető. A Nelli odasandít. Az Is lehet, hogy akar valamit, de ezt csak én állítom. Minden­esetre figyelem, ahogy bevo­nul. Ügy jár, mintha kimen­ne A kimenésnél ez ugyan­is nekem szólt. Csak le akart maradni. Például, ha jött a villamos, a mucusoknak azt mondta, hogy fáj a feje és gyalogol egy megállót. Esze van. Mindig kitalált valamit. Most befelé menet apróz­za. Mintha kijönne. Lehet, hogy ő erről nem is tud. de így van. Én se tudhatom, hogy mit akar ez jelenteni, mert mindez reggel történik. Ha este látnám így. a^ogy kilép a gyárudvaron a sötét­ből és a köveken csattogtat­ja a cipősarkát és felhajtja a gallért és hátradobja a haját, és lengeti az ernyőt, tudnám, mit jelent. De az éjjé őrt nappal Is fogja az éjszaka. Mindennap hatkor szivarra gyújtok. Ez így megy. Mire a szivar leég, már kiengedtem a nadrágszíjat és felböktem a sipka elejét és kigomboltam a kiskabátot és megnéztem az irányt, amerre menni kell. Szóval. Indulás haza. De most este van. A Nelli már régen elhúzta a csíkot, más helyzetben már régen te­lefonált, ha úgy hozta, hogy erre jár. Erre most nem jár senki, ömlik az eső. vihar volt, a portásfülke ablakán is csurog a víz. Még sose jártam a tenge­ren. A szekrényből kiveszem a gumiköpenyt, van hozzá kucs­ma is. háromszögletű, mint a háztetők a hegyek között. Po­ros. Rég nem esett éjszaka. Teherautók freccsentik az úttesten a vizet. Nappal szür­ke a vihar, de éjszaka csillogó. Nappal egv villám hasít, az is az égen. Éjszaka annyi a villám, ahány tócsa, ahány az ab­lakszem, ahány a tükör. Éj­szaka olyan a vihar, mintha egy várost szerelnének fel neoncsövekkel. de csupa olyan helyen, ahol senki se várná. Esőben legnehezebb a sötét. Nyári viharban. Pedig nemsoká indulni kell. Az ilyen nehéz sötéttel ko­ntráznak a tolvajok. Alagút- jal visszavezetnek abba az' éjszakába ahol már senki nem ismer senkit, és már eltévedtek a nyomok. Az ilyen sötétben is meg kell mutatni az őrnek, hogy nem hagyja magára az éjsza­kát. Akik a sötétben dolgoz­nak. értik ezt. Kilépek. Az eső elnyomja a fényt, elnyomja a hango­kat. Az éjjeliőrnek semmije nem marad, amin véeigléo- hetne. Mindene működik, de vak és süket. Bottal csak ilyenkor járok. Ütni nem va­ló mert ahová ütne. onnan hamarabb jön a vágás. A földet tapintom vele, meg a tócsát, mint a vak. A gumicsizma szárán Is be­vág az eső. Ilyenkor aztán félni végképp nem szabad. A sarokig, szemközt, még a rö- videbb utca követ, a villany- oszlopok mellett itt-ott még átinteget a homály. Valahol buli van, mert forog a mag­nó. esővel kevertek a táncda­lok. A sarkon meg kell állni, A zseblámpa messziről lát­szik. de annak aki tartja, csak rövid fényt ad. Zuhog és mégis van ebben valami jó. Csak arra kell gondolni, hogy vannak, akik most száraz fe­dél alatt hallgatják az eső kopogását és szerelmesek, akiket kapu elé zavart a vi­har és falusi asszonyok, akik mosáshoz szednek esővizet és sofőrök, akiknek lemossa ko­csiját és folyók, akik testvér­ként fogadják a cseppeket. Nagy család. olMtalyuteJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom