Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

jr **r Ok hárman .NEM TUDTAM eldönteni, tréfálkoztak, vagy komolyan beszéltek. Zárszámadó köz­gyűlés volt Mátraszőllősön. Hegyes-völgyes vidékünkön még a legjobbak sem dicse­kedhetnek az idén kimagasló eredménnyel. Hiába a magas szintű technika, a növényter­mesztésre kiváló hatású ké­mia, a mezőgazdaságot az idő­járástól nem lehet függetle­níteni. Holló Imrének, a tsz elnökének teljesen igaza van, amikor széttárt karokkal, je­lezve a megváltoztathatatlant. kijelentette: — A szátóföld fö­lött nincs fedél. Gyakorlatilag ez náluk is azt jelentette, hogy kalászo­sok egy részét elmosta az eső, Ennek ellenére a vezetőség nevében bejelentette, hogy a tagok tízórás munkanapra eső átlagkeresete nyolcvanhét fo­rint és tíz fillér. Lényegesen több, mint a múlt évben volt. A közös gazdaság biztonsági alapját pedig hét százalékkal megemelik. Jogosan, mindenki örült. Mátraszőllős nem tarto­zik a jobb adottságokkal ren­delkező gazdaságok közé, első­sorban a gyenge minőségű szántója miatt. Az igazi pa­rasztemberek többsége jól tudja a gyakorlatból hogy egyéni korukban, ilyen Időjá­rás után a tönkremenés kö­vetkezett. Most pedig minden­ki megelégedésére alakult az anyagi helyeztük. Rendeztek is az örömüket Jól kifejező eszem-lszomot. Ezt is elegánsan. A pásztói Ágas­vár étteremben rendelték meg, ahonnét kivitték az élelmet Mátraszőllősre és fehér köpe­nyes pincérek szolgálták fel a tsz-tagóknak. A bankett alatt néptelen volt a falu utcája. A kultúrban vigadt a nép. Le­hetett is, mert harapni két ha­talmas szelet kirántott húst kaptak, a hozzájáró körítéssel, melléje pedig egy nagy öblű üveggel bort. De ezzel nem kicsinyeskedett a rendezőség. Ha kifogyott az egyik üvegből, ott volt helyette a másik. Fél bárom felé már harsogott a vidámság. Szóval szép volt. rendes volt, nem is szólva ar­ról, hogy a mátraszőllősi föld­művelő nép az elmúlt évben keservekkel folytatott kemény munkáért megengedhette ma­gának, hogy vendégséget is csapjon a sajátjából. Ebben a szép vigasságban, ragyogó arccal a jó hangulat­tól kapták közre Tóth Jóskát, a párttitkárt Gyurkó Bamáné, a daráló vezetője és a kedves, az életkedvtől telített Tóth Jó- zsefné, az aranyos Maris nő­nénk, a nyugdíjas. Nyoma sem volt arcukon haragnak. Jó kedvük is akár másoké, ha nem jobb. De titkárt, mint a présben, szavukkal szorítot­tak. Az pedig csak bólogatott, mindenben igazat adva nekik. — így van, tehetetlen va­gyok. — EJNYE, a mindenedet, ha már te is tehetetlen vagy. akkor mondd meg, ki az, aki nem tehetetlen — így Maris néném, Gyűrkénétől támogat­va. Szemük szikrázott Arról volt szó, hogy ez a két asszony éppen tizenötödik éve tagja a közösnek. Alapító tagok, akikre rosszindulattal sem mondhatja senki, hogy valaha is kivonták magúkat a munkából, A vezetőség be­számolója nem emlékezett meg róluk. Ez okozta felhábo­rodásukat. Maris neném túl­harsogva a terem zaját piron- gatta a párttitkárt. — Semmi mást nem kérek én, csak egy kicsiny elismerő szócskát... Ennek helyeslésére kaptam én is invitálást Maris neném- tői, akivel jó ismerősök va­gyunk. Na, szegény Holló Im­re nem irigyellek. Dolgozhatsz szakadásig, egy ilyen kis hé. jón csúszol el. Meggyőződésem volt, az elismerés elmulasztá­sáért ő a felelős. Meg is kér­deztem az asszonyoktól, mert Tóthot elszólította a köteles­sége. — Azt már nem! Az elnö­köt nem hibáztatjuk. Aki így tudott fizetni, azt mi megbe­csüljük — ez volt a vélemé­nye Gyurkó Barnánénak. Most pedig Maris neném támogat­ta. Ki tudná eldönteni ezek után hányadán vagyunk. Jött Kocz- ka Lászlőné, a nőbizottság el­nöke, és ők most már hár­man kezdtek beszélgetni, ami­ből lassan-lassan kihámozható lett a dolog lényege. A két asszony elkapta Koczkánét is, miután megdicsérték a szó­noklásért. Koczkáné testes asszony, de fiatal, arca mint a tűz. Mentegetőzött. — Ugyan már, olyan lázas voltam. — Akár voltál, akár nem, jól mondtad. De rólunk nem szóltál. Miért...? — megint Maris neném. — Majd annak is eljön az ideje és azért nem most! — Amilyen keményen kérdezték, olyan keményen válaszolt' A két asszony mintha en­gedett volna harciasságából. Már csendesebben beszélgettek arról, ők is szeretnének el­menni a meleg fürdőbe. Igaz, Maris neném, aki nyugdíjas, hallgatott, mert ő bedolgozója lett egy másik szövetkezetnek. De azt mondta, ha kell, ott van még ő a tsz-munkában is. Aztán Koczkáné súgott neki valamit. Annyit láttam, hogy a két asszonynak tűz lobbant a szemében. Gyurkőné az asz­talra is rácsapott. — Nem értek vele egyet. Magáról is beszélhetett vol­na. Az elnök nem érdemli meg, hogy bántsák... Kérdem, hogy miről beszél­getnek. Gyurkőné nevetett, Maris neném mérgesen rám nézett, Koczkáné meg azt mondta: — Hogyne, hogy kipletykál­ja. Ismerjük már... VISSZAJÖTT TÓTH, hal­lotta, mit mondott Koczkáné. Jót derült. Vele az asszonyok. De én is, mert nem gondol­ták, hogy tudom, mit titkol­tak előlem. Nem voltak elége- gedettek az ellenőrző bizott­ság elnökének beszámolójá­val. Ehhez természetesen jo­guk volt. Abban a tudatban, hogy kifogtak rajtam, megkí­náltak egy jpohár borral. It­tak, és mint cinkosok, össze­néztek. Hát tudhattam, hogy tréfálkoztak, vagy komolyan beszéltek? Ezek az asszonyok! Bobál Gyula Kedvezőtlen adottságok ellenére — stabil a pénzügyi helyzet A jó eredmény alapja az összhang... fial Iható zöld fény Ausztriában egy forgalmas bécsi útkereszteződésben üzemibe helyezték a vakok számára készített ..hangos” zöld útjelzőt. Hangszóró fi­gyelmezteti a vak gyalogoso­kat. akik teljes biztonsággal kelhetnek át az útkeresztező­désen. Kulcsár József felvétele A hontí Győzelem Termelő­szövetkezet elmúlt évi gazdál­kodásáról Pál László elnök számolt be a tsz gazdáinak a zárszámadó közgyűlésen. Könnyű helyzetben volt. mert 45 százalék nyereséget fizet­tek ki a tagoknak. Mivel magyarázható a hon­fiak jó eredménye, mi a si­kerük titka? A vezetőség a tagsággal egyetértésben jelöli meg az eredményesebb úthoz vezető feladatokat, szabja meg a gazdaság fejlődésének irányát. Mas szövetkezetektől eltérő­en itt évenként nem két, ha­nem négy, öt közgyűlést tar­tanak. Ezeken a vezetőség a legapróbb részietekig számot ad a közgyűlés és a vezetősé­gi ülések határozatainak vég­rehajtásáról. A tsz gazdái pedig nagy szorgalommal és fegyelemmel hajtják végre saját elképzeléseiket. Koncz Ferencné, tsz-tag felszólalásában hangsúlyozta, hogy az eredményeket a jó vezetéssel és a jó munkával érték eL Kálmán Vendel nyugdíjas Is hangsúlyozta a tagság fegyelmezett, odaadó munkáját, a vezetőkkel való egyetértését, majd így fejez­te be: csak akkor lehet jó eredményeket elérni, ha meg­van az összhang. A termelőszövetkezet jöve­delmének fő forrása a bo- gyósgyümölcs-termesztés volt. itt a tervezett árbevételi ter­vüket 2 millió 300 ezer fo­rinttal teljesítették túl. A nagyobb bevételben tükröző­dik az intenzív fajtákból adó­dó nagyobb termés és a na­gyobb bevéteL Az útkeresés jegyében zaj­lott le a szántóföldi kertész- Kedés kialakítása. Ennek ke­retében 18 holdon termesztet­tek dinnyét, paprikát, para­dicsomot, uborkát, káposztát. Az említett növényféleségek­nél is a tervezettnél nagyobb árbevételt értek el, ibizokodottság nélkül Ä szép eredmények azonban nem takarhatják el a gaz­dálkodás gyengeségeit. Érői szólt az ellenőrzési bizottság beszámolója is. De erről be­szélt Gál Istvánná is, amikor hangsúlyozta, hogy a szak­vezetés muilkájában szintén van javítanivaló. Szerinte lel­kiismeretesebb, odaadóbb munkával többre jutnának. Ennek megvalósításában ők, mint a Szocialista címet el­nyert brigád, jó példát akar­nak mutatni. Az állattenyésztés jelenlegi helyzete is azt mutatja, hogy tényleg nincs ok az önelégült­ségre. Az egy tehéntől kifejt tej 1972-ben majdnem 200 li­terrel volt kevesebb, mint az előző esztendőben. A juhállo­mány mennyisége és összeté­tele a korábbi szinten maradt, sok elhullott. Szükség van a gépek gondosabb karbantar­tására, a jelenleginél na­gyobb körültekintéssel kell elvégezni a telepítéseket, meg kell szüntetni a munkaszer­vezésben Időnként fellelhető kapkodást. Mindezek nem kí­vánnak befektetést, mégis a nagyobb eredmények forrásai. De szükség van a megfelelőbb takarmánygazdálkodásra is. Anyagi, erkölcsi megbecsülés A tagok jövedelme majd­nem kétszerese a megyei át­lagnak; 30 492 forint, 556 fo­rinttal több, mint az előző év­ben. Az egy tagra eső tízórás munkanap munkadlja 111, az alkalmazottaké pedig 116 fo­rint. Szülés és betegség cí­mén 166 ezer forintot fizet­tek ki. Hajdúszoboszlón tíz­tíznapos turnusban 30 fő üdült. Hévízen 8-an voltak Jutalomüdülésen, négyen jár­tak a Szovjetunióban. A köz­ség termelőszövetkezeti köz­séggé válásának 20. évforduló­ján heten 20 éves tagságukért arany, ketten 15 éves tagsá­gukért ezüst, kilencvenen pe­dig 10 éves tagságukért bronz fokozatú törzsgárda jel­vényt kaptak a vele járó pénz­jutalommal együtt. Tizenket- ten kapták meg a Kiváló Ter­melőszövetkezeti, ketten Ije­dik a Kiváló Dolgozó kitün­tetést. Az egyik kitüntetett Varga Andrásné, alapító tag felszólalásában többek kö­zött ezt mondta: — Nagyon jólesett nekünk az elismerés. Nehéz szavakba Önteni, hogy mit éreztem, amikor megkap­tam az arany törzsgárdajel- vényt. — Koncz Ferencné, aki a Szovjetunióban járt, ezt mondta: — Jól teszi a veze­tőség, hogy üdülni küldi a tsz-tagságot, megismerteti ve­lük az országot és a világot. Nemcsak1 az aktív tagokról, hanem a nyugdíjasokról is gondoskodik a termelőszövet­kezet vezetősége. Harminchat fő részére havonta 100—150 forintot ad ' járadékkiegésza- tésként. Negyven főnek két űrméter fát biztosít hazaszál­lítva. Kálmán Vendel nyug­díjas a többiek nevében meg­köszönte ezt az emberséges gondoskodást. Ésszerűbb gazdálkodással Az útkeresés jegyében, ■ gazdaság adottságainak fi­gyelembevételével állította össze a tsz vezetősége az ez évi elképzeléseit Ebben a racionálisabb földhasználat, újabb bogyós gyümölcsök te­lepítése. az állattenyésztés fej­lesztése, a takarmány meny- nyiségénék ésj minőségének növelése, a szocialista brigád­mozgalom fokozottabb segíté­se, a géppark felfrissítése, kü­lönböző munka- és üzemszer­vezési tennivalók szerepelnek. Ehhez kapcsolódva szólt a közgyűlésen résztvevő Géczi — Az én brigiádveaetöm olyan ember, hogy mindig magasabbra állítja a mércét* de önmagával szemben a leg­igényesebb. Ha bírál —, vagy ahogy mondani szoktuk. — büntet, azt mindig érdem sze­rint teszi. A dicséretet is, bár azzal szerényebben bánik. Ta­lán ezért is van olyan nagy tekintélye köztünk. De nem­csak köztünk, hanem szava van fönt is* a vezetőségnél. — Ezt a véleményt legutóbb az egyik beszélgetés során hallottam. Milyen a jó szo­cialista brigádvezető? Ez volt a téma és íme a tömör vá­lasz. Valóban ilyen egyszerű ez a kérdés? Százával dolgoznak ma már megyénkben a szocialista bri­gádok. Közülük legtöbbet a brigádvezető nevéről ismeri a közvélemény. Az elért ered­mények, a mur’ vban való rendszeres helytállás, a kö­zösségi szellem, öntudat for­málásában szerzett érdemek tették ismertté nevüket. Ka­pásból legalább 50 ilyen ne­vet tudnék felsorolni* azokét a szocialista brigád vezetőkét, akik ismertek, akikről hal­lottam. és példájuk sokszor elgondolkodásra késztettek, Brigédvezetők Egy kisebb-nagyóbb szocia­lista kollektíva élén állni, azt vezetni nemcsak egyszerűen gazdasági beosztás, hanem annál sokkal több. Megtisztel­tetés. felelősség a javából. A brigádvezető az első ember ott, ahol nemcsak a holt anyag válik értékké, az acél edződik, hanem vele együtt kovácsolódik, formálódik a szocialista típusú ember is. Az előbbi könnyebben, gyorsab­ban* az utóbbi sokkal nehe­zebben, szfvósabban. lassab­ban. Hogy ez így van. azt nálam sokkal jobban tudják saját gyakorlatukból a szo­cialista brigádok vezetői. Ha valahol valami rendkí­vülit, normán felülit kell megoldani, akkor általában a szocialista brigádvezetőkhöz fordulnak. Ha pótolni kell, vagy ráhajtani, hogy az üzem a célt elérje, őket keresik. Érthető és természetes is ez, mert általában nem csa­lódnak a szocialista brigádok­ban. Ki tudná megmondani, hányszor múlták már félül a a legvérmesebb elképzelése­ket. számításokat. Szerepük, súlyuk, a termelésben, az üzem életében igen nagy. de vajon így értékelik-e ezt min­denütt? Megkapják-e azt a kellő segítséget, bátorítást erkölcsi támogatást a mun­kájukhoz. amire rászogáltak? Nem minden esetben, és ép­pen ezért sokszor panaszkod­nak. Érdemes odafigyeni ar­ra. amit hiányolnak. Nem olyan gondok vezet­nek a panaszhoz, amiket bri­gádon belül megoldhatnak. Ezt egymás közt általában el­intézik. külső és belső segít­ség nélkül. Egészen más dol­gokról van szó. ami megha­ladja a hatáskörüket A mun&aellátottság. anya­gok hiánya, a szervezetlenség­ből fakadó időveszteség, kap­kodás. ami zavarja,, gátolja sok esetben áz ütemes mun­kát. Hányszor • teszik szóvá, hogy jobb szervezéssel, túl­órák nélkül is többre menné­nek. Nem anyagi kérdés ez —* bár az ütemes munkával könnyebb a pénzt keresni —, hanem a szocialista brigád jellegéből fakadó követel­mény. Szocialista módon dol­gozni a jelszó a brigádoknál. Ehhez jogos követelmény, hogy a feltételeket is lega­lább ilyen szocialista módon biztosítsák számukra. Ha a brigádvezető idejét, energiáját túságosan leköti a termeléssel kapcsolatos gon­dok megoldása, kevesebb jut a legértékesebbre, az ember­re. Márpedig a brigádvezető nemcsak irányítója, szervező­je. hanem segítője, nevelője is a brigádnak. Másképpen lehetetlen megfelelni a moz­galom hármas jelszavának. A szocialista brigádvezető megbízatása összetett, gazda­sági. politikai, társadalmi. A felelősség is. Ennek nemcsak a munkában, a brigád tevé­kenységében kell kifejeződnie, hanem abban is. hogy véle­ményüket, jogos kéréseiket, az egész közösség érdekét képviselő igényeiket ennek megfelelően kezeljék az üze­mekben. B. J. János elvtárs a megyei párt- bizottság első titkára, a köz­ség országgyűlési képviselője Hangsúlyozta, hogy a parla­ment munkájában és a kor­mány tevékenységében fon tos helyet foglal el a mező , az élelmiszer- és fagazdasá gok fejlesztése az itt dolgozók munka- és életkörülményei nek fokozatos javítása. Utalt a szövetkezeti törvényre és a tavalyi márciusi országgyűlés re, ahol nemcsak a szakembe­rek, hanem a munkások és az 5 képviseletükben felszólaló pedagógusok, orvosok, mű szaki emberek is elismerték a mezőgazdaságban dolgozók eredményes munkáját. Ez tükröződik az ország egyenle­tes, kiegyensúlyozott élelmi­szer-ellátásában. E tekintet­ben világviszonylatban is az elsők között vagyunk. Magas színvonalon, megfelelő vá­lasztékban elégítjük ki. a la­kosság ez irányú igényeit. Ennek ellenére, bőven van tennivaló. Üj, nagy feladat áll a megye szövetkezeti gaz daságai előtt. Ez pedig a szarvasmarhaprogram Sike­res megvalósításával nemcsan tovább javul a belső ellátás, hanem több jut exportra is. aminek ellenértékét ugyan • csak a mezőgazdaság kapja vissza gépek. berendezések formájában. A külföldi piaco­kon jelenleg igen keresett a szarvasmarha és a pecsenye- bárány. Rátérve megyénk mezőgaz: daságának problémáira, ezeket mondotta: — Megyénkben is kialakuló­ban vannak a helyes arányos az egyes mezőgazdasági ága ­zatok között. Kedvezőtlen földrajzi adottságaink a bo­gyósgyümölcs-termesztésnek, az erdőgazdálkodásnak és fő­leg az állattenyésztésnek ked­veznek. Az állattenyésztésnek régi hagyományai vannak a megyében. A gazdálkodás színvonala, sajnos, elég ala­csony. Kevés a tejhozam, a szaporulattal sem lehetünk elégedettek, sertéstelepeink 70 százaléka nincs benépesítve, nagyok a ráfordítási költségek, emiatt drágán termelünk. Ezeken úgy lehet segíteni, vál­toztatni, ha a termelőszövet­kezeti gazdaságok kihasznál ják a társulásban rejlő lehe­tőségeket, saját adottságaik okos hasznosítása mellett. Mo­den ágában elsősorban a ho­zamokat kell növelni, ugyan akkor területileg több zöldsé­get, gyümölcsöt és dohányt kell termelni olcsó áron. Szólt a beruházásoknál je­lentkező visszaesésről, a me­gyei vezetés ezzel kapcsolatos elképzeléseiről, majd , így folytatta: — Ebben á termelőszövet­kezetben a tagság jövedelme majdnem kétszer annyi, mint a megyei átlag. Ez azonban ne adjon alapot semmiféle el­bizakodottságra, mert a gaz­daságban sok még a kihasz nalatlan lehetőség. Erre utalt a felszólalók egy része, az ellenőrző bizottság és a tsz vezetőség beszámolója is. A beszámoló és a felszólalók ia megemlítették, hogy a veze ­tőség figyelmes a tagsággal szemben. A vezetőknek nincs könnyű dolguk. A rohanó- élet naponta új követelmé­nyek elé állítja őket. Ezekke megbirkózni csak akkor tud­nak, ha a tagság okos, jó, célravezető javaslatai és tett-. rekészsége mellett megértést és'türelmet is tanúsít a veze­tőkkel szemben. Ügy látom, hogy az eddig kialakult köl­csönös együttműködés, együtt- cselekvés újabb sikereket hoz majd. Jó kilátások Nyugodtan nézhet az idei esztendő elé a szövetkezel tagsága és vezetősége, mert rendelkeznek mindazokkal a feltételekkel, amelyek a jövő évi gazdagabb zárszámadás­hoz szükségesek. Van elég pénzük a fejlesztésre, meg­van a tagság szorgalma, igye­kezete, nem hiányzik a veze­tők hozzáértése és felelőssége. Rajtuk múlik, hogy az adott­ságokkal miként élnek. V. K NÖGRAO » 1973, február 18., vasárnap 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom