Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
IZGALMAS VETÉLKEDŐ pályaválasztási tanácsadó munkájáról MOZ l Ét El Sok film, egy hét alatt Nagy választékkal áll a mozilátogató közönség rendelkezésére a csütörtöktől kezdődő műsorhéten a balassagyarmati Madách és a salgótarjáni November 7. Filmszínház. A balassagyarmati Madáchiban február 8—10-én a Nápolyi látni és... című színes magyar filmvígjátékot mutatják be. február 11—14- én délután 5 órától a Rita. a vadnyugat réme című szíJelenet a Nápolyi látni és... c. új magyar filmvígjátékból Beszélgetés a Fiatal, kis létszámmal dolgozó intézmény Nógrád megyében a pályaválasztási tanácsadó. Harmadik „életévét” is még csak április elsején fogja betölteni. Az épület a főúttól mintegy kétszáz méterre, mégis eléggé eldugottan fekszik az öb- lösüveggyári futballpálya aljában. Távolról elhagyott kastélynak képzelné a látogató. Bent azonban gondos női kezekre valló rend fogad. fartéfyos készülékek — Gondolom, szívesen keresik fel önöket a pályaválasztásban tanácstalanok — kezdtem a beszélgetést. — Eddig még, aki eljött, mindig jól érezte magát — feleli Fábri Györgyné, a tanácsadó vezetője. —■ Bár meglehet, hogy a ragaszkodás legtöbbször nem is nekünk, hanem a készülékeinknek szól, amelyekkel kitűnően el lehet szórakozni. Némelyik gyerek annyira belemelegszik ezekbe a jár tékos vizsgálatokba, hogy alig-alig hajlandó abbahagyni. Itt van például a Bogen—Lipmann féle kalitka, a golyót négy különböző végű pálcika közül választott kettővel kell lejtők, szintek, ketrecek leküzdésén át egy bizonyos helyre eljuttatni. A teljesítmény idejét mérjük. A kísérlet alapján következtetéseket tudunk levonni az egyén problémalátására, megoldási készségére és sok minden másra vonatkozóan, amelyek a pályaválasztásban eligazítanak. — Vannak más műszereik is? — Igen. Van még négyöt fajta műszerünk, amelyekkel objektív módon térképezhetjük fel a tanulók személyiségét, karakterét, a választott pályára való alkalmasságukat. Műszerállományunk összértéke 350 ezer forint Nem túl sok, de nem is csekély érték. ■— Nyilván vannak más vizsgálati módszereik is? — Sokat dolgozunk tesztlapokkal, s alkalmazzuk a személyes beszélgetést is. Űj módszerként, kísérleti jelleggel rendeztünk pályaválasztási vetélkedőket, amelyek részben már a propagandamunkánkat is jelentik. — Ez utóbbiakat hol rendezték? — A balassagyarmati gyermekkönyvtárban. Négyszázhat odavalósi és járási nyolcadikos vett részt a húsz fordulóból álló vetélkedősorozaton. Nagy siker volt. A gyerekek játszva tanultak, tájékozódtak, élvezték a játékot. Kitettek magukért a város üzemei is: száz értékes ajándékot, pontosabban jutalomtárgyat osztottak ki. A vetélkedősorozatot pályaválasztási filmvetítésekkel és kiállítással kötöttük össze. Több száz tanács — Mennyi vizsgálatot csinálnak évente? — Körülbelül tíz—tizenöt Írásos, csoportos, úgynevezett osztályvizsgálatot készítünk, és körülbelül száznegyven komplex, egyéni szaktanács- adást végzünk. Ebben van orvosi, pszichológiai, pedagógiai és műszeres alkalmassági vizsgálat. Ezeken kívül osztályfőnöki órákat, szülői értekezleteket tartunk a pályaválasztási gondok megkönnyítése érdekében. Ebből évente negyven—öt- venre futja erőnkből. — A pályaválasztás évről évre több ezer ember gondja, s úgy látom, hogy önök a több ezerből csak egy egészen kis hányadon tudnak segíteni. — Személyi ellátottságunk határozza meg munkánk mennyiségét, és természetesen hatékonyságát is. A jelenlegi ellátottság mellett, sajnos, többre képtelenek vagyunk. Ha sikerül létszámban a tervezett mértékben gyarapodnunk, akkor több vizsgálatot tudunk majd végezni, de a többséget akkor sem tudjuk kielégítem. — A tanácsadó rövid fennállása óta már több száz diáknak, szülőnek adott hasznos felvilágosítást. Hogyan fogadták ezeket? —■ Tanácsainkat mindig szívesen fogadják, : hiszen ezért keresnek meg bennünket. Az már más kérdés, hogy véleményünk egyezik-e a gyerek vagy a szülő véleményével, megfogadják-e a tanácsainkat. Tapasztalataink szerint az egyéni tanácsadásban részesítettek nyolcvan százaléka fogadja el véleményünket. Ezek közül aztán sokan később is felkeresnek, leginkább levélben tájékoztatnak bennünket munkájukról, életük alakulásáról. Ilyenkor érezzük a legjobban munkánk hasznát, eredményességét. Két kislány kopogtat: a Madách Gimnáziumból jöttek érdeklődni az osztályukban végzett vizsgálat eredményei iránt. Illedelmesen megvárom, amíg Fábri Györgyné megbeszéli velük a problémát... Majd folytatjuk: — Kiknek segítenek elsősorban? — Mindenkinek segítünk, aki időben hozzánk fordul. De kiemelten, megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeivel, hogy ne kallódjanak eL valamint az egészségileg problémás fiatalokkal, hogy ők is a teljesen egészségesekhez hasonlóan, százszázalékosan helyt tudjanak állni az1 életben. ■— A mi feladatunk a pályaválasztás nehéz gondjainak megkönnyítése, pályaismertetés, -irányítás, egyszóval szaktanácsadás, tudományos igényességgel. Munkánkat szeretnénk jól, minél hatékonyabban ellátni. Hogy a társadalom munkaerő-szükségleteinek kielégítését az igényeknek legmegfelelőbben befolyásoljuk, hogy minél többen megtalálják a nekik való munkát és helyüket az életben. Bátran és idejében Azt tanácsolom valameny- nyi végzős diáknak: keressék meg bátran —, s lehetőleg még idejében —, problémáikkal a pályaválasztási tanácsadót, mert értük van, hogy segítsen nekik. Sulyok László nes zenés olasz, western- paródia megy. Rita Pavone főszereplésével. Február 11— 13*án este 7 órától a Dodes- kaden című színes japán filmdrámát vetítik, február 14-én pedig az Art Kino keretében a Fotográfia című magyar film bemutatására kerül sor. Ugyancsak február 14-én délután 3 órai kezdettel, az MHSZ 25 éves évfordulója alkalmából a Kilencven perc az élet című szovjet háborús kalandfilm felelevenítésére, kerül sor. A vasárnapi matiné keretében február 11-én A vörös tinta című magyar filmet vetítik. A sikerfilmek sorozatban február 9—10-én a Tanár úrnak szeretettel című színes, angol film szerepel műsoron, február 12—13-án pedig az eredeti műsortól eltérően A sah táncosnője című színes szovjet keleti legendát újítják föl. A salgótarjáni November 7. Filmszínházban február 8— 10-én délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor Az egyes számú ügynök című színes lengyel kalandfilmet vetítik, ugyanezeken a napokon este nyolc órától pedig a Dodes- kaden című színes japán filmdráma megy. A József Attila Megyei Művelődési Központban megrendezett dísz- bemutató után február 11— 14-én kerül a közönség széles rétegei elé A vőlegény nyolckor érkezik című színes magyar filmvígjáték, Pongrácz Imrével a főszerepben. A szombat délelőtti műsorban február 10-én az „Ez a való világ” pályázat és vetélkedő keretében A kétéltű ember című színes fantasztikus szovjet kalandfilmet újítják fel. A hét filmjeiből minden bizonnyal (A vőlegény nyolckor érkezik mellett), a Nápolyi látni és .... valamint a Fotográfia című magyar, és a Dodeskaden című színes japán film számíthat a legnagyobb érdeklődésre. A Nápolyi látni és... című színes magyar filmet Kállai István írta, Bácskai Lauro István rendezte, operatőre Lőrincz József, zeneszerzője pedig Vukán György. A filmvígjáték főszerepeit Vára- di Hédi, Bujtor István. Páger Antal, Ernyei Béla. Halász Judit és Kovács György alakítják. A Fotográfia Zolnaí Pál 1972-ben készült filmje, elnyerte a magyar kritikusok díját. A fotóst Zala Márk, a retusőrt Iglódi István, a gitárost Sebő Ferenc alakítja A régi fotográfiák nyomár, feltáruló sorsok utánjárásra, az igazság felkutatására és megértésére kényszerítettél' az alkotókat. A színes japán film. a Dodeskaden, Akira Kurosawa rendező műve. Egy fejlődésben visszamaradt kamaszfiú képzeletbeli villamosán vezet el a szemétváros nyomorban álmodozó lakói közé. A fiú mindennapos, különleges útjai során életsorsok, álmok, tragédiák villannak fel, ameiyek többnyire megrázóak és kegyetlenek. Sok filmet láthatunk a következő műsorhéten, amelyek közül a legáltalánosabb és legínyencebb ízlésű nézők U kedvükre válogathatnak. Zsnei élet Füvősmuzsika diákoknak Tasr Ferenc: LÁNG ÉS TÖVIS «a. X szüntelen harcok az Itteni *iép életének meghatározói voltak. De a zivatarok között mindig előtűnt a szivárvány te, a sötét fellegek után kimosolygott az ég kékje is. Itt is éppúgy udvaroltak, szerettek, öleltek, daloltak és táncoltak és bolondoztak egymással az emberek, mint bárhol másutt. Voltak erre szervezett alkalmak is, kirándulások, bálok, összejövetelek, felvonulások, majálisok, és voltak alkalmi esetek- amelyeket a kisebb közösségek, vagy a családok élete, belső rendje hozott magával. Az emberek itt is éppúgy örültek a kicsi gyerek születésének és első mosolyának, mint másutt* és vidámak voltak a keresztelők, a lakodalmak és az ünnepek is. Nagyokat ittak — mert inni nagyon szerettek mindig! — vendégségben, névnapokon, ünnepeken és általában minden lehetséges alkalomkor, amikor csak előkerülhetett a pohár és kibugyogha- íott a lélekből a jókedv, mint túlhabzó pezsgő az üvegből, ha kirúgja a dugóját Ahol zárt közösségben élnek és dolgoznak az emberek — amilyen a gyár, a bánya, vagy a kolónia — nemcsak az ösz- szetartozás ég egymásra utaltság közösségi érzése fejlődik ki, hanem jelen van az emberi természet örök egymáson nevethetnék je is, hiszen jobban meg tudják figyelni egymás szokásait, gyarlóságait, botlásait és balfogásait. A lélek napsugara itt is jelen volt mindig. De ennél még több is! Milyen a munkások lelkivilága? Ha felületesen közelít hozzá az ember és nem fejti fel róla a burkot, köny- nyen azt gondolhatja, hogy a küzdelmek, szenvedések, harcok között annyi kéreg rakódhatott érzésvilágára* hogy az már nem is tudhatott teljes pompájában kibomlani. Kétségtelen, hogy az embertelen körülmények torzítják a lelket, megölik szépségét* pusztítják az ember legértékesebb mélyrétegeit. De elpusztítani nem tudják. Sőt! A szervezett munkásság tudatosan védte, őrizte lelki értékeit is. Erkölcsi normáit szigorúra szabta* a magatartás íratlan szabályait kötelező mércévé avatta, így is készítgetvén magát a történelmi feladat beteljesítésére. Ez nem mese és nem belemagyarázás, hanem kielemezhető tények valósága. De — azt hiszem, nem járok messze az igazságtól 4 NÓGRÁB — 1973. február sierda — a munkásság arcának ezeket a szép vonásait még nem eléggé tá*rtuk fel, s ezért még mindig legtöbbször egysíkú ez az arc. Most kerültem először közvetlen közelségbe ezzel a problémával, s valamilyen megmagyarázhatatlan nyugtalanság valósággal űzött* kergetett Baglyasaljára, hogy megkeressem és felmutassam ennek a belső szépségnek legalább egy kicsi darabkáját. Talán meg is találtaim... ★ Az autóbuszban füüaszto a meleg. A hőmérő higanyszála árnyékban 30 fokot mutat. Féltűnik, hogy az utasak között sok a feketébe öltözött férfi és nő. A virágcsokrokból arra következtettem, hogy temetésre mennek. A baglya- si végállomáson elindult a fekete menet a temető felé. Jól következtettem. Besorolok a menetbe. Világos nadrágom és pulóverem ugyan kirí a fekete ruhák közül* s nem kis feltűnést kelt a kezemben szorongatott aktatáska sem, amelyben magnóm és filmfelvevőm lapult, de aztán nem sok ügyet vetettek rám- holmi fotóriporternek vélhettek. A temető a falucska végén egy hegyoldalban van. Hatalmas diófa enyhe alatt már gyülekezik a gyászolók csapata, s ott szorongnak egyenruhában a bányászzenekar tagjai is. A szél vörös drapériákat lenget Még nem kezdődött el a szertartás. a család még a kicsi ravatalozóban van bent. „Kit temetnek?”— tudakolom. Többen is felelnek. Fiatal gépkocsivezetőt borít a szemfedő, a mozivállalat halottját* karambol áldozata tett. Köröskörül hegyoldalak. Szemközt, messze, magasan egy ember kapálgat Á temetőtől nem messzire nagycsapat gyerek rúgja a labdát hangos kiáltozással. Távol egy traktor dübög. Az élet sokféle zaja körülfogja ezt a gyászos -.arénát”, amelyben az utolsó út szertartása ismétlődik régi idők óta. Vajon hol találom meg Furák Terézke sírját? Mert ezért is jöttem ide. — Az ott van fent, a tetőn — igazít útba egy öreg nénike, s ajánlkozik is- hogy megmutatja. Derékig érő fűben kapaszkodunk egyre feljebb. Feltűnik, hogy a sírok mellett majd mindenütt lócák. ülőalkalmatosságok vannak. Asszonyok ülnek rajtuk, álluk alatt kibontott kendővel, s halkan beszélgetnek, csevegnek. — Ez így szokás itten — mondja a kísérőm. — Majdnem mindennap kijárunk ide, ha jó az idő. Locsolunk, gyomlálunk, beszélgetünk, eltelik a délután. Már jó magasan járunk. amikor odalent megszólalnak a kürtök, s betölti a parányi völgyet a gyászzene Megindul a nép lefelé a sírok mellől. A nők a szemüket törölgetik. Ki tudja, kinek. hány és milyen emléke jön most elő e percben? Háborúk, bányaomlások, csendőrverések. pusztító járványok, elhurcolások tizedelték az itt való népet. Sok és sokféle volt itt is a halál és nagyon gyakori. Az élők és holtak kapcsolata talán ezért is annyira szoros itt, valóságos lellii kényszer, mindennapos rituálé... Csillognak lent a rézkürtök, a ruhák díszgombjai. A zene szívfacsaró. Régi, nagyon régi a dallam, talán német, vagy szlovák forrásból eredhetett valamikor, ki tudja?! (Folytatjuk^ Zenei neveléssel és ismeret- terjesztéssel foglalkozó szakembereink nagy gondot fordítanak a vokális és hangszeres muzsikával szorosabb kapcsolatot nélkülöző fiatalok ízlésfej lesstésére. E célt szolgálják az Országos Filharmónia általános, ée középiskolás bérletei, a zeneiskolák programjai, valamint a különböző hangversenyek, amelyeken egy-egy jeles előadóval, vagy együttessel ismerkedhetnek meg a hallgatók. Salgótarjánban legutóbb két nappal ezelőtt rendezett a Filharmónia középiskolás bérleti hangversenyt. Világjáró előadóművészek, a Magyar Fúvósötös lépett dobogóra. Az előadók — Lajos Attila — fuvola, Pongrácz Péter — oboa, Dittrich Tibor — klarinét, Fülemile Tibor — fagott, Tarján! Ferenc — kürt — nemcsak együtt, mint kamaramuzsikusok, hanem egyénenként, mint szólisták is kitűnőek. Mindegyikük mestere hangszerének, s ez alárendelve a közös célnak, elsőrangúan kamatozik. Nyitószámként az elmúlt idők muzsikája: kódexek, ta- bulaturás könyvek lapjain fennmaradt középkori tánczene csendült fel Farkas Ferenc feldolgozásában. Ezek a köny- nyed hangvételű tételek ma is elevenen hatnak a virtuóz csillogó hangszerelés révén. A fúvósötös hálás műfaj, a zenei ötletek gazdag tárháza valósítható meg, különösen akkor, ha az előadók élnek is a kottafejekből kiolvasható lehetőségekkel, azonosulnak a muzsika mondandójával. Farkas Ferenc: Régi magyar táncok című öttételes darabja kitűnő lehetőséget nyújt a megszólal tatóknak a kamara- zenélés magas fokú bemutatására. Joseph Haydn: F-dúr zongorástrióját Keszler Lőrinc írta át fúvósötösre. Sziporkázóan szellemes zene, a lehetőségekhez mérten maximálisan kihasználja a hangszerekben rejlő adottságokat. Az első tétel szonáta formája, invenció- zus zenei anyag, dinamikája kifogástalan előadásmódban szólalt meg. A műsorismertető Fellegi Ádám zongoraművész mim pianista is közreműködött a hétfői hangversenyen. Bár egy baleset következtében bal csuklója gipszsínben volt, mégis vállalkozott Schubert egyik utolsó nagy művének, az Op. 142-es Asz-dúr Imp- romtu-nek az előadására. Schubertnek ez a műve mentes a nagy érzelmi kitörésektől, egyszerű és végtelen létisztult muzsika. Ettől függetlenül azonban nagy érzelmi gazdagságot követel az előadótól. Fellegi — akitől nemrégiben a Tévé Zenei Újságjában láthattunk részletet Ravel balkezes zongoraversenyének előadásából — most is kitűnő előadóművésznek bizonyult, sallangmentesen adta elő ezt a Schubert-alkotást. A mai magyar muzsikát Hidas Frigyes balatoni népdal- feldolgozása képviselte. Izgalmas hangszerelés, hasonlóan jó előadás jellemezte Hidas művét. Debussy: Kis néger című zongoradarabja is átiratban szólalt meg. A mű remek példája annak, hogyan tudja egy zeneszerző egybeötvöznj az őt érő jazzog hatásokat, harmonizálást és ritmusvilágot az egyéni harmónia világával. Bájos és elegáns előadást hallottuk, akárcsak Strauss: Pizzicato polkájában. Egy órát töltött színpadon a Magyar Fúvósötös, valamint Fellegi Ádám zongoraművész. A diákok véleménye szerint vendégszereplésük maradandó élményt jelentett. (M)