Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

Egyre magasabbak a szintek Kék-fehér atléták Salgótarj ánban Sár borítja a Kohász-pálya salakját, elmosta a viz a sző- gesek nyomát. Az atléták esténként a tornatermekben ad­nak randevút egymásnak, és csak a hosszútávfutók azok, akik dacolva az időjárás viszontagságaival ott kaptatnak a hegyek lankáin a márciusi mezei versenyre gondolva. Az SKSE atlétaszakosztálya a legnépesebb, leszámítva a termé­szetjárókat, a nagymultú sportkörnél. Kiválóságok egész so­ra nevelkedett itt, a fenyvesek szomszédságában. Ki ne em­lékezne Bolyki Istvánra, Tompay Olivérre, Botár Attilára, hogy csak néhány nevet említsünk. A tarjáni klub szinte minden évben nevelt kiválóságokat, országos bajnokokat, akik szívesen gondolnak vissza az SKSE-re. Ma is a Kohász­szakosztály képezi az alapját Nógrád atlétikájának, hiszen a három egyesületi edző mellett hat edző foglalkozik a sport­iskolásokkal és a szakosztály létszáma meghaladja a százat. Mit terveznek, elégedettek-e a tavalyi évvel és még jó né­hány kérdést tettünk fel Vertich Józsefnek, a Kohász-atléták szakágvezetőjének. Az első kérdés így hangzott: —- Hol áXl az SKSE az. or­szágos rangsorban? — Atlétáink az 1971-es év­ben a különböző országos baj­nokságokon összesen 428 pon­tot szereztek. A fiúk 278-at, a leányok 150-et és ez a 38. helyhez volt elegendő. Tavaly az összesített rangsorban sportkörünk az előkelő 26. helyre jött fel a fiúk által gyújtott 413 és a lányok ál­tal megszerzett 236 ponttal. A fejlődés több mint 50 százalé­kos! — Hogyan oszlik meg a pontszerzés? — Első eset szakosztályunk életében, hogy minden kor­csoportban szereztünk baj­noki pontot, azaz minden kor­csoportból volt versenyzőnk az országos bajnokság pontokat adó versenyeiben. Férfi ifis- táink és serdülő lányaink is jelentős előrelépést tettek. — 'A minősítésekről is sze­retnénk képet kapni. — A közvetlen élvonalban nem volt változás. Az if júsá- giáknál az aranyjelvényesek­nél mondhatunk javulást, A mennyiségi emelkedést főleg a serdülő korú sportiskolások adták. Üj aranyjelvényes ver­senyzőink: Bartha Angéla, Demus Mária, Koós Ágnes, Bocsó Gyula és Szilágyi Ti­bor. Ezenkívül 8 aranyjelvé­nyes ifistánk van, akik mel­lett 19 az ezüstjelvényes, és 32 a bronzjelvényesek száma, ide számolva a sportiskoláso­kat is. Komka Magdolna ér­demes sportoló — mint is­mert, megvált a szakosztály­tól, 8 másodosztályú verseny­zőnk, 11 harmadosztályú ver­senyzőnk van a felnőttek kö­zött, — Milyen helyezéseket ér­tek el az országos bajnoksá­gokban? — Versenyzőink erősen túl­teljesítették a normát, hiszen az 1971-ben szerzett 38 he­lyezéssel szemben a tervezett 44—46 helyezéssel szemben 51 helyezést értek el! A felnőt­tek közül Komka országos baj­nok lett, Kaffka az utánpótlás bajnokságon harmadik helyet szerzett, serdülőink közül Bartha Angéla két második hellyel tért haza, Kaffka meg­nyerte az országos II. osz­tályú bajnokságot, vidékbaj­noki címet szerzett Angyal János, s az ifik közül Mol­nár Erzsébet és Wollner Ákos tért haza bronzéremmel. Az országos vidéki serdülő baj­nokságon Bocsó, Radvánszki és Varga szerzett III. helyet. Ezek csak a dobogós helyezé­sek, s mellettük se szeri, se száma a 4—8. helyeknek, ami a pontozás szempontjából szó­ba jött. Örvendetes, hogy a helyezésekből sportiskolásaink 22-őt szereztek, így szereplé­sükkel igen elégedettek lehe­tünk. — A területi versenyek? — A Salgótarjánban meg­rendezett felnőtt bajnokságon 8 helyezést, Egerben az ifik 25 helyezést — köztük 7 első helyet — értek el, míg Mis­kolcon, a serdülő A-bajnoksá- gcun 12 helyezéssel — 4 első­vel — a serdülő B-bajnoksá- gon pedig Nyíregyházán 5 helyezéssel, ugyancsak 4 első hellyel tértek haza verseny­zőink. Hozzá kell tennem, ha egy kicsit rutinosabbak ifistá- irik, még jobb eredményeket érhettek volna el. — Hogyan értékeli az NBI. B-s szereplést a szakágveze­tő? — A bentmaradást — hozzá kell tenni, mások jóvoltából —, elértük, ám elmaradtunk az 1971-es teljesítményektől. Az is igaz, hogy az NB 1-ből kiesett Borsoddal és Csong- ráddal. valamint Debrecennel lényegesen erősebb lett a csoport. Végeredményben mindkét együttesünk a ne­gyedik helyen végzett. Az NB I. B-ről talán annyit. hogy évről évre nehezebb lesz a helytállás. Egyáltalán: egyre magasabbak a szintek. Atlé­tikában is telje» embert kíván a sportág. — Hány csúcsot értek el a Kohász-atléták 1972-ben? — 1970-ben 19, 1971-ben 30, 1972-ben pedig 18 csúcsot ér­tek el versenyzőink. Egyre ne­hezebb emelni az eredménye­ket, és minél feljebb kerü­lünk, annál nehezebb azokat túlszárnyalni. A csúcsok kö­zött több olyan van, amelyre felfigyeltek, és vidéki vi­szonylatban számottevő ered­mény. — A sportiskolásokat már említettük, mégis fontos kér­désnek tartjuk, hogy az át­szervezésről érdeklődjünk. — Az átszervezés, amelyet nyugodtan nevezhetünk újjá­szervezésnek is, sok munká­val jár, és bár szerettünk volna országos szinten is eredményeket felmutatni, a 37 sportiskola közül a 20. he­lyen állnak atlétáink. Igaz az is, hogy a 14. helytől mind­össze 4 pont választja el őket. Az újjászervezés kicsit lassan haladt, a munka jó része a közbejött tanévszünet miatt őszre tolódott. Végül kiala­kultak a csoportok, a szak­osztályvezetés, az edzők sze­mélye is biztos lett. s most az a fontos, hogy szervezett, rendszeres és módszeres mun­ka folyjon, mert az országos vezetés ebben az évben már eredményeket vár tőlük. — Mi az, amiben javítani kell ebben az évben? — Nagy volt tavaly a fluk­tuáció. Jöttek-mentek a sportolók. Egyik fontos fela­datunk lesz, hogy ne csak a fiatal korosztály lépjen előre, minőségileg, hanem az idő­sebb versenyzők is. Év végé­re szakosztályunk úgyneve­zett élvonala alaposan le­csökkent. Komka, Velenczei, Palaticzky, Sándor elment, il­letve többen abbahagyták a versenyzést. Nehéz lesz őket pótolni Csak a fiatalok ala­pos előretörése segíthet az összképen. — Mi a legfontosabb célki­tűzés 1973-ra? — A minősítési szinteket alaposan megemelték, a nem­zetközi mezőnyhöz igazították. Bizony nagyon nagy erőt, ki­tartást kíván a II. osztályú szint teljesítése, ugyanígy az ifjúsági aranyjelvényes szint megtartása. Nem közömbös, hogy szakosztályunk az idén hogyan fog ezen a téren helytállni, hiszen a minőség­hez anyagiak is tartoznak. Az ifjúsági korcsoporttól lefelé, minden csoportban évjáratos versenyek lesznek, ami máris mennyiséget követel, elsősor­ban a sportiskolánktól. Már itt el kell kezdeni a nevelést, alaposan, eredményesen és nem elég csak azokkal foglal­kozni, akik egészségügyi moz­gást végeznek. Rendszeres, módszeres munka vár edző­inkre, akik eddig is mindent megtettek szakmailag a kék- fehér színekért. Szokács László Hideg a korcsolyázók paradicsoma 1973. telén a Kazash SZSZK Zalijszkij Altáj hegyei között elterülő híres korcsolyapályán, kétéves szünet után újra ver­senyt rendeznek. A Szovjet­unió legjobb gyorskorcsolyá­zóinak vetélkedését rendezik meg ott. a sportolók — a szakértők véleménye szerint — a világ egyik leggyorsabb pályáján futnak. Medeo — ez a tenger szint­je felett 1650 méter magasan fekvő helység — először 1951- ben vált híressé. A gyorskor- csolyapályán több éven át szá­mos hazai és világrekord szü­letett. Medeóban rendkívül ..gyors” volt a jég, mivel egy közeli folyó, a gleccserek tisz­ta vizét szállító kis Almaat- nyik vizét használták fel a pálya jegének készítéséhez. Fred Anton Maier többszörös világbajnok norvég gyorskor­csolyázó így nyilatkozott Me- deóról: ■•A világ legjobb korcsolya­pályáin versenyeztem, de ko­rábban nem jártam Medeó­ban. habár sokat hallottam róla. A valóság minden el­képzelésemet felülmúlta. Cso­dálatos itt'a jég.” Medeóban nemrég befejez­ték a két eve épített sport- komplexumot. A létesítmény a régi pálya helyén, a Mohnataja hegy lá­bánál fekszik. Száznegyven kilométer hosszú csőrendszer biztosítja a műjég állandó hő­mérsékletét. Októbertől má­jusig lehet a gyorskorcsolyá­zóknak, jégkarangozoknak és műkorcsolyázóknak verse­nyezni itt. A pálya körül 11 ezer nézőt befogadó stadion épült. A tri­bünök alatt helyezkednek el az újságírók és sajtótudósítók szobái, az orvosi rendelők, filmvetítő és a szauna. A sportpályát felszerelték elekt­romos eredményközlő beren­dezéssel, célfotó-berendezéssel és más. a modem sportver­senyek rendezéséhez nélkülöz­hetetlen berendezéssel. Nem várják a Szeretünk a mérkőzés után zuhanyozni, milyen más jó talajú pályán játszani, mint göröngyös, hepe-hupás talajon. Mennyivel esztétikusabb, ha kényelmes öltözőben várjuk a mérkőzés kezdetét, mintha valamilyen al­kalmi helyen villámgyorsan kellene mezbe öl­tözni. Nem kicsi az az összeg, amelyet álla­munk Nógrádiján is sportlétesítmények fel­újítására, korszerűsítésére fordít. Igaz. nem lehet minden igényt kielégíteni, alaposan meg kell nézni hogyan gazdálkodunk a fo­rintokkal. Mindig oda kell irányítani az ösz- szeget, ahol a legfontosabb, ahol legszüksége­sebb a pályaépítés, az öltözőfelújítás. Hány helyen sírnak, panaszkodnak, várják a fel­sőbb szervek segítségét, pénzmagot követel­nek, ugyanakkor karba tett kézzel nézik, ho­gyan malik az öltöző vakolata, hogyan eszi a rozsda a kerítés!:, hogy lepi el a víz a pá­lyát ( Nógrádban szerencsére a lenti példa csak elvétve jellemző. Annál dicséretesebb, hogy tavaly nem kevesebb, mint 682 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a spor­sült galambot! I tolók és a sportot szerető szurkolóki Nem várták a sült galambot, nem ültek tétlenül a szécsényiek, amikor az öltöző korszerűsítésé­ről volt szó. Somoskőújfalu is megmozdult, amikor a tekepályához kellett a munkáskéz. Barnán az öltöző felújításához, Balassagyar­maton az öltöző és a JTS-székház építéséhez nyújtottak jelentős segítséget a társadalmi munkások. Szurdokpüspökiben is ott serény­kedtek az öltözőnél, pedig az építéshez egy fia nem sok, annyi forintot sem kaptak. A megyeszékhelyen több mint 300 ezer forint az elvégzett társadalmi munka összege kü­lönböző pályákon. A felsorolt helyeken felis­mertek, érzik maguknak építik, amit építe­nek. Nem vár.jak a sült galambot, hanem tett­re készen állnak, ha a községről, az egyesü­letről van szó. Ezeken a helyeken azt is tud­ják, hogy összefogással, lelkesedéssel ' sok mindent el lehet érni, meg lehet valósítani. Ezért kell tisztelettel, az elismerés hangján szólnunk azokról a társadalmi munkásokról, akik ott vannak hatszáznyolcvankétezer fo­rint mögötti fács) Munkában az új testnevelő tanár A Szurdokpüspöki községi Tanács és az általános iskola vezetősége nagy gondot for­dít a korszerű oktató-nevelő .unka tárgyi feltételeinek megteremtésére. Az elsősor­ban községi támogatósból épült új iskola mellett jól fel­szerelt öltözővel és szertárral ej. látott tornaszobát létesítet­ek. Létesítményükben Kubá- nyi Eszter személyében új testnevelő szakos nevelő kezd­te meg a működését. A tanár­nő most végezte el a Tanár­képző Főiskolát, tele ambíció­val érkezett a községibe és a ianulók körében mindent el­követ, hogy az eltelt évek hi­ányosságait pótolja. Tanítvá­nyaival Jobbágyiba is átjár, hogy a nagyobb követelményt jelentő anyagot átvegyék. Sze­retnék túlteljesíteni a szom­széd község teljesítményét. Képünkön közös atlétikai felkészülésen Kübányi Eszter- tanítványaival. Herbst Rudolf felvétele APRÓHWOíTfSfK A NÓGRAD megyei Vegyesipari Javító Vál­lalat felvételre keres 2 fő géplakatost. Je­lentkezés : munkaügyi előadónál, Zagyvapál- falva, Kölesei u. 17. ROZSAK: Bofcor-futó-babaró­zsák, a világ legszebb fajtagyűjteménye. Díszcserjék, szegély­növények, japán dísz­almák, díszszilvák, Dupla virágú, nemes orgonák, tuyák, kú­szófenyők. Gladiolus- amarillys-tubarózsa- hagymák. Vidéki meg­rendeléseket postai szállítással, pontosan teljesítjük. Kérje díj­mentes színes nagy árjegyzékünket. Szál­kái díszfaiskola, Bu­dapest VI., Népköz- társaság 8. KÉTSZOBÁS, össz­komfortos házrész be­költözhetően ' eladó. Salgótarján, Kun Béla «. 7. A MEZŐGÉP VÁL­LALAT EGER, PÁSZTÓI GYÁR­EGYSÉGE felvesz köszörűs, marós szakmunkásokat több műszakos beosztásba. Bérezés megegye­zés szerint. Jelentkezés: ME­ZŐGÉP, PÁSZTÓ ínunkaügyi csoport. W évet betöltött lányokat szövőnőnek és csévélőnek felvesz a PTM Angyalföldi Szövőgyára. A be­tanulási idő szövő­nek 8 hét, csévelő- nek 3 hét. Ezen idő alatt kb. havi 1050,—Ft bruttó fi­zetést és napi egy forintért ebédet biztosítunk. Lakást minimális térítés mellett adunk. Jelentkezés ÍRÁSBAN a gyár munkaerő-gazdál­kodásán. 1138. Bu­dapest, Szekszárdi út. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom