Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

í Egy ,,elfelejtett53 költő? Komjáthy Jenő W7« a« évtor- iiulók éve. Az egész ország Pe­tőfi születéséneit évfordulóját ün­nepli, meg Ma­dách Imréét, aki kftztudottan \ógrád szülötte. Komjáthy Jenő­ről éppen any- nylr» nem esik szó, mint életé­veit, pedig itt élt, itt született, itt alkotta meg életművének je­lentős részét, ja­nuár zc-án ha­lálának, február !-án születésének évfordulójára emlékezünk. ♦ Komjáthy Jenő Nagy-Szé- csényben (a mai Szécsény- ben) született 1858. február iá-én. Apja Komjáthy Anzelm magas hivatalokat betöltő ál­lami tisztviselő volt fél száza­don keresztül. A költő fiatal eveiben megfordult Pesten, ahol kora egyik jelentős poé­tájává! Reviczky Gyulával kö­tött mély barátságot, majd egy rövidre sikerült európai utazás után Balassagyarmatra került, hogy elfoglalja tanári katedráját a helyi polgári Is­kolában. Már kinevezése Is herce-hurcával járt. Korábbi ’apkísérlete (a Luby Sándor­ral szerkesztett Röpke Ivek) nem keltett túlságosan nagy érdeklődést, az Űj Nemzedék­ben publikált Kritikai szem­pontokat — mindmáig egyik legértékesebb ilyen tárgyú töredékünket — a polgár­város urai aligha ismerhet­ték, költőd munkásságát ter­mészetesen nem vették .ko­molyan. Mindössze négy évet töl­tött tanárként Balassagyar­maton. 1885-ben műbotrányt (levertek körülötte, s fegyel­Manapság egyik alapköve­telmény, hogy minden ember­nek meglegyen a nyolc ál­talános iskolai végzettsége. Sajnos, ennek ellenére sokan vannak, akik nem rendelkez­nek vele. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek művelődési központjában a közelmúltban ileindították a dolgozók isko­láját, melynek keretében öt hónap alatt megszerezhetik mi úton Széni ere helyezték, egy olyan községbe, ahol a tisztviselőkön kívül szinte egyetlen magyar anyanyelvű lakos sem volt. Itt bontako­zott ki igazán költészete, az az irracionális, misztikus lí­ra, mely egy bolygóntúli tár­sadalomba viszi el az olva­sót, ahol a Gondolat, az em­beri tisztaság az úr, s ezzel — ha túlságosan elvontan is — rokonszenves költői prog­ramot valósított meg. Szem- cen már alig érezhető filozó­fiáján a kor divatos gondol­kodóinak hatása. Saját pan­teista filozófiáját igyekszik megvalósítani lírájában, Pa- lágyi Lajos — barátja és se­gítője — írja róla: „Általá­ban, hogy Komjáthy egyénisé­gét megértsük, tudnunk kell azt, hogy élete fő céljának azt tekintette, hogy magának önálló világnézetet küzdjön ki. Az ő életharcai tehát, bár­mennyire harc is jutott neki a gyakorlati létben, elsősor­ban mégis elméleti harcok voltak.. Ez az „elméleti harc" két­ségkívül a menekülésnek ta­lán egyetlen lehetséges mód­azokat az ismereteket, ame­lyek szükségesek a 8. osztály vizsgáinak letételéhez. A ta­gozat vezetője: Havas Károly. A dolgozók heti két alkalom­mal, szerdán és pénteken bő­vítik számtan, fizika, magyar irodalom, nyelvtan, földrajz, történelem tantárgyakból is­mereteiket A 8. osztály anyagából május végén vizs­gáznak. ja a költő esetében. Gyűlöli az uralmon levő érdekcsopor­tokat, a azükagyú hivatalno­kokat, rosszindulatú iskola­szék! hatalmasságokat, ám tenni nein tud ellenük: Ssentnent elsöpörni mtnd a hitvány*. Ki most keselyen a fülszinen utz; üres fejével s még üresb szivével Selyem ruhában éa nagyúri gőggel Szerény kültőre, rám gúnnyal lenéz. — írja Monológ című versé­ben. A mai olvasó furcsának ta­lálhatja, hogy az irodalmi élet visszásságait, a Gyulai­féle mindent birtokoló klik­ket oly’ élesen ostorozó költő nem jut el addig a felisme­résig, hogy a társadalmi rend­szer sugározza természetéből fakadóan szinte mindazt, ami őt életképtelenné teszi. Ezért épít hát olyan vilá­got, melyben a költő az úr, melynek flórája és faunája alig emlékeztet a földire. Eb­ben a világban testet szerzett fogalmak, tapintható abszt­rakciók mozognak, élnék, lé­teznek: Eszme, Szellem, Sze­mélyiség stb... Erőfeszítése, hogy önálló vi­lágnézetet alakítson ki, si­kerrel járt. Nem forradalmi komponensek alkotják ezt a struktúrát. Az erővonalak a „történelmi vákuum” bénító terein húznak keresztül, egy tanácstalan, vergődő szemé­lyiség kontúrjait rajzolva meg. Komjáthy kozmikus lírája — bármilyen áttételesen is — tükre korának. A kirekesz­tett, megbántott, száműzött ember lelkületének részletes rajza. Amit tagad, az egyete­mes emberi normák szerinti rossz, tehát társadalmi ross2 is. Ilyenformán lázadása konkrét bázis ellen is irányul. * Halála hívta fel ró igazán a figyelmet. A pesti szerkesztő­ségekbe ugyanazon a napon érkezett meg halálhíre és egyetlen kötete: A HOMÁLY- BÖL. Irodalmi társaság alakúit nevével címerpajzsán. A kor nagyjai (Babits, Kosztolányi. Juhász Gyula stb...) népsze­rűsítették, aztán újra eltűnt az életművel együtt az em­ber, a költő is. Az a1 költő, aki szóképeivel, a költői nyelv megújításával Ady Endrének készítette elő az utat. Iroda­lomtörténeti jelentősége éppen ebben rejlik. Bizonyítsa ezt egyik kiadatlan versének részlete: „Pogány vagyok. Nincs bennem semmi Alázatos, tüm.ién-szagűí Zsolozsma zsoltár, istenesül Nem ejti telkemet rabul." Hann Ferenc Öt hőnap alatt Taar Ferencs LÁNG ÉS TÖVIS Amikor Hanák Pálnak el­meséltem a kapott válaszo­kat, egy darabig dörzsölte a homlokát, majd azt mondta: — Változtat mindez a lé­nyegen? Persze, hogy az em­bereiket elsősorban a jelen gondjai érdeklik. Ruha, lakás, ennivaló, pénz, kocsi; szere­lem, betegség — kinek, mi a fontos. Találna itt olyat is, lefogadom, aki azt sem tud­ná megmondani, hogy Ma­gyarországon alkotmányos mo­narchia van, vagy köztársa­ság. És találhatott volna ép­pen másakat is, akik tökéle­tesen megfeleltek volna a ma- ia várakozásának. Akkor most minden rendben lenne, ma­ga pedig nyugodt, megkapta, amit akart. Valahogy talpra ugrott ben­nem az ördög. — Igen! Jól mondja! Amit 'karok! Mert ez elvi kérdés! — Nem értem, — Megmagyarázom! Engem nem érdekel, hogy Shakes­peare talán csak a nevét ad­ta, és a drámáit Marlowe ír­ta. Shakespeare — fogalom! Ért engem? Hát, így vagyok én ezzel is most. Az sem érde­kel, hogy talán Görgeynek le­hetett igaza katonapolitikai- lag. Kossuth nevéhez a sza­badság fűződik, az övéhez meg a bukás. Ez az alap­állásom itt is! Hanák Pál is kihúzta erre a kardot. — Nem gondolja, hogy ép­pen akkor tisztelné meg leg­jobban ezt a várost, ha aszé- pítetten igazságot írja meg? Azt, hogy hogyan, milyen ke­serves kínlódáson és harco­kon át jutott el id&g. És ho­gyan birkózik ma is a gon­dokkal. — Hogy jövök én ehhez, mint idegen, a kitoic? — Tehát: marad az illúzió. t— Fenét! Még dolog látni és megint más, hogy mit emel ki az ember! írjam meg talán, hogy itt tulajdonkép­i pen ’19 után nem volt egysé­ges a munkásság, hogy kasz­tok voltak?... Hogy itt, a fellegvárban tanyát verhettek a fasiszták, majd később az ellenforradalmárok is? És, hogy újra, másféle megosz­tottság van?... És, hogy kis­polgári allűrök tapadnak a tegnapi melósra, mint a föl­szedett piszok? — Igen, ezt kell megírni! — vágta rá Hanák minden habozás nélkül. Fokozatosan belemelegedtünk a vitába, s egyre mélyebbre ástunk. — Idehallgasson! — mond­tam a szemébe nézve. — Itt, arról van szó, hogy a mi né­pünk most írja a legújabb ko­ri történelmét. Ért engem? Hősökre van szüksége! És hősi múltra! Mert erősnek, nagynak akarja látni önma­gát! — Egyet gondolunk! — Dehogy! Szerintem ép­pen ezért kötelességünk a népnek megmutatni azt, amit Látni kíván magáról..., mert így szolgáljuk jól a nemzeti öntudat javát. — Nem értek egyet magá­val! — Cáfoljon meg! Hanák mély lélegzetet vett, azután folytatta komoly, tár­gyilagos és szenvedélyes meg­győzéssel : — A nemzeti öntudat any- nyi, mint nemzeti önismeret, így van? Az a kérdés: ho­gyan ismeri a nép önmagát? És ez helyes ismeret-e, vagy pedig nem. % NŐC5RÁD — 1973, február 1,, péntek A NÓGRÁDI ÜTTÖRÖK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA „Nem, félünk a szerepléstől, de azért jó, Iwgy a könyv a kezünkben van. Biztos, ami biztos!” (Fotó: Fodor) Amikor még... A& Idei tél — hasonlóan a ta­valyihoz — igán csak mostoha» bánik a gyerekekkel. Sajnos, hi­ánycikk a hó, a jég; ritkán lehel „kapni** és akkor is csak rövid ülőre* Pedig nincs szomorúbb lát vány az olvadó hólénél, a vízzé vált jégnél, A gyerekek persze, általában szemfülesek és azonnal Kihasználják a parányi lehetősé­geket is. A bujaki úttörők meg szánkó- és sí versenyt I« rendez* tek. Érről szói Mlhá Laci hete­dikes tanuló levele. „Nálunk a gyerekek nagyon ki­használják a kis telet. Sokat kor­csolyáztunk, szánkóztunk és sí­eltünk, amikor még volt hó. Van Bujákon egy Szenté nevű heg^. Ott kijelöltünk egy meredek lej­tőn kb. háromszáz méteres szán kólesikló-helyet. Ugyanezt meg tettük a hegy másik oldalán is; ez lett a sflesikló oálya. Mikor ez megvolt, kihirdettük a gyerekek nek, hogy versenyt rendezünk, * aki akar, eljöhet. Azt azonban kikötöttük, hogv egv gyerek csak e*v számban Indulhat. A vers no v délután háromkor kezdődött. Szánkóban 12-en. síben pedig ti­zen Indultak. Két gverek az időt mérte. Én voltam az egvik. A versenyzők estenként indultak és mikor egy pajtás a Cétvon»'' • ért. egy zászló emelkedett a ma­gasba. Leállítottuk az időmérő stoppert is, és kiderült, hogv a játékos bánv másodperc alatt ért a célba. Voltak akik a nasrv igye­kezetben felborultak. nasrvokat bukfenceztek és ródll helyett »sa­ját kötőféken« gurultak be a célba. Mindannyian jól szórakoz­tunk, a győzteseket pedig megju­talmaztuk.” Petőfi nyomában... Előző levelemben említettem, hogy most Petőfi Sándorról gyűjtünk anyagot. Sikerült nekem is több képet, cikket gyűjtenem, amit beviszek az őrsi foglalkozásra. Szeretném, ha a Petőfi-vetélkedőn a Tig­ris őrs is megállná a helyét. (Kádárkuti Zsolt, Pásztó, Dó­zsa György Alt. Isk.) ★ Két eseményről szeretnék beszámolni. Iskolánkban ed- dik' két rendezvénnyel emlé­keztünk meg Petőfi Sándorról. Január elsején, a költő szüle­tésnapján rendeztük meg a Petőfi-szavalóversenyt. A 26 részvevő .közül nyolcat jutal­maztak. Egy új értékelési for­ma is volt ezen a versenyen. A nézők is szavaztak. Első he­lyen Tóth Erika végzett, a második Vigh Tibor, Pásztor Mária és Kiss Judit lett. A közönség díját Csadó György nyerte el. Január 19-én, a Pe­tői i-vetélkedöre került sor, amelyen 20 - pajtás vett részt. Egy-egy fordulóban 10-10 kér­désre kellett válaszolni Az első fordulóban alapvető­kérdések voltak. Ezekből idé­zek: „Sorolj fel legalább há­rom olyan Petőfi-költeményt, amelynek műfaja tájleíró köl­temény”. A második forduló­ban már nehezebb kérdések­kel kellett megbirkózni. Pl.: Mi volt Petőfi egyetlen regé­nyének címe? Nevezz meg Legaláb három versét, amelyet el is tudnál énekelni! A ver­seny első négy helyezettje Petőfi-emlékérmet és -okleve­let kapott. A negyedik hely sorsa villámkérdések útján dőlt el. Az eredmény a követ­kező lett: első—harmadik he­lyen végeztek, azonos pont­számmal: Tóth Erika, Vigh Tibor és Petői László, a ne­gyedik pedig Roskó Katalin lett. (Tóth Erika őrsvezető, Mohorai Alt. Iskola.) A mohorai Vigh Tibór vers­ben emlékezik meg Petőfi Sándor nagyságáról, szellemé­ről. Példaképének tekinti a költőt, cselekedeteit, küzdő- szellemét pedig a mai fiatalok számára is követésre méltó­nak. íme a vers: PETŐFI Petőfit nagy hősnek tartom 0 nekem a példakép. Éppen azért, mert hasonlót Még sohasem láttam én. Kortársa volt nagy Kossuth is Táncsics és Széchenyi még. De én mégis őt választom, Mert Petőfi bennem ég! Talpra magyar! — szólt Petőfi, S ment a nép a harcba már. Kár, hogy nem volt több Petőfi, Annyit mondok: — Igen kár! Nem tűrt volna ennyit a nép, Tört volna a fellegekbe! Ügy, hogy az uraságoknak Elment volna a jókedve! Ne bánkódjunk mostmár rajta! Hisz’ végül győzött a nép. S annak ez a biztos jele. Hogy a nép békében el. S én Petőfit hősnek tartom, Mert Petőfi bennem ég. Vigh Tibor, Mohom Értse meg ■— vetettem ellen. — Mi kicsi nép va­gyunk, mi nem engedhetjük meg azt a luxust magunk­nak, hogy holmi kordivatbói rángassuk az eszményeinket a porba, szóval: deheroizáljunk! Mert ebből ilyesmi sülne ki, ha következetes vagyok a színdarabban —- Maga összetéveszti a fo­galmakat! — Téved! Csak a hangsúlyt teszem át. — A valóságos kép még nem szentségtörés. Honnan ve­szi ezt? Inkább: jobb önis­meret. Vagy talán hazudjunk megint? Azt mondom, fogad­ja meg egy bányász tanácsát. — Azt mondja: bányász és kiderül, hogy filozófus! — Amint látja, a kettő nem zárja ki egymást! — Elnevet­te magát, s ezzel feloldotta a vita feszültségét. S nagyon mélyről, meggyőzően fűzte még hozzá: — Nekünk olyan nemzeti önismeretre van szük­ségünk ..hogy Is mond­jam ..amelyet nem torzít el a kultusz hazugsága! Ame­lyik a tényeken, az emberi sorsok valóságán alapszik. Amit maga is lát, följegyez. Erre van nekünk a legna­gyobb szükségünk! Mert így nem csapjuk be még egyszer magunkat. — Tehát? — néztem mele­gen a szemébe — Maga sze­rint írjam meg őszintén és nyíltan, amit látok, hallok? (Folytatjuk) ] Űttőrőelnökségi értekezlet | A szécsényi járási úttörő- zetői konferencia előkészítő- elnökség ma, pénteken tartja sével kapcsolatosan mond tá- I soron következő elnökségi ülé- jékoztaíót. Az elnökség meg I sét, ahol Nagy Sándor járási út- vitatja a ’73-as év első félévé- I törőtitkár, a járási úttörőve- nek munkatervét. *Jf Hungorotcici BARTÓK BÉLA I. és II. zongoraverseny Kocsis Zoltán (zongora) Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Vez.: Lehel György. Ara: 60,— Ft HUNGAROTON Nemzetközi Bartók Béla-2eneszerzőverseny, Budapest DURKÓ ZSOLT II. vonósnégyes JESUS VILLA ROJO Tiempoz Kodály: Vonósnégyes Ara: 60,— Fi HUNGAROTON J. S. BACH Fuvolaszonáták obiigát eembaiokiserettel g-moll BWM 1020, Esz-dúr BWV 1031, A-dúr BWV 103L Fuvolaszonáta contiunokísérettel C-dúr BWV 1033 Kovács Lóránt (fuvola). Sebestyén Janos (cembalo; Banda Ede (gordonka) Ara: 60.— Ft HUNGAROTON J. M. AYDN Vespera Két graduate Laki Krisztina, Csengery Adrienne, Nemeth Zsuzs. (ének), Trajtler Gábor (orgona) Győri leánykar, Győri Filharmonikus Zenekar Vez: Szabó Miklós HUNGAROTON Ara: 60,— 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom