Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
Az elképzelések megvalósultak Zárszámadás után Mit várnak Bércéitől? , 4 .............................. fogadható képet mutat — m ondja Ursinyi Nándor, a gyáregység vezetője. — Mit várnak Bércéitől 1973-ban az ipari müszergyár vezetői? — Idei tervünk 120—140 ezer darab vegyes összetételű állórész gyártása. Ennek megvalósításához fejlesztenünk kell a tekercselő-impregnáló műhelyt, és legalább két szerelő- szalaggal bővítenünk a kapacitást. Szeretnénk elérni, hogy 1973-ban már csak tisztított és impregnált állórészek kerüljenek Bércéiről Ikladra. Nagy súlyt helyezünk új dolgozóink minél alaposabb szakmai felkészítésére. Hogy megismerjék és megszeressék ezt a munkát, tudniuk kell, mit csinálnak. Ismerniük kell, milyen feladatot tölt be a villanymotorban az az alkatrész, amit gyártanak. Ennek érdekében szervezzük meg szakmai tanfolyamunkat az új dolgozók részére. Célunk, hogy dolgozóink második otthonukként szeressék a gyáregységet — válaszolja a gyáregységvezető. Múlt évi eredményeik igazolták az ikladi gyár vezetőinek elképzeléseit, azt, hogy Bércéi számukra nem látszatmegoldás volt csupán. El•Tanuár mindenütt az or- eredményének mégis azt tar- ienkezőleg, nagyon is valódi szágban egy kicsit a felmérés, tóm, hogy 120 új dolgozóból eredményeket felmutató fej- a számvetés hónapja is. Szám. sikerült teljes értékű munka- lesztési lehetőség, ba venni a múlt év eredmé- erőt nevelnünk. A gyáregység Még egy éve sincs, hogy a nyeit, és tervezni a jövőt. Ezt szerelőszalagjain dolgozó Iá- faluban termelni kezdett az tették Bercelen is, az ipari nyok és asszonyok többségé- jpari műszergyár kihelyezett műszergyár új gyáregységé- nek sikerült olyan fokon elsa- gyáregysége, de munkájával ben. yisszatekintve a múlt játítani a motorgyártás forté- máris elérte azt. hogy egyen- évre, nyugodtan mondhatják: lyait, hogy már a típusallás rangú üzemként kezelik. De van mivel dicsekedniük. sem okoz gondot. kell is ez a bizalom, hiszen a Egy év leforgása aiatt fel- — Sikerült megterveznünk a gyár tervei szerint néhány építettek és üzembe helyeztek szocialista brigádmozgalmat motortípust kizárólag itt, Beregy, ma már termelő és gz ik- ____ l adi gyár távlati elképzeléseit mindenben alátámasztó gyáregységet. A tervek 1971-ben készültek el, a gyári TMK szakmunkásai pedig tavaly februárban láttak hozzá az elképzelések megvalósításához. Két hónap leforgása alatt létrehozták az első termelőüzemet; egy tekercsberakó-imp- regnáló műhelyt, ahol az ikladi gyárból áthelyezett 47 fős csoport, április elején megkezdte a munkát. Eközben a vállalat fejleszté. sri. osztálya tovább folytatta tárgyalásait az ÉMÁSZ-szai. a TÖVÁLL-lal és a Geodéziával, hogy megfelelő mennyiségű villamos energia, út- és csatornahálózat, kompresszorház, raktár és egyéb létesítmény álljon kellő időre az új, ezután felépítendő üzemek rendelkezésére. Gyorsan peregtek a napok. Május elején 180 személyes A nemrég átadott forgácsolóüzemben üzemszerű termelés is megindult az Már működik agyáregység öntödéje is is. A gyáregység négy szocia- célén gyártanak majd. A szélista brigádjának hatvanöt les termékválasztékkal dolgo- tagja van. Jó és sok munká- zó gyárat így tehermentesíti "SSoSSSf »yáSSí »»» “ « «SW* ték az új porta épületét, az étkezdét, és ha szerény keretek között is, de megindult a termelés egy új üzemben, a forgácsolóban. Az üzemszerű termelés januárban kezdődött, azzal egyidöben felavatták a gyáregység öntödéjét is. Az induló létszám eközben 47-ről 170-re nőtt, napi termelésük pedig a 2300 állórész tekercsberakása helyett 8 ezer lett. December közepe táján [vészült el a gyáregységben az ötvenezredik állórész. A múlt év folyamán összesen 54 ezer darabot készítettek. Forgácsolóüzemünk a tavalyi év két utolsó hónapjában 64 ezer, szerelésre kész centrifugamotor pajzsát készítette el. — A tavalyi év legnagyobb Nagytan nagyot léptek... DIÓHÉJBAN az elnöki beszámolóból : — örülünk, hogy kilábaltunk a hullámvölgyből. Tavalyi eredményeink biztatóak, de még nincsenek arányban a ráfordítással. A veszteség- rendező bizottság előírásait betartottuk. Ennek nyomán intézkedési tervet készítettünk. Ha kellett, népszerűtlen feladatot is végrehajtottunk. Szigorú munkafegyelem és bérgazdálkodás — ez volt a vezérelvünk. Az emberek megértették, hogy mindez a szövetkezetért, a tagokért történik. így summázta a tanulságokat a napokban Kasza András. A korábbi években megrendült a nagylóci közös gazdaságba vetett bizalom. Az 1970-es évet 2,2 millió, a következő esztendőt mér tof>b mint négymillió forint veszteséggel zárták! A szanálási bizottság tavaly a volt vezetőket nagymértékben felelőssé tette a veszteségért, és bírósági eljárást kezdeményezett velük szemben. Az új vezetők tehát nem voltak irigylésre méltó helyzetben, amikor munkához láttak. Mégsem vallottak kudarcot. „Termelőszövetkezetünk, ha szerény eredménnyel is, de mégis sikeresen zárta az elmúlt évet a korábbi két esztendő eredménytelensége után” — mondotta többek között az idei zárszámadó közgyűlés beszámolójában Kasza András elnök. Miként alakult pénzügyi gazdálkodásuk? A növénytermesztési ágazatban — a rendkívül nehéz nyár ellenére — 460 000 forint nyereséget értek el. A tervhez viszonyítva jövedelmezőbb volt az állattenyésztés — de csak látszólag. E téren ugyanis növekedtek a kiadásaik, így az ágazat csupán 51 ezer forintot hozott a közös gazdaság kasszájába. A segédüzemek zöme ugyancsak nyereséges volt. Eleget tettek esedékes adó- és hitel-vissza- fizetési kötelezettségüknek, így nem csodálható, hogy két szűk esztendő után a nyereségük csupán 28 ezer forint. Nagylócon lényegében így is nagyot 'léptek előre — mert nem zártak mérleghiánnyal. Igazolták, hogy kedvezőtlen természeti adottságok esetén is lehet eredményesen gazdálkodni Eiz munkájuk egyik legfőbb tanulsága. AZ 1560 HOLDON gazdálkodó szövetkezetnek 150 tagja van. Az átlagéletkor meglehetősen magas, több mint 65 év. A szövetkezet vagyona 10 642 000 forint. Tavaly egy munkanapra 81 forintot fizettek, idén 82 forintot. Az őszi búza és a káposztarepce kivételével a növénytermesztésben az átlagtermés jobb volt a tervezettnél. Az állattenyésztésben szarvasmarha-, juh- és lótenyésztéssel foglalkoztak. Egy nehéz gazdasági esztendőben. mostoha körülmények között sikeresen vizsgáztak a nagylóci szövetkezeti dolgozók. Ennek többen hangot adtak a zárszámadó közgyűlésen is. Kürtösi Ján06 szövetkezeti tag például nem számított ilyen eredményre, a korábbi évek sok balsikere alapján. Hadra Ferenc községi párttitkár pedig arról beszélt, hogy javult a szövetkezeti dolgozók hangulata, és még előbbre léphetnek, ha a lehetőségeket ügyesebben kihasználják. Az elmúlt évi eredmények elemzése mellett Nagyiócon már előretekintenek. Evés közben jön meg az étvágy — jól ismerik e közmondást a faluban. A talpra állás után milyen irányban kívánnak a jövőben tovább haladni? A jövedelmező, kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek megteremtése az elsőrendű oéL. A helyi adottságokat, a munkaszervezésben rejlő lehetőségeket kívánják kihasználni. Vágyálmokat nem kergetnek, hiszen természeti lehetőségeik, munkaerőhelyzetük az előző évek veszteségeiből adódó kötöttségek, mind olyan befolyásoló tényezők, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szövetkezet jellegének kialakítása során a gépesíthető ágazatok fenntartására, és fejlesztésére törekednek. Nem feledkeznek meg az egyszerűsített termésszerkezetről, így figyelmüket jobban tudják összpontosítani az éppen aktuális tennivalókra. A gabonafélék közül csak búzát és tavaszi árpát termesztenek. A tavalyi terméshozam igazolja, hogy kukoricával is érdemes foglalkozni. Az állatállomány fejlesztése érdekében pillangós és szálas takarmányokat termesztenek, míg a zöldborsót piacon értékesítik. Gépesítik a takarmány- és kuko- ricabetakarítást. A termelési költségek csökkentése érdekében jelentősebb hangsúlyt kap a vegyszeres gyomirtás. A műtrágya-felhasználást ugyancsak fokozni kívánják. Bőven akad tennivaló az állattenyésztésben is. Kedvezőek a piáéi lehetőségek a hízómarhánál és a juh értékesítésénél. A szarvasmarha- tenyésztésiben főleg a tbc- mentesítés az elsőrendű feladat. A juhtenyésztésben nemcsak mennyiségileg. de minőségileg is javítani kívánják az állományt. Pecsenyebárányokat tenyésztenek, mert kitűnően jövedelmez. Korszerű takarmányozás, szigorú munkafegyelem, az önköltség csökkentése mindmind sürgető tennivaló Nagylócon. A FELADATOK tehát sok-’ rétűek, megvalósításuk nemcsak elhatározás kérdése. Nagylócon belekóstoltak a siker ízébe. Bizonyára ízlett — akkor pedig az idén sem lehet különösebb baj. Rozgonyi István Háziszőttesek kiállítása A múlt évben több alkalommal nagy sikerű kiállítással egybekötött vásárt rendezett az ország különböző területén a szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet. Az idén két fontosabb kiállítás szerepel a programban. Tavasszal a jelentősebb termékekből Budapesten egy kamarakiál- lítás nyílik. A nyáron Miskolcon, Balócföld címmel egy szelesebb skálájú termékkiállításra kerül sor. Az érdeklődők megismerkedhetnek a szövetkezet 26 éves fennállása óta készült valamennyi munkadarab egy-egy példányával. Az itt bemutatott termékek mintegy keresztmetszetét adják majd a Palócföld szőttes népművészetének. Több jut a nyereség- részesedésre Az Ipoly Bútorgyár dolgozói ti« múlt évi munkájuk során tizenegymillió 250 ezer forint nyerésé« get értek el. Ez megfelel a tervben előírtnak. Év közben 3,5 százalékkal emelték a béreket, aa 1971. évi szinthez viszonyítva« Egyébként, év közben a dolgozók! jutalmazására többet költöttek^ mint 1971-ben. Mindezeket figyelembe véve úgy számolnak a gyái? vezetői, hogy az elmúlt év utáni járó nyereségrészesedés magasabb) lesz, mint 1971-ben volt. Az előzetes számítások szerint valószínű,) eléri a 16 napot, ami 2,5 nappal! több, mint azt megelőzően. Műtrágya Talaj vizsgálati eredmények alapján műtrágyázzák a termőföldet a nagylóci tenmelő- azövetfcezetben. Az idén. növelik az egy holdra jutó vegyes műtrágya mennyiségét. Tavaly 3—4 mázsa jutott egy holdra. Ez a mennyiség idén öt mázsára emelkedik. A tavasz közeledtével kiegészítő műtrágyázást végeznek. Tavaly 429 ezer, idén 475 ezer forintot fordítanak műtrágya vásárlására — újságolta Si- mongáti Endre főagronőmus. Nitrogén-, kálisó- és szuper- foszfá t-mű t ragyát használnak tel. Mindezek mellett a termőföldekre kiszórtak 120 vagon szerves tárgyát. Több mint egy milliárd forintos beruházással fejlesztik idén a szarvasmarha-tenyésztést Ä mezőgazdaság! beruházások helyzetéről a minisztérium illetékesei elmondották, hogy — nem végleges adatok szerint — 1972-ben 13,7 milliárd forintos beruházást valósítottak meg az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. A beruházási piac helyzete a tervnek megfelelően alakult; az építkezésre fordított költségek 1971- hez képest csökkentek, s megkezdődött a gépesítési beruházások fellendülésének — különben eléggé lassan kibontakozó — folyamata. A gazdaságok 7,7 milliárd forintot költöttek építési munkákra és kereken ötmilliárd forintot fordítottak gép- beszerzésre. A termelőszövetkezetek beruházási-fejlesztési tevékenységét a lehetőségek józan mérlegelése jellemezte: az 5,4 millió forintos építkezési beruházások mellett 3 milliárd forintért vásároltak gépeket. A rendelkezésre álló összegekből — a gazdaságok saját anyagi forrásaiból, az állami támogatásból, illetve a hitelekből országszerte új gazdasági létesítményeket emeltek, illetve korszerűsítették a régieket. Hetvenkétezer szarvasmarha-férőhelyet létesítettek, és 440 ezer sei'tésnek építettek különböző nagyságú és műszaki megoldású telepeket. Sok beruházás közvetlenül a jobb piaci ellátást segíti. Összesen 2000 vagon kapacitású gyümölcshű tő-tárolókat építettek, ezek kedvezőbb téli áruellátást biztosítanak már az év elején is. Miután 1971-ben — nehány célberuházást kivéve — nem adtak ártámogatást induló új beruházásra, az üzemek meggyorsították a folyamatban levő építkezéseket és így kétharmadával csökkent 1—1,5 év alatt a befejezetlen beruházások száma. Igaz, 1972-ben már nem volt érvényben ez a rendelkezés, azonban az egy évvel korábban megkezdődött folyamat kedvező hatása ebben az évben is tartósan érvényesült. Mérsékletre intette a breuházásoknál a gazdaságokat az is, hogy tavaly — új intézkedésként — a megkezdett építési-szerelési beruházásokra az összes költségek húsz százalékát kitevő tartalékolási kötelezettséget írtak elő. Mindent egybevetve a mezőgazdasági beruházási piacon az elmúlt év végére jelentősen mérséklődött, sőt, sokfelé meg is szűnt az egészségtelen feszültség, a túlke- reslet. Javult a beruházási fegyelem is, miután a gazdaságok két év óta csak abban az esetben kapnak ártámogatást, ha rendben és pontosan elkészítik a beruházások tervdokumentációját, s ebben nem irányoznak elő irreális fejlesztési célokat. A mezőgazdasági beruházások tervszerűbbé váltak és a korábban gyakori költségtúllépés is kevesebb gondot okoz. Idén a mezőgazdasági beruházások fedezete a IV. ötéves terv 1973-ra vonatkozó előirányzata szerint alakult, s nagyjából a tavalyihoz hasonló. Mindenesetre — amint a MÉM illetékesei rámutattak — a mezőgazdasági termelés idei egy-két százalékos fejlesztéséhez szükséges beruházási lehetőségek a termelők rendelkezésére állnak. De miután a lehetőségek korlátozottak, különösen nagy szükség lesz arra, hogy a gazdaságok szakemberei előkalkulációkkal, hatékonyságvizsgálattal és megalapozott köz- gazdasági számításokkal, felelősséggel döntsék el, milyen beruházásokra fordítanak saját erőt és milyen támogatást, illetve hiteleket igényelnek. Az 1973. évi beruházási feladatokat alapvetően meghatározza, hogy a növénytermesztők fokról fokra korszerűbb gépekkel csökkentik a fizikai munkát és mindinkább előtérbe kerül az állattenyésztés teljes gépesítése. Ezzel kapcsolatban egyre inkább nyilvánvaló, hogy nem lehet tovább késedelmeskedni az áthúzódó beruházások befejezésével, mert az állattenyésztésben a teljes termelést és a gazdasági számítások érvényre jutását csakis az elkészült, zavartalanul működő beruházások teszik lehetővé. Annál inkább így van ez, mert ellenkező esetben — sajnos, ma még gyakran előfordul —, de a hitel visszafizetése, illetve a beruházott összeg amortizációja előbb esedékessé válik, mint ahogy a beruházás elkészül. A MÉM beruházási szakemberei ezért arra számítanak, hogy a gazdaságok maggyorsítják a hátralevő építési-szerelési munkákat és hozzálátnak a már meglevő telepek fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez. Ezen a téren is van tennivaló, hiszen a férőhelyeknek alig több mint 80 százalékát használták ki tavaly a gazdaságok és — főként az anyagi ösztönzés hiánya miatt — a tartási technológiákkal is kevesebbet törődtek a kelleténél. Idén több mint egymilliárd forintot ruházhatnak be a szarvasmarhatartó gazdaságok; az ösz- szeg felét állami támogatásként kapják. A korszerűsítésifejlesztési beruházásokkal már idén egész sor állattartó telepet rendbe lehet hozni 3 így hamarabb lehet az anyagi érdekeltség fokozásához fűződő vállalati elképzeléseket érvényesíteni, mintha új és gyakran több évet igénybe vevő beruházásokat kezdenek. A korszerűsítéshez különben elegendő építőipari —. jobbára termelőszövetkezeti —« erő áll rendelkezésre. Az elmúlt évinél valamivel kedvezőbbek a hitelezési lehetőségek és — részben — a hitel- feltételek is. MÓGRÁD — 1973. február 7., szerda
