Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
(Folytatás a 2. oldalról) fásának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll. ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika megmagyarázása, árrendszerünk széles körű megértése folyamatos feladat. A termelői árrendszerünk jelenlegi fogyatékossága főképpen az. hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságában levő különbségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos többlet- jövedelemhez, ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólag nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket tovább kell fejleszteni. Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak esökkentheitőségénék ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítandók erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árelljen őrzésre a kormány széles körű intézkedési terveit dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. így például bevezetjük a megrendelőket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. A kormányzat, az Országos Anyáig- és Árhivatal kötetes a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munkáját jobban összehangolni, a visz- szaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni. Szükséges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták, vagy nem követelték meg. A termelőd árak ellenőrzése, az Indokolatlan áremelés elhárítása és meggét- lása enélkül Lehetetten. A termelői árakkal kapcsolatban igen fontos feladat, melyet "ovid időn belül el kiéli végezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pontosan meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük. A lakosságot, mint fogyasztót, természetesen elsősorban a fogyasztói árak alakulása érdekli. A lakosság egyben termelő is a mi rendszerünkben. Ebben a minőségében érdekelt a termelői árak alakulásában is. Azt, hogy az adott üzemben például emelkednek a termelői árak, könnyen megérti az ott dolgozó ember és másoknak is meg tudja magyarázni a nyersanyagáraik emelkedésével, a nekik bedolgozó, velük kooperáló üzemek áremelésével, a világpiaci árak alakulásával. Élénken, sőt, sokszor nagyon élesen reagálnak azonban arra, ha a fogyasztói támogatás céljára költségvetésben tartalékot képeztünk. A tartalékot csak rendkívüli gondossággal és körültekintéssel lehet felhasználni. Januárban felemeltük az égetett szeszes italok és a dohányféleségek fogyasztód árát. A tej és tejtermékek fogyasztói áremelésével egyidejűleg a többletkiadások részbeni ellentételezéséül növeltük a nyugdíjak, a családi pótlékok, gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak ösz- szegét. Március 1-től csökkentettük egyes ruházati termékek árát. Még az idén további árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő árualapot tudunk biztosítani. Nagyobb és a lakosság széles .körét érintő életszínvonal-politikánkkal összhangban álló intézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek ellentételezéséül az iparcikkek, elsősorban a textiláruk tömegét átfogó árleszállításra csak a következő ötéves tervben kerülhet sor. 1967. óta sokszor elmondottuk, de újra megismétlem: végső soron az a célunk, hogy értékarányos fagyasztói árrendszert alakítsunk ki. Jelenleg évente közel 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél. Hat évvel ezelőtt azt váltottuk, hogy ennek rendezésére két-három ötéves tervidőszak szükséges. Most ugyanazt mondjuk. Nehezebbnek mutatkozik a végrehajtás, mint gondoltuk. A továbbiakban a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül az egyik tog- fontosabbal, a lakáshelyzet alakulásával kívánok foglalkozni. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztés! tervet dolgozott ki, amely 1975-ig egymillió lakás felépítését tűzte ki célul. Lakásépítési terveinket teljesítettük. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottuk, viszont az állami telepszerű lakások építése némi késéssel tut fel a tervezett színvonalra. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 000 Lakást építettünk, ebből az utóbbi 2 évben mintegy 165 000-ret. A még hiányzó 226 000 Lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható. Az elmúlt évek jelentős erőfeszítései ellenére a lakáshiány — különösein a fővárosban és néhány kiemelt városban — még mindig társadalmunk legégetőbb problémái közé tartozik. Az 1971- ben végrehajtott lakásreform igazságosabbá tette a lakáselosztást, kiegyenlítettebbé a. lakással kapcsolatos teherviselést, kedvezőbb feltételeket teremtett a lakásépítés növeléséhez, a Lakások karbantartásához. A munkáscsaládok lakásigényének kielégítésére különösen nagy figyelmet fordítunk. Ezzel összhangban az eddiginél következetesebben érvényesül az a fontos követelmény, hogy a lakásépítési kedvezmények — különösképpen az állami támogatás —> elsősorban a munkások, a bérből és fizetésből élők, a nagyvárosok és munkáslakta települések lakáshelyzetének megjavítását segítsék. Az 1973-tól érvényben levő új rendelkezések a jövedelmi és szociális viszonyokkal arányos, társadalmilag igazságosabb teherviselést tesznek lehetővé, kedvezőbben állapítják meg a kamat és kölcsön visszafizetésének feltételeit. A lakosságnak az is egyik gondja, hogyan jut el leggyorsabban és lehetőleg kulturált körülmények között a munkahelyére, vagy bármá- lyem más útioéljahoz. Az elmúlt két évben sokat fejlődött hazánkban a közlekedés, elsősorban a tömegközlekedés. A vasútvonalakon nőtt a villamos és a Dieselvontatás aránya. Korszerűsödött a közúti hálózat. Sokat foglalkoztunk a főváros tömegközlekedési gondjainak enyhítésével. Ezt segítette megoldani a kelet—nyugati metróvonal építésének befejezése és a forgalom megindítása a vonal teljes hosszán. Meggyorsítottuk az észak-déli metróvonal építését. 1976 végéig üzembe helyezzük a Nagyvárad tér—Deák téri szakaszt. Természetesen más tömegközlekedési eszközök fejlesztésére is nagy gondot fordítunk, Népszaporulat és intézkedések Rátérve az egészségügy helyzetére, engedjék meg, hogy idézzem az 1972. áprilisában megalkotott egészségügyi törvényt, mely kimondja: „Az egészségügy állami feladat, s egyben az egész társadalom ügye. Ennek alapján gyakorlatilag az ország egész lakossága betegségi biztosításban és ingyenes orvosi ellátásban részesül.” A leutöbbi hőnapkoban népünk egészségvédelme érdekében megvizsgáltuk a népélelmezes helyzetét, es meghatároztuk a tennivalókat. Elemeztük az iskolaegészségügy, az iskolás fiatalok testi-szellemi fejlődésének helyzetét. A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva biztosítanunk kell, hogy a nép- szaporulat kedvezőbben alakuljon. A korábban meghozott intézkedéseink hatására 1967-től kezdődően valamelyest emelkedett is a népszaarak és azok színvonala emelkedik. Pedig a kettő egymással szorosan összefügg. A fogyasztói árszínvonal 1968—72. között, négy év alaitt 7,6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez évben 3,6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző négy évben. Az árak egyébként — saját munkánk hiányosságai mellett — alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedése következtében növekszenek gyorsabban, mint az előző években. Áraink a külső piacok áremelkedését az import révén — központi intézkedések hatására csaik késleltetetten és őrösén korlátozottan —, de bizonyos mértékig követték. Ez a következőkben sem lehet másképp. Számolni kell azzal, hogy a tőkés importból származó, nem alapvető fogyasztási cikkek áremelkedése a belföldi fogyasztói árakban is kifejezésre juthat és ez a szocialista külkereskedelmi árak esetenkénti emelkedésénél néha szintén elkerülhetetlen. Arra kell törekednünik, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedés azt semmiképpen ne haladja Az országgyűlés szünetében K ádár János parlamenti kép- meg. Az ehhez szükséges ár; viselőkkel beszélget porulat, de ess a folyamat megállt, és az elmúlt évben 14,7 ezrelék volt a születési arányszám. Sokan, sok helyről, több vonatkozásban indokoltan felhívják a figyelmünket arra, hogy ez az arány még mindig nem megfelelő, nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen.. Gyors ütemben nő a nyugdíjasok száma, 1960-ban az összlakosság 6,4 százaléka, 1972-ben pedig 14,8 százaléka volt nyugdíjas. A lakosság elöregedésének jele, hogy a nyugdíjasok száma megközelíti az ipari munkások teljes létszámát Hosszabb távon mind kevesebben lépnek a munkaképes korú nemzedék sorába. Csökken az anya tiszteletreméltó szerepére, az egészséges, új élet világra hozására képes nők száma és aránya. Demográfusaink szerint, ha a jelenlegi népszaporodás változatlan marad, 20—30 év múlva társadalmunknak már nemcsak a korösszetétele módosul erőteljesen, hanem a lakosság létszáma is csökken. A tudatos családtervezést továbbra is népesedéspolitikánk alapjának tekintjük. Nem akarunk olyan megszigorításokat bevezetni, amilyenek korábban érvényben voltak. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akarnak-e, illetve hány gyermeket akarnák. Tudjuk, hogy a közszellemen és a közfelfogáson is változtatni kelL A szocialista társadalom minden téren azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének alakításáért felelősséget éreznek, és annak érdekében gondokat is vállalnak magukra. Ezt az elvet következetesen ég határozottan, mindent megelőzve érvényesíteni kell a népesedéspolitika kérdéseiben is. Nem szabad eltűrnünk, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a szülő nők és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyok, Ehhez az . üzemi pártós szakszervezetek segítségét kérjük. Emellett azonban egy sor kormányzati intézkedésre is szükség van. Fel kell emelni a kétgyermekes szülők családi pótlékát Növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt, lehetőleg minél előbb, de a jövő esztendőben feltétlenül, örvendetes, hogy a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben növekszik az óvodai férőhelyek száma, sok esetben a költségvetés felemelése, a társadalmi összefogás, az üzemek segítsége révén. Ezt a folyamatot még erősíteni szükséges, és emellett ugyanígy kell eljárni a bölcsődei férőhelyek számának növelésében. Ezek összessége azt jelenti, hogy kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani azok számára, akik a gyermekeket világra hozzák, gondozzák és nevelik. De ez nemcsak anyagi kérdés. Ezen túlmenően szemléletváltozásra és más intézkedésekre is szükség van. A tudomány és az orvosi gyakorlat egyaránt megállapította: a terhesség többszöri erőszakos megszakítása nemcsak a nők egészségét veszélyezteti, hanem rendkívül károsan befolyásolja a később születő gyermekek fejlődését is. Kötelességünk, hogy az anyák és a nők egészségét sokkal jobban védjük. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a nők egészségét sokkal jobban védjük, s biztosítsuk, hogy az új nemzedék erős és egészséges legyen. Tiszelt országgyűlés! Az államélet fejlesztéséi szolgálja a két éve hatályba' lépett tanácstörvény. A törvény végrehajtásának tapasztalatait a Minisztertanács nemrégiben megtárgyalva megállapította, hogy a törvény bevált. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, tevékenységük aktívabb lett. Nőtt a tanácstestületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól képviselik a lakosság érdekeit, hatékonyabbá vált együttműködésük a nem tanácsi szervekkel. Ez különösen a lakás és a gyermekintézmények, a kommunális létesítmények fejlesztésénél volt eredményes. Növekedett a tanácstagok felelősségérzete is. A törvény egyik célkitűzése az államigazgatás tökéletesítése és szocialista jellegének erősítése. Ezt fejezte ki a munkamegosztás átalakítása az államigazgatási szervezeten belül. Lényegében befejeződött a tanácsi feladat- és hatáskörök felülvizsgálata. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. A most működő. 1971. tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása néhány hét múlva lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általános választását. A választás mindig jelentős belpolitikai esemény, amely valójában országos méretekben folytatott beszélgetés a lakossággal. Jó alkalom ez politikánk, a közvetlen és a távolabbi célkitűzéseink, lehetőségeink ismertetésére, ugyanakkor az ország népe véleményének, javaslatainak megismerésére is. A választást előkészítő politikai munkában van miről beszélnünk. Ismertessük magabiztosan az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk. Közeledik a nagyüzemek államosításának negyedszázados évfordulója, amely jó alkatom árra, hogy végiggondoljuk a munkásosztály vezetésével elért gazdasági, társadalmi eredményeinket. Méltassuk a párt X. kongresszusának határozatai, a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása, a negyedik ötéves terv, az 1973-as évre szóló népgazdasági és tanácsi tervek végrehajtását, továbbá a tanácstörvény megvalósító-^ sát. Ezek mellett a figyelmet elsősorban a helyi tennivalókra célszerű irányítani Hosszú idő után első ízben válik el az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása. A választások időbeni elkülönítésétől — többek között — azt várjuk, hogy növeli a helyi tanácsválasztások jelentőségét, a képviselőválasztások során pedig fokozottabb hangsúlyt kapnak majd az országos kérdések. Választási rendszerünk alapelyei megfelelőek, a választásokat a választójogi törvény kipróbált elvei alapján szervezzük. A választás hozzájárul a szocialista demokrácia szélesítéséhez, fokozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a közügyekben való aktív részvételhez. A szocialista demokrácia szélesítése, a vita szabadsága, a jelöltek kiválasztásának demokratizmusa járjon együtt a hatékonyabb tanácsi munkával. a rend és az állami fegyelem megszilárdításával, a közösen kimunkált és meghatározott feladatok következetes végrehajtásával. Ezután Fock Jenő elvtárs részletesen szólt a nemzetközi helyzet alakulásáról, a szocialista országok együttműködésének eredményes kük politikájáról, a Szovjetunió békeprogramjáról, a vietnami nép győzelméről, a béke_ és biztonsági értekezlet előkészítéséről, mindazokról a tennivalókról és tevékenységről, amelyeket a Magyar Népköz- társaság folytat a béke és biztonság megteremtése érdekében. Beosztásra való tekintet nélkül Befejezésül a következőket mondotta: Tisztelt képviselő elvtársak! Céljaink, terveink és soron következő feladataink. úgy látjuk, reálisak. Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia, az állampolgári jogok biztosítása es következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását. Ez minden egyes állampolgárnak — beosztására való tekintet nélkül — lelkiismeretbeli kötelessége. Népünk mind világosabban látja, hogy előre-, haladásunk csakis így biztosítható. Meggyőződésünk, hogy törekvéseinket úgy tüd- juk maradéktalanul teljesíteni, ha támogat bennünket az ország dolgozó népe, s feladataink tudatosítása tettekben válik a tömegek alkotó erejévé. A negyedik ötéves terv sikeres végrehajtásáért folyó munkaverseny, az egyre gazdagabbá váló és terebélyesedő szocialista brigádmozgalom fellendülése a bizalmat, céljainkkal való egyetértést mutatja. Mi. a kormány tagjai, igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bi- zalomnák. Arra törekszünk, hogy politikai, szakmai és erkölcsi szempontból a legalkalmasabbak legyenek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság határozata nyomán kialakult aktív, alkotó politikai légkörben az élet minden kerületén újabb sikereket érünk el. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után megkezdődött az expozé feletti vita. Felszólalt dr. Bognár Ferenc Borsod megyei, Györke Imré- né Veszprém megyei képviselő, majd ebédszünet után dir. Bíró József külkereskedelmi miniszter kapott szót. Dr. Bírd Joxssef Külkereskedelem * és a belső piac egyensúlya Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter felszólalása elején rámutatott, hogy áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bony olítj uk le, a többi országra pedig forgalmunk egyhar- mada jut. Az utóbbin belül, a fejlődő országokkal forgalmunk 18 százalékot képvisel. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődik, és az export aránya a nemzeti jövedelemben megközelíti a 40 százalékot. A külkereskedelmi forgalom gyors növekedését bizonyítja, hogy 1961—1970. között átlagban az 1 százalékos nemzeti jövedelem emelkedésére csaknem 2 százalékos külkereskedelem-forgalomnövekedés jutott. Ismeretes, hogy a magyar népgazdaság negyedik ötéves tervének fő célkitűzése a termelés hatékonyságának növelése. Ennek elérését a fejlesztések, az anyagi és szellemi erők, az emberi munka észszerű felhasználása mellett a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozása is biztosítja. Terveink szerint a külkereskedelmi forgalom 1970-hez képest 1975-ig 40—50 százalékos emelkedélt ér el. A negyedik, ötéves terv eddigi két esztendejében a külkereskedelmi forgalom gyorsan emelkedett. 1971-ben az áruforgalomban: az import növekedett nagyobb mértékben. 1972-ben határozottan törekedtünk az egyensúly helyre(Folytatás a 4. oldalon) NÓGRÁD - 1973. március 22., csütörtök 3
