Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

Mesterségük címere A fiatalok közül egyre többen választják a szakmunkásképző iskolákat. A hagyományo­sak, mellett népszerűek az emelt szántű szakmunkásképző osztályok, melyek elvégzése után két év alatt érettségi bizonyítványt kaphatnak a hallgatók. Salgótarjánban, a 211. •számú intézetben jelenleg mintegy 1500 diák ismerkedik jövendő szakmájával. Negyed­száz foglalkozási ág, hivatás között válogathatnak a fiúk, lányok. Bottyán István és Paragons István is itt tanulták ki szakmájukat. Most a Bányagépgyártó Vállalat salgó­tarjáni gyárában dolgoznak szerkezeti lakatosként- Munkájukkal elégedettek, ők sem panaszikodnak: a gyárban anyagilag is elismerik teljesítményüket. — kulcsár — A szovjet közoktatás fejlődése Különleges gépkocsi Az utak olyan pontjainak meghatározásáért, amelyek veszélyes szerencsétlenségek lehetőségeit rejtik magukban, mindmáig főként statisztikai adatokkal harcoltak. Egy an­gol társaság most különleges gépkocsit szerkesztett, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy megleljék a csúszós helyeket az utakon, és idejekorán megjavítsák a burkolatot. A különleges gépkocsinak független felfüggesztésű pót­kereke van, amely állandó nyomást gyakorol az útra, és arra egy tartályból vékony su­gárban szüntelenül víz cso­rog. Amikor a berendezés nincs üzemben, a haladás irá­nyával 20 fokos szöget bezáró pótkerék kissé felemelkedik; az útpróba idején viszont a kerék és a nedves útfelület közötti súrlódás erejét elekt­ronikus berendezés méri. A gépkocsi haladási sebessége, normális működésnél, órán­ként körülbelül 50 kilométer, es eközben az útburkolat jel­lemző adatai szakadatlanul re­gisztrálódnak egy lyukszala­gon. Áz új gépnek csupán né­hány hónapra van szüksége London egész úthálózatának ellenőrzéséhez. lti íz „orrszarvú” rádióál lo oiás A Dél-Afrikában élő vad­állatok vándorlásának útját tanulmányozó biológusok fel­használják az elektronikát is. Miniatűr rádióleadó-állomáso- kat erősítenek az állatokra és a rádiók jelzéseit speciális ál­lomásokon veszik. Itt a leg­bonyolultabb probléma — a leendő „rádiós” elfogása. A zebrákba altatószerrel töltött lövedékeket lőnek, a gazellá­kat sötétben ejtik foglyul, úgy hogy autók reflektorait irá­nyítják rájuk, amelyektől — illetve a reflektorok előidézte félelemtől — teljesen megbé­nulnak. Az orrszarvúakat szin­tén altatószerrel teli ampul­lával kábítják el — az am­pullákat biztonságos távolság­ból lövik ki. Azután, amikor az orrszarvú már elaludt, le­oldják nyakáról az elemekkel és magnetofonszalagokkal el­látott rádióleadót. Az „orr­szarvú-rádióállomás adásait fél év folyamán nyolc kilomé­teres körzetben lehet fogni. A Szovjetunió lakosságának száma 1972. július 1-én 247,5 millió volt. Ebből több mint százmillió embernek van kö­zépfokú. vagy magasabb isko­lai végzettsége. A szocialista forradalom előtt az ország lakosságának háromnegyed része írástudat­lan volt. A Kaukázus. Közép- Ázsia, Szibéria negyvennél több nemzetisége még saját' ábécével sem rendelkezett. A Szovjetunió ma olyan or­szág, amelyben nemcsak hogy Kevés kérdés váltóit ki olyan érdeklődést az elmúlt esztendőben, mint az üzem- és munkaszervezés korsze­rűsítésére hozott határozat. Ez érthető, hiszen a gazdál­kodás hatékonyságának tar­talékait mutatja meg. A termelés megszervezése nemcsak műszaki-anyagi, jö­vedelmezőségi feladat. En­nek a tevékenységnek em­bert érintő oldalai is meg­vannak. Ezért a munka- szervezés korszerűsítése nem öncélú feladat, hanem a termelést és a munkát vég­ző ember együttes érdeke. Megfelelő politikai légkörben Megyénkben a dolgozók magukévá tették a párt 1971. december 1-i határozatát. Megfelelő politikai légkör­ben indult el a végrehajtás. Jelentős munkasikerek szü­lettek, új tartalmat kaptak a versenymozgalmak. Mind­ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a megye ipara, építő­ipara, mezőgazdasága 1972- ben teljesítette a főbb cél­kitűzéseket. Jobban érvénye­sült a termelés és értékesí­tés összhangja. Előrelátható­lag az üzemek döntő több­sége teljesíti jövedelmezősé­teljes az ími-olvasni tudás, de amely világviszonylatban vezető helyen áll az egyetemi, főiskolai hallgatók és szakis­kolai tanulók szárba tekinte­tében. Kirgíziában például, amely a cári Oroszország egyik legelmaradottabb pe­remterülete, ma 10 000 lakos­ra 135 egyetemi és főiskolai hallgató jut, Grúziában pedig 189. Franciaországban és az NSZK-ban ez az arányszám 117, illetve 56. A Szovjetunió­ban az oktatás minden szin­ten díjtalan. gi tervét is. Tovább javult a termelékenység. Ebben a munkában kez­deményező szerepet vállal­tak a pártszerveik. Széles körű politikai nevelőmun­kával segítették a párthatá­rozat megértetését. Hozzájá­rultak az olyan szemlélet és gyakorlat kialakításához, amelyben a munkások és vezetők alkotókészsége job­ban kibontakozhat. Növelték a követelményeket a veze­tőkkel szemben. Alapfelté­telként szabták meg a ha­tározat egységes értelmezé­sét és az egységes cselekvést, A végrehajtás elősegítésére intézkedési tervek készül­tek. Ezek többsége megfele­lően tartalmazza a sajátos tennivalókat, és keresi az utat, a lehetőséget az üze­mi problémák megoldására. Sok-sok munkásjavaslatot hasznosítottak, melyek a munkahelyi termelőtevé­kenység tartalékait segítet­ték felszínre hozni. A leg­jobb javaslatokat érdem szerint több üzemben, így a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, öblösüveggyár­ban — jutalmazták. Jó mód­szernek bizonyult, hogy az üzemi pártszervezetek egy ev elteltével értékelték a Munka- és üzemszervezés A hatékonyság PArttoggyffllés uttii Nem szabad megállni A PARTALAPSZERVEZET titkára, a tag­gyűlés után, arcán bizonytalansággal kije­lentette, hogy nem bízik a testületi ülésen hozott határozatok valóra váltásában. Több évtizedes pártmunka-tapesztal attal rendelke­ző kiváló emberről van szó. Arcán a sole megpróbáltatás- Haja fehérbe fordult, de ki­fogyhatatlan maradt energiája, ha az embe­rek érdekeinek képviseletéről van szó. Meg­hökkentő Varga Istvánnétól hallani, arcán kétkedéssel. — Nem bízom abban, hogy megvalósítjuk amit elhatároztunk. A beszélgetésnél jelen volt a homoktere- nyei pártbizottság vezetőségének tagja. Fo- nád Imre, az alapszervezet rendszeres ta­nácsadója. A párttitkárnak szóval nem adott ugyan igazat, de tekintetéből az egyetértés tükröződött. A homokterenyei termelőszövet­kezet pártalapszervezetének évzáró taggyűlé­se nagyon élénk volt a vitától és tartalmas a hozott határozatoktól. Amelyek nem csor­bítják a gazdasági vezetőik önállóságát, de sokat nyújtanak az eredményesebb gazdál­kodáshoz. Az ilyen törekvések megvalósítása pártta­goknak, pártonkívüLieknek egyenlő érdeke. Ki, vagy mi akadályozhatja valóra váltását? A párttitkámő erre azt válaszolta: — A tsz vezetőivel nem tudunk igazi jó kapcsolatban dolgozni... Ha egy párttitkár mondja ezt, hivatkozva a párttagságra is, akkor erre nagyon oda kell figyelni. Állítását meggyőző tényekkel bizo­nyítja. A termelőszövetkezet vezetőinek kap­csolata nem javul Homokterenyén a tsz-ta- gokkaL Nem hallgatják meg a tagok vélemé­nyét. A tsz elnöke még a párttitkárt is mel­lőzi, ha dönt az alapszervezet hatáskörébe is tartozó dolgokról- Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a párttitkár és a pártta­gok többsége egyszerű kétkezi munkás a gaz­daságban. Alapító tagjai a tez-nek. Nagyon is a saját bőrükön érzik, ha a vezetés hibá­zik. A munka irányítása pedig kapkodó. Ami­ben este megegyeznek, azt másnap délelőtt már felrúgják. A nyári kudarcok, sajnos, azt bizonyítják, hogy a párttitkár véleménye a valóságon alapszik. Az eresztvényi dűlőben termesztett kitűnő búzavetőmag úgyszólván teljes tönkremenésével példázódnak. A tagok figyelmeztették a vezetést, de az semmibe vette. Mire ennek a nagy értékű gabonának a learatására került volna sor, akkora az eső tönkretette. A munka megszervezésén múlott az egész. A takarmány betakarítását sem fe­lejtik az emberek, amellyel a pártalapszerve- zet is foglalkozott. Az egész gazdaságban egyszerre vágták le. A kézi munkások nem győzték a hordását, kazlazását, jelentős mennyiség a földeken ment tönkre. Azt mondja a párttitkár, ha.a tagsággal megbe­szélték volna, akkor másképpen alakulhatott volna minden. Az emberek Homokterenyén jól tudják, hogy az elmúlt évben a növénytermesztésből körülbelül hárommillió forint kiesés voít. A párttitkárnő mondta: — Ha a tsz vezetősége az alapszervezet és a tsz-tagság véleményét meghallgatja, körül­belül egymillió forinttal kevesebb vesztesé­günk lenne. Ez nem kis összeg még Homokterenyén sem- A pértalapszervezeti titkár véleményé­ben nem szabad a rosszindulatot még felté­telezni sem. A felelősség cseng abból ki. Egy pillanatig sem állította, hogy a tsz vezetősége szándékosan, hanyagul dolgozik. Tudja, hogy nagyon is gondolkodnak, törik magukat a jobbért. Az elmúlt évet is több mint két­millió fórint tiszta nyereséggel zárják. Aki ismeri a tsz termőföldjeit, annak nem kell magyarázni, mit jelent a hirtelen lejtőkei, szikes földeket megművelni, azon növényt termeszteni. Elismerőleg szóltak arról is, hogy a szarvasmarhaprogram megvalósítása érdekében jelentős összeget tesznek félre a. idén. Kitűnően védekeznek az erózió ellen. Olyan talajvédelmi munkát végeztek, hogy az ország különböző vidékéről járnak hozzá­juk tanulmányozni. Tehát keményen megdol­goznak az eredményekért. Hasznot hozó a melléküzemáguk, amely nélkül Homoktere­nyén nem lehet boldogulni. Mindezek a ve­zetés erényeit bizonyítják. — Dolgoznak, aminek ismerjük eredmé­nyeit. De ezek az eredmények jobbak is lehetnének — mondta Vargáné. Ezen viszont a homokterenyi tsz vezetőineK el kell gondolkodniuk. A pártalapszervezet határozatába szerepel, hogy a közösben ér­vényt szereznek a termelőszövetkezeti de­mokráciának. A tagságban kialakult ellen­téteknek egyik fontos okát a szövetkezeti de­mokrácia sorozatos megsértésében látják- Aa elmúlt évben például a csúcsvezetőség csak nagy unszolásra tartotta meg a részközgyű­léseket. Gyakorlatilag a tsz csúcsvezetősége a küldöttgyűléssel befejezettnek tekintette az. éves tervtárgyalást. A tagok, akik a küldött- gyűlésre nem mehettek el, sok-sok javaslatot szerettek volna tenni, és jogosan, mert az ő életüket érintette és a saját birtokuk sorsá­ról van szó. Ezt a tulajdonosi érzést nem le­het figyelmen kívül hagyni Bármilyen ma­gas színvonalú lehet a vezetés, a tsz-tagok nem ismerik el, ha alkalmazottaknak érzik magukat, akiknek a tsz vezetője osztogatja a parancsokat. ARRÓL HATÁROZOTT a pártái a pszerve­zet, hogy a tagok érdekéit megvédi, a közös gazdaság további gyarapodása érdekében a szakvezetőktől megköveteli a korszerű mun­kaszervezést, őrködik a munkafegyelemre. Ennek gyakorlati valóra váltásához a tsz ve­zetőjének a közreműködése is szükségeltetik. Elmek hiányát érzi a párttitkár, azért van­nak a határozat valóra váltása iránt kétségei. Az alapszervezet legyen következetes, ha a közösség érdekében cselekszik. A gazdaság vezetői sem cselekedhetnek másképpen. Bobál Gyula eszköze végzett munkát, elemezték a tapasztalatokat és sürgették a tervezett intézkedések időbeni megtételét, a laza­ságok felszámolását. Milyen területekre? A kormányhatározat ér­telmében az üzemeknek kö­zéptávú szervezési progra­mot, ezen belül éves intéz­kedési tervet kellett készíte­niük. Ezek többsége meg­határozta azokat a kérdé­seket, amelyek megoldásával javítható a munka haté­konysága, bővíthetők a vál­lalati alapok, kialakulhat a kedvező pénzügyi egyensúly, s megteremtődnek a jöve­delmek növekedésének' fel­tételed. Az öblösüveggyár, az er­dőgazdaság megbízást ka­pott olyan igényű szervezési szabályzat készítésére, amely alkalmas a területi és szak­mai tapasztalatcserére. A kitűzött célok elérése érde­kében rendszeresebbé tették a szocialista brigádvezetők­kel és munkahelyi vezetők­kel való tanácskozásokat. A követelménynek megfelelően hozzákezdtek a szervezeti felépítés módosításához. In­tézkedtek az üzem. és mun­kaszervezési osztályok, cso­portok létrehozására, a ter­melés-irányítás korszerűsí­tésére, ugyanakkor töreked­tek a hatáskörök decentrali­zálására. Egyre inkább fel­ismerik, hogy a vállalati bel­ső mechanizmus továbbfej­lesztése a hatékonyság nö­velésének fontos eszköze. Ehhez kell igazodni az egy­ségek vezetőinek, s azok felkészültségének. Látszatintézkedések A legnagyobb visszahúzó erőt a határozat végrehaj­tásánál a szemléletben meg­levő fogyatékosságok okoz­zák. Nem sikerült teljes egészében biztosítani az egységes értelmezést és cse­lekvést. Egy-egy üzemnél ugyan százezreket, milliókat hozott az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése, ugyanakkor a tényleges tar­talékok feltárása még alig kezdődött él. Egyes vezetők rövid távú és szűk érdekeikből kiindulva, csak látszatintézkedéseket tesznek. Előfordul, hogy sa­ját terveiket sem hajtják végre határidőre. Gátolja az előrehaladást a rossz elő­készítő munka. Sokan még idegenkednek az új szerve­zési eljárásoktól, vagy kö­zömbösek vele szembeii. A bekövetkezett technikai fej­lődést nem kísérte megfe­lelő továbbképzés, az új szakemberek nevelése. Emi­att a szervezési kérdések még nem váltak minden szinten a vezetői munka szerves részévé. Nem használták fél az üzemi demokrácia adta le­hetőségeket sem eléggé, pe­dig a tartalékok rendszeres feltárásában ez nélkülözhe­tetlen. Kevés az üzemek kö­zötti tapasztalatcsere, ugyanakkor indokolatlanul sokan vesznek részt külföl­di tanulmányúton, ezeknek hatása viszont nem érvé­nyesül kellően a napi ter­melőmunkában. Néhány te­lephelyen, gyáregységnél lassan halad a jog- és ha­táskörök rendezése. Következetesebb végrehajtást A határozat sikeres vég­rehajtása azon múlik, hogy mennyire válik a dolgozók ég vezetők napi munkájának szerves részévé az üzem- és munkaszervezési tevékeny­ség. A politikai munkában rendszeresen magyarázni kell e nagy jelentőségű párt- határozat célkitűzéseit és annak összefüggéseit. A si­ker érdekében célszerű köz­kinccsé tenni a szervezés- és vezetéstudomány legújabb vívmányait. Sok függ attól, hogy miként nő a közvetlen termelésirányítók felelőssége és szerepe, felkészültsége. Az 1973-as év feladatai a korábbinál nagyobb erőfe­szítést és összefogást igé­nyelnek. Ennek érdekében növelni kell mindenütt a végrehajtók felelősségét. Solymosi Imre NÓGRÁD — 1973, január 13„ szambát 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom