Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-13 / 10. szám
SZÍNÉSZARCOK Szombathy Gyula öt éve diplomázott, s a szolnoki Szigligeti Színház szerződtette. Ma már számtalan szerep és emlékezetes alakítás sok- sok forró siker áll mögötte. S mindössze 28 éves. — Boldog-e az az ember, akt mellé már Satalon hozzászegődött a szerencse, a siker?1 — Feltétlenül — válaszolja. — Én valóban nagyon szerencsés embernek érzem magam, mert érdeklődési területem, mondhatnám „szerelmem” egybeesik a szak- Szombathy Gyula Shakespeare: Tévedések mámmal, a vígjátéka című színművében színészi mesterséggel. Szombathy Gyula művészetének ereje, embersége ebből a szívvel-lélekkel végzett munka öröméből fakad, táplálkozik. A játék, a színház egy az életével. Emberideálja a modem, minden iránt érdeklődő, sokoldalú ember. — A mi pályánkon Ideálok nélkül nem lehet dolgozni — vallja. — De pártosság, az ;gazságkeresés szenvedélye, a jobbítás szándéka nélkül sem. — Kik a színészi példaképei? — Két egymássá! talán össze sem hasonlítható, nagyszerű művészt tartok példaképemnek: Agárdi Gábort és Darvas Ivánt. Az ő színház iránti alázatuk, átgondolt szerepfelépítésük áll nagyon közel hozzám. Szombathy Gyula emberi, színészi adottságainál - fogva prózai és zenés darabokban egyaránt magas színvonalon képes megoldani feladatát. Kezdetben többnyire zenés, mostanában inkább prózai darabokban foglalkoztatják. De természetesen semmi esetre eem kíván hűtlen lenni a zenés műfajhoz. Emiatt is vállalta nagy örömmel a Ne- báncsvlrág bohókás orgonistájának főszerepét- Egyébként mindenféle szerepet szívesen játszik. Minden színész pályáján akad azonban néhány olyan kedves szerep, amely kiemelkedik a többi közül, többet jelent megformálója számára. — Nagyon kedves szerepem volt Gaveston, a király barátja Marlowe, Brecht: II. Edward című drámájában. Széles lehetőséget nyújtott a nüanszokra is figyelő, elmélyült jellemábrázolásra. Az improvizáció izgalmát jelentette a Kaukázusi krétakör énekesének megformálása. A figura a narrátor szerepét tölti be: mesél, értelmezi a történetet. Ezért állandó készültségben, a történéssel együtt kellett lennem. Ez a szerep minden megformálójától nagy erőfeszítéseket követel... Hogy a zenés szerepek se maradjanak ki, nagyon szerettem a Ne szóljatok bele! című zenés víeiáték fiú szerepét. Majláth Júlia slágereivel. A Nem várok holnapig, Rövid az élet stb. kirobbanó sikert arattak nemcsak Szolnokon, hanem itt, Salgótarjánban is. — Apropó, Szolnok! Hallottam, hogy az idén sikerül létrehozni a már két év óta állandóan tervbe vett stúdiószínházat — Igen- Már az első bemutatóra készülünk. Wittlinger: Ismeri Ön a te jutat? című szatirikus, utópisztikus drámáját mutatjuk be. Meggyőződésem, hogy jól választottunk. .. A stúdióra nagy szükség van, hiszen színpadi kísérletezésre nagy színházban, főleg gazdasági okok miatt nehezen nyílik lehetőség. — A színész megannyi író által megálmodott figurák éietrekeltője. Mely szerzők alakjait jeleníti meg szívesen? — Mindenekelőtt Shakes- peare-éit, a nagy angol klasz- szikus drámaíró az, örök emberi igazságokat fogalmazta mes valamennyi munkájában. Gondolatait újrafogalmazni, saját korunkban érthetővé tenni izgalmas feladat. Rajta kívül nagyon vonz Tennesse Williams érzelmektől túlfűtött, az erotikát sem nélkülöző írói világa. — Magyar szerzők közül? — A magyarok közül nagy szeretettel játszom Csurka fetván hangoskodó, panaszkodó, furcsa hőseit. Csurka azt mondta nekem egyszer egyik darabjának előadása után, hogy bennem megtalálta hősét, pontosabban azt a színészt, aki figuráit úgy játssza eű, ahogyan azt ő az íróasztal mellett elképzelte. Szombathy Gyula már nagyon sok színdarabban szerzett emlékezetes estet nézőinek, Az idei színházi évad elején is nem egészen egy hónap leforgása alatt két darab főszerepében mutatkozott be. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott szolnoki színész. — Mit csinál szabad idejében? — Kevéske szabad időmben legszívesebben zenét hallgatok. Régi, harmincas évekbeli lemezeket gyűjtök- Van egy kedves század eleji tekerő* gramafonom, azon szoktam meghallgatni Sulyok László Kilenc vallomás Mi jut eszébe? Petőfi nyomában a „buszmegállótól“ az acélgyárig A Magyar Televízióban a múlt esztendő végén bemutattak egy Petőfi Sándor életéről és munkásságáról szóló műsorsorozatot. Ennek kapcsán elhatároztuk, hogy Salgótarjánban mi is próbára tesszük az itt lakó, és itt dolgozó embereket. Két kérdést intéztünk a megkérdezettekhez: Mi jut eszébe Petőfi Sándorról? S melyik a kedvenc verse? A válaszokból kitűnik, hogy nagyon sokan ismerik, szeretik verseit, de tisztelik mint embert is. Am szóljanak erről maguk a i Megkérdezettek. * Fejes Gyula, a 2. sz. Volán dolgozója, a bükkszéki járat buszvezetője. Harminchárom éves: — Lehet egy kicsit gondolkodni? Nagyon váratlanul* ért a kérdés. — Egész nyugodtan. — Költő volt, hazafias. A szabadságért harcolt, az emberi jogokért, az igazságért. Egyszerűen mond el minden gondolatot verseiben. Versem öle: a Nemzeti dal. Bocsó Julianna, 22 eves. ^a^üj falui lakos, kötőnő, a 4 N0GRÄD - 1973, Budapest Kötő Htsz salgótarjáni telepének dolgozója, a Braun Éva nevét viselő KISZ- brigád vezetője, s még könyvtáros is: — A XIX. század legnagyobb költőjének tartom. Nagyon ismerem az életét. Kedvelem a szerelmes verseit, tájleíró és elbeszélő költeményeit. Haladó eszméket vallott. Hazájáért halt meg. Verseiből az Alföld, a Szeptember végén jut most hirtelen az eszembe. Hlavacska Gyula salgótarjáni lakos, negyvenhat éves, a Cserhát—Karancs hegyvidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségében a könyvelés vezetője: — Petőfi Sándor műveivel a tévéből és a rádióból érintkezem. A „Keressük Petőfit" című tévésorozat szerintem azt akarta bemutatni, hogy mennyire elhanyagoltuk. Különösen elkeserített az egyetemistákkal készült riport, ahol részben ilyen mondatok hangzottak el: „Nem értem őt... Nem ismerem . .” Az én kedvencem egyébként Radnóti Miklós. A költészetben a klasszikusok felé hajlok. Peér 13-, szombat tőfi egyszerű, tiszta csengésű, mindenkihez szól. Nem kell külön megfejteni. Verseim: Tisza, Egész úton hazafelé, Apostol stb.. ♦ Etesi Zsuzsa, a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola VII. osztályos tanulója: — Apja mészáros és kocs- máros volt. Kiskőrösön született 1823. január elsején. Tanulmányait több városban; Kecskeméten, Szabadszálláson stb. végezte. — mondja szinte egyszuszra — A szabadság- harcban esett el. Számomra versei közül a legkedvesebb a Jövendölés —, melyet az iskolánkban megrendezett versmondó versenyen én mondtam el/ * Molnár Ferenc, a Kulacs étterem pincére, negyvennyolc éves. — Petőfi Sándor szabadsághős volt. Szerette az igazságot ... — Mikor eddig érünk beszélgető, illetve riportalanyommal, beszélgetésünkbe bekapcsolódik Tamai László étteremvezető, aki ötvenkilenc éves. — Tollal és fegyverrel küzdött a szabadságharcért. Felesége Szén drei Júlia volt. Nagyon sok versét ismerem: K A m Az Élet és Irodalom december 30-i számában Szekulity Péter „A karzaton” címmel különös országgyűlési tudósítást ad közre. Meghívott újságíró; úgy néz bele a karzatról a decemberi ülésszak munkájába, hogy az országot látja, Láttatja olvasójával. A személyes Jelenlét varázsa az ülésteremben, a hétköznapok munkagondja, sikere, száz ellentmondása kapcsol a _ falakon kívülre. Ballagó tanyasi gyerekek képe vált az expozé, jót mondó pénzügyminiszterrel, vágányjavító munkás, sertésgondozó asszony alakja minisziterekkeL Az ülésteremben munka folyik, példamutatóan bölcs, higgadt, célravezető. A falakon kívül zihál az ország, eredményes munka zajlik, emelkedik az életszínvonal, de mennyi-mennyi gond, megoldásira váró feladati 2. Életszínvonal. A pénzügyminiszter expozéj-a, a képviselők törődése, a költségvetési szavazás egyfajta tények az életszínvonal ügyében. Megint másfajták a statisztikai adatok. A reáljövedelem ennyi és ennyi százalékkal emelkedett; a kereskedelmi forgalom, a fogyasztás így meg így alakult. Szekulity karzati reflexiói meg riporteri példái, miniszocioigráfiád igen fontossá válnak, mert tulaidnnkéorv arról ír, ami részleteiben bennünk is megvan, inforR Z A T mációi nem újak számunkra, de ébresztők, rádöbbentők, értelmi-érzelmi változtatók. A falusiak egyre inkább városi módon élnek; a szobaberendezések, a televízió, a fiatalok ruházkodása erről beszélnek. Nem csak pörkölt a vasárnapi ebéd, mindenki zsírral főz, gyümölcs kerül az asztalra, feketekávé, ital, néha túl sok is. Az új házas fiatalok nem laknak évtizedekig szüleikkel, űj ház, új bútor, de gyakran motor, kocsi is kerül a fiatalok köré. Milyen igaza van Szekulity- nek: jó volna, ha a tévénéző milliók készülékükön a beszédét mondó miniszterrel egyidőben lótnák felvillanni ezeket a „természetes” tényeket, érzelmileg is meggyőzőbb, hitelesebb lenne a közgazdász elmefuttatása, a politikus érvelése-.. 3. A képviselők a parlamentben választóik nevében kérnek szót, értük, velük dolgoznak, vitatkoznak, érvelnek. Érvelnek, mert módjuk van rá, kollektív bölcsesség alakítja, alapozza a holnapi terveket, minden felelős szó fontos, előrevivő lehet. S ezt hamar el kellene tanulnunk szerte az országban a parlamenttől. Vidéken, nagyüzemben, termelőszövetkezeiben. Hogy ne a tekintély, hanem az érv legyen a meghatározó, ne legyen „közéleti megfellebbezhetetlen ség”, mely möaé ilyen-olyan szintű vezetők egyetlen mondattal elzárkózhatnak: nem értek egyet. Sze- kulityval mondhatni: „az O N ilyen vezető teremti a folyté® helyeslő, talpnyaló bürokratát, a jelentést tízszer átírató körülményeskedő osztályvezetőt Teremti, tűri, szereti éa újjáteremti.” Valóban: a specialista Magyarországon tízmillió ember a tulajdonos, kívülről kibioelő „űtitársnak” minősíteni bárkit is megengedhetetlen szubjektivizmus, anakronizmus. Nem lehet javaslatok és kérdések körét „beszabályozni”, kézmeleg langyosra hűteni. A mai választók, a párt politikájára újra és újra igent mondók, a tömegek nemcsak általában, de személyek szerint, konkrétan is hűségesek, felelősek. S közülük 60kan, talán éppen holnap már, választhatók, vagy megválasztottak, új felelős vezetők, tanácstagok, képviselők... Ne legyenek olyan vezetőkké, Ilyen vagy olyan szintű képviselőkké, akikre pont azért van szükség, hogy ne borzolják fel 6enki idegeit, akik olyan jelentéseket akarnak, hogy ne mutassanak túl sötét képet a tények... E Szekulity országgyűlés! „tu. dúsítása” fontos, hasznos írás Együtt gondolkodik az ülésteremmel, és gondolatokat gyű- rűztet tovább az olvasókban, az ország dolgairól, mindany- nyiunk ügyéről. A legfontosabb belpolitikai esemény érzelemformáló tény lesz: itthon vagyunk. S ez az ország ma elsősorban az „emberformálás kohója”. Erdős István Szülőknek —nevelésről Az apák felelőssége — A kisgyermek édesapjában többnyire óriást lát, aki mindent tud és csodálatos teljesítményekre képes. A folytonosan kérdező gyermek bizalma e felé a tekintély felé fordul, benne látja azt az embert, aki valamennyi fölvetődő problémájában el tudja igazítani. De mi történik akkor, ha a serdülő fokozódó kritikái szemlélete kiábrándulást hoz az apával szemben, csalódik mindenható tudományában, szakértelmében — teszi fel a kérdést Dobos László Az apák felelőssége a nevelésben című könyvében, s mindjárt válaszol is: — Az apa tekintélye az esetek többségében mégis megmarad, mert „az eszménykép feltétele nem csupán a tudás, nem is minden esetben a műveltség magas szintje, hanem az emberség, a humanitás, a megbízhatóság, a szeretetreméltóság, a férfias vonások megnyugtató harmóniája beszédben, cselekvésben, magatartásban, a család tagjaihoz való viszonyban”. Dobos László munkájának harmadik, átdolgozott és bővített kiadása jelent meg * napokban a Szülők Könyvtára sorozatDan. Az első két kiadás ötvenezres példányszáma Igen hamar elfogyott. Sok családban elolvasták a füzetet: különösen, azok a szülők forgatták gyakran, akik felismerték, hogy a társadalom fejlődése a családi neveléstől ts előrelépést, korszerű célokat és. módszereket Igényel, Nem véletlenül, hiszen az utóbbi években a munkaképes korú nők csaknem 70 százaléka anyai, háziasszonyi felelőssége mellé családon kívüli hivatást Is vállalt —, munkaviszonyba lépett. Ez a tény még szélesebb körben támasztja azt az igényt, hogy édesapák és édesanyák egyaránt korszerűen gondoskodjanak gyermekeik neveléséről Könyvében Dobos László elemzi a mai családi élet szerkezetét, egyensúlyi helyzetét, az apa szerepét ebben a közösségben. Részletesen taglalja az apai nevelés korszerű tartalmát és módszereit: foglalkozik az apa szerepével a világnézeti, az erkölcsi, a testi, az esztétikai és a munkára nevelésben. Mindezek kísérthető „megbeszélése” révén jut el arra a következtetésre, hogy „az apa szavai, tettei, munkálkodása tovább él a gyermekek szavaiban, tetteiben, munkálkodásukban, beszédjük ízeiben, mozdulataik tempójában”. A Hazafias Népfront és a Kossuth Könyvkiadó által gondozott füzet harmadik kiadása a szülők újabb ezreinek adhat segítséget a családi nevelés egyensúlyának megteremtésében, az apai hivatás még szebb kiteljesedéséhez. M. Zs. Kikö-őbébi Vasbetonból készült dokkot építettek egy távol-keleti kikötő számára Herszon egyik hajógyárában. A dokkot három nagy vontatóhajó juttatta Ukrajnából ■ rendeltetési helyére, megkerülve Afrika, és Ázsia partjait. Az új dokk nem üresen teszi meg ezt a hosszú utat. Belsejében ugyanis bébidokk — kisebb méretű kikötőhely — és négy halászhajó is helyet kapott. Alföld, Anyám tyúkja, Füstbe ment terv ... stb. ★ Polla Klári a Nőgrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat salgótarjáni rövidáruboltjának eladója, 19 éves. A salgótarjáni Pintér-telepen lakik. — A magyar nép legnagyobb költője volt. 1848-ban vált híressé. Igazi hazaszeretet tükröződik minden versében. Nagy forradalmár volt. A szabadságharcban fegyverrel a kezében esett el. Versei közül nekem a legkedeveseb- bek: Egy gondolat bánt en- gemet, Szeretlek kedvesem ... stb. ★! Benkő József, negyvenöt éves, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozója. — Ezekben a napokban végeztem el a munkásőr központi iskolát, kitűnően. Ezért oklevelet és emlékérmet kaptam. A mi korosztályunk is az iskolában ismerte meg Petőfi munkásságát, hazafisá- gát. Elmondhatjuk, hogy az ő hazafiságát tovább akarjuk fokozni, az ő szellemében élünk. A fiatalok sokat tanulhatnak tőle. A forradalmi- ság példaképe volt. Ezt példázza szervezőképessége az ifjúság körében. Mi idősebbek ezt a tevékenységét a hagyományoknak megfelelően, a kommunista szellemre építjük. Internacionalisták vagyunk, mert a béke, a barátság szelleme fűt most is, a 48-as eszmékhez hasonlóan. Verseim: Petőfi levele Arany Jánoshoz, Reszket a bokor, Szeptember végén... stU Percze Imréné piaci árus, varsányi lakos, ötvenkét éves. — Petőfi Sándort az iskolában tanultam. Filmet is láttam az életéről. Foglalkoztat az a gondolat, hogy nem is a segesvári csatában esett el, hanem Oroszországban öregedett meg. Mert olvastam olyat, hogy ott találtak egy sírt, amire Petfovics Sándor volt írva. Egyik kedves versem: István öcsémhez. ★ Budai Antal ötvennégy éves, salgótarjáni lakos, a Karancs Szálló „kitűnő” cimbalmosa. — Nagy hazafi volt. A kisembereket védte. Azokért harcolt. Befordultam a konyhára című dalát sokan kérik és játsszuk is a Karancsban. A felszabadulás előtt faluról falura jártunk zenélni, ez olyan volt nekünk, mint Petőfinek lehetett a színjátszás. Az Egész úton hazafelé című verséről az jut az' eszembe, amikor német fogságban voltam. Bizony ér is sokszor gondoltam az édesanyámra és a szülői házra. + » Petőfi Sándor Salgő váráról is írt egy költeményt (Döm- söd, 1846. május): „Itt állt Salgóvár mint egy óriás Ki az egekre nyújtja vakmerő Kezét, hogy onnan csillagot raboljon ...” Most már Petőfi csillaga is ott ragyog a többi közt. Nyúlunk utána és csodálkozunk mennyire itt él mégis közöttünk. T. V.
