Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

SZÍNÉSZARCOK Szombathy Gyula öt éve diplo­mázott, s a szolnoki Szig­ligeti Színház szerződtette. Ma már szám­talan szerep és emlékezetes alakítás sok- sok forró siker áll mögötte. S mindössze 28 éves. — Boldog-e az az ember, akt mellé már Satalon hozzá­szegődött a szerencse, a si­ker?1 — Feltétle­nül — vála­szolja. — Én valóban na­gyon szeren­csés embernek érzem magam, mert érdeklő­dési terüle­tem, mondhat­nám „szerel­mem” egybe­esik a szak- Szombathy Gyula Shakespeare: Tévedések mámmal, a vígjátéka című színművében színészi mes­terséggel. Szombathy Gyula művésze­tének ereje, embersége ebből a szívvel-lélekkel végzett munka öröméből fakad, táp­lálkozik. A játék, a színház egy az életével. Emberideálja a modem, minden iránt ér­deklődő, sokoldalú ember. — A mi pályánkon Ideálok nélkül nem lehet dolgozni — vallja. — De pártosság, az ;gazságkeresés szenvedélye, a jobbítás szándéka nélkül sem. — Kik a színészi példaké­pei? — Két egymássá! talán össze sem hasonlítható, nagy­szerű művészt tartok példa­képemnek: Agárdi Gábort és Darvas Ivánt. Az ő színház iránti alázatuk, átgondolt sze­repfelépítésük áll nagyon kö­zel hozzám. Szombathy Gyula emberi, színészi adottságainál - fogva prózai és zenés darabokban egyaránt magas színvonalon képes megoldani feladatát. Kezdetben többnyire zenés, mostanában inkább prózai da­rabokban foglalkoztatják. De természetesen semmi esetre eem kíván hűtlen lenni a ze­nés műfajhoz. Emiatt is vál­lalta nagy örömmel a Ne- báncsvlrág bohókás orgonis­tájának főszerepét- Egyébként mindenféle szerepet szívesen játszik. Minden színész pályáján akad azonban néhány olyan kedves szerep, amely kiemel­kedik a többi közül, többet jelent megformálója számára. — Nagyon kedves szerepem volt Gaveston, a király barát­ja Marlowe, Brecht: II. Ed­ward című drámájában. Szé­les lehetőséget nyújtott a nüanszokra is figyelő, elmé­lyült jellemábrázolásra. Az improvizáció izgalmát jelen­tette a Kaukázusi krétakör énekesének megformálása. A figura a narrátor szerepét töl­ti be: mesél, értelmezi a tör­ténetet. Ezért állandó készült­ségben, a történéssel együtt kellett lennem. Ez a szerep minden megformálójától nagy erőfeszítéseket követel... Hogy a zenés szerepek se ma­radjanak ki, nagyon szerettem a Ne szóljatok bele! című ze­nés víeiáték fiú szerepét. Majláth Júlia slágereivel. A Nem várok holnapig, Rövid az élet stb. kirobbanó sikert arattak nemcsak Szolnokon, hanem itt, Salgótarjánban is. — Apropó, Szolnok! Hallot­tam, hogy az idén sikerül lét­rehozni a már két év óta ál­landóan tervbe vett stúdió­színházat — Igen- Már az első bemu­tatóra készülünk. Wittlinger: Ismeri Ön a te jutat? című szatirikus, utópisztikus drá­máját mutatjuk be. Meggyő­ződésem, hogy jól választot­tunk. .. A stúdióra nagy szükség van, hiszen színpadi kísérletezésre nagy színház­ban, főleg gazdasági okok miatt nehezen nyílik lehető­ség. — A színész megannyi író által megálmodott figurák éietrekeltője. Mely szerzők alakjait jeleníti meg szíve­sen? — Mindenekelőtt Shakes- peare-éit, a nagy angol klasz- szikus drámaíró az, örök embe­ri igazságokat fogalmazta mes valamennyi munkájában. Gondolatait újrafogalmazni, saját korunkban érthetővé tenni izgalmas feladat. Rajta kívül nagyon vonz Tennesse Williams érzelmektől túlfű­tött, az erotikát sem nélkülö­ző írói világa. — Magyar szerzők közül? — A magyarok közül nagy szeretettel játszom Csurka fetván hangoskodó, panaszko­dó, furcsa hőseit. Csurka azt mondta nekem egyszer egyik darabjának előadása után, hogy bennem megtalálta hő­sét, pontosabban azt a szí­nészt, aki figuráit úgy játssza eű, ahogyan azt ő az íróasztal mellett elképzelte. Szombathy Gyula már na­gyon sok színdarabban szer­zett emlékezetes estet nézői­nek, Az idei színházi évad elején is nem egészen egy hó­nap leforgása alatt két darab főszerepében mutatkozott be. Az egyik legtöbbet foglalkoz­tatott szolnoki színész. — Mit csinál szabad idejé­ben? — Kevéske szabad időmben legszívesebben zenét hallga­tok. Régi, harmincas évekbe­li lemezeket gyűjtök- Van egy kedves század eleji tekerő* gramafonom, azon szoktam meghallgatni Sulyok László Kilenc vallomás Mi jut eszébe? Petőfi nyomában a „buszmegállótól“ az acélgyárig A Magyar Televízióban a múlt esztendő végén bemu­tattak egy Petőfi Sándor éle­téről és munkásságáról szó­ló műsorsorozatot. Ennek kapcsán elhatároztuk, hogy Salgótarjánban mi is próbá­ra tesszük az itt lakó, és itt dolgozó embereket. Két kér­dést intéztünk a megkérde­zettekhez: Mi jut eszébe Pe­tőfi Sándorról? S melyik a kedvenc verse? A válaszokból kitűnik, hogy nagyon sokan ismerik, szeretik verseit, de tisztelik mint embert is. Am szóljanak erről maguk a i Megkérdezettek. * Fejes Gyula, a 2. sz. Vo­lán dolgozója, a bükkszéki já­rat buszvezetője. Harminchá­rom éves: — Lehet egy kicsit gondol­kodni? Nagyon váratlanul* ért a kérdés. — Egész nyugodtan. — Költő volt, hazafias. A szabadságért harcolt, az emberi jogokért, az igazságért. Egyszerűen mond el minden gondolatot verseiben. Versem öle: a Nemzeti dal. Bocsó Julianna, 22 eves. ^a^üj falui lakos, kötőnő, a 4 N0GRÄD - 1973, Budapest Kötő Htsz salgótar­jáni telepének dolgozója, a Braun Éva nevét viselő KISZ- brigád vezetője, s még könyv­táros is: — A XIX. század legna­gyobb költőjének tartom. Na­gyon ismerem az életét. Ked­velem a szerelmes verseit, tájleíró és elbeszélő költemé­nyeit. Haladó eszméket val­lott. Hazájáért halt meg. Verseiből az Alföld, a Szep­tember végén jut most hir­telen az eszembe. Hlavacska Gyula salgótar­jáni lakos, negyvenhat éves, a Cserhát—Karancs hegyvi­déki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségében a könyvelés vezetője: — Petőfi Sándor műveivel a tévéből és a rádióból érint­kezem. A „Keressük Petőfit" című tévésorozat szerintem azt akarta bemutatni, hogy mennyire elhanyagoltuk. Kü­lönösen elkeserített az egye­temistákkal készült riport, ahol részben ilyen mondatok hangzottak el: „Nem értem őt... Nem ismerem . .” Az én kedvencem egyébként Radnó­ti Miklós. A költészetben a klasszikusok felé hajlok. Pe­ér 13-, szombat tőfi egyszerű, tiszta csengésű, mindenkihez szól. Nem kell külön megfejteni. Verseim: Tisza, Egész úton hazafelé, Apostol stb.. ♦ Etesi Zsuzsa, a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola VII. osztályos tanulója: — Apja mészáros és kocs- máros volt. Kiskőrösön szüle­tett 1823. január elsején. Ta­nulmányait több városban; Kecskeméten, Szabadszálláson stb. végezte. — mondja szin­te egyszuszra — A szabadság- harcban esett el. Számomra versei közül a legkedvesebb a Jövendölés —, melyet az is­kolánkban megrendezett vers­mondó versenyen én mondtam el/ * Molnár Ferenc, a Kulacs ét­terem pincére, negyvennyolc éves. — Petőfi Sándor szabadság­hős volt. Szerette az igazsá­got ... — Mikor eddig érünk beszélgető, illetve riportala­nyommal, beszélgetésünkbe bekapcsolódik Tamai László étteremvezető, aki ötvenkilenc éves. — Tollal és fegyverrel küzdött a szabadságharcért. Felesége Szén drei Júlia volt. Nagyon sok versét ismerem: K A m Az Élet és Irodalom decem­ber 30-i számában Szekulity Péter „A karzaton” címmel különös országgyűlési tudósí­tást ad közre. Meghívott új­ságíró; úgy néz bele a kar­zatról a decemberi ülésszak munkájába, hogy az országot látja, Láttatja olvasójával. A személyes Jelenlét varázsa az ülésteremben, a hétköznapok munkagondja, sikere, száz el­lentmondása kapcsol a _ fala­kon kívülre. Ballagó tanyasi gyerekek képe vált az expozé, jót mondó pénzügyminiszter­rel, vágányjavító munkás, sertésgondozó asszony alakja minisziterekkeL Az ülésteremben munka fo­lyik, példamutatóan bölcs, higgadt, célravezető. A fala­kon kívül zihál az ország, eredményes munka zajlik, emelkedik az életszínvonal, de mennyi-mennyi gond, megol­dásira váró feladati 2. Életszínvonal. A pénzügy­miniszter expozéj-a, a képvi­selők törődése, a költségveté­si szavazás egyfajta tények az életszínvonal ügyében. Megint másfajták a statisztikai ada­tok. A reáljövedelem ennyi és ennyi százalékkal emelkedett; a kereskedelmi forgalom, a fogyasztás így meg így ala­kult. Szekulity karzati refle­xiói meg riporteri példái, miniszocioigráfiád igen fontos­sá válnak, mert tulaidnnkéorv arról ír, ami részleteiben bennünk is megvan, infor­R Z A T mációi nem újak számunkra, de ébresztők, rádöbbentők, értelmi-érzelmi változtatók. A falusiak egyre inkább városi módon élnek; a szobaberen­dezések, a televízió, a fiata­lok ruházkodása erről beszél­nek. Nem csak pörkölt a vasár­napi ebéd, mindenki zsírral főz, gyümölcs kerül az asz­talra, feketekávé, ital, néha túl sok is. Az új házas fiata­lok nem laknak évtizedekig szüleikkel, űj ház, új bútor, de gyakran motor, kocsi is kerül a fiatalok köré. Milyen igaza van Szekulity- nek: jó volna, ha a tévénéző milliók készülékükön a be­szédét mondó miniszterrel egyidőben lótnák felvillanni ezeket a „természetes” ténye­ket, érzelmileg is meggyő­zőbb, hitelesebb lenne a köz­gazdász elmefuttatása, a poli­tikus érvelése-.. 3. A képviselők a parlament­ben választóik nevében kér­nek szót, értük, velük dolgoz­nak, vitatkoznak, érvelnek. Érvelnek, mert módjuk van rá, kollektív bölcsesség alakít­ja, alapozza a holnapi terve­ket, minden felelős szó fontos, előrevivő lehet. S ezt hamar el kellene tanulnunk szerte az országban a parlamenttől. Vidéken, nagyüzemben, ter­melőszövetkezeiben. Hogy ne a tekintély, hanem az érv le­gyen a meghatározó, ne le­gyen „közéleti megfellebbez­hetetlen ség”, mely möaé ilyen-olyan szintű vezetők egyetlen mondattal elzárkóz­hatnak: nem értek egyet. Sze- kulityval mondhatni: „az O N ilyen vezető teremti a folyté® helyeslő, talpnyaló bürokra­tát, a jelentést tízszer átírató körülményeskedő osztályve­zetőt Teremti, tűri, szereti éa újjáteremti.” Valóban: a spe­cialista Magyarországon tíz­millió ember a tulajdonos, kívülről kibioelő „űtitársnak” minősíteni bárkit is megen­gedhetetlen szubjektivizmus, anakronizmus. Nem lehet ja­vaslatok és kérdések körét „beszabályozni”, kézmeleg langyosra hűteni. A mai választók, a párt po­litikájára újra és újra igent mondók, a tömegek nemcsak általában, de személyek sze­rint, konkrétan is hűségesek, felelősek. S közülük 60kan, talán éppen holnap már, vá­laszthatók, vagy megválasz­tottak, új felelős vezetők, ta­nácstagok, képviselők... Ne legyenek olyan vezetőkké, Ilyen vagy olyan szintű kép­viselőkké, akikre pont azért van szükség, hogy ne borzol­ják fel 6enki idegeit, akik olyan jelentéseket akarnak, hogy ne mutassanak túl sötét képet a tények... E Szekulity országgyűlés! „tu. dúsítása” fontos, hasznos írás Együtt gondolkodik az üléste­remmel, és gondolatokat gyű- rűztet tovább az olvasókban, az ország dolgairól, mindany- nyiunk ügyéről. A legfonto­sabb belpolitikai esemény ér­zelemformáló tény lesz: itt­hon vagyunk. S ez az ország ma elsősorban az „emberfor­málás kohója”. Erdős István Szülőknek —nevelésről Az apák felelőssége — A kisgyermek édesapjá­ban többnyire óriást lát, aki mindent tud és csodálatos tel­jesítményekre képes. A foly­tonosan kérdező gyermek bi­zalma e felé a tekintély felé fordul, benne látja azt az embert, aki valamennyi föl­vetődő problémájában el tud­ja igazítani. De mi történik akkor, ha a serdülő fokozódó kritikái szemlélete kiábrándulást hoz az apával szemben, csalódik mindenható tudományában, szakértelmében — teszi fel a kérdést Dobos László Az apák felelőssége a nevelésben című könyvében, s mindjárt vála­szol is: — Az apa tekintélye az esetek többségében mégis megmarad, mert „az eszmény­kép feltétele nem csupán a tudás, nem is minden esetben a műveltség magas szintje, hanem az emberség, a huma­nitás, a megbízhatóság, a szeretetreméltóság, a férfias vonások megnyugtató harmó­niája beszédben, cselekvésben, magatartásban, a család tag­jaihoz való viszonyban”. Dobos László munkájának harmadik, átdolgozott és bő­vített kiadása jelent meg * napokban a Szülők Könyvtá­ra sorozatDan. Az első két ki­adás ötvenezres példányszáma Igen hamar elfogyott. Sok csa­ládban elolvasták a füzetet: különösen, azok a szülők for­gatták gyakran, akik felis­merték, hogy a társadalom fejlődése a családi neveléstől ts előrelépést, korszerű célo­kat és. módszereket Igényel, Nem véletlenül, hiszen az utóbbi években a munkaké­pes korú nők csaknem 70 szá­zaléka anyai, háziasszonyi fe­lelőssége mellé családon kí­vüli hivatást Is vállalt —, munkaviszonyba lépett. Ez a tény még szélesebb körben támasztja azt az igényt, hogy édesapák és édesanyák egy­aránt korszerűen gondoskod­janak gyermekeik neveléséről Könyvében Dobos László elemzi a mai családi élet szerke­zetét, egyensúlyi helyzetét, az apa szerepét ebben a közös­ségben. Részletesen taglalja az apai nevelés korszerű tar­talmát és módszereit: foglal­kozik az apa szerepével a vi­lágnézeti, az erkölcsi, a testi, az esztétikai és a munkára nevelésben. Mindezek kísért­hető „megbeszélése” révén jut el arra a következtetésre, hogy „az apa szavai, tettei, munkálkodása tovább él a gyermekek szavaiban, tettei­ben, munkálkodásukban, be­szédjük ízeiben, mozdulataik tempójában”. A Hazafias Nép­front és a Kossuth Könyvki­adó által gondozott füzet harmadik kiadása a szülők újabb ezreinek adhat segítsé­get a családi nevelés egyen­súlyának megteremtésében, az apai hivatás még szebb kitel­jesedéséhez. M. Zs. Kikö-őbébi Vasbetonból készült dokkot építettek egy távol-keleti ki­kötő számára Herszon egyik hajógyárában. A dokkot há­rom nagy vontatóhajó juttatta Ukrajnából ■ rendeltetési helyé­re, megkerülve Afrika, és Ázsia partjait. Az új dokk nem üresen teszi meg ezt a hosszú utat. Belsejében ugyan­is bébidokk — kisebb méretű kikötőhely — és négy halász­hajó is helyet kapott. Alföld, Anyám tyúkja, Füst­be ment terv ... stb. ★ Polla Klári a Nőgrád me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat salgótarjáni rövid­áruboltjának eladója, 19 éves. A salgótarjáni Pintér-telepen lakik. — A magyar nép legna­gyobb költője volt. 1848-ban vált híressé. Igazi hazaszere­tet tükröződik minden versé­ben. Nagy forradalmár volt. A szabadságharcban fegyver­rel a kezében esett el. Versei közül nekem a legkedeveseb- bek: Egy gondolat bánt en- gemet, Szeretlek kedvesem ... stb. ★! Benkő József, negyvenöt éves, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek dolgozója. — Ezekben a napokban vé­geztem el a munkásőr köz­ponti iskolát, kitűnően. Ezért oklevelet és emlékérmet kap­tam. A mi korosztályunk is az iskolában ismerte meg Petőfi munkásságát, hazafisá- gát. Elmondhatjuk, hogy az ő hazafiságát tovább akar­juk fokozni, az ő szellemében élünk. A fiatalok sokat ta­nulhatnak tőle. A forradalmi- ság példaképe volt. Ezt pél­dázza szervezőképessége az ifjúság körében. Mi időseb­bek ezt a tevékenységét a hagyományoknak megfelelően, a kommunista szellemre épít­jük. Internacionalisták va­gyunk, mert a béke, a barát­ság szelleme fűt most is, a 48-as eszmékhez hasonlóan. Verseim: Petőfi levele Arany Jánoshoz, Reszket a bokor, Szeptember végén... stU Percze Imréné piaci árus, varsányi lakos, ötvenkét éves. — Petőfi Sándort az isko­lában tanultam. Filmet is láttam az életéről. Foglalkoz­tat az a gondolat, hogy nem is a segesvári csatában esett el, hanem Oroszországban öre­gedett meg. Mert olvastam olyat, hogy ott találtak egy sírt, amire Petfovics Sándor volt írva. Egyik kedves ver­sem: István öcsémhez. ★ Budai Antal ötvennégy éves, salgótarjáni lakos, a Karancs Szálló „kitűnő” cimbalmosa. — Nagy hazafi volt. A kis­embereket védte. Azokért har­colt. Befordultam a konyhára című dalát sokan kérik és játsszuk is a Karancsban. A felszabadulás előtt faluról fa­lura jártunk zenélni, ez olyan volt nekünk, mint Petőfinek lehetett a színjátszás. Az Egész úton hazafelé című ver­séről az jut az' eszembe, ami­kor német fogságban voltam. Bizony ér is sokszor gondol­tam az édesanyámra és a szülői házra. + » Petőfi Sándor Salgő váráról is írt egy költeményt (Döm- söd, 1846. május): „Itt állt Salgóvár mint egy óriás Ki az egekre nyújtja vakmerő Kezét, hogy onnan csillagot raboljon ...” Most már Petőfi csillaga is ott ragyog a többi közt. Nyú­lunk utána és csodálkozunk mennyire itt él mégis közöt­tünk. T. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom