Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

/ Hetvenöt éves lenne Bertolt Brecht A világ egyik legnyugtalanabb ég legkísér- letezőbb kedvű költője és drámaírója, az augsburgi születésű Bertolt Brecht tegnap lett volna 75 éves (meghalt Berlinben, 1956. augusztus 14-én), ha munkával, és gyötrődé­sekkel terhes életútja nem hozza rá ötven­nyolc esztendős korában a hElláit. * Regényes élete legalább annyira rendha­gyó, mint drámái és költészete. Édesapja az augsburgi nagy papírgyár igazgatója volt, de már korán „meggyűlt a baja” nyugtalan ter­mészetű fiával. A reálgimnáziumból csaknem kicsapták Bertoltot. bizony nagy szükség volt az apai tekintélyre, hogy a háborúellenes írás miatt meg ne rekedjen a fiú. Tizennégy éves korában már verseket írt, tizenhét éves, amikor már rendszeresen jelentek meg ver­sei az Augsburger Neueste Nachrichtenben. Húszesztendős volt, amikor kíméletlen gúny­nyal leleplezte a nacionalista-militarista Né­metországot „Legenda a halott katonáról” című versében. A bizottság (a költeményben!) még az elesett katonát is kiásatta rögtönzött sírjából; A doktor megnézte akkurátuson öt, vagy mi belőle maradt, És úgy találta: harcképes ugyan, De a veszélyben megszaladt. S magukkal vitték rögtön a katonát, Szép volt az éjszaka. Látszott, ha nem volt fönt sisak, Atcsülagos haza. S a papi segédlettel végigvonultatott ka­tonát indulók zaja közben ünnepelte a meg­szédített nép, tehát észre se vette, hogy az már bűzlik, mert halott. Később Hitler erre a versre hivatkozva fosztotta meg Brechtet német állampolgárságától. A hitlerizmus uralomra jutásakor önkéntes száműzetésbe vonult, Dániában telepedett le, majd Svéd­országba költözött, később Finnországban élt. (1936-tól Becher, Bredel és Feuchtwanger társaságában szerkesztette a moszkvai meg­jelenésű, Das Wort című irodalmi folyóira­tot.) Emigrációja alatt egymás után írta ha­ladó szellemű műveit, művészetét teljesen a proletariátus szolgálatába állította. 1941-ben Amerikába menekült, ahol Kaliforniában te­lepedett le, de elveiből nem engedett egy jottányit sem. Korábbi antifasiszta magatartásának, szo­cialista érzelmeinek „köszönhette”, hogy a hírhedt Amerikaellenes Tevékenységet Vizs­gáló Bizottság is maga elé idézte. Erről így ír önéletrajzában: „Gyanítom, hogy néhány darabom és versem, amelyet a Hitler elleni küz­delem korszakában .írtam, késztette a kongresz- szus bizottságát arra, hogy ideidézzen. Tevé­kenységem, a még Hitler elleni is, mindig tisz­tán irodalmi volt, és senkitől sem fügött.” Ez a tortúra 1947-re esett, talán ezért is költö­zött át egy esztendő múlva Svájcba, ahon­nan 1949-ben hazatért Berlinbe, s a Német Demokratikus Köztársaság támogatásával megalakította a Berliner Ensemble-ét, a ma már világhírűvé fejlődött Breeht-együttest. Rengeteg drámát írt, egész élete egy nagy, folyamatos, példamutató és befejezhetetlen kísérlet. Hazánkban elsősorban drámái tették közismertté nevét. Első színműve a Baaál volt, s első nagyobb sikere a Koldusopera, amelyhez Kurt Weil szerzett zenét. 1964-ben drámai műveiből magyar kiadás jelent meg. Huszonnyolc drámáját tartalmazza ez a kötet, köztük azokat is, amelyeket szériá­ban játszottak honi színházaink is. (Így: Kau­kázusi krétakör, A vágóhidak Szent Johan­nája, A kurázsi mama és gyermekei, Ga­lilei élete, Állítsátok meg Arturo Uit és így tovább.) Számunkra költészete sem érdektelen, hi­szen versei között nógrádi vonatkozású is akad: balladai hangvételű költeményében az emlékezetes salgótarjáni éhségmenetet énekli meg (Nyolcezer szegény ember a város elé vonul.). Songjait drámáiból ismertük és ked­veltük meg. Bertolt Brechtet a szocialista világirodalom legjelentősebb képviselői között tartják szá­mon. L. Gy. Énekeljünk szépen Zenei verseny Az első nyilvános fellépés Nyugdíjasok klubja Szécsényben A szécsenyi öregek régi vágya teljesült: a napokban tartotta ala­kuló összejövetelét a nyugdíjasok klubja. A nagyközség érdeklődő idősebbjei ezentúl minden hónap­ban közös szórakozásra gyűlnek össze a járási művelődési köz­pont épületében, ahol a jövőben rendszeresen helyet és programot biztosítanak a számukra. A klub programjában a szabad foglalko­zásokon kívül — újságolvasás, té' vénézés, közös beszélgetés, eszme­csere — ismeretterjesztő előadá­sok, csoportosan szervezett kirán­dulások is szerepelnek. Énekeljünk szépen címmel tartották vetélkedőjüket a megyei szolfézsverseny részt­vevőd. A salgótarjáni zenei általános iskolában, valamint a megye három zeneiskolájá­ban közel ötszáz muzsikát szerető és tanuló gyermek vett részt a selejtezőkön. A Salgótarjáni Állami Zeneis­kolában megtartott megyei döntőn negyvenketten indul­tak. A résztvevők hat korcso­portban vetélkedtek. A ver­seny három fordulóból állt. vetélkedőt. Kodály Zoltán egyik mondását idézte: az énekléstől a gyermekek meg­szépülnek. Hozátette: így volt ez a Nógrád megyei szolfézs- versenyen is. Mert aki szépen énekel, szépet produkál, an­nak az arcán is átsugárzik a dalolás szépsége. Az első három korcsoport­ban Pilisi Zsuzsanna, László Jolán és Miklós Ágnes, a sal­gótarjáni Állami Zeneiskola növendékei lettek a győzte­sek. A negyedik korcsoport­ban két első díjat adtak ki. Az elsőben népdalt énekel- A salgótarjáni zenei általános tek. A másodikban kétszóia- két tanulója, Nagy Zsuzsa és mű éneklés szerepelt, míg a harmadikban lapról olvasási készségüket és jártasságukat mutatták be. A verseny cél­ja az volt, hogy a magyar népdalok szeretetén belül fel­keltse a gyermekben a Nóg­rád megyed népdalok iránti érdeklődést. A második korcsoportban szereplő Zsidai Ágnes csak nógrádi népdalokat adott elő. A harmadik korcsoportban Görgey Melinda bátor ének­lésével és szép szövegkiejtésé­vel tűnt ki. Elbben a csoport­ban László Joli a lapról ének­lésben jeleskedett De min­denkiről elmondhatnánk egy- egy szép jelzőt Énekeljünk szépen — hirdette a vetélke­dő elnevezése, s a résztvevők — zömmel kislányok — ért­hetően, a szöveg tagolásának megfelelően szólaltatták meg a népdalokat. Többen a népi előadásmód tudatos megkö­zelítésere törekedtek. A megye különböző helyei­ről érkező szülők hűségesen kitartottak a versenyen részt­vevő gyermekek mellett A vetélkedő ugyanis nyilvános volt de ez egy pdllanatra sem zavarta meg a zeneiskoláso­kat Csak a kottát tartó ke­zek rezdüléseiből érződött a drukk — minden vetélkedő velejárója. Fasang Árpád, a zsűri el­nöke igen magas színvonalú­nak értékelte az egész napos Nádhera Judit nyerték a versenyt. Az ötödik és hato­dik csoportban szintén a ze­nei általános iskola tanulói, Szilágyi Katalin és Ézsaiás Edit diadalmaskodtak. A leg­szebb éneklésre kiírt küiöndí- jait Ézsaiás Edit érdemelte meg, a kétszólamú éneklés­ben nyújtott kiemelkedő tel­jesítményéért Görgey Melinda kapott feülöndíjat. A KÓTA Nógrád megyei szervezetének különél ját a legszebben meg­szólaltatott Nógrád megyei népdal előadásáért Nagy Zsu­zsának ítélte a zsűri. É ifflGEf Benvenuto Cellini mester élete Az Olcsó Könyvtár 709. amivel neki nagyon sok fee- köteteként jelent meg a tizen- serűséget okozott. Az ötvös­hatodik században élt Benve- mesterséget és -művészetet ta­nem emberé, hanem egy diny- nyészsák dudorai, amit csak úgy falnak támasztottal;. nulja és tizennyolc esztendős ugyanígy a dereka sem egyéb. hosszúkás tökkel teli korától „Michelangelo szép- mint séges modorának bűvöletében” zsák.. élve készíti domborműveit. Még > szókimondóbb. Életrajza jó része művészeté- olyan alakokról ír, akik ha nuto Cellini nagy hírű önélet­írása, amelyet méltán nevez­nek méltatói a reneszánsz ön­életrajzának is. Engels megállapítása szerint Életrajza jő része művészeté- olyan alaKokrol ír, akiK a a reneszánsz volt a legna- nek magyarázata és igazolá- hercegnél ártanak neki és gyobb szellemi forradalom, sa. Nem finomítja írását, szin- megfosztják anyagi támoga- amelyet az emberiség addig te gátlástalan őszinteséggel fásától. Ilyen Bernardone, az megért, olyan kor, amely óri- írja meg kalandjait. Egy na- alkusz, a balkezes ötvös, aki ásókat kívánt és óriásokat gyón vehemens kor vérbő egy alkalommal, amikor CeJ- szült, a gondolkodás, szenve- embere volt, aki „sohasem lini éppen a templomból jött dély és jellem, a sokoldalúság tudtam, milyen színű a féle- „négy olyat durrantott az or- és tudás óriásait. A burzsoázia lem”, mindig fegyverrel járt, ra alá, hogy a San Miniato modem uralmát megalapozó állandóan kalandokba kevere- hegyen is meghallhatták. Ú. férfiak igazán nem voltak dik, ellenfelei rettegtek tőle, te nyomorult hitvány disznó, polgárian korlátoltak. pártfogói pedig tartottak kitö- te! Hát ezzel tudod már csak réseitől. Ott volt az Angyal- híredet harsonázni” — kiál" „Benvenuto Cellini mester vór ostrománál, több észtén- tott rá és azonnal botért sza- élete, amiképpen ő maga meg- úőre várfogságra ítélik, vádol- ladt, hogy jól elnáspágolja. írta Firenzében” vetekszik jak pénzhamisítással és lopás* Mivel azonban hiába bármilyen kalandregénnyel, saj js <je mindenből kivágja hogy a „disznó” hisz’ azok sem idézhetnék na- magát. Az Angyalvár börtö- pénzverőből, ahová bemene gyobb erővel és több színnel néből összekötözött lepedők kült és egyébként is belátja, ennek a minden emberi in- segítségével menekül meg, hogy az ökölcsapásokat még- dulatot megmozgató kornak hogy aztán a kiszámíthatat- sem osztogatja az ember elő* hangulatát, szellemét. jan szeszélyű egyházi és vi- re megfontolt szándékkal, ne­mes bosszút eszel ki. A kö­varja, előbújjon a ___, DJ.Jr.„L lági hatalmasságok között, m érhetetlen becsvágyát kielé­gítve dolgozzon tovább. , Évekig formálgatta mester- ,* _______ ö tvösségét es a szobraszatot művét az 1549-ben bronzba / üzér volt, kém, rabló, gaz T /-> I/* 1 'Vt T íOTT/) I \ /) rí tTrtl r n rftTrt« ...... , -na- i .. t rr «s . becsülte önéletrajzát, egyik levelében silány műnek ne­vezte, igazán művészetnek az vetkező négysoros versikét tű­zi ki a templomnak legláto­gatottabb sarkára: „Itt Ber- nardonét rejti a föld gyomra, lelkű gyáva — / Erényei dús tekintette. Meg volt róla győ* ütött Medusa-ölő Perseusont. ződve, hogy művészi és em- Ez a műve a manierista stí- díszeit’fiára, / Buaccióra hagy- ben erényeit az egyetlen üsz- tusnak — (nagy művészek ta, arra a baromra.” Élete utolsó évei Medici herceggel való harcban tel­nek el. Állandóan anyagi já­randóságait követeli tőle, leg­telt példaképét, Michelangelót stílusát utánzó művészeti leszámítva, senki sem múlhat- irányzat) legkifejezőbb és leg- ja felül. Az utókor elismeré- érettebb eredménye, sét elsősorban mégis ez az önéletrajz biztosította Cellini Ellenkezést nem tűrő tér- ______=_________ ___ = s zámára. Stendhal itáliai úti- mészete sok ellenséget szer- jobb művét, a feszületen füg- naplójába azt írja róla, hogy zett neki. Érdemes idézni gg márvány Krisztusát 1500 „ez az a könyv, amelyet néhány sort, miként véleke- scudóért kénytelen a herceg- mindenekelött olvasni kell, dik a vadbaromnak nevezett nek átadni, aki mindig csak ha az olasz jellemet meg Bandeneltí „Herkules és Ca- ígérgeti neki az állandó akarjuk fejteni.” cus” nevű szobráról. A tehet­ségesek iskolája nevében el­es biztos munkát, pedig „mi mindent csináltam volna” — 1 G°e*hf. a mű,vet mondja, hogyha „Herkulesed- panaszolja, ha jobb körülmé­a világhír útján, amikor tér jedelmes tanulmány kíséreté­ben német nyelven megjelen­teti. A német költőfejedelem még csak egy gyatra máso­nek haját lenyírnák, akkorács- ka maradna kobakja, hogy abba semmi agyvelő sem tud­nyek között élhetek. Hetven­egy éves korában, keserűség­gel a szívében távozik ez ár­A hét könyvei na beleszorulni, az arca Olyan, nyékvilágból, amelyről ösztö- . „ , hogy az sem emberhez, sem n<js íróként a leghitelesebb latból ismén a müvet — így oroszlánhoz vagy ökörhöz nem emberi dokumentumot hagyta is a reneszánsz embereszmeny hasonlít... Vállai hasonlíta- ránk legragyogóbb megtestesítője- nak egy szamárnyereg hajta­nék tekinti a firenzei ötvöst tóhoz. Melle és egyéb izmai Cstikly László — az eredeti kézirat, mint erről a kötethez csatolt tanul­mányból, Szabó Ferenc írásá­ból értesülünk, csak a XIX. század első felében került elő és lett népszerű szinte az CORVINA- — Dömötör Tekla: — KOZMOSZ: — Galaktika. Tudo- egesz világon. Magyarra elő- Magyar népszokások. — Garas mányos-fantasztikus antológia. — SZOT 1889-ben fordították le Klára: A Szépművészeti Múzeum Lem, Stanislaw: Éden. Tudomá­A ielen kinrfás Fii<ri T ércei óö képei. — Sorbán, Raoul: Szervátj- nyos-íantasztikus regény. — A jeien Kiaaas tusi jozsej es usz Jen6 _ vadászati Viiágkiál- magvető: Bessie, Alvah: A Kepes Géza erőteljes, müve- lítás, isii. — EUROPA: — Aucasin felforgatok. Regény. — Csurka SZÍ fordításában jelent meg. Nicolette. Ófrancia széphistó- István—Rákosy Gergely: így. ria. — Christie, Agatha: öt kisma- ahogy vagytok! — Németh Tasz" Most bánnt-netett életemet lac- — D«mas, Alexandre: A há- ló: Európai utas. Tanulmányok „most, nanyt. veien eleiemet, rom _ Edej( Peter: Képek Tersánszky J. Jenő: A veszedel­leírom, / a nagy termeszei IS- tanúsága. GONDOLAT: — Barüs" mes napló. Kisregények, elbeszé- tenét dicsérve, I Ő gyújtott fel, ke, Heinz: Grönland — a Föld lések. MINERVA: Szabó László: hoau szakadatlan érnie / al- legnagyobb szigete. — Benedek Kék fény. — MÓRA: — Lengő nogy szaKaaauan egve / al István. A tudás ütja. - Hont Fe- mesék. Antológia. - Mányi Nagy KÖSS alt, es en az ivamot Ol~ renc: A cselekvés művészete. — László: Cirkusz a tengeren. Ifjú- rom.” — kezdi, majd kemény Nietzsche, Friedrich válogatott sági regény. — Száva István: Az cnrcónnk Wráca onrnn írásai* — Világtörténelem képek' ég törvénye. Johannes Kepler éle­ieira£,tl »oran ei beilj ^ kötet. Az őskortól 1640-ig te. — Verne, Jules: Grant kapi- mondja, hogy apja minden- — Wendt, Herbert: Noé nyomában, tány gyermekei. — SZÉPIRODAL- áron muzsikust akart belőle Az állatok felfedezése. — KOS- MI: — Gábor Andor: Doktor Sen- nevplni a fuvola mfivpwt SUTH; — Dm*ény Imre: Mezőgaz- ki. — Gyergyai Albert: Anyám neveim, a íuvoia művészéi, das águnk és a műszaki fejlesztés, meg a falum. Visszaemlékezés. Növényvédelmi kiállítás A mezőgazdasági könyvhő- bemutatnak és árusítanak. A nap keretében Érsek vadkerten kiállítást ankéttal kötik egy- íebruár 25-én a községi be. Itt az érdeklődők neves könyvtár és a községi műve- szakemberekkel találkozva, lődési ház közös rendezésében kötetlen beszélgetés forrnájá- növényvédelmi kiállítást ren- ban vitathatják meg a kor- deznek. A kiállításon a leg- szerű növényvédelem aktuá- újabb növényvédelmi szere- lis kérdéseit. A kiállítást mar­kén és kisgépeken kívül me- eins másodikéig lehet megte- zőgazdasági szakkönyveket is kinteni, NÓGRÁD - 1973. február 1L, vasárnap Taar Ferenc: LÁNG ÉS TÖVIS — Aztán jót írjon mírólunkt nagyon meghitt, családias Han­:— dobja felém a szót, miköz- gulatot áraszt. Egy darabig ben gyakorlott kézad. formás nézelődöm, figyelem az embe- kis csokrot készít. réket. Hanák arca komor, Né­— Hát ezt meg honnan töd- nlán füstöl. Valósággal a vá-­ja? nos keresztmetszetét kapom , most itt a vezetőktől, kezdve a — En ne tudnám, kedves munkásokon. tisztviselőkön, neveti el magát. — diákokon át, a cigányputrik la­En itt mindent látok, hal- tóiig, itt van minden réteg lók!... ^Virágot tessek! Friss képviselete. Öregek és fiata­a virág!... lók, nők, csecsemők és ag­A kis csokrot a Meszes esti- gastyánok, ki a zene kedvé­csán álló partizánszoborhoz ért, ld csak kíváncsiságból, „ _. . , , , , „ ,, vittem. Aztán leültünk Hanák- mások itt randevúznak és csó­B eszelgetm krumpd, ahogy lehetett. .Van kal együtt a padra és néztük kolóznak, a legtöbben pihen­------- ------“— a várost.. nek, levegőznek. . Elindulunk Hanákkal felíe­Lent a toteren vágtunk at. a hegyre. Én akartam még •zzz»z»ao9»»«MOB»s«««»9SOMaeceeza«mee6tio«»z«i»zzeeaoaa»»M5B» Friss a virág!” kezdtünk. Megkérdeztem, mi- a szomszédunkban egy - em- óta árul virágot. Megtudtam, bér, az folyton azt hajtogatta hogy már lánykora óta. Köz- az uramnak, hogy „Te, Lajos, ben férjhez ment, gyerekei miénk a gyár, osszuk széjjel!” Már lefelé csúszott a nap. Hús egyszer körülnézni, hogy ma- születtek, elviharzott egy há- Ügy gondolta, hogy mindenki légáramlatok jöttek a hegyek gammai vihessem a város pa- ború, néhány földrengés, de viszi belőle, amit fog... Má- felől. A művelődési ház lép- norámáját, beleégetve a lélek ő ittmaradt és kínálgatja a ma valahogy gyenge napom esősorának tetején zenekar negatívjába. kitörölhetetlenül virágot, miközben figyeli az van... Tudja, ötvenkettőben foglalt helyet. Nyaranta, min- Bármerre nézek, a hegyoldal életet... meg rámfogták, hogy hará- den hétfőn este szabadtéri ban mindenütt új házak, be­— Hajh, uram! — mondja, csoló vagyok, olyan adót vág- hangversenyt ad a helybeli ze- tonból és üveeből. s hár- .mikor egy kis szünet adódik, tak ki rám, hogy csak nyög- nekar. Ilyenkor különösen mennyire sablon szerint ké- — Mikor a front elvonult, jött tűk. Fél hold az egész! Jól nagy itt a forgalom. A mun- szültek is, itt valahogy nem a tavasz, én már kiálltam ide felértékelték a koronáját! El- kából jövők, vagy a bevásár- tűnnek hidegnek. A tervezők megint. Az embereknek min- múlt az is, hál’, istennek! Ha lók — ha már erre járnak — jt, érzékkel belekómponálták a dig kell virág. Születnek, sze- jobb jön, mindig elfelejtjük a megállnak egy kicsit és hall- házakat a hegyoldalak zöld- retnek, meghalnák — virág rosszat, nem igaz?... ötven- gatják a zenét. A téren gyere- jébe, kerülték az egyformasá- nélkül nem megy az, ugye! — hatban nagyon sok virágot kék labdáznak, ügyet sem vet- got, igyekeztek úgy elhelyezni elneveti magát, majd két uj- árultam... akkor ősszel sok ve a zenére. Ide sereglenek a a különböző magasságú épüle- jával összecsippenti az ajkát, volt a halott... rengeteg kri- kisgyerekes anyák is. És Iá- teket hogy változatosságot és folytatja. — Nem is gon- zantém elment.. . bár ne kel- tóm, ott ülnek az alacsony pa- látszólagos szétszórtságot és dől ja, milyen volt itt az élet lett volna!.,. dokon családostul, együtt a mégis harmóniát alkossanak, akkor! Cserebere!... Üvegért, — Adjon három szál vörös pártbizottság és a tanács ve­szegért, abroncsért liszt, zsír, szegfűt! — nyújtom a pénzt, zetői is. Az egész így együtt (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom