Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

La kásepíiési h ed vés m énr pedagógusa knak A művelődési ©íllionok purlirnni ítása Az Idén is ezer pedagógus építhet otthont magának a pedagógus-laká-sépítési köl­csön segítségével. A pedagó­gus-lakásépítési akció mellett számos egyéb kedvezményre is lehetőség nyílik. Mit nyújt a. pedagóguskölcsön? Az igénybe vehető kölcsön felső határa 140 000 forint, az épít­kezés helyén eltöltött 15 évi szolgálati idő után állami hoz­zájárulás jár. ennek felső ha­tára 45 000 forint. A kölcsön után évi 1 százalékos kamatot kell fizetni, ezt azonban az állami hozzájárulással csök­kentett összeg után számítják fel. A családi házak építési kölcsönei közül tehát ma is ez a legkedvezőbb. Abban az esetben, ha ezt a formát választók egyedi, több szintes lakóházat építenek: az előírt feltételeknek megfelelő­en szociálpolitikai kedvez­ményre is jogosultak. Ez gyer­mekenként, eltartott család­A Könnyűipari Minisztéri­um legutóbbi értékelése sze­rint változatlanul gyors a bú­toripari termelés növekedésé­nek üteme. A negyedik ötéves terv 1972-re kidolgozott elő­irányzatát az iparág 8 száza­lékkal teljesítette túl, s 14,6 százalékkal több árut kapott a belkereskedelem, miközben az export csaknem 12 száza­lékkal nőtt. A vásárlók azonban még nem mindig észlelik a kedve­Balassagyarmacon nemcsak az utcai hóvirágárusok jelzik a tavasz közeledtét, hanem a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ színes plakátjai is, amelyek a tavaszi irodalmi presszó eseményeiről tájé­koztatnak. A 'narmadik tavaszi irodal­mi presszó rendezvényeinek első vendégelőadója már­cius 12-én, hétfőn. Ojlaky Károly, a szegedi Nemzeti Színház fiatal és nagyon népszerű művésze lesz. Kalsszikus és mai görög iro­dalomból ad gazdag váloga­tást, Theodorakisz zenéjével. „Ha egy kürtöm lehetne” címmel. Március végén (26-án) Bánffy György érdemes mű­vész amolyan komoly-tréfás nyelvészkedést tart — a ha­lotti beszédtől egészen a tol­vajnyelvig — Édes érdes .anyanyelvűnk címen. Az áp­rilisi estéken Medgyesi Má­riával és Madaras Józseffel találko?'- ítnak a bérlettulaj- donosok. Medgyesi Mária tagonként 20 000 forint. Telep­szerű több szintes társasház építésekor ugyanez a helyzet, ám itt a szociálpolitikai ked­vezmény gyermekenként már 30 000, egyéb eltartott család­tagonként pedig 20 000 forint. Különösen a fiatal pedagógu­sok számára kedvező, ha az általános feltételeknek megfe­lelően igényelnek OTP-köl­csönt. Ebben az esetben a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 70 százalékáig terjedhet a köl­csön. és az új rendelkezések szerint a kamatterhek is mér­séklődtek. A választás a kü­lönféle kedvezmények között tehát attól függ. hogy az ala­csonyabb összegű havi tör­lesztés kedvezőbb-e (ez a pe­dagóguskölcsön nagy előnye), vagy kevesebb készpénzzel ugyan, de vállalni kell a ma­gasabb havi részleteket. Ter­mészetesen annak sincs aka­ző változást. Ennek főleg az az oka, hogy a különböző kiállí­tásokon látott és sikert ara­tott típusok nagy része még nem kapható a boltokban. Mennyiségileg már elegendő szobaberendezós és egyedi bútor áll rendelkezésre, azon­ban a választék még netp elé­gíti ki az igényeket. Kívánni­valót hagy hátra az áruk mi­nősége is. Az egyik legutóbbi ellenőrzés során a bútorok 83 százaléka megfelelő. 14 száza­Bécsből érkezik Balassagyar­matra, ő ugyanis január óta háromhónapos szerződéssel vendégszerepei a bécsi Bai­mund Theaterben. Két ma­gyar művésztársával együtt Ábrahám: Viktória című ope rettjének primadonnaszere­pében nagy sikereket arat fi­nom alakításával, szép éne­kével. A gyarmati irodalmi presszóban Medgyesi Mária sanzonestje és Madaras Jó­zsef, a Nemzeti Színház szíművészének József Attila- estje ígér nagyszerű szórako­zást. Balassagyarmaton 1971-ben szerveztek először irodalmi presszÓDrogramokat, iroda­lom-, vers-, zenebarátok szá­mára művészi élményt, ne­mes szórakozást biztosítva kulturált vendéglátói kör­nyezetben. Több éves tapasz­talat után elmondhatjuk, hogy ma már nívót jelent ismeret- terjesztő, zenés, táncos ren­dezvények helyei között az irodalmi presszó. — eleket; — dálya. hogy közőc Ipftfkezés- kor a különböző kölcsönöket Igénylő pedagógus és egyéb dolgozók társuljanak. Különösen érdemes mérle­gelni a lehetőségeket a telep­szerű több szintes lakóház épí­tésekor, ha az szövetkezeti formában épül, vagy abban az estben, ha a tanács jelöli ki az OTP-be ruházassa! épülő házban levő lakás vevőjét. Ilyenkor az építkezőnek — vásárlónak — 25 százalékos előtörlesztést kell fizetnie, és az építési költség 75 százalé­káig kaphat OTP-kölcsönt. Szövetkezeti építéskor a ka­mat 2 százalékáig kaphat OTP-kölcsönt. Szövetkezeti építkezéskor a kamat 2 szá­zalék. A tanácsi kijelölés alapján történő OTP-lakás- vásárláskor a kölcsön 80 szá­zalékáig évi 2 százalék a ka­mat, e határ felett pedig évi 6 százalék. léka hibás minősítést kapott három százalék pedig csök­kent értékűnek bizonyult. Mivel a bútoripar az idén termelését a tervek szerint további 10,5. belkereskedelmi szállításait 16 százalékkal, s exportját is jelentős mérték­ben növeli, most számos olyan intézkedést készítenek elő, amelyek révén tovább javul­hat a minőség, szélesedhet a választék is. Egyebek között például a könnyűipari szerve­zési intézet tanulmányt ké­szít a bútoriparnak a gyártási folyamatok, a tervezés, az irányítás, az ellenőrzés, az üzem- és munkaszervezés fej­lesztésére s három miniszté­rium — a könnyűipari, a bel­kereskedelmi és a KPM — fog össze a szállítások jobb megszervezése érdekében. A Könnyűipari Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal közösen felméri a bútorlapgyártás igé­nyeit. s megvizsgálja a lehe­tőségeket azok kielégítésére Tervezik, hogy az alkatrész- ellátás javítására együttműkö­dést alakítanak ki különféle termelőszövetkezetek mellék­üzemágaival és egyebek kö­zött például az ipar kemizálá- sának. a műanyagok felhasz­nálásának fejlesztésére tár­sulásokat hoznak létre külön­böző szektorokhoz tartozó vál­lalatokkal. (MTI) Meredek dombocska tetején fialtam rá Karancskesziben a Felszabadulás útra. A járda melletti földúton kisebb víz­mosások jelezték, hogy esős időben nem ajánlatos erre járni. Ez a 26. számú válasz­tókörzet, ahol a legutóbbi ta- nácsválasztásokon Bomhányi Andrásnénak szavaztak bizal­mat a lakók. — Hat éve lakom ebben az utcában, természetesen ismer­nek az emberek. Faluhelyen ez rpár így van. örültem, ami­kor megválasztottak, nagvon komolyan vettem — mondja, miközben hellyel kínál. A választókörzetben negy­ven család él. Legnagyobb gondjuk az út. — Jó pár éve annak, hogv követ szállítottak az utcánk­ba, s a lakók társadalmi mun­kában elkészítették az alap­kövezést. A további munkák­ra nem futotta a községi ta- r.acs erejéből. Sok az iskolás gyerek, ezért is teszem szó­vá szinte minden tanácsülé­sen a közvilágítást, ami falu­gyűlésen is felvetődött — so­rolja Bomhányiné. Az utca egvik végén se alap- kövezet, se járda. A múltkor egy daru ragadt meg a nagy sárban, teherautót kellett se­gítségül hívni, hogy kihúzza. — Kaptunk kétszáz járda­lapot a tanácstól. A körzet lakói vállalták, hogy minden­ki a háza előtt a lapokból ;árdát épít. Tudtuk, hogy a községi tanács anyagi lehető­ségei végesek, s a falu más VALLJUK meg őszintén: a művelődési otthonok és a te­rületi pártszervezetek kapcso­lata ma még meglehetősen bizonytalan, és az esetek többségében inkább a szemé­lyi kapcsolatok függvénye. A művelődési otthonok vezetői természetesen elismerik a párt és konkrétan a helyi pártszervezet politikai veze­tő szerepét, de gyakran nem tudják, hogy ez gyakorlatilag milyen feladatokat ró rájuk. A pártszervezetek két véglel között hányódva, hol min­dent pusztán szakmai kérdés­nek tekintenek, hol a részle­teket is maguk akarják sza­bályozni. Ebben a helyzetben a X. kongresszus óta némi javulás tapasztalható, mert a kong­resszus határozata nyomán a pártszervezetek nagyobb fi­gyelmet szentelnek a közmű­velődés általános kérdéseinek és helyileg fontos részletei­nek. A felsőbb szintű párt- bizottságok áttekintették a közművelődés és ezen belül a művelődési otthonok tevé­kenységét, eredményeit és gondjait, megszabták felada­taikat. Határozataik azonban nem teremthettek automati­kusan harmonikus viszonyt a művelődési intézmények és a helyi pártszervezetek között. Ezt a mindennapi munka so­rán kell kialakítani. A művelődési otthonok igazgatóinak tavaszi országos konferenciáján megfogalma­zódott ez intézmények felada­ta napjaink közművelődési rendszerében. A konferencia állásfoglalása szerint a mű­velődési otthonoknak elsősor­ban az aktív művelődés ott­honaivá kell válniuk, és csak részben feladatuk, hogy más intézmények művészeti­művelődési programjai szá­mára biztosítsanak teret. Ez a törekvés — nevezhet­jük nyugodtan programnak is — azt jelenti, hogy a műve­lődési otthonok nem kíván­nak sem a sajtóval, sem a könyvkiadással, sem a televí­zióval konkurrálni. A központi intézmények által ellátott művelődési feladatokat nem akarják átvállani, vagy ha­gyományból továbbra is foly­tatni. Helyet kell azonban adniuk olyan programok szá­mára (hangverseny, kiállítás, helyein ennél nagyobb problé­mák vannak. Ezért közösen végeztük el a járdaépítést, saját dolgunkat megkönnyítve. Beszélgetésünket Peska Zol- tánné látogatása szakítja félbe, 5 is ebben a körzetben lakik. Arról kérdezem, elégedettek-e a tanácstag munkájával. — A mutatkozó hiányossá­gokat mindig tolmácsolja a tanács vezetőinek. Az, hogy nem kaptunk többet, nem raj­ta múlott. Bizalommal for­dulunk hozzá. Nemrégiben egy dömper rongálta a jár­dánkat. Kihez fordultunk vol­na, ha nem a tanácstaghoz, hogy szóljon a vezetőnek, mert mi hiába beszéltünk. Az len­ne az igazi, ha a tanácselnök is a mi körzetünkből lenne — tette hozzá tréfásan Peskáné. — Harcolok, kibeszélem a lelkem — veszi át a szót Bomhánviné —, de a feladatok sürgősségi sorrendje másképp szabja meg a tennivalókat, mint ahogy mi szeretnénk. Itt van például a község lakó* kosainak állandó észrevétele, az óvoda kérdése, öreg épü­letben. vastag, rideg falak kö­zött van az óvoda. A gyerme­kek az egészségtelen körülmé­nyek miatt sokszor betegek, hiányoznak. így még kihasz­nálni sem tudjuk. Inkább le­mondunk a mi utcánk felújí­tásáról, csak új óvodát építse­nek. A másik megoldásra váró feladat, amely a 26. számú választói körzet lakóit is fog­lalkoztatja, az iskolai napkö­irodalmi est stb.), melyek az adott közösség számára a művelődési otthon helyisé­geiben érhetők csak el. Az aktív művelődés feltéte­lezi a puszta befogadáson túl a személyes részvétel és közre­működés igényét is. Erre épülnek az amatőr művészeti csoportok, a szakkörök, a tanfolyam jellegű oktatási formák és a klubok legkülön­bözőbb formái. Ez az aktív művelődés tehát egyúttal kollektív, klsebb-nagyobb cso­portokban végzett tevékeny­séget is jelent. Ezek a formák — a részt­vevők számára — a művelő­dés „magasabb” szintjét je­lentik a puszta befogadásnál, mert feltételezik az alkotó közreműködést, az intenzí­vebb érdeklődést. Másrészt szocialista jellegű nevelési kereteket is biztosítanak, hi­szen a kollektív tevékenység szükséglete, az egymásra utaltság, a közügyek iránt fogékonyabb közösséget hoz­hat létre. AZ EHHEZ szükséges fel­tételek megteremtése nem egyszerű. A művelődési ott­honok korszerű szinten való fenntartása és főleg a kis­csoportos művelődési alkal­mak bővítése ugyanis mind több anyagi eszközt is igé­nyel. Az állam teherbiróké- pességét figyelembe véve, vi-> szont a művelődési célra for­dítható összegek, sajnos, csak lassan növekedhetnek. A pártszervezetek feladata most mindenekelőtt az, hogy a konferencián megfogalma­zott célkitűzések eléréséhez nyújtsanak segítséget a műve­lődési otthonoknak. Termé­szetesen politikai és ideológiai segítségről van szó, amely fi­gyelembe veszi, hogy a mű­velődési otthonok fenntartója a helyi tanács, szakmai-mód­szertani irányítója pedig az illetékes művelődési központ — végső soron a Népművelési Intézet. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a művelődési otthonoknak ma már jelentős részben jól felkészült, szak­képzett vezetői vannak, akik képesek önállóan megoldani feladataikat. Segítségre első­sorban a közvetlen szakmai kérdéseken túlmenő gondok megoldásában van szükségük, ezekhez várják a pártszerve­zetek útmutatásait. zj otthon létrehozása. — Tanácsülésén határoz tunk, hogy ebben az évoei kialakitunk az általános isko Iában egy napközi otthont A rendelkezésre álló össze nem fedezi teljesen a költse geket, ezért ebben a munka ban is számítunk a falu ősz szefogásra. Társadalmimon- ka-felajánlásokat gyűjtünk. A jelek szerint, csak az anyag kerül majd pénzbe. Romhányi Andrásné har­mincéves, két pici gyermeki van. A nagyobb nemsokára négyéves lesz. s a tanácstag anya szeretné óvodába adni. A két gyermek mellől nem tun dolgozni menni. Férje a salgó­tarjáni öblösüveggyárban üvegfúvó. A fiatalasszonyt a férje véleményéről kérdezem — Még a járdaépítés idejen történt, hogy az egvik lak' saját udvarába vitte be a jár­dalapokat. Szóltam neki, hogv azokat nem azért szállították Megharagudott rám, pedig ne­kem volt igazam. A férjem azt mondta, miért kell nekem haragosokat szereznem, de is belátta, az ilyen dolgok mellett nem lehet szó nélkül elmenni — magvarázza. — Ha jelölik a mostani vá lasztásokon. elvállalja újra a megbízatást? — Miért ne? Időm van rá s szeretném, ha még többet tudnék tenni a körzet lakói­ért. Sz. Gy. Az üzemi és területi párt- szervezeteknek azt szükséges megfogalmazniuk, hogy az adott területen milyen neve­lési feladatoknak kell megha­tározniuk a szakmai-közmű­velődési programokat. A pártszervezeteknek kell meg- jelölniök azokat a politika-?, világnézeti és egyéb nevelési célokat — például a gazda­sági tervekből következő to­vábbképzési teendőket —, melyek a közművelődési programban „aprópénzre vált­hatók”. Ez az általánosabb feladat- meghatározás nyújt megfelelő támaszt a művelődési ottho­nok számára, és gyakorlatilag csak ennek alapján lehet egy-egy évad végén beszá­moltatni a szakmai vezető­ket, ennek alapján lehet ér­tékelni a munkájukat. A ne­velési feladatok megoldásá­nak formái és eszközei a fel­készült népművelők rendel­kezésére állnak, ezek kialakí­tása olyan szakmai feladat, melyet terveik megfogalma­zása során nekik kell megol­daniuk. A pártszervezet feladata továbbbá, hogy segítsen a népművelőknek a művelődés­hez szükséges feltételek ki­alakításában. Segítsen abban, hogy az illetékes tanács kö­telességének tekintse a mű­velődés egészének szervezését és összehangolását, s szere­pének és súlyának megfelelő figyelmet fordítson a közmű­velődésre. Segíthet a pártszervezet az anyagi feltételek biztosításá­ban is. Ahol a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek közösen biztosítják egy kö­zösség művelődési feltételeit — szerződéses formában, kö­zös fenntartással, vagy más eszközökkel — ott az egy-egy területen önmagában nem kielégítő anyagi eszközök sokkal nagyobb hatékonyság­gal szolgálhatják a nevelést, a művelődést. Ezt a szüksé­ges együttműködést elsősor­ban a pártszervezetek hely- zetfelistrferése és céltudatos munkája biztosíthatja. MINDEZ azt jelenti, hogy a helyi pártszervezetek fela­data a művelődés irányításá­ban az elvi, politikai keretek és a gyakorlati feltételek biz­tosítása. illetve ezek alapján a művelődési otthonok tévé- kenységének rendszeres el­lenőrzése, értékelése. Rátki András, az MSZMF KB munkatársa Két nemzedék — k ­IMÓGRÁD — 1973. március 6., kedd 5 Intézkedések a bútorgyártás fejlesztésére Suli után Tavaszi irodalmi presszó Ha megbízzák, újra vállalja Még többet a lakókért

Next

/
Oldalképek
Tartalom