Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

Szövetkezeti zárszámadás Hollókőn

Senki számára sincs külön út...

KIS SZÖVETKEZET, kedvezőtlen adottságok között keresi a boldoguláshoz vezető utat. Megalakulása óta fokozatosan emelkedett a tagok jövedelme, amit közös munkával hoztak létre, önmaguk gyarapodására, életük szeb- bé-kényelmesebbé tételére.

A hollókői Petőfi Termelőszövetkezetben az idén is jó hangulatiban telt el az elmúlt evet záró közgyűlési számadás. Az év közben kifizetett 80 százalék munkadíj mellé hozzátetbéik még a hiányzó 20 százalékot, aimit magtetéztek újabb ölt százalék nyereséggel.

Megkértünk néhány termelőszövetkezeti gazdát, mondja el, miben látja az eredményeik eredőjét.

— Az egyesítés előtt Zsuny- pusztám voltam tsz-elinök, most pedig főállattenyésztéként dolgozom. Ezért az állat- tenyésztéssel szeretnék bővebben foglalkozni. Megítélésem szerint a siker titka abban rejlik, hogy termelőszövetkezetünknek van egy alapos, jó hosszú távra szóló fejlesztési terve, amely számol az adottságokkal, s ennek megfelelően az állattenyésztésben látja a biztos jövő útját. Ennek megfelelően, ennek szellemében vezeti, irányítja a gazdaságot a tsz. vezetősége. Állattenyésztési fejlesztési programunkat az előző évhez viszonyítva 1972-ben Teljesítettük. Hetvennyolc tejelő tehénről 94-re emelkedett a számuk. Elvégeztük a selejtezést. Hatása a tejtermelés növekedésében jelentkezett. Ugrásszerűen megjavult a takarmányeílátás. A pillangósok vetésterülete az előző évhez képest duplájára nőtt. A nyár folyamán állandóan friss, zöld takarmányt kaptak az állatok. Nagyobb gondot .fordítottunk a legelők javítására. S ami igen döntő, az állattenyésztésben nagy tapasztalattal. rendelkező, állatokhoz értő, azokat szerető parasztemberek dolgoznak, akik együtt tudnak érezni az állatokkal, sajátjuknak tekintik a reájuk bízott állományt — vélekedik Szétesik László főallatbenyésztő.

Bilbók Ferenc tsz-gazda a tehenészetben, dolgozik. Azt mondja:

— Nálunk az állattenyésztésben az eredmények titkát

gazdatársaim szorgalmában., hozzáértésében, munkaszeretetében látom. Többségük el sem tudja képzelni, hogy valami baja essék az állatoknak. Féltő szeretettel \gond ózzák, ápolják. így kell dolgozni, hisz’ mi eddig is a fezből éltünk, a jövőben is innen akarunk megélni, évről évre jobban, ahogy a lehetőségek engedik, illetve amilyen szorgalmasan dolgozunk. Kisebb hibák, akárcsak másutt, nálunk is előfordulnak. Ezek között említhetem az italozást. Az ilyen embereket haza kell küldeni még akkor is, ha munkájukra szükség van, ha nehezen nélkülözhetők. Meg kell tenni a vezetőségnek a mulasztók, valamint a többiek nevelése érdekében.

— Nem panaszkodhatoni, a vezetőség és a tagság között a kapcsolat jónak mondható. Felkeresnek bennünket, meghallgatják javaslatainkat, elképzeléseinket, s ha megvalósítható, akkor teljesítik. Persze, a kapcsolat nem olyan jó, hogy még jobb ne lehessen. Egy dolgot a mai napig sem tudok megérteni: miért kell az istál'lótrágyát már két éve tárolná, amikor földjeink minősége igen gyenge ..

FIA. BÉLÁK DEZSŐ növénytermesztő agronómus. A tsz ösztöndíjasaként Putno- kon, a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolájának hegyvidéki növénytermesztési szakán szerzett oklevelet a múlt evben. A gyakorlati időt sem itt töltötte, mert a tsz vezetősége azzal bízta meg, hogy menjen „világot látni”, hozzon haza sok jó tapasztalatot. Ennék megszerzésére a Mező- nagykunhelyi Állami Gazdaságban került sor, Ő így vélekedik:

— A gazdaságban. » növénytermesztés nem játszik alárendelt szerepet. Ezt bizonyítják a különböző agrotechnikai intézkedések, a műtrágya-felhasználásra szánt pénz. Az előírtnál jóval nagyobb összegét fordítottak műtrágyavásárlásra és -íel- használásra. A gabonát és a pillangósokat azért sikerült az esős időjárás ellenére is viszonylag gyorsan betakarítani, mert a vezetőség iól szervezte a munkát, a tagság pedig a kampánymunkák idején nem ismerte a fáradságot, amíg a termést biztos helyen

nem tudta. Ezzel párosult a helyes, az ösztönző anyagi érdekeltség. A vezetők abból indultak ki: ha mór megtermett, akkor takarítsuk is be maradéktalanul — állítja határozottan a fiatal szakem- oer.

— Alá akar, az dolgozhat a termelőszövetkezetben. Aki kivette a munkából a részét, eddig is meg volt fizetve. Mi, asszonyok, hatvanam dolgozunk a málnásban. Kérésünkre a vezetőség a málnaszedés díját kilónként négy forintról öt forintra emelte. Ugyanakkor megengedte, hogy mindenki akkor jöjjön dolgozni, amikor neki a legmegfelelőbb. Erre azért volt szükség, mert az asszonyoknak el kell látni a családot, elvégezni a ház körüli munkát főzni stib. Ez a módszer jól bevált. Nem lehetett alkalmazni viszont a gabona, a takarmány és a kukorica betakarításánál. Egyébként a vezetőség elfogadja a nőbizottság, illetve a mi javaslatainkat, ha azok megvalósíthatók. Megígérték, hogy ebben az évben, a férfiakhoz hasonlóan, mi is kapunk védőruhát. Rendezni fogják a málnakapálás bérét is, mivel az elég alacsony. Vezetőink kijönnek hozzánk, helyszínen válaszolnak kérdéseinkre. Ha több probléma van, akkor összehívnak bennünket és megbeszélik velünk közös dolgainkat Mi, asszonyok meg vagyunk elégedve vezetőinkkel. Próbálnak megérteni bennünket. Igaz, megkövetelik a rendes munkát — hangoztatta Percze Lajosné brigádvezető.

Mikjula Kálmán bsz-etaök pedig a következőket fűzi az előbbiekhez.

— NÁLUNK NEM GYAKORI a vezetőcsere. Ugyanis időbe telik míg egy vezető megismeri területét, munkatársait, a helyi szokásokat stb. Ez pedig a gazdasag fejlődése, a gazdálkodás hatékonysága szempontjából idő- veszteséget is jelent. Nálunk az a gyakorlat, hogy a döntés előtt mindenki elmondhatja véleményét, bármilyen tartalmú és jellegű legyein az. Döntés után viszont csak a végrehajtás következhet. Senki számára sincs külön út,

V. K.

Hajdani vasöntősegéd — elsők között munkisigazgatő

Teljesítette a pártmegbíasatőst

A Ganz hajdani vasöntősegédjének hosszúra nyúlt pártmegbízatása lejárt. Horin- ka István, a zagyvarónai ötvözetgyár igazgatója nyugalomba vonult. Bensőséges, de az emberre, az igazgatóra mindig jellemző szerény keretek között búcsúztatták. Az egész gyár kollektíváját képviselték a közvetlen munkatársak, a törzsgárdatagok és kívántak jó pihenést, hosszú életet együtt Palócz Imrével, a városi pártbizottság titkárával, a minisztérium és a kohászati egyesülés képviselőivel.

A szívből jövő üdvözlések hallatán az ember önkéntelenül is elgondolkozik a megtett útról. Mérleget lehet készíteni egy nem akármilyen történelmi korról. A munkás- osztály hatalma megnövekedett. A gyárak köztulajdonba kerültek. Meg kellett tanulni, élni a hatalommal. Horinika István pértmeg’bízatása is akkor kezdődött, amikor a gazdasági műszaki akadémiára, a vörösakadémiára küldték. Folytatódott, amikor 20 évvel ezelőtt az ötvözetgyár élére állították. Az eltelt 20 évről a mérleg igen gazdag. Angyal Nándor, a párttitkár erről beszélt. Az üzem kilenc esetben volt élüzem. kétszer kapott miniszteri oklevelet és minden évben nyereséges volt. A kollektíván belül az igazgatónak nagy érdeme volt ebben. Mert, hogy is irányított? — Szerény, szorgalmas, jóindulatú, humánus emberként — ahogy dr. Horváth János, a kohászati egyesülés vezérigazgatója mondta róla találóan.

Egyszex-ű számokkal a mérlegben kifejezhető, hogy az elmúlt 20 óv alatt az ötvözet- gyár termelése hányszorosára nőtt. Az is, hogyan vált az egykori egy-két termékes vállalat sokoldalú, harmincnál is

többföle ötvözőanyagot, a kohászat számára nélkülözhetetlen terméket előállító gyárrá. Azt viszont már nagyon nehéz lenne számiba venni, hányszor őrlődött az igazgató az üzemi gondok vagy éppen egyes emberek problémáinak megoldásán. Mert az út nem betonból készült, amit a gyár kollektívájával együtt megtettek Buktatókkal és esetenkénti kudarcokkal Is volt kövezve. A 46 év szolgálati időből, amit a kohászatban töltött, talán ez az utóbbi 20 év volt a legnehezebb és ugyanakkor a legszebb is. Szalai János főmérnök viszont erről az útról beszélt.

— Nehéz meghatottság nélkül szólni most, bár igyekszem erőt venni az érzéseimen. Az itt töltött életem, úgy érzem, nyitott könyv az itt lévők előtt, mert jóban és

rosszban együtt voltunk. Ne is búcsú legyen a mai, hanem csak valamiféle elkö- szönés. Szeretném itt a közelben eltölteni a hátralevő időket. Köszönöm az elismerést és tartsanak meg a jó emlékezetükben. — Rövid néhány mondat volt ez, de talán később ennyire sem tellett volna.

Gratuláltak a Munka Érdemrend arany fokozatához, amivel most a 60. születésnap, illetve a nyugállományba vonulás alkalmából kitüntették Horinka Istvánt. Dr. Horváti) János, a kohászati egyesülés vezérigazgatója aranygyűrűt adott át, ami a kohászat veteránjait illett meg. Ez a második alkalom, hogy adományozzák. Nemrégen a nyugdíjba vonult Boruvszki Ambrus kapta az elsőt. A 46 év erkölcsi elismerése ez.

Történelmi feladatot Téliesített az a generáció, amelynek tagja Horinka elvtáns — mondta pohárköszöntőjében Palócz Imre, a városi pártbizottság titkára. A gazdag élet- tapasztalat viszont olyan kincs, amire a mai nemzedéknek is szüksége van. Erre a segítségre a jövőben is számít a párt. A megbízatás tehát tovább tart, és úgy érzem, joggal számíthatnak rá. Ehhez szívből kívánunk az ötvözetgyár egész kollektívájával együtt Pista bácsi. jó erőt. egészséget, hosszú életet.

Dr. Kocsis József miniszterhelyettes Szalai Jánost, az ötvözetgyár főmérnökét, eddigi munkaköre érintetlenül hagyásával megbízta a vállalat igazgatói teendőinek ellátásával.

Bódé János

Tereskén

a szarvasmarha-programért

A mezőgazdaságiban dolgozó szakemberek előtt közismert, hogy a szarvasmarha- tenyésztés hosszú távú program. A mezőgazdasági üzemekben nem múlik el nap,

hogy ne essen szó a szarvasmarha-állomány fejlesztéséről. A tereskei tsz-ben már cselekednek is ennek érdekében. Elkészült a 200 férőhelyes tenyészüszőtelepük.

A kormány — mint ismeretes — módosította, kiegészítette az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeit és üj konstrukcióval — vállalati és külön állami támogatással — újfajta lehetőséget terem- lett a munkások lakásproblémáinak megoldásához, meggyorsítva ezzel a városok és a munkáslakta települések lakáshelyzetének javítását. Az ezzel kapcsolatos minisztertanácsi rendelet, valamint a végrehajtására kiadott illetékes miniszteri rendeletek a Magyar Közlöny 6. számában jelentek meg.

— Az új jogszabályok a lakosság — ezen belül különösen az állami vállalatok munkásai — számára kedvezően módosították a társas- náz-építkezések hitelfeltételeit. A változás lényege, hogy az OTP egy társasházlakás- építőnek vagy -vásárlónak ezentúl nagyobb összegű kölcsönt folyósíthat, s az egyes építési formákban a korábbiakhoz képest kisebb saját készpénz-hozzájárulás is elegendő a lakásépítkezés megkezdéséhez, a vásárláshoz. Az új feltételeket differenciáltán állapították meg, a különböző kedvezményekkel elsősorban a telepszerű tár- sasház-építkezésekre ösztönzik a lakosságot.

A rendeletek tartalmazzák a változásokat, részletesen meghatározzák a hitelfolyósítás és -törlesztés feltételeit, s külön intézkednek az állami vállalatok munkásainak lakásépítési támogatásáról, az őket megillető különféle kedvezményekről.

Az áilami vállalatok munkásai a jogszabály mellékleÉpítési kölcsönök — új feltételek

Külön kedvezmény a munkásoknak

tében felsorolt helységekben telepszerű, többszintes lakás- építkezéshez, (vásárláshoz) a szociálpolitikai kedvezményen felül — a lakások szobaszámától függően — 40 000— 80 000 forint állami támogatást és saját 10 százalékos előtörlesztés mellett kedvezményes, 35 éves lejáratú, évi 1 százalékos kamatú OTP-hi- telt kapnak a költségek 70 százalékára. Mindehhez azonban az szükséges, hogy az állami vállalatok az építési költségek legalább 20 százalékára kamatmentes vállalati kölcsönt adjanak munkásaiknak. További kedvezmény, hogy a három-, vagy az annál többgyermekes munkás saját előtörlesztése egyedi elbírálás alapján a költségvetés terhére részben vagy teljesen elengedhető, a vállalat vissza nem térítendő támogatásként is megfizetheti, és az OTP a hitel havi törlesztési részletét az első három évben mérsékelheti. A vállalati kölcsön- támogátás után felmerült 1 százalékos kezelési költséget is a vállalatnak kell megfizetnie.

Az új jogszabály alkalmazása szempontjából a rendelet szerint állami vállalatnak tekintendő a vállalati formában működő állami gazdálkodó szerv, ideértve a trösztöt, az egyesülést és az állami gazdaságot is. Munkásnak minősül a statisztikai szabályok szerint a munkásállományban nyilvántartott fizikai dolgozó. továbbá a kisegítő állománycsoportból — a kereskedelemben a forgalomtól függő, a közlekedésben a forgalmi állománycsoportból — a fizikai munkát végző dolgozó, valamint a termelés közvetlen irányítói közül a főművezető, a művezető és a segédművezető.

A különféle munkás-lakásépítési kedvezmények az alábbi helységekben, településeken — a fővárosban. a munkásl^kta centrumokban — illetik meg a munkásokat: Budapest, Ajka, Baja, Balassagyarmat. Békéscsaba. Debrecen, Dunakeszi. Dunaújváros, Eger, Esztergom. Dorog, Érd. Gödöllő, Gyöngyös, Győr. Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika. Kecskemét. Komárom. Komló. Kőszeg, Leninváros, Miskolc, Mosonmagyaróvár,

Nagykanizsa. Nagykőrös,

Nyíregyháza, Orosháza, Oroszlány, Ózd, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárvár, Sátoraljaújhely, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szigetvár, Szolnok, Szombathely, Tapolca, Tata, Tatabánya, Tiszaföldvár,

Martfű, Vác. Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg, Záhony.

A szabályozás önmagában természetesen nem oldja meg- a munkások lakásgondjait, de — a KB határozatának végrehajtásában — céltudatos, határozott előrelépés, társadalmi segítség a munkások. a kisebb jövedelmű családok lakásproblémáinak

enyhítéséhez. A lakásépítési alapból támogatott építkezés, vásárlás költsége ugyanis ezentúl jobban megoszlik, arányosabb, kedvezőbb a dolgozók teherviselése. Az építés pénzügyi forrása: az érdekelt dolgozók előtörlesztése, a telepszerű többszintes lakásépítkezésnél a szociálpolitikai kedvezmény, az állami vállalatok munkásainak nyújtott állami támogatás, a munkáltató lakásfejlesztési alapjából adott kölcsön és az OTP-hitel. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a vállalatok azonos összegű lakásépítési alapjukból ezentúl több dolgozó lakásépítését támogathassák.

Kedvezően módosultak a lakásépítés általános 'munkáltatói támogatásának feltételei is. A társasház-építkezéshez adható OTP-kölcsönt felemelték; a telepszerű társasházépítéshez a korábbi 50 százalékról 60 százalékra növelték az OTP-nitel felső határát. Jelentős változás az is, hogy ha a munkáltató az építési költség 10 százalékánál kevesebb támogatást ad, akkor az adott építési formára meghatározott általános pénzügyi feltételek alapján kell az OTP-kölcsönt folyósítani, a munkáltatói támogatást pedig a dolgozó előtörlesztéseként veszik figyelembe. Ez azért kedvező, mert a korábbival szemben a dolgozó kötelező előtörlesztése nem emelkedik.

Az új szabályozás rendelkezik a lakásépítő szövetkezetekben. valamint az OTP- beruházásaiban épülő, s a tanácsok által értékesített lakások hitelfeltételeiről, amelyek ugyancsak kedvezőbbek a korábbinál. Ezenkívül a rendelet egyéb — a fiatal házasokat, a nyugdíjasokat és az ifjúsági takarékbetét-akcióban résztvevő fiatalokat érintő — szociálpolitikai intézkedéseket is tartalmaz.

A dolgozók lakásépítésének új pénzügyi feltételei életbe léptek, rendelkezéseit január elsejétől kell alkalmazni.

Az Országos Takarékpénztár ellátta hálózatát az úi rendelkezésekkel, azok értelmezéséhez közérthető tájékoztatással, amelynek alapján felvilágosítást tydnak adni az érdeklődőknek. Miután a dolgozók lakásépítkezésének támogatásáról szóló korábbi rendelet módosításáról, kiegészítéséről van szó, az érthetőség. az egyszerűség kedvéért a Pénzügyminisztérium mind a korábbról érvényes rendelkezéseket, mind az új szabályozásokat egységes szerkezetbe foglalja össze, s adja ki.

A takarékpénztári fiókok a már benyújtott, de még elintézetlen építési hitelkérelmeket most az új jogszabálynak megfelelően bírálják el, s a jövő hét végétől már az új rendelkezések alapján kötik meg a szerződéseket, folyósítják a kölcsönöket.

Egy évvel ezelőtt a szarvas- marhatartás nehézségeiről, ráfizetéséről beszéltek a tsz- ben. Most megváltozott a helyzet, amiről a tsz elnöke ezt mondja: „Sokat töprengtünk a szakvezetőkkel a hasznosabb munka érdekében. Rendbe tettük a növénytermesztést. Jól beváltak az ipari olajos magvak. Hozzáláttunk az állattenyésztési ágazat reformálásához. A múlt évben megjelent minisztertanácsi határozat után felkerestük a megyei állattenyésztési felügyelőséget és elmondtuk, hogy községünktől, mintegy két kilométerre fekvő Doktorpusztán kihasználatlan épületek varrnak, melyek alkalmasak lennének egy üszőtelep kialakítására. Ezzel megoldható lenne a háztájiból felvásárlásra kerülő üszőállomány elhelyezése. A felügyelőség szakemberei megtekintették a telepet és támogatták üzemünket a terveink megvalósításában. •

Az épületek átalakításához 400 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptunk, amelyből átalakítottunk két karámot, kést 24 va- gonos palánksilót, ugyanakkor két fedett 13 vagomos szénatárolót építettünk. Ezek után a betelepítés következik ebben a negyedévben. Darabonként 3—5 ezer forint jövedelmet várunk.

Kötetlen tartású technológiát alakítottunk ki. Az etető a fedett színhez és a palánk- silóhoz csatlakozik. A nyári legeltetést a meglévő 50 holdas ősgyep és a tavasszal telepítésre kerülő 140 holdas legelő biztosítja. Mindezen túlmenően 150 hold zártrendszerű cukorrépa-termelésre kötöttünk szerződést, ahonnan a visszamaradó répafejből, kukoricaszárral, kiváló silót biztosítunk a jószágoknak.”

NÓGRÁD — 1973. február 2., péntek